Egyértelműsítés a bizalmi vagyonkezelések kapcsán
Több, mint 10 éve lépett hatályba a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amelyet az új Polgári Törvénykönyv nevesített, mint szerződéstípust és külön törvény született a részletszabályok tekintetében.
A vagyonkezelés egy felelősségteljes, ugyanakkor nagyszerű lehetőség a nagymértékű magánvagyonnal rendelkező természetes személyek számára, ugyanis amellett, hogy adóelőnnyel járhat, egyszerre alkalmas menedzsment, cégutódlási-generációváltási, házassági vagyonjogi, magánvagyonvédelmi és öröklési jogi kihívások megoldására vagy akár egy értékesítés előkészítéseként. Egy jól felépített szerződés évekre, sőt, rendszeres felülvizsgálat mellett évtizedekre alkalmas a vagyon sorsának megtervezésére. Azt tapasztaljuk, hogy a struktúrát választó ügyfeleink először nehezen, majd egyre bátrabban nyúlnak olyan témákhoz a rendelkezések során, amik alapvető élethelyzeteiket érintik:
- Hogyan tudom biztosítani a hosszú évek munkájával felépített cég sikeres jövőjét, a munkavállalók kiszámítható életképét?
- Milyen szerepe lehet az egyes családtagoknak a vállalat sorsában?
- Akarnak-e egyáltalán részt venni a menedzsmentben és van-e B terv, ha nem a számomra legkedvesebb ember számára tudom átadni a cég működtetését?
- Mi történik mindazzal a vagyonnal, amit saját erőmből állítottam fel, halálom után?
- Hogyan biztosíthatom, hogy a családtagjaim békében és jómódban éljék a saját életüket, miután én már nem tudom őket ebben segíteni?
Ezekről a kérdésekről egyeztetni nagyfokú bizalmat jelent számunkra, ezért mi is kiemelt figyelemmel és tisztelettel fordulunk az ilyen megbízásokhoz.
Ugyanakkor a piacon sokszor találkozunk olyan ajánlatokkal, véleménnyel, amik a vagyonkezelés – egyébként üdvözölt – adóelőnyét mint legfontosabb célt határozzák meg és ennek vetnek mindent alá – de a cél álláspontunk szerint most sem szentesíti az eszközt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztályának friss közös állásfoglalása egyértelművé tesz egy számunkra a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény alapján korábban is képviselt álláspontot, miszerint az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése (ami történhet a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor vagy egy későbbi időpontban is), nem módosítja a közjogi szabályozás szerinti közteherfizetési kötelezettséget, vagyis, ha az osztalék már megállapításra került az adott adóévben, akkor annak kifizetésétől vagy vagyonkezelésbe történő rendelésétől függetlenül osztalék ágon adózik.
Az, hogy az NGM-NAV közzétette állásfoglalását és a 2025. évi ellenőrzési tervben is kiemelt helyen szerepel a bizalmi vagyonkezelési szerződések ellenőrzése, három dolgot jelent álláspontunk szerint:
- azok, akik nem a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény együttes értelmezéséből fakadó fenti módon rendelték a vagyont, várhatóan önellenőrzést kell, hogy végezzenek;
- azok, akik a vagyonrendelés során nem szenteltek kellő figyelmet a „substance-elvnek”, javasolt, hogy felülvizsgálják a szerződéseiket és kiigazítsák a vonatkozó rendelkezéseket;
- akik idén tervezik, hogy vagyonkezelőt állítanak fel, vegyék figyelembe, hogy más adózási következménye van a már megállapított osztaléknak és az eredménytartalékba helyezett összegnek.
Hiszünk abban, hogy ha jól ismerjük a játékszabályokat, akkor tisztán játszva is lehet, akár közösen is nyerni.
Kép forrása: Leeloothefirst, Pexels.com
