CLV Partners

Adatvédelem

Az Európai Adatvédelmi Tanács legújabb koordinált végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselők kerülnek górcső alá

Aligha van olyan vállalkozás, akinek 2018. május 25. óta ne lett volna teendője adatvédelmi tisztviselővel, úgynevezett DPO-val. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről („GDPR”) hatályba lépése óta eltelt több, mint öt év, ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy „a gép forog, az alkotó pihen”. A folyamatos joggyakorlat fejlődésre tekintettel időről-időre a szabályzatok felülvizsgálata is esedékessé válhat.

Az Európai Adatvédelmi Tanács („EDPB”) 2023-ban olyan koordinált végrehajtási akció lefolytatását döntötte el, amely kifejezetten az adatvédelmi tisztviselők kijelölésére és működésére koncentrál. A koordinált akcióban 26 európai adatvédelmi hatóság vesz részt.

Az adatvédelmi tisztviselő feladata az érintettek jogainak és szabadságainak védelme, valamint az adatvédelmi előírások betartása. Az elvárások közül a pártatlanság és függetlenség kerül legtöbbször a hatóságok figyelmébe. A pártatlanság és objektivitás lehetővé teszi, hogy a tisztviselő szigorúan felügyelje az adatkezelési folyamatokat, hatékonyan kezelje az adatvédelmi incidenseket és tanácsokat adjon a szervezetnek a GDPR és más vonatkozó, adatvédelmi szabályok betartásához. A pártatlanság biztosítja, hogy a tisztviselő minden érdekelt fél számára azonos mértékben képviselje az adatvédelmi kérdéseket, legyen szó a szervezett alkalmazottairól, partnereiről vagy vezetőségéről. Az adatvédelmi tisztviselőnek olyan szakértőnek kell lennie, aki nem áll érdekelt kapcsolatban a szervezettel vagy annak adatkezelési tevékenységeivel. Az összeférhetetlenség azt is jelenti, hogy a kinevezett adatvédelmi szakembernek nem szabad olyan pozícióban lennie vagy olyan tevékenységet végeznie, ami akadályozza az objektív és független döntéshozatalt.

Az adatvédelmi tisztviselőkkel kapcsolatosan számos tagállami hatósági döntés született a korábbi években, az alábbi tanulságokkal:

  • az adatvédelmi tisztviselőt nem csak az anyavállalat szerint illetékes hatósághoz kell bejelenteni, a szervezetnek értesítenie kell más érintett hatóságot is, ha a fióktelepek miatt máshol is eljár a DPO;
  • nem lehetséges egy külsős céget kiszervezés keretein belül adatvédelmi tisztviselőként alkalmazni és ezzel párhuzamosan egy harmadik személy DPO-t is kijelölni;
  • ha az adatvédelmi tisztviselő vezeti a compliance-, audit- és kockázatkezelési területet is, az sértheti a függetlenség és pártatlanság követelményét;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem lehet az adatkezelő képviselője az illetékes adatvédelmi hatóság előtti eljárásban, mert az veszélyezteti a függetlenségét és pártatlanságát;
  • az adatvédelmi tisztviselő visszahívására lehetőség van, ha a DPO már nem rendelkezik megfelelő szakmai képességekkel vagy nem teljesíti az adatvédelmi szabályok előírásait;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem utasítható, ezért megsérti a GDRP-t, ha a tisztviselő nem léphet fel önállóan, csak társaság vezetőjének (vagy a vállalatban egyéb döntésre jogosult személy) utasítására. Ellenőrzési terv alapján formalizálható a DPO eljárása, de a közvetlen utasítás nem felel meg a GDPR-nak.
  • ugyancsak az általános adatvédelmi rendeletet sérti, ha a DPO és a társaság felső vezetése közé hierarchikusan több szint is tagozódik, mert ezzel közvetlenül már nem az ügyvezetésnek tartozik felelősséggel az adatvédelmi tisztviselő.
  • nem megfelelő megoldás, ha megtörténik az adatvédelmi tisztviselő kinevezése, de a DPO megfelelőségi feladatokat is ellát a cégnél, ezzel pedig sérül a függetlenség és pártatlanság. Az ügyben eljárt hatóság megerősítette, hogy a DPO nem tölthet be olyan funkciót, amely lehetővé teszi számára, hogy meghatározza a személyes adatok kezelésének célját és módját.
  • hasonlóképp kimondásra került, hogy az összeférhetetlenség tilalmába ütközik, ha egy vállalkozás adatvédelmi tisztviselője két olyan leányvállalat ügyvezetője, amelyek a fővállalkozás részére adatfeldolgozást végeznek, mivel ebben az esetben a DPO úgy felügyeli az adatfeldolgozói feladatok megfelelőségét, hogy közben érdekelt az adatfeldolgozó cégek profitjában és működésében.

Mivel ad EDPB a 2023-as összehangolt végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselőkre összpontosít, várhatóan megszaporodnak az olyan határozatok, amelyekben a DPO-k működésével, pártatlanságával mondanak ki elvi jelentőségű döntéseket az eljáró adatvédelmi hatóságok. Előfordulhat, hogy újabb iránymutatás vagy állásfoglalás kerül kiadásra a hazai vagy európai uniós hatóságok részéről.

A sütikkel kapcsolatos adatkezelés gyakorlati problémái

Bevezető

Mai digitális világunkban rendkívüli módon elterjedtek a személyes adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló módszerek és technológiák (pl.: cookie-k, magyarul: sütik), hiszen ezek révén az adatkezelők igen fontos információkat tudhatnak meg rólunk. Elegendő, ha például arra gondolunk, hogy egy cipő interneten történő egyetlen felkeresését követően szinte borítékolhatóan szembe találkozunk a megtekintett, illetve ahhoz hasonló cipők reklámjaival más platformokon.

Az adatkezelő cégek és a magánszemélyek viszonya alapvetően egyenlőtlen, hiszen az átlag felhasználók tipikusan nincsenek tisztában a személyes adataik sokrétű kezelésével kapcsolatban. Ennek kiegyensúlyozásaként, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme érdekében került megalkotásra – többek között – az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679/EU rendelet („GDPR”). Ezek az uniós jogszabályok olyan minimum követelményeket fogalmaznak meg az adatkezelőkkel szemben, amelyek az aszimmetrikus jogviszonyok kiegyenlítését hivatottak szolgálni.

A jogok tényleges érvényesülését segítik elő az olyan civil szervezetek, mint például a None of Your Business („NOYB”). A NOYB tevékenységének eredményeképpen idén megjelent a sütikkel kapcsolatos legújabb, az Európai Adatvédelmi Testület sütikre szakosodott munkacsoportjának összefoglaló jelentése. A munkacsoport jelentésében 7 főbb süti kezelési gyakorlatot mutatott be, amely álláspontja szerint nem megfelelő az irányadó jogszabályok fényében. Ezeket az alábbiakban röviden és összefoglalóan ismertetjük annak érdekében, hogy a honlapot működtető cégek megfelelően alakítsák gyakorlatukat és a felhasználók is legyenek tudatosabbak:

Visszautasítási gomb hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, ha a hozzájáruláshoz kötött sütikkel kapcsolatos tájékoztató ablakban elsőre kizárólag az “elfogadás”, illetve a “további tudnivalók” lehetősége ugrik fel, de az elutasításra vonatkozó gomb nem.

Előre bejelölt opciók: Csakugyan nem megfelelő az az eljárás, ha a cookie-k beállítása során a lehetséges opciók közül előre be vannak pipálva az adatkezelő által preferált választási lehetőségek.

Link használata: A sütikkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó elfogadó gomb tipikusan minden oldalon automatikusan felugrik, ugyanakkor vannak olyan adatkezelők, akik az elutasításra vonatkozó lehetőséget csupán egy külön linken keresztül biztosítják, ezzel megnehezítve a felhasználók önkéntes választását és nyomást helyezve rájuk.

Megtévesztő gomb színek, kontrasztok: Az érvényes hozzájáruláshoz az sem elhanyagolható körülmény, hogy a lehetséges opciók vizuálisan miként kerülnek megjelenítésre. Ugyanis, ha a megjelenített gombok színe vagy kontrasztja megtévesztő az érintettek számára (pl.: ha az elfogadás gomb egyértelmű megjelenítése mellett az elutasítás, valamint a további lehetőségek gomb színeinek kontrasztja olyan minimális, hogy az szinte láthatatlan), az így adott hozzájárulás nagy valószínűséggel érvénytelennek fog minősülni. Természetesen ezt mindig esetről-esetre szükséges vizsgálni.

Jogalappal kapcsolatos félrevezetés: Nem jogszerű az a gyakorlat, amikor az oldal kezelője először a látogató hozzájárulására, annak hiányában pedig jogos érdekére alapozza az adatkezelést. E tekintetben különösen jogszerűtlen az, amikor a hozzájárulás kapcsán tiltakozási lehetősége nincsen a felhasználónak arra tekintettel, hogy hozzájárulás hiányában az adatkezelő a jogos érdekére alapozva fogja kezelni azokat, hiszen, ez azt a benyomást keltheti az érintettben, hogy az adatkezeléshez csak hozzájárulni tud, más lehetősége nincs.

Alaptalanul nélkülözhetetlennek feltüntetett sütik: A munkacsoport jelentésében kitért arra az esetre is, miszerint sok adatkezelő alapvető szükségletű, nélkülözhetetlen sütiként tüntet fel olyan cookie-kat, amelyek valójában nem minősülnek annak.

Visszavonási lehetőség hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott további követelmény, hogy az bármikor, ugyanolyan egyszerű módon visszavonható legyen, mint annak megadása volt az érintett számára. Így ennek lehetőségét biztosítania kell az adatkezelőknek a sütikkel kapcsolatban is (pl.: egy visszavonásra utaló lebegő gomb, link elhelyezésével).

Összefoglaló

A fentiek alapján látható, hogy az adatkezelőknek úgy kell eljárniuk, hogy a felhasználók részére biztosítsák a megfelelő információkhoz való hozzáférés lehetőségét és azok így kerüljenek döntési helyzetbe. Természetesen az már az érintettek felelőssége, hogy ténylegesen tájékozódjanak, és így, mint jogtudatos felhasználók járjanak el, illetve hozzanak döntést saját adataik vonatkozásában (pl.: adatkezelési beállítások testreszabásával, felkeresett oldalak használat utáni elhagyásával, NAIH tájékoztatók, adatkezelő adatkezelési tájékoztatójának megismerésével).

Enyhített a NAIH elnöke a lázméréssel kapcsolatban

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban.
Eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban, eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

Emlékeztetőül, a Hatóság 2020. március 11-én kiadott tájékoztatója és azt megerősítő 2020. április 28. napján közzétett állásfoglalása még aránytalannak tekintett minden diagnosztikai eszközzel végzett általános és kötelező jelleggel bevezetett vizsgálatot, példaként a lázmérőt említve, mivel a tavaszi járványhelyzet ezt nem indokolta.

A NAIH elnök nyilatkozata a korábban kiadott tájékoztató és állásfoglalás többi részét nem érintette, így valamennyi koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelés mint a lázmérés továbbra is a munkáltató jogos érdeke alapján, érdekmérlegelési teszt elvégzésével vezethető be, a lázmérést pedig egészségügyi szakember által vagy az ő szakmai felügyelete mellett végezhető a GDPR 9. cikk (3) bekezdése alapján.

A Hatóság változatlanul megköveteli, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás, védőeszközök biztosítása, munkavállalók közötti távolságtartás).

 

 

Hatalmas adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH

100 000 000 forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH” vagy „Hatóság”) 2020 május 18-án a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal („Digi” vagy „Társaság”) szemben.
A határozatot a hatóság a mai napon hozta nyilvánosságra, amely a GDPR hatálybalépése és a Hatóság fennállása óta messze a legmagasabb kiszabott összeg. A bírsághoz vezető tényállást, illetve azt követően a Hatóság döntését az alábbiak szerint foglaltuk össze:

Előzmény

1. A Digi egy korábbi adatvesztés miatt hibaelhárítási célra hozott létre egy tesztadatbázist, amelyet azonban valós személyes adatokkal töltött meg a Társaság. A tesztadatbázis eredetileg megfelelő hozzáférési jogosultsággal volt megtekinthető a Társaság weboldalán.

2. A Társaság által használt tartalomkezelő rendszerben (content management system, ’CMS’) több mint 9 éve észlelték a megfelelő eszközökkel, applikációkkal automatikusan is detektálható, illetve javítható sérülékenységet, amely révén hozzáférési jogosultság nélkül is bárki megtekinthette a tesztadatbázist.

3. Ezt a sérülékenységet kihasználva egy etikus hacker betekintést nyert a tesztadatbázisba, ahol bármiféle titkosítás nélkül, szabadon olvasható módon (’plain text’) tárolták az előfizetők jelentős részének személyes adatait, ez alatt értve az összes személyazonosító adatot, személyi igazolvány számot, esetenként személyi szám, e-mail cím, telefonszám és bankszámlaszám is szerepelt az előfizetőknél.

4. A fentieken túlmenően a hírlevélre feliratkozók és a teljes jogú rendszergazdák adataihoz is hozzá lehetett férni a sérülékenység révén, ezzel akár azt is lehetővé téve, hogy egy támadó a weboldal feletti teljes irányítást átvegye és az azon keresztül elérhető bármilyen személyes adathoz vagy üzleti titokhoz hozzáférjen.

A NAIH megállapításai

· Az érintett személyes adatok kategóriái alkalmasak arra, hogy azokkal egy támadó visszaéljen, az érintettek személyazonosságát ellopja.

· Súlyosító körülmény továbbá, hogy az adatvédelmi incidens érintetteinek száma Magyarország teljes lakosságára vetítve is számottevő, a Társaság piaci pozíciója önmagában indokolta volna komolyabb adatbiztonsági intézkedések alkalmazását.

· A nyílt forráskódú tartalomkezelő hibája régóta ismert, a sérülékenység kiküszöbölésére ingyenesen is elérhető javítás.

· A titkosítás mellőzése növelte az incidens kockázatát, pedig a titkosításra szintén csekély ráfordítás mellett lehetősége lett volna a Társaságnak.

· A teljes jogú rendszergazda felhasználók belépési adatainak kiszivárgása súlyosan növeli a biztonsági kockázatot.

· A tesztadatbázis fenntartása sértette a GDPR alapelveit, ugyanis a tesztadatbázist a cél teljesülését követően véglegesen törölni kellett volna.

· A Társaság a saját belső szabályzatának rendelkezéseit is megsértette.

Mindezek alapján a Hatóság mérlegelése szerint a figyelmeztetésnek nem lett volna kellő visszatartó ereje, ezért a bírság kiszabása volt indokolt, amelynek kiugróan magas összegét a számos súlyosító körülmény magyarázza.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLV Partners ügyvédei keressen minket bátran.

Az Európai Adatvédelmi Testület tájékoztatója a koronavírus járvány alatti adatkezelésről

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, „EDPB”) tájékoztatót tett közzé honlapján a koronavírus járvány alatti adatkezelésről. A tájékoztató részleteit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok, munkáltató általi kezelésének feltételeit a nemzeti jognak kell meghatároznia a GDPR szerint. Ebben a körben a GDPR megköveteli, hogy a jogalkotó meghatározza a konkrét intézkedéseket és az érintettek jogait védő megfelelő garanciákat.

2. Ahogy a NAIH álláspontja is hangsúlyozta, az egészségügyi vizsgálatoknál, mint amilyen a lázmérés is, ez a garancia az egészségügyi szakember jelenléte, ezért továbbra sincs lehetőség szakember jelenléte nélkül lázmérés bevezetésére a munkahelyen.

3. Az EDPB álláspontja szerint a munkáltatónak közölnie kell a munkavállalókkal, ha a munkahelyen koronavírus fertőzött személyt azonosítottak (hogy megtegyék a szükséges védelmi intézkedéseket), anélkül, hogy felfednék ezen személy kilétét. Az érintett munkavállalókat előzetesen kell értesíteni, a méltóságuk megóvása mellett. A fertőzésről való információkat elsősorban az ilyen adatok kezelésére jogosult hatóságoknak, illetve kezelő orvosoknak kell az ő kérésükre átadni.

Mivel a GDPR széles körben enged eltérést a nemzeti jognak, a járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről részletesebb magyar szabályozásra számíthatunk a közeljövőben.

A jelen cikk tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSRŐL

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) tájékoztatót tett közzé a honlapján a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről, kitérve bizonyos általános, adatvédelmen túli jogi kötelezettségekre is. A tájékoztató legfontosabb információit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltatóknak nem csak elemi érdeke, hanem egyben jogi kötelezettsége is az egészséges és biztonságos munkahely megteremtése.

2. Az adatkezelés megkezdése előtt a munkáltatótól elvárható járványügyi cselekvési terv készítése (megelőző lépések, alternatív munkavégzési lehetőségek („home office”) megteremtése, fertőzés megjelenése esetén alkalmazandó eljárás, szervezeten belüli felelősök kijelölése, bejelentőrendszer kialakítása).

3. Szintén a cselekvési terv keretében, mint megelőző intézkedés, javasolt a munkavállalók részletes tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról (higiéniai szabályokról, tünetekről, illetve, hogy kihez fordulhat a munkavállaló a szervezeten belül). A tájékoztató megfogalmazásában a munkáltatók segítségéül szolgálhat a Nemzeti Népegészségügyi Központ által (annak honlapján) közzétett „Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban” dokumentum.

4. Az Mt. alapján a munkavállalók kötelesek tájékoztatni a munkáltatót, ha fertőzésveszély kockázatukról van tudomásuk, beleértve a saját megbetegedésük fennállásának veszélyét is. Erre tekintettel a bejelentőrendszert úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók személyes adatainak kezelése bizalmasan történjen.

5. Bejelentés, illetve fertőzés gyanúja esetén a NAIH elfogadhatónak tartja kérdőívek kitöltetését is. Az adattakarékosságra különös figyelmet kell fordítani. A kérdőívben megadott adatokon túl a munkáltató nem jogosult a fertőzésgyanús munkavállaló adatait kezelni a járvánnyal kapcsolatban. A Hatóság külön felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelés során egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat, egészségügyi dokumentációt nem kérhet és nem kezelhet a munkáltató!

6. Hangsúlyozandó, hogy a munkáltató nem kezdhet kontaktus-kutatásba, ezt bízzák az illetékes nyomozóhatóságra!

7. Szintén fontos megjegyezni, hogy a munkáltató nem jogosult egészségügyi vizsgálatok végzésére (pl. lázmérő alkalmazása), azonban egészségügyi szakemberek bevonásával (elsősorban az üzemorvos) kezdeményezhető a munkavállalók szakszerű kivizsgálása.

8. A fenti adatkezelések a munkáltató jogos érdekén alapulnak, amennyiben munkavállalók kivizsgálása is szükségessé válik, az adatok kivételesen munkahelyi egészségügyi cél érdekében kezelhetők.

9. Javasolt, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás). Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató vitaminokat, gyógyszereket, immunerősítőket, stb. biztosítson a munkavállalók számára, ezért erre jogszerűen nem kerülhet sor megelőző intézkedésként.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

GDPR a Brexit után – Adattovábbítás EU-n kívülre

Több évnyi tárgyalást követően az Egyesült Királyság („UK”) hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, ez által az UK „harmadik országgá” vált. Szeretnénk megragadni ezt az alkalmat, hogy bemutassuk az UK-ra vonatkozó speciális szabályokat és az EU-n kívülre történő adattovábbítások általános szabályokat.
Adattovábbítás az Egyesült Királyságba

Ahogy a Brexitről szóló legutóbbi cikkünkben megjegyeztük, bizonyos változások csak idővel lépnek életbe. Az EU és az UK közötti kilépési megállapodás alapján a kilépést egy átmeneti időszak követi 2020. december 31-ig. Ebben az átmeneti időszakban a GDPR továbbra is hatályos marad az UK-ban, így az UK az idei év végéig nem számít harmadik országnak.

Mi történik az átmeneti időszakot követően?

Fontos megjegyezni, hogy bármely adat, amelynek kezelését az átmeneti időszak végét megelőzően kezdték el, a továbbiakban is a GDPR szabályai alapján kell kezelni. Így az átmeneti időszak alatt UK-ba továbbított adatok részére a GDPR-ral azonos szintű védelmet kell garantálni.

Az átmeneti időszakot követően az UK-nak és az EU-nak kell tisztáznia az adatvédelem részletszabályait. Természetesen a legtöbb adatkezelőnek az lenne a legkézenfekvőbb, ha az UK továbbra is a GDPR-t alkalmazná.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

Azonban egy megállapodás nélküli, „no-deal” Brexit esetén, illetve ha a megállapodás az adatvédelemről nem rendelkezik, az UK-ra is az EU-n kívülre történő adattovábbítás szabályait kellene alkalmazni.

Az EU-n kívülre történő adattovábbítás

Az egyik legjobban kihangsúlyozott általános szabálya a GDPR-nak az, hogy az EU területén kívülre történő adattovábbítás nem megengedett, csak kevés kivétel esetén. Ezen kivételeknek három kategóriáját különböztethetjük meg, a megfelelőségi határozatokat a 45. cikk alapján, a megfelelő garanciákat a 46. cikk alapján és különös helyzetekben biztosított eltéréseket a 49. cikk szerint.

Megfelelőségi határozatok

A Brexit szempontjából a második legjobb megoldás az EU Bizottság által meghozott megfelelőségi határozat lenne. Az adat speciális szabály vagy jóváhagyás nélkül továbbítható azon harmadik országokba, amelyekben az adatvédelem szintje megfelelőnek ítéltetik. A döntés ugyan a Bizottság mérlegelésére tartozik, ezt egy meglehetősen valószínű végkimenetel, mivel az UK nemzeti joga is magas adatvédelmi követelményeket támaszt.

Megfelelő garanciák

Ha az UK-t nem találnák megfelelőnek, a következő lehetőség, hogy az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók nyújtsanak megfelelő garanciákat. Ezen garanciákat a Bizottság, illetve a felügyeleti hatóság kell jóváhagyja/ elfogadja. A legrelevánsabb garanciák az alábbiak:

• vállalatcsoport kötelező erejű vállalati szabályai (a felügyeleti hatóság hagyja jóvá);
• általános adatvédelmi kikötések (a Bizottság fogadja el);
• általános adatvédelmi kikötések (a felügyeleti hatóság elfogadja, a Bizottság jóváhagyja);
• jóváhagyott magatartási kódex a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő – ideértve az érintettek jogaira vonatkozó – garanciákat; vagy;
• jóváhagyott tanúsítási mechanizmus a harmadik országbeli adatkezelő vagy adatfeldolgozó arra vonatkozó, kötelező erejű és kikényszeríthető kötelezettségvállalásával együtt, hogy alkalmazza a megfelelő garanciákat, ideértve az érintettek jogait illetően is.

A fent említett lehetőségek vagy az adatkezelő részéről igényelnek nagy erőfeszítéseket (pl. kötelező erejű vállalati szabályok vagy magatartási kódexek előkészítése) vagy a felügyeleti hatóság proaktivitását igénylik (általános adatvédelmi kikötések elfogadása). A GDPR hatályba lépése óta általános adatvédelmi kikötések még nem kerültek elfogadásra. Ennek következtében a legtöbb adatkezelő számára a megfelelő garanciák biztosítása túl magas belépési küszöböt jelenthet.

Különös helyzetekben biztosított eltérések

Az utolsó lehetőség az különös helyzetekben biztosított eltérések, amelyeket kizárólag kivételes esetekben lehet alkalmazni és nem szolgálhatnak rendszeres adattovábbítás jogalapjaként. Ezen esetek közül a legrelevánsabbak az alábbiak:

• az érintett kifejezett hozzájárulását adta, miután tájékoztatták a harmadik országba történő adattovábbítás veszélyeiről;
• az adattovábbítás olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben egyik fél az érintett, másik fél az adatkezelő, vagy amelyet az érintett érdekében kötöttek;
• az adattovábbítás jogi igények előterjesztése, érvényesítése és védelme miatt szükséges;
• z adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására.

Mindenesetre, amennyiben az adatkezelő ezen eltéréseket alkalmazza az EU-n kívüli adattovábbítás jogalapjaként, az adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha az nem ismétlődő jellegű és csak korlátozott számú érintettre vonatkozik, továbbá az adatkezelő köteles bizonyítani a kényszerítő erejű jogi érdekét és tájékoztatni mind a felügyeleti hatóságot, mind az érintetteket. Ez tekinthető a legkevésbé kedvező lehetőségnek az adatkezelők részére a tájékoztatási kötelezettségek miatt.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

A NAIH közleményt adott ki a munkavállalói e-mail fiókok ellenőrzéséről

A tavalyi év végén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki, amelyben a NAIH elkötelezi magát, hogy minden lehetséges lépéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel – beleértve a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazását a további jogsértések megelőzése érdekében – megállítsa a munkavállalói („céges”) e-mailek jogtalan kezelésének széles körben elterjedt gyakorlatát.
Hogyan jön képbe a személyes adat?

Ha egy e-mail cím munkavégzés céljára lett biztosítva, akkor is előfordulhat, hogy a munkavállaló magáncélra használja, illetve harmadik felek személyes jellegű e-maileket küldhetnek a címre, ez által a kérdés az adatvédelemre tartozik. Habár lehet bizonyos célszerű lépéseket tenni a munkahelyi e-mail címek magáncélú használatának megelőzése érdekében (pl. a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosításának megtiltása), a két cél teljes elválasztása nem tűnik lehetségesnek, hiszen a harmadik felektől érkező magán e-mailek általában a munkáltató és a munkavállaló ellenőrzési körén kívül esik. Azt is fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkahelyi e-mail címét magánérdekeire használja az esetleges kifejezett tilalom ellenére, az ilyen tevékenység is a munkáltató adatkezeléseként kerül értékelésre, tehát a személyes adatok kezelése elkerülhetetlen.

Mi várható el a munkáltatóktól?

A munkáltatónak mindenek előtt meg kell határoznia az adatkezelés jogalapját. A NAIH kiemelte a tárolást, archiválást és a keresést/ indexelést, mint a munkavállalói e-maileken leggyakrabban alkalmazott műveleteket. Természetesen a munkáltatóknak komoly érdeke fűződik a munkavállalói e-mailek ellenőrzéséhez, mivel az szükséges a munkafolyamatok irányításához és fenntartásához, tehát a jogalapot egy részletes érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztani az adatkezelést megelőzően. Amint meghatározásra került a jogalap, javasolt belső szabályzatot készíteni az ellenőrzési folyamatról.

A munkáltatónak megfelelően értesítenie kell a munkavállalókat a munkahelyi e-mailek ellenőrzéséről, az adatkezelésről, és arról, hogy a munkahelyen az e-mail címek magáncélú használata megengedett, vagy tilos.

Az ellenőrzés előtt vagy alatt a munkáltató köteles minden észszerű lépést megtenni a munkával kapcsolatos és a személyes e-mailek elkülönítése érdekében. Az elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak jegyzőkönyvet kell vezetnie az ellenőrzés során tett lépésekről.

Figyelembe véve a tényt, hogy szinte minden munkáltató biztosít a munkavállalóinak munkavégzés céljára szolgáló e-mail címet, ez a közlemény fontos minden munkáltatónak, akik szeretnének a GDPR követelményeinek megfelelni, és a munkavállalóknak, akik a magánéletük védelmében érdekeltek.

A GDPR salátatörvény felülírja a megszokott HR folyamatokat

Alig néhány hónap telt el azóta, hogy a munkáltatók a GDPR miatt újraszabályozták a folyamataikat, máris itt van a GDPR salátatörvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvét is módosítja.

A módosítás azonnali és jelentős munkát ró a HR-re, ugyanakkor sok a nyitott – munkajogászok, valamint HR és adatvédelmi szakemberek értelmezésére váró – kérdés, főként, hogy a munkáltatók HR gyakorlata hogyan feleltethető meg az új és nem teljesen egyértelmű rendelkezéseknek. A gond az, hogy bár a magyar törvényhozók jelentős késedelemben voltak a GDPR implementációjával, a HR folyamatok felülvizsgálatára és a mögöttes dokumentumok ki-, illetve átdolgozására április 26-ig csak néhány napot hagytak, annak ellenére, hogy minden munkáltató számára kötelezően alkalmazandóak az új követelmények az első naptól. Erősen reméljük, hogy – amint az már előfordult számos esetben-, a saláta törvény pontosítása hamarosan megtörténik.

Amint már korábbi hírlevelünkben jeleztük, a GDPR salátatörvény 2019. április 26-ai hatálybalépésével összesen 86 törvényt módosít a GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében. Ezek között szerepel a Munka Törvénykönyve is. Az említett módosítás és számos fontos HR folyamat újragondolását és alapvető szabályzatok, a munkaszerződések felülvizsgálatát követeli meg, mint a toborzás-kiválasztás, a munkaviszony létesítése/beléptetés, az adatok kezelése a munkahelyi beléptető rendszerek működtetése, valamint a munkáltatói eszközök használata, csak néhány jellemző területet említve. A felkészülésre a jogalkotó mindössze néhány napot hagyott, így minden cégnek ilyen rövid időn belül kellene megfelelnie az új törvényi előírásoknak.

Az új rendelkezések ugyan a korábban közzétett törvényjavaslathoz képest részletesebbek, de még így is sok nyitott kérdést hagy a gyakorlati jogalkalmazók számára, úgymint a munkavállalók személyiségi jogainak (pld. levelező rendszer, eszköz, internet használat ellenőrzése vagy kamerás megfigyelés stb.,) korlátozására vonatkozó a szükségességi-arányossági teszt fogalma és szempontjai, hiszen a GDPR érdekmérlegelési tesztet és adatvédelmi hatásvizsgálatot kíván meg.

A munkáltatók új munkavállaló beléptetésére alkalmazott folyamatait alapjaiban írja át az a szabály, miszerint a munkavállaló munkaviszony létesítése/teljesítése szempontjából lényeges iratainak csak a bemutatása kérhető, az iratokat lemásolni és így dokumentálni nem lehet, még a munkavállaló hozzájárulásával sem, ami a személyazonosság ellenőrzését nem teszi lehetővé, bár a hamis adatszolgáltatás a munkaviszony érvénytelenséghez vezethet, de dokumentáció hiányában munkáltató nem léphet fel.

A bűnügyi adatok kezelése tekintetében a munkáltatói érdekek szempontjából ugyancsak szigorúbbá válik a szabályozás, és a jövőben főszabályként, a pályázóktól/munkavállalóktól nem lehet erkölcsi bizonyítvány kérni. A módosítás kivételként és nagyon szigorúan határozza meg azokat a szempontokat, amelyre hivatkozással erkölcsi bizonyítvány kérhető, de ezek pontos kimunkálása is a munkáltatókra vár, miközben kétségtelenül komoly üzleti kockázatot hordoz, ha a munkáltató nem tudja, vagy vele nem közlik, hogy valamely munkakör esetleg büntetett előéletű személy által kerül betöltésre.
Végezetül, a módosítás érinti továbbá a biometrikus adatokat használó beléptető rendszereket (pl. ujjlenyomat, írisz- és retina azonosító, arcfelismerő rendszer), valamint a munkahelyi eszközök használata tekintetében is új alapelvre helyezkedik, amely a vonatkozó szabályzatok mielőbbi felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Kihirdették a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat

A mai napon kihirdették az április 1-jén az Országgyűlés által elfogadott GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat.

A törvénymódosítás az Európai Uniós adatvédelmi rendeletnek megfelelően módosít több mint 80 törvényt, beleértve a Munka Törvénykönyvét is.

A törvénymódosítások nagy része április végén, míg a nemzeti akkreditálással és a találmányok szabadalmi oltalmával kapcsolatos módosítások majd csak május közepén lépnek hatályba.