2021. március 1. napjától hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (“Met”), amelynek helyébe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény lépett.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés részletszabályait tartalmazó 115/2021 (III.10.) Korm.rendelet 2021. március 10-én került kihirdetésre és a szabályok 2021. március 11-étől alkalmazandók.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az új szabályozás főbb tárgyköreit jelezzük, és az egyes – munkáltatói szempontból lényeges – témaköröket későbbi hírleveleinkben részletesebben tárgyaljuk.
1. Lényeges változás, hogy az új, foglalkoztatás-felügyeleti eljárás keretében a hatóság nem csak a munkaviszonyt, hanem a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat is ellenőrizheti. Az új szabályozás ugyanis a foglalkoztatás fogalmát kiterjesztette minden ellenérték fejében, a foglalkoztató irányítása alatt végzett jogviszonyra. Ekként a hatóság minden olyan jogviszony munkajogi minimum követelményei ellenőrzésére jogosult, amelyek a korábbi szabályozás szerint kivételt képeztek, így ezentúl ellenőrzés alá kerülhetnek az önfoglalkoztatók, a polgári jogi és vállalkozási szerződés alapján munkát végzők, a gazdasági társaságok és szövetkezetek személyes közreműködő tagjai és közérdekű önkéntes tevékenységet folytatók is.
2. Újdonság a harmadik országbeliek foglalkoztatásának ellenőrzése tekintetében, hogy a hatóság most már ebben a körben is vizsgálhatja a foglakoztatások minimumkövetelményeinek a betartását is, azaz pld. magánszemély kereső foglalkozásának Magyarország területén való folytatása jogszabályi feltételeit szemben azzal, hogy eddig a hatóságok csak az engedélyek meglétét és az Mt. vonatkozó rendelkezései megtartottságát vizsgálhatta.
3. A módosított Posting irányelvvel összhangban hangsúlyosabban jelenik meg továbbá az EU-n, illetve EGT-n belüli, határon átnyúló munkaerőmozgás keretében való foglalkoztatás ellenőrzése, valamint a jogsértések feltárása, az alkalmazott szankciók végrehajtása tekintetében intézményesül a tagállami munkaügyi hatóságok közötti információcsere és együttműködés.
4. Fókuszba kerülnek továbbá a színlelt szerződések. A jogviszonyok hatósági átminősítése továbbra is lehetőség, amelynek a szempontrendszere, bizonyítási szabályok az új jogszabályban meghatározásra kerültek. Ez részben segítség is a munkáltatók számára.
5. A munkaügyi bírság minimuma 30.000,-Ft, maximuma változatlanul 10 millió Ft, ha a munkáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, míg természetes személyek esetén 1 millió Ft. A harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatása, valamint a határon átnyúló szolgáltatás körében való foglalkoztatás egyes szabályainak megszegése miatt tételes bírság szabható ki, amelynek a minimuma a mindenkori minimálbérhez kötötten, illetve a ténylegesen kiszabható bírság mértéke az érintett munkavállaló részére kifizetett ellenérték alapján került meghatározásra, a jogszabályban meghatározott számítási metódus szerint.
