CLVPartners

Adatvédelem

Az alkalmassági vizsgálat biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettség részleges eltörlése

Az utóbbi hónapok sok kérdést felvető és bizonytalansággal övezett témája a foglalkoztatók által a dolgozók részére kötelezően biztosított munkaalkalmassági felmérés megszüntetése. A kivezetés hivatalosan kommunikált jogalkotói célja, hogy ezzel (is) csökkentsék a társaságok adminisztrációs terheit. A jelen hírlevelünk célja, hogy útmutatást adjunk ügyfeleink számára a változásokra és a kapcsolódó feladataikra vonatkozóan.

1. A korábbi előírások

Korábban az Mt-ben és a Munkavédelmi törvényben általános jelleggel került rögzítésre, hogy a munkáltató a munkába lépést megelőzően, majd a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a dolgozó munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A munkaképesség felmérése kapcsán – hacsak a foglalkoztató tevékenysége, illetve a munkakörre meghatározott követelmények okán nem tartozott kivételszabály alá – általánosan az 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet („Rendelet”) kellett alkalmazni.

2. A már hatályba lépett és a várható jogszabálymódosítások

A már említett vállalati kötelezettségek csökkentése érdekében 2024. szeptember 1-jével módosításra került mind az Mt., mind a Munkavédelmi törvény hivatkozott előírása.

Az új megfogalmazás azonban nem tisztázta teljes mértékben a vállalati kötelezettségeket. A rendelkezés szerint általános, azaz nem valamely szakmaspecifikus (pl. katonák szolgálati jogviszonya) követelmény alá tartozó esetekben ugyanis a vizsgálatra akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a munkáltató úgy dönt, hogy kötelezettség hiányában is folytatja a gyakorlatot, vagy jogszabály ezt továbbra is előírja.

Utóbbi esetkör kapcsán az elmúlt hetekben jelentek meg azok a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek, amelyek közül több a napokban hatályba is lép, amik egyértelműsíteni kívánják, mikor kötelező a vizsgálat. Értelmezésünk szerint azok a cégek lesznek továbbra is kötelesek az alkalmassági vizsgálatok lefolytatására, akik a tervezetekben foglalt ágazatokban működnek (pl. építésgazdaság, kereskedelem). Ugyanakkor az ágazati besorolás alá tartozó cégeknél is csak azon munkavállalókról kell gondoskodni, akik a munkakörükből adódóan az ugyanott listázott kategóriákba tartoznak (pl. fokozott baleseti veszélynek, zajnak, 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak kitett foglalkoztatott vagy éjszakai műszakban is dolgozók). Egy olyan eset van, amikor nem az ágazati besorolás és a munkakör lesz irányadó, ugyanis, ha az alkalmazott rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében végez éjszakai munkát, ő a munkáltató ágazati besorolásától függetlenül a kötelező vizsgálati körbe esik.

3. Javaslat

A fent részletezettek alapján értelemszerű ajánlásként lehetne megfogalmazni, hogy a társaságok először vizsgálják meg, hogy valamely tervezetben foglalt ágazat alá tartoznak-e, majd második lépésben mérjék fel a kötelezettség körébe eső munkaköröket és ezen alkalmazottakra vonatkozóan szervezzék meg az alkalmassági vizsgálatot.

A Munkavédelmi törvény azonban továbbra is általános szabályként tartalmazza, hogy a vállalat felel azért, hogy a munkavállaló egészségét a foglalkoztatása károsan ne befolyásolja. Ennek a kötelezettségének pedig akkor lehet nagy biztonsággal eleget tenni, ha – a munkakör sajátosságainak az ismeretében – a társaság esetről-esetre felméri azt is, hogy azok az alkalmazott kapcsán milyen esetleges kockázatot jelentenek. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy a vállalatok lehetőség szerint az összes dolgozó tekintetében tartsák fenn az alkalmassági vizsgálatot a Rendelet szerint, amíg a részletszabályok (ideértve a Munkavédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeleteket is) végső formájukban nem ismertek.

Érdemes megjegyezni, hogy a változásnak nem csak munkajogi, hanem adatvédelmi vetülete is van, hiszen a vizsgálati rend immár a cég döntésén alapul sok esetben, ami további adatkezelési dokumentáció elkészítését igényli.

Az Európai Adatvédelmi Tanács legújabb koordinált végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselők kerülnek górcső alá

Aligha van olyan vállalkozás, akinek 2018. május 25. óta ne lett volna teendője adatvédelmi tisztviselővel, úgynevezett DPO-val. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről („GDPR”) hatályba lépése óta eltelt több, mint öt év, ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy „a gép forog, az alkotó pihen”. A folyamatos joggyakorlat fejlődésre tekintettel időről-időre a szabályzatok felülvizsgálata is esedékessé válhat.

Az Európai Adatvédelmi Tanács („EDPB”) 2023-ban olyan koordinált végrehajtási akció lefolytatását döntötte el, amely kifejezetten az adatvédelmi tisztviselők kijelölésére és működésére koncentrál. A koordinált akcióban 26 európai adatvédelmi hatóság vesz részt.

Az adatvédelmi tisztviselő feladata az érintettek jogainak és szabadságainak védelme, valamint az adatvédelmi előírások betartása. Az elvárások közül a pártatlanság és függetlenség kerül legtöbbször a hatóságok figyelmébe. A pártatlanság és objektivitás lehetővé teszi, hogy a tisztviselő szigorúan felügyelje az adatkezelési folyamatokat, hatékonyan kezelje az adatvédelmi incidenseket és tanácsokat adjon a szervezetnek a GDPR és más vonatkozó, adatvédelmi szabályok betartásához. A pártatlanság biztosítja, hogy a tisztviselő minden érdekelt fél számára azonos mértékben képviselje az adatvédelmi kérdéseket, legyen szó a szervezett alkalmazottairól, partnereiről vagy vezetőségéről. Az adatvédelmi tisztviselőnek olyan szakértőnek kell lennie, aki nem áll érdekelt kapcsolatban a szervezettel vagy annak adatkezelési tevékenységeivel. Az összeférhetetlenség azt is jelenti, hogy a kinevezett adatvédelmi szakembernek nem szabad olyan pozícióban lennie vagy olyan tevékenységet végeznie, ami akadályozza az objektív és független döntéshozatalt.

Az adatvédelmi tisztviselőkkel kapcsolatosan számos tagállami hatósági döntés született a korábbi években, az alábbi tanulságokkal:

  • az adatvédelmi tisztviselőt nem csak az anyavállalat szerint illetékes hatósághoz kell bejelenteni, a szervezetnek értesítenie kell más érintett hatóságot is, ha a fióktelepek miatt máshol is eljár a DPO;
  • nem lehetséges egy külsős céget kiszervezés keretein belül adatvédelmi tisztviselőként alkalmazni és ezzel párhuzamosan egy harmadik személy DPO-t is kijelölni;
  • ha az adatvédelmi tisztviselő vezeti a compliance-, audit- és kockázatkezelési területet is, az sértheti a függetlenség és pártatlanság követelményét;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem lehet az adatkezelő képviselője az illetékes adatvédelmi hatóság előtti eljárásban, mert az veszélyezteti a függetlenségét és pártatlanságát;
  • az adatvédelmi tisztviselő visszahívására lehetőség van, ha a DPO már nem rendelkezik megfelelő szakmai képességekkel vagy nem teljesíti az adatvédelmi szabályok előírásait;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem utasítható, ezért megsérti a GDRP-t, ha a tisztviselő nem léphet fel önállóan, csak társaság vezetőjének (vagy a vállalatban egyéb döntésre jogosult személy) utasítására. Ellenőrzési terv alapján formalizálható a DPO eljárása, de a közvetlen utasítás nem felel meg a GDPR-nak.
  • ugyancsak az általános adatvédelmi rendeletet sérti, ha a DPO és a társaság felső vezetése közé hierarchikusan több szint is tagozódik, mert ezzel közvetlenül már nem az ügyvezetésnek tartozik felelősséggel az adatvédelmi tisztviselő.
  • nem megfelelő megoldás, ha megtörténik az adatvédelmi tisztviselő kinevezése, de a DPO megfelelőségi feladatokat is ellát a cégnél, ezzel pedig sérül a függetlenség és pártatlanság. Az ügyben eljárt hatóság megerősítette, hogy a DPO nem tölthet be olyan funkciót, amely lehetővé teszi számára, hogy meghatározza a személyes adatok kezelésének célját és módját.
  • hasonlóképp kimondásra került, hogy az összeférhetetlenség tilalmába ütközik, ha egy vállalkozás adatvédelmi tisztviselője két olyan leányvállalat ügyvezetője, amelyek a fővállalkozás részére adatfeldolgozást végeznek, mivel ebben az esetben a DPO úgy felügyeli az adatfeldolgozói feladatok megfelelőségét, hogy közben érdekelt az adatfeldolgozó cégek profitjában és működésében.

Mivel ad EDPB a 2023-as összehangolt végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselőkre összpontosít, várhatóan megszaporodnak az olyan határozatok, amelyekben a DPO-k működésével, pártatlanságával mondanak ki elvi jelentőségű döntéseket az eljáró adatvédelmi hatóságok. Előfordulhat, hogy újabb iránymutatás vagy állásfoglalás kerül kiadásra a hazai vagy európai uniós hatóságok részéről.

A sütikkel kapcsolatos adatkezelés gyakorlati problémái

Bevezető

Mai digitális világunkban rendkívüli módon elterjedtek a személyes adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló módszerek és technológiák (pl.: cookie-k, magyarul: sütik), hiszen ezek révén az adatkezelők igen fontos információkat tudhatnak meg rólunk. Elegendő, ha például arra gondolunk, hogy egy cipő interneten történő egyetlen felkeresését követően szinte borítékolhatóan szembe találkozunk a megtekintett, illetve ahhoz hasonló cipők reklámjaival más platformokon.

Az adatkezelő cégek és a magánszemélyek viszonya alapvetően egyenlőtlen, hiszen az átlag felhasználók tipikusan nincsenek tisztában a személyes adataik sokrétű kezelésével kapcsolatban. Ennek kiegyensúlyozásaként, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme érdekében került megalkotásra – többek között – az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679/EU rendelet („GDPR”). Ezek az uniós jogszabályok olyan minimum követelményeket fogalmaznak meg az adatkezelőkkel szemben, amelyek az aszimmetrikus jogviszonyok kiegyenlítését hivatottak szolgálni.

A jogok tényleges érvényesülését segítik elő az olyan civil szervezetek, mint például a None of Your Business („NOYB”). A NOYB tevékenységének eredményeképpen idén megjelent a sütikkel kapcsolatos legújabb, az Európai Adatvédelmi Testület sütikre szakosodott munkacsoportjának összefoglaló jelentése. A munkacsoport jelentésében 7 főbb süti kezelési gyakorlatot mutatott be, amely álláspontja szerint nem megfelelő az irányadó jogszabályok fényében. Ezeket az alábbiakban röviden és összefoglalóan ismertetjük annak érdekében, hogy a honlapot működtető cégek megfelelően alakítsák gyakorlatukat és a felhasználók is legyenek tudatosabbak:

Visszautasítási gomb hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, ha a hozzájáruláshoz kötött sütikkel kapcsolatos tájékoztató ablakban elsőre kizárólag az “elfogadás”, illetve a “további tudnivalók” lehetősége ugrik fel, de az elutasításra vonatkozó gomb nem.

Előre bejelölt opciók: Csakugyan nem megfelelő az az eljárás, ha a cookie-k beállítása során a lehetséges opciók közül előre be vannak pipálva az adatkezelő által preferált választási lehetőségek.

Link használata: A sütikkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó elfogadó gomb tipikusan minden oldalon automatikusan felugrik, ugyanakkor vannak olyan adatkezelők, akik az elutasításra vonatkozó lehetőséget csupán egy külön linken keresztül biztosítják, ezzel megnehezítve a felhasználók önkéntes választását és nyomást helyezve rájuk.

Megtévesztő gomb színek, kontrasztok: Az érvényes hozzájáruláshoz az sem elhanyagolható körülmény, hogy a lehetséges opciók vizuálisan miként kerülnek megjelenítésre. Ugyanis, ha a megjelenített gombok színe vagy kontrasztja megtévesztő az érintettek számára (pl.: ha az elfogadás gomb egyértelmű megjelenítése mellett az elutasítás, valamint a további lehetőségek gomb színeinek kontrasztja olyan minimális, hogy az szinte láthatatlan), az így adott hozzájárulás nagy valószínűséggel érvénytelennek fog minősülni. Természetesen ezt mindig esetről-esetre szükséges vizsgálni.

Jogalappal kapcsolatos félrevezetés: Nem jogszerű az a gyakorlat, amikor az oldal kezelője először a látogató hozzájárulására, annak hiányában pedig jogos érdekére alapozza az adatkezelést. E tekintetben különösen jogszerűtlen az, amikor a hozzájárulás kapcsán tiltakozási lehetősége nincsen a felhasználónak arra tekintettel, hogy hozzájárulás hiányában az adatkezelő a jogos érdekére alapozva fogja kezelni azokat, hiszen, ez azt a benyomást keltheti az érintettben, hogy az adatkezeléshez csak hozzájárulni tud, más lehetősége nincs.

Alaptalanul nélkülözhetetlennek feltüntetett sütik: A munkacsoport jelentésében kitért arra az esetre is, miszerint sok adatkezelő alapvető szükségletű, nélkülözhetetlen sütiként tüntet fel olyan cookie-kat, amelyek valójában nem minősülnek annak.

Visszavonási lehetőség hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott további követelmény, hogy az bármikor, ugyanolyan egyszerű módon visszavonható legyen, mint annak megadása volt az érintett számára. Így ennek lehetőségét biztosítania kell az adatkezelőknek a sütikkel kapcsolatban is (pl.: egy visszavonásra utaló lebegő gomb, link elhelyezésével).

Összefoglaló

A fentiek alapján látható, hogy az adatkezelőknek úgy kell eljárniuk, hogy a felhasználók részére biztosítsák a megfelelő információkhoz való hozzáférés lehetőségét és azok így kerüljenek döntési helyzetbe. Természetesen az már az érintettek felelőssége, hogy ténylegesen tájékozódjanak, és így, mint jogtudatos felhasználók járjanak el, illetve hozzanak döntést saját adataik vonatkozásában (pl.: adatkezelési beállítások testreszabásával, felkeresett oldalak használat utáni elhagyásával, NAIH tájékoztatók, adatkezelő adatkezelési tájékoztatójának megismerésével).

Az EDPB új iránymutatása az adatkezelő és adatfeldolgozó fogalmáról

Az Európai Adatvédelmi Testület („EDPB” vagy „Testület”) 2021. július 7-i ülésen elfogadta az adatkezelő és adatfeldolgozó GDPR szerinti fogalmáról szóló 07/2020. számú iránymutatás végleges változatát, mely megújítja és egyben felváltja a korábbi 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport azonos tárgyban született 1/2010. számú iránymutatását.

Az adatkezelői és adatfeldolgozói szerepkörök meghatározása mind a GDPR hatálya alatt, mind azt megelőzően az adatvédelmi jog legvitatottabb kérdésköre volt, mivel a betöltött szerep a kötelezettségeket és ez által a felelősséget is determinálja. Ebből kifolyólag az EDPB új iránymutatása minden adatkezelési tevékenységet folytató szereplő számára alapvető fontosságú.

  1. Az adatkezelő meghatározása

A GDPR szerint adatkezelőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az adatkezelés célját és eszközeit meghatározza. A fogalom elemei közül az új iránymutatás az adatkezelés eszközeit fejtette ki részletesebben, a korábbi iránymutatáshoz képest élesebb elhatárolást alkalmazva.

A Testület álláspontja szerint az adatkezelő azonosításakor az adatkezelés eszközei alatt kizárólag a lényeges eszközöket kell érteni, amelyek a következők:

  • kezelt adatok köre;
  • adatkezelés időtartama;
  • a kezelt adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők köre (ideértve az adattovábbítást is);
  • az adatkezeléssel érintett személyek köre.

Az EDPB hangsúlyozza továbbá, hogy az adatkezelő fogalmának nem eleme a személyes adatokhoz való tényleges hozzáférés.

  1. Az adatfeldolgozó meghatározása

A GDPR szerint adatfeldolgozónak minősül az a személy, aki az adatkezelési műveleteket az adatkezelő nevében végzi. Az EDPB az adatfeldolgozó azonosításánál két kifejezett, és egy implikált feltételt állapított meg. A két kifejezett feltétel a következő:

  • Az adatfeldolgozó az adatkezelőtől különálló személy;
  • Az adatkezelési műveleteket kizárólag az adatkezelő nevében végzi, az adatkezelő céljától és érdekétől eltérő bármely egyéb célból vagy érdekből nem kezeli.

A fentiekhez képest a harmadik, implikált feltétel, hogy az adatfeldolgozó diszkréciójába tartozik az adatkezelés nem lényeges eszközeinek megválasztása, mint például az adatok tárolásának a helye, az adatkezelési műveletekhez használt szoftver, módszertan.

Az adatkezelő és adatfeldolgozó között az adatfeldolgozás tárgyában írásbeli szerződésnek kell fennállnia, a szerződés hiánya mindkét szereplő részéről a GDPR megsértésének minősül.

Az EDPB kiemelte, hogy a GDPR szigorúbb kötelezettségeket ír elő az adatfeldolgozók részére is a korábbi szabályozáshoz képest. Az adatfeldolgozási szerződésben továbbá az adatkezelő közvetetten felelőssé teheti az adatfeldolgozót a GDPR szerint adatkezelő kötelezettségébe tartozó feladatok ellátásáért is, ezért az adatkezelő felelősségének korlátozása szempontjából minden adatkezelésnél az a legfontosabb, hogy felelős adatfeldolgozó kerüljön kiválasztásra, és az adatfeldolgozási szerződés kellően körültekintő legyen.

  1. Az adatkezelő, illetve adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt álló személy

Az adatkezelő és adatfeldolgozó fogalmához képest ritkábban tárgyalt szerep a GDPR 29. cikke szerinti, adatkezelő, illetve adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt személy, azonban a természetes személyek többsége e minőségben végez adatkezelési műveleteket a gyakorlatban.

Ebbe a kategóriába tartozik az a személy, aki nem különül el az adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól. Nem különül el például a cégtől az ügyvezetője, sem a cég valamely szervezeti egysége.

Szintén ebbe a kategóriába tartozik az a személy, aki ugyan az adatkezelő nevében végzi a műveleteket, de a műveletek tekintetében semmilyen önálló döntési jogosultsága nincs. Közvetlen irányítás alatt elsősorban a munkavállalók, illetve foglalkoztatottak állnak, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adatvédelmi jog szempontjából nem kizárólag a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban állókat kell foglalkoztatottaknak tekinteni, hanem adott esetben a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló személyzetet is.

A közvetlen irányítás megállapítása során a jogviszony típusán túlmenően ezért célszerű a konkrét személy döntési jogosultságait, az adatkezelő vagy adatfeldolgozó szervezetébe történő betagozódását, és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó irányítási jogkörét vizsgálni.

A közvetlen irányítás alatt álló személyekre egyetlen előírást tartalmaz a GDPR, miszerint a személyes adatokat az adatkezelő utasításától eltérően nem kezelhetik. Ezen személyek esetén is lehetőség, és egyben javasolt a GDPR szerinti kötelezettségek előírása, továbbá az adatvédelmi jogot sértő eljárás szankcionálása szerződésben vagy belső szabályzatban.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

A NAIH álláspontja a munkavállalók COVID-19 elleni védettségi adatainak kezeléséről

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”, „Hatóság”) 2021. április 1-i tájékoztatójában tette közzé a vakcina adatokkal kapcsolatos álláspontját. A Hatóság tájékoztatója kizárólag munkaviszonyban állókra értelmezhető, és az abban foglaltak csak a járványhelyzet alatt irányadók.

A NAIH hangsúlyozza, hogy a védettségi adatok kizárólag akkor kezelhetők, ha a munkáltató tényleges és szükséges munkavédelmi intézkedéseket tesz a gyűjtött adatok alapján. Tehát ha a munkáltató az adatok kezelése mellett dönt, akkor köteles azok alapján munkavédelmi intézkedéseket és döntéseket hozni, és ezeket dokumentálni, szükség esetén igazolni. Ha a munkáltató nem használja fel a gyűjtött adatokat, azzal készletező adatkezelést valósít meg, ami minden esetben jogellenes.

A munkáltatónak tehát a COVID-fertőzés a munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére munkavédelmi kockázatelemzést kell készítenie. A munkavállaló védettségére (azaz az oltás ténye, vagy az a tény, hogy a fertőzésen átesett) vonatkozó adatot a munkáltató akkor kezelheti, ha a kockázatelemzés alapján egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges:

A Hatóság két végletet említ példaként, hogy milyen esetben szükséges vagy nem szükséges a védettségi adat kezelése:

  • az állandó jellegű távmunkavégzés esetén a szükségesség értelemszerűen nem állapítható meg.
  • szükséges az adatkezelés a kórházak COVID-19 osztályain elhelyezett orvostechnikai és egyéb eszközök javítását, karbantartását végző munkavállalónál.

Álláspontunk szerint a két véglet közötti térben több olyan munkakör van, ahol megállapítható a védettség kezelésének szükségessége.

Az adatkezelés előtt a munkáltatónak meg kell határoznia annak jogalapját, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy a védettség ténye a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül. Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a megfelelő jogalap a védettségi adatok kezelésére a munkáltató jogos érdeke a munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez. A jogos érdek igazolásához a munkáltatónak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie, egyensúlyt teremtve a munkavédelmi kötelezettségek és a munkavállalók magánélethez való joga között. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló hozzájárulása nem megfelelő jogalap, mivel a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető az alá-fölé rendeltségi viszonyra tekintettel.

Emellett a munkáltatónak adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amiben a munkavállalók számára közérthetően és kellően részletesen meg kell határozni az adatkezelés célját, jogalapját, meg kell határozni továbbá az adatok megőrzésének időtartamát, az adatokhoz hozzáférésre jogosultak körét, valamint az érintetteket tájékoztatni kell az őket a GDPR alapján megillető jogok gyakorlásának a lehetőségéről, illetve a jogorvoslati módokról.

Ha minden feltétel teljesül, a munkáltató legfeljebb az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását kérheti, azaz a védettségi igazolványról nem készíthető másolat, kizárólag a védettség ténye, valamint a védettség, amennyiben ez ismert, az időtartama rögzíthető. A koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen a munkáltató.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

Enyhített a NAIH elnöke a lázméréssel kapcsolatban

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban.
Eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban, eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

Emlékeztetőül, a Hatóság 2020. március 11-én kiadott tájékoztatója és azt megerősítő 2020. április 28. napján közzétett állásfoglalása még aránytalannak tekintett minden diagnosztikai eszközzel végzett általános és kötelező jelleggel bevezetett vizsgálatot, példaként a lázmérőt említve, mivel a tavaszi járványhelyzet ezt nem indokolta.

A NAIH elnök nyilatkozata a korábban kiadott tájékoztató és állásfoglalás többi részét nem érintette, így valamennyi koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelés mint a lázmérés továbbra is a munkáltató jogos érdeke alapján, érdekmérlegelési teszt elvégzésével vezethető be, a lázmérést pedig egészségügyi szakember által vagy az ő szakmai felügyelete mellett végezhető a GDPR 9. cikk (3) bekezdése alapján.

A Hatóság változatlanul megköveteli, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás, védőeszközök biztosítása, munkavállalók közötti távolságtartás).

 

 

Hatalmas adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH

100 000 000 forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH” vagy „Hatóság”) 2020 május 18-án a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal („Digi” vagy „Társaság”) szemben.
A határozatot a hatóság a mai napon hozta nyilvánosságra, amely a GDPR hatálybalépése és a Hatóság fennállása óta messze a legmagasabb kiszabott összeg. A bírsághoz vezető tényállást, illetve azt követően a Hatóság döntését az alábbiak szerint foglaltuk össze:

Előzmény

1. A Digi egy korábbi adatvesztés miatt hibaelhárítási célra hozott létre egy tesztadatbázist, amelyet azonban valós személyes adatokkal töltött meg a Társaság. A tesztadatbázis eredetileg megfelelő hozzáférési jogosultsággal volt megtekinthető a Társaság weboldalán.

2. A Társaság által használt tartalomkezelő rendszerben (content management system, ’CMS’) több mint 9 éve észlelték a megfelelő eszközökkel, applikációkkal automatikusan is detektálható, illetve javítható sérülékenységet, amely révén hozzáférési jogosultság nélkül is bárki megtekinthette a tesztadatbázist.

3. Ezt a sérülékenységet kihasználva egy etikus hacker betekintést nyert a tesztadatbázisba, ahol bármiféle titkosítás nélkül, szabadon olvasható módon (’plain text’) tárolták az előfizetők jelentős részének személyes adatait, ez alatt értve az összes személyazonosító adatot, személyi igazolvány számot, esetenként személyi szám, e-mail cím, telefonszám és bankszámlaszám is szerepelt az előfizetőknél.

4. A fentieken túlmenően a hírlevélre feliratkozók és a teljes jogú rendszergazdák adataihoz is hozzá lehetett férni a sérülékenység révén, ezzel akár azt is lehetővé téve, hogy egy támadó a weboldal feletti teljes irányítást átvegye és az azon keresztül elérhető bármilyen személyes adathoz vagy üzleti titokhoz hozzáférjen.

A NAIH megállapításai

· Az érintett személyes adatok kategóriái alkalmasak arra, hogy azokkal egy támadó visszaéljen, az érintettek személyazonosságát ellopja.

· Súlyosító körülmény továbbá, hogy az adatvédelmi incidens érintetteinek száma Magyarország teljes lakosságára vetítve is számottevő, a Társaság piaci pozíciója önmagában indokolta volna komolyabb adatbiztonsági intézkedések alkalmazását.

· A nyílt forráskódú tartalomkezelő hibája régóta ismert, a sérülékenység kiküszöbölésére ingyenesen is elérhető javítás.

· A titkosítás mellőzése növelte az incidens kockázatát, pedig a titkosításra szintén csekély ráfordítás mellett lehetősége lett volna a Társaságnak.

· A teljes jogú rendszergazda felhasználók belépési adatainak kiszivárgása súlyosan növeli a biztonsági kockázatot.

· A tesztadatbázis fenntartása sértette a GDPR alapelveit, ugyanis a tesztadatbázist a cél teljesülését követően véglegesen törölni kellett volna.

· A Társaság a saját belső szabályzatának rendelkezéseit is megsértette.

Mindezek alapján a Hatóság mérlegelése szerint a figyelmeztetésnek nem lett volna kellő visszatartó ereje, ezért a bírság kiszabása volt indokolt, amelynek kiugróan magas összegét a számos súlyosító körülmény magyarázza.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners ügyvédei keressen minket bátran.

Az Európai Adatvédelmi Testület tájékoztatója a koronavírus járvány alatti adatkezelésről

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, „EDPB”) tájékoztatót tett közzé honlapján a koronavírus járvány alatti adatkezelésről. A tájékoztató részleteit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok, munkáltató általi kezelésének feltételeit a nemzeti jognak kell meghatároznia a GDPR szerint. Ebben a körben a GDPR megköveteli, hogy a jogalkotó meghatározza a konkrét intézkedéseket és az érintettek jogait védő megfelelő garanciákat.

2. Ahogy a NAIH álláspontja is hangsúlyozta, az egészségügyi vizsgálatoknál, mint amilyen a lázmérés is, ez a garancia az egészségügyi szakember jelenléte, ezért továbbra sincs lehetőség szakember jelenléte nélkül lázmérés bevezetésére a munkahelyen.

3. Az EDPB álláspontja szerint a munkáltatónak közölnie kell a munkavállalókkal, ha a munkahelyen koronavírus fertőzött személyt azonosítottak (hogy megtegyék a szükséges védelmi intézkedéseket), anélkül, hogy felfednék ezen személy kilétét. Az érintett munkavállalókat előzetesen kell értesíteni, a méltóságuk megóvása mellett. A fertőzésről való információkat elsősorban az ilyen adatok kezelésére jogosult hatóságoknak, illetve kezelő orvosoknak kell az ő kérésükre átadni.

Mivel a GDPR széles körben enged eltérést a nemzeti jognak, a járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről részletesebb magyar szabályozásra számíthatunk a közeljövőben.

A jelen cikk tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSRŐL

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) tájékoztatót tett közzé a honlapján a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről, kitérve bizonyos általános, adatvédelmen túli jogi kötelezettségekre is. A tájékoztató legfontosabb információit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltatóknak nem csak elemi érdeke, hanem egyben jogi kötelezettsége is az egészséges és biztonságos munkahely megteremtése.

2. Az adatkezelés megkezdése előtt a munkáltatótól elvárható járványügyi cselekvési terv készítése (megelőző lépések, alternatív munkavégzési lehetőségek („home office”) megteremtése, fertőzés megjelenése esetén alkalmazandó eljárás, szervezeten belüli felelősök kijelölése, bejelentőrendszer kialakítása).

3. Szintén a cselekvési terv keretében, mint megelőző intézkedés, javasolt a munkavállalók részletes tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról (higiéniai szabályokról, tünetekről, illetve, hogy kihez fordulhat a munkavállaló a szervezeten belül). A tájékoztató megfogalmazásában a munkáltatók segítségéül szolgálhat a Nemzeti Népegészségügyi Központ által (annak honlapján) közzétett „Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban” dokumentum.

4. Az Mt. alapján a munkavállalók kötelesek tájékoztatni a munkáltatót, ha fertőzésveszély kockázatukról van tudomásuk, beleértve a saját megbetegedésük fennállásának veszélyét is. Erre tekintettel a bejelentőrendszert úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók személyes adatainak kezelése bizalmasan történjen.

5. Bejelentés, illetve fertőzés gyanúja esetén a NAIH elfogadhatónak tartja kérdőívek kitöltetését is. Az adattakarékosságra különös figyelmet kell fordítani. A kérdőívben megadott adatokon túl a munkáltató nem jogosult a fertőzésgyanús munkavállaló adatait kezelni a járvánnyal kapcsolatban. A Hatóság külön felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelés során egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat, egészségügyi dokumentációt nem kérhet és nem kezelhet a munkáltató!

6. Hangsúlyozandó, hogy a munkáltató nem kezdhet kontaktus-kutatásba, ezt bízzák az illetékes nyomozóhatóságra!

7. Szintén fontos megjegyezni, hogy a munkáltató nem jogosult egészségügyi vizsgálatok végzésére (pl. lázmérő alkalmazása), azonban egészségügyi szakemberek bevonásával (elsősorban az üzemorvos) kezdeményezhető a munkavállalók szakszerű kivizsgálása.

8. A fenti adatkezelések a munkáltató jogos érdekén alapulnak, amennyiben munkavállalók kivizsgálása is szükségessé válik, az adatok kivételesen munkahelyi egészségügyi cél érdekében kezelhetők.

9. Javasolt, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás). Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató vitaminokat, gyógyszereket, immunerősítőket, stb. biztosítson a munkavállalók számára, ezért erre jogszerűen nem kerülhet sor megelőző intézkedésként.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

A NAIH közleményt adott ki a munkavállalói e-mail fiókok ellenőrzéséről

A tavalyi év végén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki, amelyben a NAIH elkötelezi magát, hogy minden lehetséges lépéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel – beleértve a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazását a további jogsértések megelőzése érdekében – megállítsa a munkavállalói („céges”) e-mailek jogtalan kezelésének széles körben elterjedt gyakorlatát.
Hogyan jön képbe a személyes adat?

Ha egy e-mail cím munkavégzés céljára lett biztosítva, akkor is előfordulhat, hogy a munkavállaló magáncélra használja, illetve harmadik felek személyes jellegű e-maileket küldhetnek a címre, ez által a kérdés az adatvédelemre tartozik. Habár lehet bizonyos célszerű lépéseket tenni a munkahelyi e-mail címek magáncélú használatának megelőzése érdekében (pl. a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosításának megtiltása), a két cél teljes elválasztása nem tűnik lehetségesnek, hiszen a harmadik felektől érkező magán e-mailek általában a munkáltató és a munkavállaló ellenőrzési körén kívül esik. Azt is fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkahelyi e-mail címét magánérdekeire használja az esetleges kifejezett tilalom ellenére, az ilyen tevékenység is a munkáltató adatkezeléseként kerül értékelésre, tehát a személyes adatok kezelése elkerülhetetlen.

Mi várható el a munkáltatóktól?

A munkáltatónak mindenek előtt meg kell határoznia az adatkezelés jogalapját. A NAIH kiemelte a tárolást, archiválást és a keresést/ indexelést, mint a munkavállalói e-maileken leggyakrabban alkalmazott műveleteket. Természetesen a munkáltatóknak komoly érdeke fűződik a munkavállalói e-mailek ellenőrzéséhez, mivel az szükséges a munkafolyamatok irányításához és fenntartásához, tehát a jogalapot egy részletes érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztani az adatkezelést megelőzően. Amint meghatározásra került a jogalap, javasolt belső szabályzatot készíteni az ellenőrzési folyamatról.

A munkáltatónak megfelelően értesítenie kell a munkavállalókat a munkahelyi e-mailek ellenőrzéséről, az adatkezelésről, és arról, hogy a munkahelyen az e-mail címek magáncélú használata megengedett, vagy tilos.

Az ellenőrzés előtt vagy alatt a munkáltató köteles minden észszerű lépést megtenni a munkával kapcsolatos és a személyes e-mailek elkülönítése érdekében. Az elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak jegyzőkönyvet kell vezetnie az ellenőrzés során tett lépésekről.

Figyelembe véve a tényt, hogy szinte minden munkáltató biztosít a munkavállalóinak munkavégzés céljára szolgáló e-mail címet, ez a közlemény fontos minden munkáltatónak, akik szeretnének a GDPR követelményeinek megfelelni, és a munkavállalóknak, akik a magánéletük védelmében érdekeltek.