CLVPartners

Start-up vállalkozások

A NAIH álláspontja a munkavállalók COVID-19 elleni védettségi adatainak kezeléséről

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”, „Hatóság”) 2021. április 1-i tájékoztatójában tette közzé a vakcina adatokkal kapcsolatos álláspontját. A Hatóság tájékoztatója kizárólag munkaviszonyban állókra értelmezhető, és az abban foglaltak csak a járványhelyzet alatt irányadók.

A NAIH hangsúlyozza, hogy a védettségi adatok kizárólag akkor kezelhetők, ha a munkáltató tényleges és szükséges munkavédelmi intézkedéseket tesz a gyűjtött adatok alapján. Tehát ha a munkáltató az adatok kezelése mellett dönt, akkor köteles azok alapján munkavédelmi intézkedéseket és döntéseket hozni, és ezeket dokumentálni, szükség esetén igazolni. Ha a munkáltató nem használja fel a gyűjtött adatokat, azzal készletező adatkezelést valósít meg, ami minden esetben jogellenes.

A munkáltatónak tehát a COVID-fertőzés a munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére munkavédelmi kockázatelemzést kell készítenie. A munkavállaló védettségére (azaz az oltás ténye, vagy az a tény, hogy a fertőzésen átesett) vonatkozó adatot a munkáltató akkor kezelheti, ha a kockázatelemzés alapján egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges:

A Hatóság két végletet említ példaként, hogy milyen esetben szükséges vagy nem szükséges a védettségi adat kezelése:

  • az állandó jellegű távmunkavégzés esetén a szükségesség értelemszerűen nem állapítható meg.
  • szükséges az adatkezelés a kórházak COVID-19 osztályain elhelyezett orvostechnikai és egyéb eszközök javítását, karbantartását végző munkavállalónál.

Álláspontunk szerint a két véglet közötti térben több olyan munkakör van, ahol megállapítható a védettség kezelésének szükségessége.

Az adatkezelés előtt a munkáltatónak meg kell határoznia annak jogalapját, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy a védettség ténye a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül. Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a megfelelő jogalap a védettségi adatok kezelésére a munkáltató jogos érdeke a munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez. A jogos érdek igazolásához a munkáltatónak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie, egyensúlyt teremtve a munkavédelmi kötelezettségek és a munkavállalók magánélethez való joga között. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló hozzájárulása nem megfelelő jogalap, mivel a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető az alá-fölé rendeltségi viszonyra tekintettel.

Emellett a munkáltatónak adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amiben a munkavállalók számára közérthetően és kellően részletesen meg kell határozni az adatkezelés célját, jogalapját, meg kell határozni továbbá az adatok megőrzésének időtartamát, az adatokhoz hozzáférésre jogosultak körét, valamint az érintetteket tájékoztatni kell az őket a GDPR alapján megillető jogok gyakorlásának a lehetőségéről, illetve a jogorvoslati módokról.

Ha minden feltétel teljesül, a munkáltató legfeljebb az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását kérheti, azaz a védettségi igazolványról nem készíthető másolat, kizárólag a védettség ténye, valamint a védettség, amennyiben ez ismert, az időtartama rögzíthető. A koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen a munkáltató.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

A NAIH álláspontja a munkavállalók COVID-19 elleni védettségi adatainak kezeléséről Read More »

A munkaügyi ellenőrzés szabályainak és intézményrendszerének a változása 2021. március 11-től

2021. március 1. napjától hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (“Met”), amelynek helyébe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény lépett.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés részletszabályait tartalmazó 115/2021 (III.10.) Korm.rendelet 2021. március 10-én került kihirdetésre és a szabályok 2021. március 11-étől alkalmazandók.

A korábbi munkaügyi ellenőrzés helyébe tehát az új jogszabályok szerinti ún. foglalkoztatás-felügyeleti hatósági eljárás lép. Az ellenőrzésre változatlanul a Kormányhivatalok jogosultak.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az új szabályozás főbb tárgyköreit jelezzük, és az egyes – munkáltatói szempontból lényeges – témaköröket későbbi hírleveleinkben részletesebben tárgyaljuk.

1. Lényeges változás, hogy az új, foglalkoztatás-felügyeleti eljárás keretében a hatóság nem csak a munkaviszonyt, hanem a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat is ellenőrizheti. Az új szabályozás ugyanis a foglalkoztatás fogalmát kiterjesztette minden ellenérték fejében, a foglalkoztató irányítása alatt végzett jogviszonyra. Ekként a hatóság minden olyan jogviszony munkajogi minimum követelményei ellenőrzésére jogosult, amelyek a korábbi szabályozás szerint kivételt képeztek, így ezentúl ellenőrzés alá kerülhetnek az önfoglalkoztatók, a polgári jogi és vállalkozási szerződés alapján munkát végzők, a gazdasági társaságok és szövetkezetek személyes közreműködő tagjai és  közérdekű önkéntes tevékenységet folytatók is.

2. Újdonság a harmadik országbeliek foglalkoztatásának ellenőrzése tekintetében, hogy a hatóság most már ebben a körben is vizsgálhatja a foglakoztatások minimumkövetelményeinek a betartását is, azaz pld. magánszemély kereső foglalkozásának Magyarország területén való folytatása jogszabályi feltételeit szemben azzal, hogy eddig a hatóságok csak az engedélyek meglétét és az Mt. vonatkozó rendelkezései megtartottságát vizsgálhatta.

3.  A módosított Posting irányelvvel összhangban hangsúlyosabban jelenik meg továbbá az EU-n, illetve EGT-n belüli, határon átnyúló munkaerőmozgás keretében való foglalkoztatás ellenőrzése, valamint a jogsértések feltárása, az alkalmazott szankciók végrehajtása tekintetében intézményesül a tagállami munkaügyi hatóságok közötti információcsere és együttműködés.

4. Fókuszba kerülnek továbbá a színlelt szerződések. A jogviszonyok hatósági átminősítése továbbra is lehetőség, amelynek a szempontrendszere, bizonyítási szabályok az új jogszabályban meghatározásra kerültek. Ez részben segítség is a munkáltatók számára.

5.  A munkaügyi bírság minimuma 30.000,-Ft, maximuma változatlanul 10 millió Ft, ha a munkáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, míg természetes személyek esetén 1 millió Ft. A harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatása, valamint a határon átnyúló szolgáltatás körében való foglalkoztatás egyes szabályainak megszegése miatt tételes bírság szabható ki, amelynek a  minimuma a mindenkori minimálbérhez kötötten, illetve a ténylegesen kiszabható bírság mértéke az érintett munkavállaló részére kifizetett ellenérték alapján került meghatározásra, a jogszabályban meghatározott számítási metódus szerint.

6. A végrehajtási rendelet érinti továbbá a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeit, a jogsértők hatósági közzétételére vonatkozó szabályokat, valamint a foglalkozás-felügyeleti hatóság nemzetközi feladatait.

CLVPartners hírek

A munkaügyi ellenőrzés szabályainak és intézményrendszerének a változása 2021. március 11-től Read More »

Szigorított korlátozások és bővülő gazdaságvédelmi intézkedések

A magyar kormány 104/2021 (III.5) Korm. rendeletével 2021. március 5-én a járványügyi szabályok ideiglenes szigorításáról döntött, amely szabályokat 2021. március 8. napjától kell alkalmazni.

A legfontosabb változásokat alább gyűjtöttük össze:

Közterületen és nyilvános helyen mindenki köteles maszkot viselni és másoktól 1,5 méter távolságot tartani.

Üzletek és szolgáltatók nyitvatartása

Összesen 30 kategóriába tartozó kiskereskedelmi üzlet és szolgáltató nyithat ki 2021. március 8. és 22. között. Minden egyéb kiskereskedelmi üzlet és szolgáltató köteles zárva tartani.

Távmunkára vonatkozó szabályok

A Kormány kéri – de nem kötelezi – a munkáltatókat az otthoni munkavégzés alkalmazására. Ugyan a Munka Törvénykönyve az otthoni munkavégzést nem szabályozza, álláspontunk szerint a Kormányrendelet megfogalmazása minden távmunkavégzési módra vonatkozik.

Amennyiben azonban a munkáltató az egészséges és biztonságos munkafeltételeket a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyen biztosítani tudja, a munkáltató székhelyén/telephelyén való munkavégzés továbbra is jogszerűen lehetséges.

Oktatással kapcsolatos szabályok

Az óvodák és az oktatási intézmények április 7-ig zárva tartanak.

Az oktatással kapcsolatos szabályok 2021. április 7-e utáni időszakra való meghosszabbítása nem zárható ki.

Gazdaságvédelmi intézkedések

A Kormány 105/2021. (III.5.) Korm.rendelete tartalmazza a fenti szigorításokhoz kapcsolódó gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelendő a kedvezményben részesülők körének bővülése a mostani bezárással érintett üzletkört tényleges főtevékenységként folytató vállalkozásokkal, amelyek szintén igénybe vehetik 2021. március hónapra az ágazati bértámogatást, valamint a munkavállalóknak március hónapra fizetett munkabér után szoc.ho fizetésére sem kötelesek.

 

Az igénybe vehető bértámogatás mértéke a munkavállaló bruttó munkabérének 50 %-a, és az igénybevétel feltétele, hogy a munkáltató a munkavállaló munkabérét a bezárással érintett időszakra megfizesse és a munkavállaló munkaviszonyát 2021. április 30-ig fenntartsa, azt ne szüntesse meg sem felmondással, sem közös megegyezéssel.

CLVPartners hírek

Szigorított korlátozások és bővülő gazdaságvédelmi intézkedések Read More »

Veszélyhelyzet meghosszabításával összefüggő intézkedések

A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról

I. A Kormány a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet alapján 2021. február 8. napjától Magyarország egész területére ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki, melynek időtartama várhatóan 2021. május 23. napjáig fog tartani a 2021. február 21. napon hatályba lépett, koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény alapján. Ezen időtartam alatt a Kormány rendeleti úton további rendkívüli intézkedésekről dönthet.

II. A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról a Kormány 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet útján rendelkezett. A rendelet alapján a rendkívüli intézkedések előreláthatóan 2021. május 23. napjáig maradnak hatályban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a járványhelyzet alakulásától függően a veszélyhelyzetet a Kormány ismételten meghosszabbíthatja, illetve egy későbbi időpontban ismételten kihirdetheti, további korlátozásokat vezethet be, vagy bizonyos korlátozások veszélyhelyzetet követő fenntartásáról rendelkezhet.

CLVPartners hírek

Veszélyhelyzet meghosszabításával összefüggő intézkedések Read More »

Az új veszélyhelyzeti intézkedések hatása a munkáltatókra

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet korlátozásai 2020. november 11. napjától hatályosak, Magyarország egész területére, és 2020. december 11. napjáig maradnak hatályban. A korlátozások hatálya szükség esetén meghosszabbítható.

A maszkviselésre, a távolságtartásra, illetve a határátlépésre vonatkozó, jelenleg is hatályos előírások továbbra is érvényben maradnak, azzal, hogy a maszkviselés a 10 000 főnél nagyobb településeken a helyi önkormányzat által kijelölt közterületeken is kötelező.

I. Teljes kijárási tilalom este 8 és hajnal 5 között, munkavégzési célú felmentéssel

A kijárási tilalom ideje alatt a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkahelyre és onnan vissza közlekedők tartózkodhatnak közterületen. A munkáltatók által kiadandó munkába járási igazolás minta a Kormány oldaláról letölthető: https://kormany.hu/hirek/kijarasi-tilalomrol-szolo-igazolas

II. Oktatásra vonatkozó szabályok

A bölcsődék, óvodák és általános iskolák 14 év alattiak számára nyitva maradnak. A 9. osztálytól azonban a közép- és felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárják.

III. Általános rendezvénytilalom

Általános rendezvénytilalom lép életbe, amely a személyes jelenléttel megtartott szakmai rendezvényekre (konferenciákra, workshopokra, stb.) is vonatkozik.

IV. Kereskedelmi és vendéglátóipari korlátozások

Az éttermek bezárnak, csak elvitel és házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak. A kereskedelmi üzletek, szolgáltató egységek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – 19 órakor bezárnak, ahol ezt követően az ott dolgozók kivételével mások nem tartózkodhatnak. A szállodák pedig csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.

V. Jogkövetkezmények

A rendezvényekre, illetve az intézményekre, üzletekre és létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése esetén a rendőrség a területet, helyiséget, illetve intézményt (az oktatási intézmények kivételével) egy naptól egy évig terjedő időtartamra bezárathatja, és 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. Gazdaságvédelmi intézkedések

A kormány a munkahelyek védelme érdekében a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel gazdaságvédelmi intézkedésekről is döntött, a következők szerint.

1. Adófizetési kedvezmény

A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó munkáltatóknak 2020. november hónapra szochot és szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó KATÁ-s adóalanyoknak pedig nem kell a kisvállalati adóalapjukba számítani a személyi jellegű kifizetéseket azon munkavállalóik után, akik a veszélyhelyzetre tekintettel elbocsátásra kerültek volna, feltéve, hogy az érintett munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

2. Szállodákra vonatkozó rendelkezések

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba regisztrált egyes szálláshelyek esetében az állam megtérti a 2020. november 8. napjáig beérkezett – és 30 napon belüli időszakra vonatkozó – foglalások árának (nettó bevétel) 80 százalékát, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

3. Bértámogatás

Az éttermek és a kormányrendeletben felsorolt egyes szabadidős létesítmények munkavállalói 2020. november havi bérének 50 százalékát az állam támogatás formájában megtéríti, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amelyből a megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30 %-a származott.

A fenti kormányzati intézkedések végrehajtása kapcsán egyelőre sok a nyitott kérdés, a várható további intézkedésekről azok kihirdetését követően tájékoztatást nyújtunk.

 

Az új veszélyhelyzeti intézkedések hatása a munkáltatókra Read More »

Utazási korlátozások ismételt meghosszabbításáról

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Kormány 469/2020. (X. 29.) Korm. rendeletével ismételten meghosszabbította a határellenőrzést és utazási korlátozásokat 2020. december 1-ig.

Az ország területére történő belépésre továbbra is csak a korábbi tájékoztatások szerinti korlátozásokkal, illetve a kivételes esetekben kerülhet sor.
Amennyiben az utazási korlátozások, illetve a határátlépés szabályaiban változás állna be, arról további tájékoztatást nyújtunk.

 

Utazási korlátozások ismételt meghosszabbításáról Read More »

Örökbefogadás esetére járó munkavégzés alóli mentesülés

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 2020. szeptember 1. napjától hatályos módosításai alapján a munkavállaló évente legfeljebb 10 munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában.

Az örökbefogadás előkészítő szakasza lehetőséget biztosít örökbe fogadni szándékozó szülők és az örökbe fogadni kívánt gyermek részére, hogy az örökbefogadást megelőzően találkozhassanak egymással, bemutatkozzanak és elkezdhessék megismerni egymást. Szintén ebben az időszakban kerül sor az örökbe fogadni kívánó szülők életkörülményeinek felmérésére, a gyermekvédelmi szakszolgálat által nyújtott tanácsadásra, valamint igény esetén az ingyenesen biztosított örökbefogadási tanfolyam lefolytatására is.

Mivel az eljárás számos teendővel jár a munkavállaló részére, a jogalkotó szükségesnek látta, hogy erre az időre mentesüljön rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A mentességet mindkét leendő szülő igénybe veheti, akiket erre az időtartamra távolléti díj illet meg. A mentességet a vezető munkavállaló esetében is alkalmazni kell, ettől a vezető állású munkavállaló munkaszerződése nem térhet el.

A mentesülés igénybevételének feltételeit az Mt. az alábbiak szerint határozza meg:
– a rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesülés az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján lehetséges;

– a munkavállaló igazolás kiállításától számított 90 napon belül élhet a mentesülés lehetőségével;

– a munkavállaló a mentesülés igénybevételi szándékáról legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy tájékoztassa a munkáltatóját;

a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban, illetve időpontokban kell mentesíteni, tehát az időpont meghatározása a munkavállalót illeti meg;

– az Mt. nem írja elő, hogy a 10 munkanap mentesülés a munkavállalót kizárólag egybefüggően illetné meg, ezért a munkavállaló igényelheti, hogy a fent említett igazolás kiállításától számított 90 napon belül több részletben kerüljön mentesítésre.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.

Örökbefogadás esetére járó munkavégzés alóli mentesülés Read More »

A Magyarországi Határzárról

Megjelent a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII.30.) Korm. rendelet, amely 2020. szeptember 1-jétől 2020. október 1-jéig a Magyarországra történő beutazást szabályozza.
1. Magyar állampolgár és a velük egy tekintet alá eső külföldi állampolgár magánútlevéllel vagy egyéb, belépésre jogosító útiokmánnyal beléphet, és a Magyarországra történő belépés során egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles, azonban minden esetben karanténba kell vonulnia, attól függően, hogy a határon tartott ellenőrzéskor mutatja-e a fertőzés jeleit vagy sem. Az első esteben a kijelölt állami intézményben kerül karanténba, ha nem mutatja fertőzés jeleit, akkor 14 napos házi karanténba kell vonulnia.

2. Elrendelt karantén alóli mentesítés
A karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt. Negatív teszt esetén a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság mentesítést ad a karantén alól.
Ebben az esetben a karantén alóli mentesítés feltételéül szabott 2 negatív PCR-teszt költségét is a munkavállalónak kell viselnie, amelynek költsége 30.000-35.000 Ft/teszt, illetve a mentesítési határozat általános illetéke: 3.000 Ft.

3. Külföldről Magyarországra visszatérés munkajogi vonatkozásai
Magáncélú külföldi utazás miatt elrendelt hatósági házi karantén
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az ilyen ok miatt házi karanténban lévő személy nem minősül keresőképtelennek, amelyre tekintettel nem jogosult táppénzre a karantén tartamára.
Ha van lehetőség a munkavállaló home office-ban való – akár a saját munkakörében, akár más munkakörben – foglalkoztatására, akkor részére bért kell fizetni.
Ha azonban a home office-ban foglalkoztatásra nincs mód, akkor igazolt, fizetetlen távollétnek minősül.

4. Keresőképtelenség esetei
Ha a házi karantén elrendelésére nem magáncélú utazásról visszatérés miatt került sor, hanem a munkavállalót közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltják, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (kijelölt karantén), továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor keresőképtelen és táppénzre jogosult.
Fontos, hogy a kormányrendelet hatálya nem terjed ki
a) a teherforgalomban történő határátlépésre;
b) a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre; valamint
c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett.

5. Külföldiek belépése Magyarországra
Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére nem léphet be. A fenti általános beutazási szabály alól azonban alábbi kivételek vannak:
Korlátozás nélküli belépésre jogosult bármely állam területéről Magyarország területére olyan belföldi vagy bármely államban bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely gazdasági társaság egyben bármely másik államban bejegyzett gazdasági társaságnak az adójogi meghatározás szerinti kapcsolt vállalkozásának minősül, és az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti.
A kormány a cseh, lengyel és szlovák állampolgárok részére lehetővé teszi a beutazást 5 napin belüli negatív teszt bemutatása mellett, de várhatóan az egyes államok kérésére több ország is kaphat engedményt állampolgárainak turista célú beutazására.

6. Ingázók
Az államhatártól számított 30 km-es körzeten belül élő magyar, illetve szomszédos államok polgárai az államhatártól számított 30 km-es körzetben a másik állam területére beutazhatnak, és ott legfeljebb 24 óra időtartamra tartózkodhatnak.

7. Magyarországon átutazó személyek
A tranzitáthaladás érdekében külföldiek Magyarországra beléphetnek, ha belépéskor alávetik magukat az egészségügyi vizsgálatnak és az fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

8. Kérelemre hatósági felmentés a belépési tilalom alól
  A./ Kérelemre az illetékes rendőri szerv engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy belépés célja többek között:
a) bírósági , hatósági eljárási cselekményen történő részvétel,
b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
c) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja
d) egészségügyi ellátás igénybevétele, bizonyos családi rendezvényeken részvétel stb. vagy egyéb méltányolható ok.
  B./ A Magyarországra belépés során egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles és
     *fertőzés gyanúja esetén: nem léptethető be
     *a fertőzés gyanúja nem merül fel: 14 napra karanténba kerül.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre:
Dr. Csabai Marianna
Dr. Tigelmann Ágnes
Dr. Hanyu Henrietta
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3.
Phone: + 36 1 488 7008
Fax: + 36 1 488 7009
email:

A Magyarországi Határzárról Read More »

Enyhített a NAIH elnöke a lázméréssel kapcsolatban

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban.
Eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban, eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

Emlékeztetőül, a Hatóság 2020. március 11-én kiadott tájékoztatója és azt megerősítő 2020. április 28. napján közzétett állásfoglalása még aránytalannak tekintett minden diagnosztikai eszközzel végzett általános és kötelező jelleggel bevezetett vizsgálatot, példaként a lázmérőt említve, mivel a tavaszi járványhelyzet ezt nem indokolta.

A NAIH elnök nyilatkozata a korábban kiadott tájékoztató és állásfoglalás többi részét nem érintette, így valamennyi koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelés mint a lázmérés továbbra is a munkáltató jogos érdeke alapján, érdekmérlegelési teszt elvégzésével vezethető be, a lázmérést pedig egészségügyi szakember által vagy az ő szakmai felügyelete mellett végezhető a GDPR 9. cikk (3) bekezdése alapján.

A Hatóság változatlanul megköveteli, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás, védőeszközök biztosítása, munkavállalók közötti távolságtartás).

 

 

Enyhített a NAIH elnöke a lázméréssel kapcsolatban Read More »

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről

A veszélyhelyzet megszűnésével (2020.06.18.) egyidejűleg a Kormány járványügyi készültséget hirdetett és hatályba lépett a veszélyhelyzetről megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti törvény) egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezése (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §).
A járványügyi készültség egészségügyi válsághelyzet idején hirdethető ki 6 hónapra, és arra ad lehetőséget, hogy a Kormány a megszűnt veszélyhelyzethez képest szűkebb körben korlátozásokat vezessen be. Elsőként a jelenleg hatályban lévő korlátozásokat foglaljuk össze, majd az egészségügyi válsághelyzet idejében bevezethető további korlátozásokat.

Jelenleg az alábbi korlátozások vannak hatályban:

1.     A járványügyi készültség ideje alatt Magyarország területére személyforgalomban az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik léphetnek be, kivéve az Egyesült Királyság állampolgárait. Beléphetnek személyforgalomban továbbá Szerbia és Románia állampolgárai is.

2.     A fenti körbe nem eső, harmadik országok állampolgárai különös méltánylást érdemlő okok esetén a rendőrség felmentésével léphetnek be személyforgalomban Magyarország területére. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani magyar nyelven a rendőrség honlapján.

3.     A száj és orr eltakarása, tehát a maszkviselés továbbra is kötelező tömegközlekedési eszközökön és üzlethelyiségekben, nem kötelező azonban a vendégeknek a vendéglátó területén.

4.     Az akár kültéri, akár beltéri zenés táncos rendezvények 500 résztvevő alatt tarthatók meg. Ez azt jelenti, hogy újra kinyithatnak a mozik és a színházak.

A nyitás pontos idejéről az üzemeltek jogosultak dönteni, színházak esetében pedig a szükséges előkészületek miatt várhatóan tovább tarthat az újra nyitás mint mozik esetében.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének szabályait és a bevezethető további korlátozásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Kihirdetése:

·        az országos tiszti főorvos javaslatára kormányrendelettel rendeli el a kormány

·        indokolt:

o   járványügyi szükséghelyzet, vagy

o   polgárok életét, testi épségét, egészségét, vagy egészségügyi szolgáltatók működését súlyos mértékben veszélyeztető vagy károsító bármely esemény

o   a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó a lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozó körülmény

·        legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja

·        az országos tiszti főorvos feltételeinek fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak az elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére

·        Magyarország egész, vagy meghatározott területeire rendelhető el

·        Kormány indokolt esetben rendeleti úton Operatív Törzset hozhat létre, amely ügyeleti központot és akciócsoportokat hozhat létre

Bevezethető korlátozások:

·        elrendelés esetén a Kormány rendeleti úton

–          korlátozhatja vagy megtilthatja többek között

o   intézmények és létesítmények működését, rendezvények látogatását és szervezését, tevékenységek végzését

o   az üzletek működését, nyitvatartását,

    • az ország egyes területei illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást
    • az emberek személyes érintkezését

o   egyes termékek árusítása, fogyasztása

    • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
    • ivóvíz fogyasztását
    • meghatározott állatok tartását
    • közlekedést.

        intézkedés hozható az alábbi körben:

o   gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

o   egészégügyi készlet állagának megóvása

o   szociális távolságtartás szabályai, védőeszköz viselése, vásárlási idősávok meghatározása

o   köznevelés, felsőoktatás

o   járványügyi elkülönítés

o   küldemények kézbesítése.

A fentiekkel egyidejűleg az Eütv. kiegészült a „Hatósági házi karantén” (67/A. §), a „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében” (70/B. §) illetve „Egyéb járványügyi intézkedések (74/B. §) szabályaival.

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.