CLVPartners

Hírek

CLVPartners© új szolgáltatása – Adatvédelmi tisztviselő (DPO) tevékenység ellátása együttműködő partner bevonásával

Örömmel tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a CLVPartners© szolgáltatási palettája bővült: megbízható partnerünk bevonásával mostantól adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátását is vállaljuk a GDPR előírásainak megfelelően azon szervezetek számára, akikre nézve ez jogszabályi kötelezettség vagy üzleti szükségszerűség.

Mit jelent a DPO szolgáltatás?

A DPO kijelölése nem csupán egy formai követelmény – a CLVPartners© valós, tartalommal bíró, aktív részvételt biztosít az adatvédelmi megfelelésben. A kijelölt DPO:

elvégzi a tevékenysége megkezdéséhez szükséges regisztrációt és létrehozza a megfelelő kapcsolattartási csatornákat az érintettek részére,

ellenőrzi a személyes adatok kezelésének megfelelőségét a GDPR előírásai szerint,

közreműködik, tájékoztatást és szakmai tanácsot ad az adatvédelmi dokumentáció kialakításában, felülvizsgálatában, valamint a bevezetésre kerülő új folyamatokkal vagy bármely más adatkezelési kérdéssel kapcsolatban a GDPR, valamint az egyéb uniós vagy magyar adatvédelmi rendelkezések szerinti előírásoknak való megfelelés érdekében,

kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) és az érintettekkel,

felügyeli az érintetti jogok érvényesülését,

támogatja a szervezetet adatvédelmi incidensek és hatásvizsgálatok során.

Mi a különbség a DPO és Irodánk tanácsadói szerepe között?

A DPO független ellenőrző funkciót lát el, és csak a GDPR-ban meghatározott feladatokat teljesíti. Tájékoztat, tanácsot ad a megfelelőség érdekében, valamint a szervezet nevében kapcsolatot tart a hatósággal, de jogi képviselőként nem járhat el a hatóság előtt.

Ezzel szemben az Irodánk adatvédelmi jog területén továbbra is támogatást nyújt az Ügyfelek részére adatvédelmi gyakorlatuk felülvizsgálatában, ehhez ütemterv készítésében és szükség esetén a gyakorlatok kiigazításában, hogy azok megfeleljenek a GDPR előírásainak. Adatvédelmi szolgáltatásaink a következő területekre terjednek ki:

A GDPR implementációjának támogatása a magyar jogszabályokkal és az adatvédelmi hatóság iránymutatásaival összhangban.

A meglévő szabályzatok és tájékoztatási dokumentumok időszakosan kötelező felülvizsgálata, ideértve az azok gyakorlati alkalmazásában való ügyféltámogatást.

Képzés a személyes adatok kezeléséért felelős, abban részt vevő alkalmazottak számára (pl. HR, IT, kontrolling, bérszámfejtés).

A munkaviszonyhoz kapcsolódóan felmerülő adatvédelmi kérdések megválaszolása, beleértve a tájékoztató anyagok, irányelvek és munkaszerződési rendelkezések elkészítését, a bejelentővédelmi szabályok megfogalmazását, valamint a “bring-your-own-device” adatvédelmi szempontok vizsgálatát.

Tanácsadás a személyes adatok felhasználásán alapuló technikai megoldásokkal kapcsolatban (AI alkalmazása, felhasználói profilalkotás, célzott marketingtevékenységek, közösségi média megoldások, adatbázisok ellenőrzése, belső kommunikációs rendszerek fenntartása).

Szakmai együttműködés – valódi értékkel

A DPO és az Irodánk szorosan együttműködik az adatkezelési gyakorlat kialakításában és dokumentálásában. A dokumentáció felülvizsgálata vagy kidolgozása minden esetben az Irodánk szakmai támogatásával történik.

Ez a modell lehetővé teszi, hogy szervezete:

megfeleljen a törvényi előírásoknak,

biztosítsa a függetlenséget és szakértelmet a DPO szerepkörben,

továbbra is számíthasson Irodánkra mint adatvédelmi jogi tanácsadóra.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha szeretné felmérni, szükséges-e DPO-t kijelölni a szervezeténél – és ha fontos Önnek, hogy ez a feladat valóban hozzáadott értéket is jelentsen.

Kép forrása: pexels.com, shox

CLVPartners© új szolgáltatása – Adatvédelmi tisztviselő (DPO) tevékenység ellátása együttműködő partner bevonásával Read More »

Az adatvédelmi tisztviselő – 1. rész: A kijelölés szabályai

Olvasási idő: 10 perc

Az adatkezelési rendelkezéseket sokféle szerepkörben kell alkalmazni a vállalatoknak: gyakran munkáltatóként, megrendelőként, beszállító partnerként. Az adatkezelőknek és adatfeldolgozóknak nem csupán saját belső szabályzataikat kell kialakítaniuk, hanem a vonatkozó uniós és hazai adatvédelmi jogszabályoknak is meg kell felelniük.

Az egyik olyan kötelezettség, amelyet különösen a közép- és nagyvállalatoknak érdemes alaposan megvizsgálniuk, az adatvédelmi tisztviselő („Data Protection Officer”, „DPO”) kijelölésének szükségessége. Irodánk több esetben is ellát adatvédelmi tisztviselői feladatokat megbízó ügyfelek részére, és rendszeresen szembesülünk a kijelölési kötelezettség kapcsán felmerülő jogértelmezési kérdésekkel. Emiatt hasznosnak tartjuk, hogy ezt a szolgáltatást részletesebben is bemutassuk.

A téma azok számára is releváns lehet, akikkel irodánk adatvédelmi tanácsadás keretében működik együtt. Az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások betartása mellett ugyanis ezen ügyfelek számára is biztosítani tudjuk a DPO-szolgáltatás feltételeit. Kétrészes cikksorozatunk célja, hogy gyakorlati eligazodást nyújtson a DPO kijelölésére vonatkozó szabályozásban és annak alkalmazásában.

Az Általános Adatvédelmi Rendelet, azaz a GDPR egyes esetekben kötelezővé teszi a DPO kijelölését. Más esetekben viszont – noha jogszabály nem írja elő – kifejezetten ajánlott lehet a megfelelés és a jogszerű adatkezelés biztosítása érdekében.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, milyen esetekben kötelező, és mikor lehet célszerű adatvédelmi tisztviselőt kijelölni a vállalati működés során. A cikksorozat következő részében pedig gyakorlati szempontokat ismertetünk arra vonatkozóan, hogy kit érdemes adatvédelmi tisztviselőként kijelölni, illetve milyen előnyöket jelenthet e szerepkör külső szakértő általi betöltése.

Mikor kötelező az adatvédelmi tisztviselő kijelölése?

Nem minden vállalkozásnak kötelező adatvédelmi tisztviselőt kijelölnie. A GDPR ezt nem a cég méretéhez vagy árbevételéhez, hanem az adatkezelési tevékenység jellegéhez köti.

DPO kijelölése kötelező, ha a szervezet fő tevékenysége:

személyes adatok különleges kategóriáinak (például egészségügyi adatok) vagy bűnügyi személyes adatoknak nagy mennyiségben történő kezelése; vagy

olyan adatkezelési műveletek végzése, amelyek az érintettek rendszeres, szisztematikus és nagymértékű megfigyelésével járnak.

Tapasztalatunk szerint Ügyfeleink körében leggyakrabban a második eset merül fel.

Ugyanakkor a GDPR-ban szereplő fogalmak nem mindig egyértelműek. Bemutatjuk, hogy mit jelent a gyakorlatban a „fő tevékenység”, valamint a „rendszeres, szisztematikus és nagymértékű megfigyelés” és milyen szempontok alapján dönthető el, hogy egy vállalkozás számára kötelező-e DPO kijelölése. E szempontok fennállását érdemes időről időre, a cég működése során rendszeresen felülvizsgálni, hiszen az adatkezelési tevékenységek idővel jelentősen változhatnak.

Mit jelent a fő tevékenység?

A „fő tevékenységek” nemcsak a cégjegyzék szerinti főtevékenységet jelentik, hanem a társaság céljainak eléréséhez szükséges legfontosabb műveleteket is, melyek a társaság tevékenységének elválaszthatatlan részét képezik. Néhány példa:

egy gyártó cég alapvető tevékenysége valamely termék gyártása (pl. papír, dohány, gépgyártás), értékesítése, mely során az operáció összekapcsolódik a személyes adatok kezelésével, amikor területeire munkavállalói és ügyfél-beléptetés történik, partner kapcsolattartók adatait használják napi szinten, vagy kamerás megfigyeléssel biztosítja a tevékenység helyszíneit.

Ha a cég a fő tevékenysége körében egészségügyi szolgáltatást nyújt, vagy ehhez kapcsolódó szolgáltatást kínál, egészségügyi adatokat kezel. Ez szintén kimeríti az adatvédelmi tisztviselő kötelező alkalmazásának esetét.

Munkaerő-kölcsönzés vagy munkaközvetítés esetén pedig a munkavállalókkal kapcsolatos bérezési, adózási, valamint egyéb pénzügyi és személyzeti ügyekben kezel nagyszámú adatot a vállalkozás.

Mit jelent a rendszeres és szisztematikus megfigyelés?

A GDPR ezt a fogalmat nem definiálja pontosan. A kialakult gyakorlat szerint magában foglalja az interneten történő nyomon követés és profilalkotás valamennyi formáját. Ide tartozik a viselkedésalapú reklám céljából történő adatkezelés is. A rendszeres és szisztematikus megfigyelés azonban nem korlátozódik az online térre. Abban az esetben is fennáll a rendszeresség, ha az folyamatosan, bizonyos időközönként történik, vagy meghatározott időpontokban ismétlődik, például:

a munkáltató folyamatosan monitorozza az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkavállalók munkavégzését IT eszközök révén a minőségbiztosítás érdekében,

a fuvarozással foglalkozó cég követi az alkalmazottai munkamenetét.

Mi számít nagy mértékű, nagy számban történő megfigyelésnek?

A GDPR nem határoz meg pontos értékeket ennek eldöntésére. A gyakorlatban jelentős mennyiségű a személyes adat, ha azokat nemcsak helyi szinten, hanem országos vagy akár nemzetközi (pl. EU-s) szinten dolgozzák fel, tárolják vagy elemzik. Jó példa erre egy vállalatcsoport, ahol nagy számú munkavállaló dolgozik akár országszerte, vagy nemzetközi szinten különböző telephelyeken és ennek során a munkavállalói vagy ügyféladatokat központilag, több országot érintően kezelik HR-, IT- vagy compliance célból.

A mértéket a következő szempontok alapján lehet megítélni:

az érintettek száma,

a kezelt adatok mennyisége,

a kezelésre kerülő különböző adatok köre,

az adatkezelési tevékenység időtartama vagy állandósága,

az adatkezelési tevékenység földrajzi kiterjedése.

Nagymértékűnek tekinti a gyakorlat például a személyes adatok keresőmotor általi kezelését viselkedésalapú reklám céljából, vagy nagy számú munkavállaló személyügyi, munkaidő-nyilvántartási, beléptető- és kamerarendszerből származó adatainak kezelését.

Az Európai Adatvédelmi Testület által ajánlott esetek

A GDPR-ban meghatározott kötelező eseteken kívül is indokolt lehet adatvédelmi tisztviselő kijelölése. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) iránymutatásai szerint bizonyos, magasabb adatvédelmi kockázattal járó adatkezelések esetén a DPO bevonása elősegítheti a GDPR-követelményeknek való megfelelést és az adatkezelési kockázatok kezelését.

Különösen érdemes megfontolni DPO kijelölését olyan szervezeteknél, amelyek:

nagy számú érintett személy adatait kezelik,

széles körű vagy összetett adatkezelési műveleteket végeznek,

amelyeknél rendszeresen merül fel adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésének szükségessége.

Bár ezekben az esetekben a DPO kijelölése nem minden esetben jogszabályi kötelezettség, a megfelelő adatvédelmi irányítás kialakításának fontos eszköze lehet.

Adatvédelmi hatásvizsgálat esete

Adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése akkor lehet szükséges, ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Magas kockázatot jelent:

A módszeres megfigyelés: ha például a gyártással foglalkozó vállalkozás területein kamerás megfigyelőrendszert üzemeltet a munkavállalók életének, testi épségének védelme, esetleges munkabalesetek feltárása, vagy bűncselekmények megelőzése céljából;

Ha a munkavállalók által használt autókban GPS-t alkalmaznak a mozgás követése érdekében.

Ha egy munkaerő-kölcsönzéssel vagy -közvetítéssel foglalkozó vállalkozás álláskeresői adatbázisában nagyszámú érintett szerepel, akik számos adatkörben szolgáltatnak személyes adatot.

Nagy mennyiségű egészségügyi vagy más különleges személyes adat kezelése

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása szerint, amennyiben nem egyértelmű a kockázat megítélése, a megfelelés érdekében le kell folytatni a hatásvizsgálatot.

Bár az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége önmagában nem eredményezi a DPO kijelölésének kötelezettségét, a két kérdés a gyakorlatban gyakran összefügg. Azoknál a szervezeteknél, amelyek adatkezelései rendszeresen adatvédelmi hatásvizsgálatot tesznek szükségessé, célszerű megfontolni adatvédelmi tisztviselő kijelölését. A DPO ugyanis közreműködhet a kockázatok azonosításában, az adatvédelmi hatásvizsgálatok elkészítésében, valamint a GDPR-követelmények folyamatos érvényesülésének biztosításában.

Nagy mennyiségű személyes adat kezelése

Amennyiben a társaság adatkezelése nem tartozik a fő tevékenysége körébe, valamint nem valósul meg rendszeres, szisztematikus megfigyelés sem, de nagy mennyiségű személyes adatot kezel, a nagy adatkezelési volumen miatt nőhet az adatvédelmi incidensek kockázata. Az adatvédelmi tisztviselő szakmai támogatása ilyenkor hozzájárulhat az adatkezelési folyamatok felülvizsgálatához, a kockázatok csökkentéséhez.

Adatvédelmi incidens megelőzésének és kezelésének előtérbe helyezése

Azoknál a szervezeteknél, ahol az adatkezelés jellege miatt vagy korábbi tapasztalatok alapján fokozott az adatvédelmi incidensek kockázata, szintén indokolt lehet DPO kijelölése. A DPO támogatást nyújthat az incidensek megelőzését szolgáló belső folyamatok kialakításában, a munkavállalók tudatosságának növelésében, valamint az esetlegesen bekövetkező incidensek jogszerű kezelésében és dokumentálásában.

A fenti esetekben a proaktív megközelítés – azaz az adatvédelmi tisztviselő önkéntes kijelölése – segíthet a szabályozásnak való megfelelés biztosításában, az adatkezelési kockázatok csökkentésében, illetve hozzájárulhat az elszámoltathatóság elvének érvényesítéséhez.

Zárszó

Amennyiben az Ön szervezeténél a kötelező szempontok bármelyike fennáll, a DPO kijelölése nem választható, hanem jogszabályi kötelezettség. Azokban az esetekben pedig, amikor a kijelölés nem kötelező, de az adatkezelés jellege vagy kockázata ezt indokolja, a DPO alkalmazása jelentős hozzáadott értéket képviselhet.

Az adatvédelmi tisztviselő feladata nem csupán a jogszabályi megfelelés támogatása, hanem az is, hogy folyamatosan nyomon kövesse az adatkezelési folyamatokat, azonosítsa a lehetséges kockázatokat, és segítse azok kezelését még azelőtt, hogy azok adatvédelmi incidenshez vagy hatósági eljáráshoz vezetnének.

A megfelelő adatvédelmi irányítás ma már nem pusztán jogi megfelelési kérdés, hanem a felelős vállalatirányítás része. Egy megfelelő szakmai háttérrel rendelkező DPO hozzájárulhat az adatkezelési folyamatok átláthatóságához, a GDPR szerinti elszámoltathatóság elvének érvényesüléséhez, valamint a szervezet iránti üzleti bizalom erősítéséhez.

Mivel a DPO kijelölésének kötelezettsége vagy célszerűsége minden esetben az adott szervezet adatkezelési tevékenységének részletes vizsgálata alapján ítélhető meg, javasolt időről időre felülvizsgálni, hogy a vállalkozás működése indokolja-e adatvédelmi tisztviselő kijelölését, illetve a meglévő adatvédelmi folyamatok felülvizsgálatát.

Kép forrása: pexels.com Ron Lach

Az adatvédelmi tisztviselő – 1. rész: A kijelölés szabályai Read More »

Adatvédelmi aktualitások: az érintett hozzáférési joga és várható változásai

Olvasási idő: 7 perc

Az utóbbi időszakban ügyfeleinktől egyre gyakrabban érkezik kérdés azzal kapcsolatban, hogy pontosan meddig terjed az érintetti hozzáférési jog gyakorlása, és milyen gyakorlati elvárásoknak kell megfelelni a teljesítés során. A téma aktualitását az is növeli, hogy jelenleg az Általános Adatvédelmi Rendelet, azaz a GDPR egyes eljárási szabályainak módosítására irányuló jogalkotási folyamat is zajlik.

A GDPR alapján a hozzáférési jog az érintetti jogok egyik központi eleme. Egyrészt az átlátható adatkezelés alapját képezi, másrészt a gyakorlatban gyakran vezet jogvitákhoz: a felügyeleti hatósági eljárások és bírósági ügyek jelentős része ehhez a joghoz kapcsolódik. A hozzáférési jog teljesítése ugyanakkor nem pusztán az adatok rendelkezésre bocsátását jelenti. Magában foglalja az érintett megfelelő azonosítását, az adattakarékosság elvének érvényesítését, valamint az esetleges visszaélésszerű kérelmek kezelését is.

Jelen hírlevelünkben áttekintjük a hozzáférési jog tartalmát, az európai jogalkalmazási gyakorlatot formáló iránymutatásokat, valamint a közelmúltbeli és várható jogalkotási fejleményeket.

A hozzáférési jog tartalma

A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult visszajelzést kapni arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és amennyiben igen, jogosult hozzáférni az alábbi információkhoz:

az adatkezelés célja,

a kezelt személyes adatok köre,

az adattovábbítás címzettjei, akikkel a személyes adatokat megosztják,

az adatok tárolásának időtartama,

az érintettet megillető jogokról, miszerint kérheti a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,

felügyeleti hatósághoz panasz benyújtásáról, annak módjáról,

valamint az adatok forrása (amennyiben nem az érintettől származnak).

A jog gyakorlásának egyik kritikus eleme az adatmásolat biztosítása. A joggyakorlat egyértelművé tette, hogy ez nem pusztán összefoglaló jellegű tájékoztatást jelent, hanem az érintettre vonatkozó konkrét adatok tényleges rendelkezésre bocsátását. Ez adott esetben teljes dokumentumok (pl. e-mailek, jelentések) releváns részeinek átadását is magában foglalhatja.

A hozzáférési kérelmek kezelésének jelentősége

A hozzáférési jog megfelelő teljesítése nem csupán formai kötelezettség, hanem az adatvédelmi megfelelés egyik központi eleme, mivel közvetlenül az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvét érvényesíti.

Amennyiben az adatkezelő helyesen teljesíti a hozzáférési kérelmeket, azzal:

biztosítja a GDPR egyik alapelvének, az átlátható adatkezelésnek az érvényesülését,

biztosítja az érintetti jogok tényleges gyakorlását,

csökkenti a hatósági eljárások és bírságok kockázatát,

mérsékli a jogviták kialakulásának esélyét,

és erősíti az érintettek bizalmát az adatkezelési folyamatok iránt.

Ezzel szemben a hibás vagy hiányos teljesítés – például hiányzó adatmásolat, nem megfelelő anonimizálás vagy indokolatlan elutasítás – önálló jogsértéshez vezethet, gyakran az érintett hatóságnál tett panaszán alapuló vizsgálatok kiindulópontja is.

10 legfontosabb tudnivaló a hozzáférési jog gyakorlásáról

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) iránymutatása alapján a hozzáférési jog gyakorlásával kapcsolatban az alábbi gyakorlati szempontokra érdemes kiemelten figyelni:

  1. A hozzáférési kérelmeket tartalmuk szerint kell elbírálni; nem utasíthatók el pusztán formai okokból, és minden, a személyes adatok megismerésére irányuló megkeresést hozzáférési kérelemként kell kezelni.
  2. Az adatkezelő köteles minden releváns rendszerben keresést végezni, így különösen az elektronikus rendszerekben, e-mail fiókokban és archivált adatokban, szükség esetén papíralapú dokumentumokban is.
  3. Ha az érintett adatmásolatot kér, ténylegesen a róla kezelt személyes adatokat kell kiadni, nem elegendő egy összefoglaló vagy lista. Ez adott esetben dokumentumok (pl. e-mailek, jelentések) releváns részleteinek kiadását is jelentheti, természetesen az üzleti titkok megtartásával.
  4. A kiadott információnak közérthetőnek kell lennie; technikai vagy kódolt adatok esetén magyarázat biztosítása is szükséges lehet.
  5. Ha a kiadandó dokumentum más személyek adatait is tartalmazza, az adatkezelő köteles anonimizálást vagy kitakarást alkalmazni; a teljes dokumentum visszatartása csak kivételesen indokolt.
  6. Ha az adatkezelőnek megalapozott kétsége merül fel a kérelmező személyazonosságával kapcsolatban, az érintettet azonosítania kell, hogy a személyes adatok biztosan a jogosult személyhez kerüljenek, így biztosítva a személyes adatok védelmét és az érintetti joggyakorlást.
  7. Az azonosítás során az adatkezelő elsősorban a saját rendszerében már rendelkezésre álló adatok alapján jár el, szükség esetén kiegészítő egyeztetést (pl. e-mail ellenőrzés, online vagy személyes azonosítás) alkalmazva.
  8. Csak a feltétlenül szükséges mértékű adat kérhető az azonosításhoz; a túlzott vagy indokolatlan hitelesítési követelmény önmagában is jogsértést eredményezhet.
  9. Az azonosításnak mindig arányosnak és biztonságosnak kell lennie, figyelembe véve az adatok érzékenységét, a kérelem körülményeit és a visszaélés kockázatát.
  10. Az adatkezelőnek indokolt esetben dokumentálnia és igazolnia kell, hogy az alkalmazott azonosítási és teljesítési megoldások szükségesek és arányosak voltak.

GDPR módosítási javaslat – eljárásjogi reform

A GDPR jelenlegi szabályai szerint az érintetti kérelmeket alapvetően díjmentesen kell teljesíteni. Az adatkezelő csak akkor számíthat fel díjat vagy tagadhatja meg a kérelem teljesítését, ha az nyilvánvalóan megalapozatlan vagy túlzó, például ismétlődő jellegű. Ebben az esetben a bizonyítás az adatkezelőt terheli.

A tervezett GDPR-módosítás ezt a keretet pontosítaná, és külön nevesítené a „visszaélésszerű” kérelmek esetét. Ilyennek minősülhet például, ha valószínűsíthető, hogy az érintett nem az adatvédelem érvényesítése érdekében, hanem más célból – például nyomásgyakorlás vagy jogvita előkészítése miatt – él a jogával.

A javaslat egyik lényeges eleme, hogy az adatkezelő helyzete enyhülne: nem feltétlenül kellene teljes bizonyossággal igazolnia a visszaélést, elegendő lehet annak megalapozott valószínűsítése is.

Ugyanakkor az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) hangsúlyozza, hogy a hozzáférési jog korlátozása továbbra is kivételes marad, és a „visszaélésszerű kérelem” fogalmát szűken kell értelmezni. A javaslat nem a hozzáférési jog tartalmát változtatná meg, hanem várhatóan elsősorban az eljárások gyorsítását és a hatósági gyakorlat egységesítését szolgálná.

Összegzés

A hozzáférési jog továbbra is az adatvédelmi megfelelés egyik legkritikusabb területe. A joggyakorlat egyre inkább az érintettek tényleges információhoz jutását helyezi előtérbe, miközben az adatkezelőknek egyensúlyt kell teremteniük az érintetti jogok biztosítása, az adattakarékosság és az adatbiztonság követelményei között.

Az adatkezelők számára ezért különösen fontos a naprakész adatleltár fenntartása, egységes belső eljárásrend kialakítása az érintetti kérelmek kezelésére, megfelelő anonimizálási és dokumentumszűrési mechanizmusok alkalmazása, valamint az érintett munkavállalók rendszeres képzése. Különösen lényeges, hogy az adatkezelők dokumentálják az érintetti kérelmek kezelésével kapcsolatos döntéseiket, így az azonosítás lépéseit és az esetlegesen visszaélésszerűnek ítélt kérelmek megítélésének szempontjait is. Ez azért is fontos, mert a várható szabályozási változások és a fokozott hatósági figyelem mellett ezek a folyamatok kiemelt ellenőrzési ponttá válhatnak.

Kép forrása: pexels.com, El Jundi

Adatvédelmi aktualitások: az érintett hozzáférési joga és várható változásai Read More »

Bizonytalanság az amerikai adattovábbításokban: Mi várható a Trump v. Slaughter döntés után

Olvasási idő: 4 perc

A 2026. június 29-én meghozott amerikai legfelsőbb bírósági döntés (Trump v. Slaughter; a továbbiakban: „Döntés”) valószínűleg hatással lesz az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nemzetközi adattovábbítások jogi megítélésére, és fordulatot hozhat az e területet érintő jelenlegi gyakorlatban.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága („Legfelsőbb Bíróság”) a döntésben az egységes végrehajtó hatalom elméletére támaszkodva arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokban működő valamennyi független végrehajtó hatóság alkotmányellenesnek minősül. A Döntés közvetlenül érinti a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot („FTC”) is.

Ez a fejlemény az európai adatvédelmi jog szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel az Európai Bizottság („Bizottság”) 2023/1795. számú végrehajtási határozatával elfogadott, jelenleg hatályos EU–USA Adatvédelmi Keret („EU–USA Data Privacy Framework”, a továbbiakban: „Keret”) az FTC-t nevezte meg, mint az adatvédelmi szabályok betartásáért felelős független felügyeleti szerv.

Hírlevelünkben összefoglaljuk az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adattovábbítási gyakorlat legfontosabb szabályait, valamint áttekintjük, hogy a vállalatoknak milyen változásokra kell felkészülniük a Döntés következtében.

A GDPR szerinti harmadik országokba történő adattovábbítás szabályozási rendszere és a Schrems-ítéletek öröksége

A személyes adatok védelméről szóló 2016/679 rendelet („GDPR”) alapján a személyes adatok harmadik országba történő továbbítása főszabály szerint kizárólag akkor jogszerű, ha az adott ország megfelelő védelmi szintet biztosít. A megfelelőség vizsgálata során kiemelt szempont, hogy a harmadik ország rendelkezik-e olyan független és hatékony adatvédelmi felügyeleti hatósággal, amely képes az adatvédelmi szabályok betartásának tényleges érvényesítésére és kikényszerítésére. Ennek hiánya vagy elégtelen működése esetén ugyanis nem biztosítható az uniós szintű védelemhez hasonló garanciarendszer. Éppen ezért a Bizottság csak akkor fogadhat el megfelelőségi határozatot egy harmadik ország vonatkozásában, ha a vizsgált ország jogrendszere – többek között egy ilyen független felügyeleti szerv révén – biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét.

E körben szükséges továbbá megemlíteni, hogy az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló adattovábbítások jogi keretrendszere hosszú ideje bizonytalanságokkal terhelt. Az Európai Unió Bírósága a Schrems I és Schrems II ügyekben hozott ítéleteiben korábban érvénytelenítette az EU és USA közötti adattovábbításokra vonatkozó Safe Harbor, majd a Privacy Shield keretrendszert is. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államokban alkalmazott tömeges megfigyelési gyakorlatok, valamint a hatékony jogorvoslati lehetőségek hiánya miatt az érintettek számára nem biztosított az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelő védelmi szint.

Ezt követően egyfajta „harmadik generációs” adattovábbítási megfelelőségi határozatként került bevezetésre a jelenlegi Keret, amely az Egyesült Államok vonatkozásában az FTC-t nevesíti független felügyeleti hatóságként. A Döntés következtében ugyanakkor kétségessé vált, hogy az FTC esetében a függetlenség fennállásához szükséges feltételek továbbra is biztosítottak.

Miért releváns ez uniós adatkezelők számára?

Az elmúlt évtizedekben számos uniós vállalat szervezte ki adatfeldolgozási tevékenységeit amerikai felhőszolgáltatókhoz. A GDPR azonban egyértelműen rögzíti, hogy a vállalatok személyes adatokat harmadik országba – így az Egyesült Államokba is – kizárólag abban az esetben továbbíthatnak jogszerűen, ha az adattovábbítás megfelelő garanciák és jogalap mellett történik.

Az adattovábbítások egyik lehetséges jogalapját az úgynevezett megfelelőségi határozatok jelentik. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszonylatban jelenleg a Keret tölti be ezt a funkciót. Megfelelőségi határozat hiányában az adattovábbításra kizárólag akkor kerülhet sor jogszerűen, ha az érintett szervezet megfelelő garanciákat biztosítanak, például az Európai Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések („SCC”) alkalmazása, illetve kötelező erejű vállalati szabályok („BCR”) bevezetése mellett.

Ha megállapításra kerül, hogy az FTC a továbbiakban nem felel meg a Keretben előírt függetlenségi követelményeknek, valószínűsíthető, hogy az Európai Bizottság a jövőben felülvizsgálja, illetve adott esetben hatályon kívül helyezi a Keretet.

Hangsúlyozzuk, hogy e fejlemény nem kizárólag a Keret alapján megvalósuló adattovábbításokat érintheti. Azok az adatkezelők is érintetté válhatnak, amelyek SCC-ket vagy BCR-eket alkalmaznak, mivel a GDPR szerinti elszámoltathatóság elvéből következően a vállalatok az adattovábbítási hatásvizsgálat keretében kötelesek értékelni, hogy a harmadik ország joga biztosítja-e a szükséges védelmi szintet. Amennyiben e vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az amerikai jogrend – különösen a hatósági hozzáférés vagy a jogorvoslati mechanizmusok tekintetében – nem nyújt megfelelő garanciákat, úgy az SCC-k vagy a BCR-ek alkalmazása önmagában nem elegendő az adattovábbítás jogszerűségének fenntartásához, így azok sem biztosíthatnak megfelelő alapot az Egyesült Államokba történő adattovábbításhoz.

Javasolt lépések

Mindezek alapján a jelenlegi fejlemények fokozott körültekintést tesznek szükségessé minden olyan adatkezelő részéről, amely az Egyesült Államokba irányuló nemzetközi adattovábbításban érintett. Közvetlen, azonnali lépést nem kíván meg a döntés, inkább a belső folyamatok felülvizsgálata és kockázatmenedzsment indokolt:

az adattovábbításokra vonatkozó belső eljárásrendek átfogó felülvizsgálata;

az adattovábbítási hatásvizsgálatok naprakésszé tétele;

annak mérlegelése, hogy szükséges-e további technikai intézkedéseket bevezetni, ideértve például a titkosítás alkalmazását;

alternatív adatfeldolgozási megoldások feltérképezése.

Összegzés

Megállapítható tehát, hogy a Keret megfelelőségének bizonyossága nem egyértelmű, ugyanakkor maga a Keret mindaddig hatályban marad, amíg azt a Bizottság vissza nem vonja, vagy az Európai Unió Bírósága meg nem semmisíti. Ennek következtében a Döntés jelenleg nem gyakorol közvetlen hatást az uniós adatkezelőkre. A vállalatoknak ugyanakkor érdemes felülvizsgálni az Egyesült Államokba történő adattovábbításokkal kapcsolatos gyakorlatukat, és szükség esetén alternatív megoldások bevezetését előkészíteni.

Kép forrása: pexels.com, Mark Stebnicki

Bizonytalanság az amerikai adattovábbításokban: Mi várható a Trump v. Slaughter döntés után Read More »

A kockázatalapú megközelítés a gyakorlatban: Tiltott MI-rendszerek az EU-ban

Olvasási idő: 5 perc

Az Európai Unió úttörő jelentőségű szabályozása, a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet („MI Rendelet”) nem pusztán újabb adminisztratív kötelezettséget jelent a vállalkozások számára, hanem a világ első olyan átfogó jogi keretrendszere, amely a mesterséges intelligencia fejlesztése és használata kapcsán kifejezetten az alapvető jogok és az emberi méltóság védelmét helyezi a technológiai fejlődés mellé – sőt, adott esetben elé. Cikksorozatunk korábbi részében bemutattuk, hogy e cél érdekében az MI Rendelet az úgynevezett kockázatalapú megközelítést alkalmazza, vagyis nem magát a technológiát minősíti, hanem annak konkrét felhasználási módját vizsgálja, amelynek keretében a mesterséges intelligencia-rendszereket négy különböző kockázati kategóriába sorolja.

Cikksorozatunk harmadik részében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be azokat az MI megoldásokat, amelyek az alapvető jogokra és az uniós értékekre nézve elfogadhatatlan kockázatot hordoznak, ezért az MI Rendelet alapján tiltott MI-rendszernek minősülnek.

Általános szabályok

Elsőként fontos kiemelni, hogy a tiltott MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezések azon szabályok közé tartoznak, amelyek 2025. február 2. napjától alkalmazandóvá váltak. Ennek megfelelően az EU-ban a tiltott MI-rendszerek forgalomba hozatala, üzembe helyezése és használata – néhány kivételtől eltekintve – egyaránt tilos.

Ennek megfelelően a tiltott MI-rendszerek fejlesztése és használata súlyos jogszabálysértésnek minősül, amely jelentős szankciókat vonhat maga után. A kiszabható bírság mértéke akár a vállalkozás globális éves árbevételének 7%-át vagy a 35 millió eurót is elérheti.

Tiltott MI-rendszerek listája

Az alábbiakban az MI Rendelet által meghatározott tilalmazott tárgyköröket mutatjuk be gyakorlati példákkal személteve:

Szubliminális, célzottan manipulatív vagy megtévesztő technikák

A tilalom kiterjed az úgynevezett szubliminális, azaz a tudatküszöb alatti vagy azt megkerülő ingerek alkalmazására is. Ezek lényege, hogy rejtett módon működnek, így megkerülik az érintett személy tudatos feldolgozási és racionális védekezési mechanizmusait. Ilyen megoldás lehet például, amikor egy MI-rendszer videólejátszás közben rendkívül rövid ideig megjelenő képi vagy szöveges elemeket illeszt be, amelyek formálisan érzékelhetők, azonban olyan rövid ideig láthatók, hogy tudatos észlelésre nem alkalmasak, miközben mégis képesek befolyásolni a felhasználó attitűdjeit vagy viselkedését.

Szintén a tiltott kategóriába tartoznak a célzottan manipulatív technikák, amelyek érzékszervi vagy pszichológiai eszközök alkalmazásával próbálják torzítani a döntéshozatalt. Ide sorolhatók azok a megoldások is, amikor egy rendszer háttérhangok vagy vizuális elemek tudatos használatával idéz elő érzelmi vagy hangulati változásokat, ezáltal befolyásolva a felhasználó döntéseit.

Hasonlóan tilalmazottak a megtévesztő technikák is, amelyek az egyén autonómiájának, szabad akaratának vagy döntési szabadságának oly módon történő korlátozására irányulnak, hogy az érintett nem ismeri fel a befolyásolás tényét, vagy nem képes annak hatásait megfelelően kontrollálni. Erre példa lehet egy MI-alapú csevegőrobot, amely szintetikus hang alkalmazásával egy másik személy – például családtag vagy barát – személyazonosságát utánozza, és ezzel megtévesztve a felhasználót jogtalan előnyhöz vagy károkozáshoz juttatja az alkalmazót.

Sebezhetőséget kihasználó MI rendszerek

Tilosak azok az MI-rendszerek, amelyek bizonyos személyek vagy csoportok – például életkorukból, fogyatékosságukból, illetve szociális vagy gazdasági helyzetükből eredő – sebezhetőségét kihasználva működnek, és ezáltal különösen alkalmassá válnak manipulatív vagy kizsákmányoló gyakorlatokra.

Ilyen lehet például egy MI-rendszer, amely idős embereket céloz meg megtévesztő, személyre szabott ajánlatokkal vagy csalási kísérletekkel, kihasználva esetleges csökkent kognitív képességeiket. A rendszer célja, hogy olyan döntések meghozatalára ösztönözze őket, amelyeket egyébként nem hoznának meg, és amelyek várhatóan jelentős pénzügyi kárt okoznak számukra.

Társadalmi pontozás

Szintén tiltott az úgynevezett társadalmi pontozás (social scoring) alkalmazása, vagyis amikor egy MI-rendszer az egyének megbízhatóságát társadalmi viselkedésük vagy személyes jellemzőik alapján értékeli, és ehhez hátrányos következményeket kapcsol.

Erre példa lehet, ha egy magán-hitelintézet MI-rendszert alkalmaz az ügyfelek hitelképességének meghatározására és annak eldöntésére, hogy az érintett jogosult-e lakáshitelre, olyan személyes jellemzők alapján, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a hitelképesség vizsgálatának céljával.

Egyéni kockázatértékelés és a bűncselekmények előrejelzése

Az MI Rendelet tiltja azokat az MI-rendszereket, amelyek kizárólag profilalkotás vagy személyiségjegyek, illetve egyéni tulajdonságok értékelése alapján próbálják megállapítani vagy előre jelezni, hogy egy természetes személy bűncselekményt követhet el.

Erre példa lehet, ha egy hatóság olyan rendszert alkalmaz, amely az egyének életkora, állampolgársága, lakcíme, gépjárművének típusa és családi állapota alapján próbál bűnözői magatartásra – például terrorizmus elkövetésére – következtetni vagy annak kockázatát előre jelezni.

Arcfelismerő adatbázis létrehozása

Az MI Rendelet tiltja az olyan MI-rendszereket, amelyek arcképek internetes forrásokból vagy zártláncú televíziós felvételekből történő, célzottan nem irányított gyűjtésével hoznak létre vagy bővítenek arcfelismerő adatbázisokat.

Tilos tehát például az a gyakorlat, amikor egy arcfelismerő szoftvereket fejlesztő vállalat automatizált eszközökkel közösségi médiafelületekről – például Facebookról, YouTube-ról vagy más platformokról – gyűjt arcképeket. Ilyenkor a rendszer az interneten elérhető képek között emberi arcokat keres, majd az így összegyűjtött felvételekből adatbázist épít vagy bővít.

Érzelemfelismerő rendszerek a munkahelyen, valamint iskolában

Az MI Rendelet tiltja, hogy az MI-rendszerek a munkahely és az oktatási intézmények területén természetes személyek érzelmeire következtessenek, kivéve, ha a rendszer használata orvosi vagy biztonsági okokból történik.

Ennek megfelelően például nem megengedett, hogy egy munkáltató olyan technológiát alkalmazzon, amely a munkavállalók arckifejezése, testtartása vagy hangja alapján következtet azok érzelmi állapotára, és az így nyert információkat teljesítményértékeléshez vagy HR-döntésekhez használja fel.

Személyek biometrikus kategorizálására használt rendszerek

Az MI Rendelet tiltja az olyan biometrikus kategorizálási rendszereket, amelyek természetes személyeket biometrikus adataik alapján egyénileg kategorizálnak, hogy ezáltal levezessék vagy kikövetkeztessék faji hovatartozásukat, politikai véleményüket, szakszervezeti tagságukat, vallási vagy világnézeti meggyőződésüket, szexuális életüket vagy szexuális irányultságukat.

Így például tilos alkalmazni egy olyan MI-rendszert, amely egy közösségimédia-platformon aktív személyeket a platformra feltöltött fotók biometrikus adatainak elemzésével a feltételezett politikai irányultságuk alapján kategorizálja, hogy célzott politikai üzeneteket küldjön nekik.

Valós idejű, távoli biometrikus azonosításra használt AI-rendszerek nyilvános helyeken bűnüldözési célból

Végezetül az MI Rendelet főszabály szerint tiltja a távoli biometrikus azonosító rendszerek bűnüldözési célú alkalmazását nyilvánosan hozzáférhető helyeken. Ezek a rendszerek az egyént annak aktív közreműködése nélkül, távolról azonosítják, úgy, hogy biometrikus adatait egy meglévő adatbázis adataival vetik össze. A valós idejű működés azt jelenti, hogy az összehasonlítás és az azonosítás a biometrikus adatok rögzítésével egyidejűleg vagy csak minimális késleltetéssel történik.

Ilyen rendszerre példa, amikor metróállomásokon vagyonvédelmi és biztonsági célból elhelyezett kamerákat olyan rendszerekkel kapcsolnak össze, amelyek valós időben képesek a gyanúsítottak azonosítására egy adatbázis alapján.

A tiltás oka elsősorban az, hogy az ilyen rendszerek technikai pontatlansága miatt téves vagy torz eredményeket adhatnak, ami akár diszkriminatív hatásokhoz is vezethet. Emellett a lakosság széles körének magánszféráját érinthetik, és az állandó megfigyelés érzetét kelthetik.

Ugyanakkor az MI Rendelet meghatározott kivételeket is rögzít, például eltűnt személyek felkutatása, emberrablás vagy emberkereskedelem áldozatainak azonosítása, illetve a szexuális kizsákmányolás esetei, amelyekben a valós idejű biometrikus azonosítás korlátozottan megengedett.

Összegzés

Az MI Rendelet kockázatalapú megközelítése világos és következetes keretrendszert teremt a mesterséges intelligencia alkalmazásának európai szabályozásában. Ennek lényege, hogy a jogalkotó nem magát a technológiát, hanem annak konkrét felhasználási módját és társadalmi hatásait értékeli. Ennek eredményeként egyrészt teljeskörűen tiltásra kerülnek azok az MI‑rendszerek, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az alapvető jogokra és az uniós értékekre.

Kép forrása: pexels.com, panumas nikhomkhai

A kockázatalapú megközelítés a gyakorlatban: Tiltott MI-rendszerek az EU-ban Read More »

Mesterséges intelligencia és adatvédelem a vállalati gyakorlatban

Olvasási idő:5 perc

A mesterséges intelligencia (a továbbiakban úgy is mint MI vagy AI) alkalmazása ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem egyre inkább adatvédelmi és megfelelőségi kihívás is. Legyen szó az ügyféladatok elemzéséről, automatizált ügyfélszolgálati chatbotokról, egy vállalkozás szolgáltatásainak biztosítása, fejlesztése, valamint a működési hatékonyság növelése érdekében alkalmazott eszközökről, vagy akár a HR-folyamatok hatékonyságának növeléséről, az MI-rendszerek drasztikus versenyelőnyt biztosítanak. A személyes adatok kezelése miatt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályai továbbra is alkalmazandók, miközben a mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet (AI Rendelet, vagy AI Act) további kötelezettségeket is bevezet. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogy a vállalati AI-használat során milyen főbb adatvédelmi és AI Rendelet szerinti szempontokat szükséges mérlegelni a megfelelés érdekében.

Az automatizáció jogi jelentősége

A gyakorlatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott AI-rendszer pontosan milyen szerepet tölt be az adatkezelési folyamatban. Az alkalmazott technológia működése és az adatok felhasználásának módja ugyanis alapjaiban minősíti az AI-rendszert, és meghatározza a vállalkozás adatvédelmi és MI-megfelelőségi kötelezettségeit is. Az adatok kezelése kapcsán lényeges különbség van az automatizált adatkezelés, a profilalkotás és az automatizált döntéshozatal között:

Automatizált adatkezelés:

Alapvetően technikai folyamatot jelent; abban az esetben automatizált az adatkezelés, ha az adatok gyűjtése, rendszerezése és kinyerése emberi beavatkozás nélkül, szoftveresen történik (például egy rendszer automatikusan ABC-rendbe állítja a beérkező pályázatokat, vagy kategorizálja a beérkező ügyféligényeket, dokumentumokat).

Profilalkotás:

A GDPR szerint profilalkotásról beszélünk, ha a rendszer nemcsak rendszerezi az adatokat, hanem az érintettekről következtetéseket von le, értékeli vagy rangsorolja őket. Ha a rendszer a személyes adatok alapján az érintett bizonyos személyes jellemzőit – így gazdasági helyzetét, preferenciáit, érdeklődési körét, megbízhatóságát, vagy akár képességeit, alkalmasságát – pontozza, vagy bármilyen formában szűri, az profilalkotásnak minősülhet.

Automatizált döntéshozatal:

Akkor valósul meg, ha a folyamat nemcsak technikailag automatizált, hanem maga az MI-rendszer hozza meg a végső döntést emberi beavatkozás nélkül, és ez a döntés a jelöltre nézve joghatással jár vagy őt jelentős mértékben érinti. Tipikus eset, ha a szoftver emberi jóváhagyás nélkül, automatikusan elutasítja (kizárja) a jelentkezőt a toborzási folyamatból valamely feltétel alapján.

A gyakorlatban a fenti kategóriák sokszor nem elkülönült tevékenységek. Egy egyszerű technikai automatizáció is könnyen válhat olyan folyamattá, amely már profilalkotási vagy automatizált döntéshozatali kérdéseket vet fel. Éppen ezért minden AI-alapú folyamatot külön szükséges vizsgálni az adatok felhasználása és a rendszer tényleges működése alapján.

Adatkezelési szempontú teendők

Ha a vállalat MI-technológiát integrál a belső folyamataiba vagy az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaiba, a rendszer működésének sajátosságai alapján adatvédelmi szempontból minősíteni kell az adatok kezelésének módját. Ennek során szükséges feltárni, hogy történik-e profilalkotás, automatizált adatkezelés, és megítélni, hogy van-e olyan körülmény, amely miatt adatvédelmi hatásvizsgálatot (DPIA) kell lefolytatni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kötelező listája és iránymutatásai szerint az új technológiák alkalmazása önmagában is magas kockázatot hordozhat, de a hatásvizsgálat elvégzése teljesen elkerülhetetlenné válik az olyan adatkezelések esetén, amelyek célja a természetes személyek személyes jellemzőinek értékelése, pontozása vagy előrejelzése, vagy az automatizált döntéshozatali eljárások esetén, ahol az MI emberi beavatkozás nélkül zár ki vagy utasít el érintetteket (például egy toborzási szűrés során), valamint akkor is, ha a technológiát a munkavállalók teljesítményének és produktivitásának szisztematikus, szoftveres monitorozására használják.

A technológia alkalmazásához emellett elengedhetetlen a megfelelő adatkezelési jogalap biztosítása, egyes esetekben az érintett hozzájárulásának beszerzésére lehet szükség. Ezen felül a GDPR és az AI Rendelet által megkövetelt átláthatósági elvekkel összhangban, világosan és érthetően tájékoztatni kell az érintetteket az MI alkalmazásáról, céljáról, a gép működési logikájáról, továbbá az őket megillető olyan alapvető jogokról, mint a hozzáférés, a törlés, a tiltakozás, valamint az a kiemelten fontos lehetőség, hogy a gép döntésével szemben emberi felülvizsgálatot kérhessenek.

A gyakorlatunk alapján az alábbiak a leggyakrabban előforduló MI-szoftverek, amelyeket alkalmaznak a vállalatok és amelyek személyes adatok kezelésével járnak, emiatt szükségessé teszik az adatkezelési dokumentáció felülvizsgálatát:

ChatGPT

Microsoft 365 Copilot

Google Gemini

PerplexityClaude

Összegzés

A mesterséges intelligencia bevezetése nem csupán IT-kérdés, hanem komoly jogi megfelelési projekt is. Mivel az MI-alapú rendszerek működése szinte minden esetben személyes adatok kezelésével jár, a GDPR szigorú előírásai és a hatósági elvárások miatt ezekkel a kérdésekkel célszerű még a rendszerek alkalmazásának megkezdése előtt foglalkozni. A transzparens, biztonságos és már a tervezési fázistól kezdve jogszerű működés kialakítása nemcsak a jogi kockázatokat minimalizálja, hanem a hosszú távú üzleti sikerek alapfeltétele is. Amennyiben egy társaság tervez bevezetni vagy már bevezetett MI-megoldást, szükséges azt felülvizsgálni adatkezelési szempontból is és megfelelően frissíteni az adatkezelési dokumentációt.

Kép forrása: pexels.com, Egor Komarov

Mesterséges intelligencia és adatvédelem a vállalati gyakorlatban Read More »

Az EDPS 2025. évi jelentése: Új korszak a nagyvállalati adatvédelemben és a technológiai compliance-ben

Olvasási idő: 6 perc

Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) közzétette 2025. évi éves jelentését (a továbbiakban: „Jelentés”) amelyben részletesen bemutatja a gyorsan változó digitális világban a személyes adatok védelme érdekében végzett tevékenységét. A Jelentés egyértelműen jelzi, hogy az európai adatvédelmi és digitális szabályozási környezet új szakaszba lépett: a hangsúly már nem pusztán a formális GDPR-szabályzatokon, hanem az AI-rendszerek, a felhőszolgáltatások és a nemzetközi adattovábbítások tényleges működési kontrolljain van. A vizsgálatok középpontjában tipikusan azok az eszközök és folyamatok állnak, amelyeket a legtöbb szervezet napi szinten használ: Microsoft 365, cloud infrastruktúra, generatív AI-megoldások, mobilalkalmazások, HR-rendszerek. Jelen cikkünkben bemutatjuk a Jelentés főbb megállapításait és a megfeleléshez szükséges szempontokat, javaslatokat vetünk fel.

MI-irányítás: a megfelelőség új dimenziója

A Jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: „MI”, vagy „AI”) feletti vállalati kontroll (AI governance) rövid időn belül önálló, kiemelt megfelelőségi (compliance) területté növi ki magát. A mesterséges intelligencia már nem kísérleti technológia, hanem a mindennapi működés részévé vált az uniós intézményekben és egyre több szervezetnél is. Az EDPS a felkészülés jegyében már meg is tette az első komoly lépéseket:

Külön AI-részleget hozott létre: megerősítette az újonnan létrehozott MI-egységet, hogy felkészüljön a mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet alapján a felügyeleti feladatokra.

Feltérképezte a generatív AI-használatot: felmérte a jelenlegi MI-ökoszisztémát a tiltott gyakorlatok és a nagy kockázatú rendszerek tekintetében, és közzétett egy jelentést, amely rávilágít az MI-használat domináns területeire és a jogérvényesítési prioritásokra.

AI regulatory sandbox programot indított: egy szabályozási tesztkörnyezet mintaprojekt keretében biztonságos környezetet teremtett az innovatív MI-rendszerek hatósági felügyelet melletti fejlesztéséhez és teszteléséhez.

Új AI kockázatkezelési útmutatót adott ki az AI-rendszerek fejlesztéséhez és bevezetéséhez kapcsolódó technikai kockázatok azonosítására és mérséklésére.

A szabályozói fókusz különösen az alábbi specifikus területeken erősödik:

a generatív AI-eszközök vállalati használata;

a „dobozos” (off-the-shelf) AI-megoldások megfelelősége;

a magas kockázatú AI-rendszerek szigorú kontrollja;

az AI és a személyes adatok jogi kapcsolata;

az AI-rendszerek technikai kockázatkezelése.

Nagyvállalati környezetben ez azt jelenti, hogy az AI használata már nem kizárólag IT- vagy innovációs kérdés, hanem kiemelt jogi, compliance- és adatvédelmi kockázati terület is, ezért a szervezeteknek már most fel kell készülniük arra, hogy az AI-megoldásokat a GDPR és az mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet követelményeinek megfelelően vezessék be, dokumentálják, felügyeljék és használják a mindennapi működés során.

Microsoft 365 és nagyvállalati IT-rendszerek:

Az EDPS 2025-ben tovább erősítette a nagy informatikai rendszerek – köztük a Microsoft 365-höz hasonló felhőszolgáltatások – feletti felügyeletet. A korábbi vizsgálatok tanulsága, hogy a megfelelőség nem kizárólag szerződéses kérdés, hanem az adatfeldolgozás teljes életciklusára kiterjedő vizsgálatot igényel.

A vizsgálat fókuszában a nagyvállalatok számára is kritikus kérdések álltak:

a harmadik országokba irányuló nemzetközi adattovábbítások;

az összetett aladatfeldolgozó-láncok átláthatósága;

az adatokhoz való hozzáférések kontrollja;

a megfelelő technikai és szervezeti garanciák megléte.

A Jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy önmagában a szolgáltatói szerződés vagy a „GDPR-kompatibilis” megjelölés már nem elegendő. A felügyeleti gyakorlat egyre inkább a tényleges működési kontrollokat, a technikai intézkedéseket és a dokumentált kockázatelemzéseket vizsgálja. Emiatt mindenképpen javasolt a beszállítói szerződések limitált, adatvédelmi szempontú felülvizsgálata – javaslatunk alapján ezt elegendő egyszer megtenni és azt követően beépíteni a folyamatba egy olyan kontrollt, ami változás esetén szintén biztosítja a megfelelést vagy ami lehetővé teszi az időszakos felülvizsgálatot, visszaellenőrzést.

Nemzetközi adattovábbítások

A harmadik országokba irányuló adattovábbítások továbbra is kiemelt ellenőrzési területet jelentenek. Az EDPS itt is hangsúlyozza, hogy a megfelelő szerződések önmagukban nem elegendők. A megfelelés megítélése során egyre nagyobb szerepet kap az adattovábbítási hatásvizsgálat (TIA) tényleges tartalma, a harmadik országok jogi és gyakorlati környezetének értékelése, valamint az alkalmazott technikai és szervezeti intézkedések valós működése.  A modern felhőalapú rendszereknél az adatvédelmi jog szerint a távoli hozzáférés is adattovábbításnak minősül. Ha egy harmadik országbeli (pl. indiai vagy amerikai) IT-mérnök support vagy rendszerkarbantartás céljából belép egy Európában tárolt adatbázisba, az adat jogilag elhagyja az EGT-t. Ennek kockázatait kizárólag egy TIA képes érdemben felmérni. Ez különösen releváns olyan környezetekben, ahol globális cloud infrastruktúrák, vagy központi IT-támogatás működnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak érdemes feltérképezni, hogy akár a beszállító működési jellege, akár a cégcsoport által előírt folyamatok miatt történik-e adattovábbítás az unión kívül és azt megfelelően minősíteni.

A jövő adatvédelme technológiai fókuszú lesz

Az EDPS Jelentése alapján az európai adatvédelmi gyakorlat végérvényesen technológiai irányba mozdult el. A felügyeleti fókusz középpontjában a mesterséges intelligencia érthető és elszámoltatható működése, a felhőszolgáltatások folyamatos ellenőrzése, valamint a kiberbiztonság és az adatvédelem teljes fúziója áll. Az adatvédelmi megfelelés így többé nem egy elszigetelt jogi feladat, hanem a cégvezetés, a beszerzés, a digitális transzformáció és az IT-biztonság közös, mindennapi felelőssége.

Az EDPS Jelentése alapján jól látható: a következő években azok a szervezetek lesznek versenyelőnyben, amelyek felismerik a paradigmaváltást, és nem pusztán formális, papíralapú GDPR-megfelelést, hanem valódi, auditálható technológiai governance-rendszert építenek ki.

Kép forrása: pexels.com, Fotó: Jcmotive

Az EDPS 2025. évi jelentése: Új korszak a nagyvállalati adatvédelemben és a technológiai compliance-ben Read More »

Csoportos létszámcsökkentés: a jogszabályi feltételek gyakorlati szemmel

Olvasási idő: 5 perc

Ahogyan arra az előző már utaltunk, amennyiben a munkáltató működésével összefüggő okból kerül sor meghatározott számú munkaviszony megszüntetésére, úgy a csoportos létszámcsökkentésre irányadó speciális eljárási szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezések kettős célt szolgálnak: egyrészt a munkavállalókat érő hátrányos következmények enyhítését és a folyamat kiszámíthatóbbá tételét, másrészt annak biztosítását, hogy a foglalkoztatáspolitikai szervek felkészülhessenek a megnövekedő számú álláskereső kezelésére.

A munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondásokról szóló cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy mely esetekben alkalmazandók a csoportos létszámcsökkentésre irányadó szabályok, valamint milyen szempontokat szükséges figyelembe venni az érintett létszám meghatározásakor.

A csoportos létszámcsökkentés szabályozása és alkalmazásának feltételei

A csoportos létszámcsökkentésre irányadó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Munka Törvénykönyve”) tartalmazza. Ezen speciális eljárási szabályokat a munkáltatónak abban az esetben kell alkalmaznia, ha a Munka Törvénykönyvében rögzített több elemből álló feltételrendszer teljesül.

Ennek megfelelően csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató meghatározott jogcímen, a törvényben rögzített számú munkavállaló munkaviszonyát harmincnapos időszakon belül kívánja megszüntetni. A következőkben ezen feltételeket mutatjuk be.

Figyelembe veendő jogcímek

A jogcímek körében kizárólag azok a munkaviszony-megszüntetések alapozhatják meg a csoportos létszámcsökkentésre irányadó szabályok alkalmazhatóságát, amelyek a munkáltató működésével összefüggő okokra vezethetők vissza. Ennek megfelelően nem relevánsak e körben a munkavállaló magatartásával vagy képességével indokolt felmondások, illetve a munkavállaló által kezdeményezett megszüntetések. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nem csupán a klasszikus munkáltatói felmondásokat kell számításba venni, hanem minden olyan megszüntetési jogcímet, amely ténylegesen a munkáltató működésével állhat összefüggésben. Ilyennek tekintendő tehát:

a munkáltatónak a saját működésére alapított felmondása;

a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezés;

a határozott idejű munkaviszony munkáltató általi, indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetése;

valamint – ellenkező bizonyításig – a nyugdíjas vagy vezető állású munkavállalóval közölt azonnali hatályú felmondás.

Időtartam

A csoportos létszámcsökkentés tekintetében a 30 napos időszakon belül közölt, illetve a közös megegyezés esetében megkötött megszüntető nyilatkozatok relevánsak. Amennyiben a munkáltató úgy hajt végre egymást követő munkaviszony-megszüntetéseket, hogy azok között nem telik el 30 napot meghaladó idő, akkor az egyes megszüntetések egymáshoz kapcsolódhatnak, és akár egy hosszabb – adott esetben több hónapos – időszak intézkedéseit is egybe kell számítani. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a megszüntetések összessége eléri a törvényben meghatározott létszámküszöböt, és így csoportos létszámcsökkentésnek minősül.

A fentiekből az is következik, hogy az intézkedések időzítése és ütemezése kiemelt jelentőséggel bír. Amennyiben a munkaviszony-megszüntetések közlése formálisan a 30 napos időszakon túl történik, ugyanakkor azok tartalmilag és gazdasági összefüggéseiket tekintve egymáshoz kapcsolódnak, úgy fennállhat annak kockázata, hogy a hatóság vagy a bíróság az eljárást – az eset összes körülményét – értékelve a vonatkozó szabályok megkerülésének minősíti. Ez pedig adott esetben a csoportos létszámcsökkentésre irányadó szabályok alkalmazhatóságának (átminősítését) kérdését is felvetheti.

Létszám meghatározása

Végezetül utolsó elemként a csoportos létszámcsökkentés szabályainak alkalmazása attól függ, hogy a munkáltató a teljes foglalkoztatotti létszámához képest hány munkavállaló munkaviszonyát tervezi megszüntetni.

E körben elsőként rögzíteni szükséges, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a foglalkoztatotti létszámot a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntést megelőző hat hónap átlagos statisztikai létszáma szerint kell meghatározni. Ennek pontos kiszámításához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó módszertani útmutatója nyújt iránymutatást.

A csoportos létszámcsökkentés szabályait akkor kell kötelezően alkalmazni, ha a munkáltató – 30 napos időszakon belül –

21-99 fő közötti foglalkoztatotti létszám esetén legalább 10 munkavállaló,

100-299 közötti foglalkoztatotti létszám esetén legalább a munkavállalók 10%-a,

300 vagy annál magasabb foglalkoztatotti létszám esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát szüntetné meg.

A létszám meghatározása körében további lényeges szempont, hogy a Munka Törvénykönyve előírja az azonos vármegyében, illetve a fővárosban működő telephelyek létszámának együttes figyelembevételét. Ez az összeszámítási kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatók ne kerülhessék meg a jogszabályi küszöbértékeket azzal, hogy a vármegyén belüli telephelyeiket külön egységként kezelik.

Feltételek fennállása

Amennyiben tehát e hármas feltételrendszer valamennyi eleme együttesen megvalósul, a munkáltató köteles alkalmazni a csoportos létszámcsökkentésre irányadó speciális tájékoztatási, egyeztetési és egyéb eljárási kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek bemutatásával cikksorozatunk következő részben foglalkozunk, ugyanakkor már e körben utalunk arra, hogy a szabályok megsértése esetén a bíróságok a felmondások jogellenességét is megállapíthatják.

Összefoglalás

Csoportos létszámcsökkentésről abban az esetben beszélünk, ha a munkáltató harmincnapos időszakon belül, működésével összefüggő okból, a törvényben meghatározott létszámú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Ilyen esetben a Munka Törvénykönyve speciális tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeket ír elő, továbbá a megszüntetések egy előre meghatározott, legalább harmincnapos időszakok szerint meghatározott folyamat eredményeképpen szűnnek meg ténylegesen.

Kép forrása: pexels.com, Mike van Schoonderwalt

Csoportos létszámcsökkentés: a jogszabályi feltételek gyakorlati szemmel Read More »

Vendégmunkás-stop Magyarországon – mit jelent a június 5-i módosítás a munkáltatók számára?

Olvasási idő: 7 perc

Bevezető

A külföldi munkaerő foglalkoztatása a választási kampány egyik legtöbbször felmerülő gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai kérdésévé vált Magyarországon. A Tisza Párt már a választási programjában jelezte, hogy kormányra kerülése esetén 2026. június 1-jétől „vendégmunkás-stopot” vezetne be, amelynek célja a harmadik országbeli munkavállalók beáramlásának korlátozása és a magyar munkaerőpiac fokozott védelme.

Ennek eredményeként a Kormány elfogadta a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendeletet „Módosítás”), amely 2026. június 6. napjától jelentős változást hozott a vendégmunkások foglalkoztatását illetően.

A sajtóban az intézkedés gyakran „vendégmunkás-stopként” jelenik meg, azonban a Módosítás tényleges tartalma ennél árnyaltabb. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy pontosan mit változtatott a jogalkotó, kiket érint a Módosítás, és milyen lehetőségek maradnak a munkáltatók számára.

Ki minősül vendégmunkásnak, és kiket érint a mostani módosítás?

Először is fontos tisztázni, hogy kik minősül vendégmunkásnak, illetve, hogy a Módosítás pontosan kiket érint. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény („Btátv.”) alapján a „vendégmunkás” kifejezés egy személyi kategóriát jelölő gyűjtőfogalom. Ez alapján vendégmunkásnak minősül az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarországon tartós tartózkodás és munkavégzés céljából meghatározott típusú (szezonális munkavállalási, foglalkoztatási célú, beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú és vendégmunkás-tartózkodási) engedéllyel rendelkezik.

Vagyis a vendégmunkás-tartózkodási engedély egy konkrét, a Btátv.-ben nevesített engedélytípus. Ez az engedély kifejezetten meghatározott foglalkoztatók (kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó) és meghatározott állampolgárságú harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására szolgált.

A fentiekből következően tehát látszik, hogy a vendégmunkás és vendégmunkás-tartózkodási engedély két teljesen eltérő megközelítést és fogalmat takar, amely érthető módon sok zavart okozott az elmúlt időszakban. Fontos azonban már most rögzíteni, hogy a Módosítás nem a vendégmunkásokat, hanem a kizárólag a vendégmunkás tartózkodási engedély kategóriáját érinti, és nem szünteti meg általánosságban a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.

Vendégmunkás-stop – mit tartalmaz a módosítás?

A Módosítás gyakorlati lényege, hogy 2026. június 6. napjától új vendégmunkás-tartózkodási engedély kérelmezésére nincs lehetőség.

A Módosítás egyébként a vendégmunkás-tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem szüntette meg végleg. A tilalmat ugyanis a Kormány egyfajta technikai jellegű megoldással érte el, miszerint jelenleg nem jelöl meg olyan harmadik országot, amelynek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igényelhetnének Magyarországon.

A Módosítás tehát nem jelent teljes körű tilalmat a külföldi munkaerő alkalmazása kapcsán, hanem egy konkrét engedélytípus alkalmazhatóságát szünteti meg. Ennek következtében a munkaerő-kölcsönzők és azon munkáltatók, amelyek eddig elsősorban ezen konstrukció keretében foglalkoztattak harmadik országbeli munkavállalókat, jelentős korlátozásokkal szembesülnek az új munkaerő behozatala során.

Átmeneti szabályok

A jogalkotó részletes átmeneti szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy a már Magyarországon dolgozó munkavállalók és a folyamatban lévő ügyek ne kerüljenek egyik napról a másikra ellehetetlenített helyzetbe.

Azok a munkavállalók, akik 2026. június 5. napján már rendelkeznek érvényes vendégmunkás tartózkodási engedéllyel továbbra is

az engedélyükben foglaltak szerint jogosultak Magyarországon tartózkodni és munkát végezni;

a korábbi szabályok szerint jogosultak engedélyük meghosszabbítását vagy bizonyos esetekben annak ismételt kiadását kérni.

Hasonlóképpen kedvezőbb elbírálás alá esnek azok az ügyek is, amelyekben a kérelmet legkésőbb 2026. június 5. napján benyújtották és az eljárási díjat is megfizették. Ezen engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelmeket továbbra is a Módosítás hatálybalépése előtti szabályok alapján kell elbírálni.

Mindez azt jelenti, hogy a Módosítás elsődlegesen az új belépőket érinti, a jelenlegi állomány és a már folyamatban lévő ügyek jelentős része továbbra is a korábbi szabályozási környezetben kezelhető.

Kilátások és további lehetőségek

A Módosítás jelentős változást hoz a munkaerőpiacon, ugyanakkor nem zárja le teljes mértékben a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásának lehetőségét.

Egyrészt fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozás más tartózkodási engedélytípusokat egyelőre nem érint. Amennyiben egy munkáltatónál továbbra is fennáll külföldi munkaerő iránti igény, célszerű egyedileg megvizsgálni, hogy az adott pozíció és munkavállaló esetében más jogcím – például foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, Magyar Kártya vagy EU Kék Kártya – alkalmazható-e.

Külön figyelmet érdemel, hogy a szabályozás kifejezetten továbbra sem zárja ki a munkaerő-kölcsönzési konstrukció alkalmazását, vagyis elvileg továbbra is felmerülhet foglalkoztatási célú tartózkodási engedély alkalmazása kölcsönzési jogviszonyban. Ugyanakkor e körben jelenleg még nem ismert a hatóságok hivatalos jogértelmezése és gyakorlata. Emiatt az ilyen struktúrák alkalmazása előtt külön jogi vizsgálat javasolt.

Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jogalkotó további módosítások lehetőségét is kilátásba helyezte. Emiatt a jogszabályi környezet a következő hónapokban is változhat, ami fokozott figyelmet igényel a munkáltatók részéről.

Jelenleg ezért a legfontosabb gyakorlati tanács, hogy a munkáltatók különös gondossággal kezeljék a már Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóik státuszát, és időben gondoskodjanak a szükséges hosszabbításokról, illetve a rendelkezésre álló alternatív engedélyezési lehetőségek feltérképezéséről.

Irodánk folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályozás alakulását, és készséggel áll ügyfelei rendelkezésére a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekben.

Fotó forrása: pexels.com, Ammy Singh

Vendégmunkás-stop Magyarországon – mit jelent a június 5-i módosítás a munkáltatók számára? Read More »

Várható jogszabályok a horizonton

Olvasási idő: 4 perc

A Kormányzat benyújtotta az Országgyűlés részére a 2026. év végéig terjedő időszakra vonatkozó jogalkotási programját, amelyből már most körvonalazódni látszik, hogy mely szabályozási területeken várhatóak érdemi változások a közeljövőben.

A dokumentum összesen 83 javaslatot tartalmaz, amelyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Munkajogi tárgyú javaslatok

Bértranszparencia

A munkajog területén kiemelt jelentőséggel bír a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) („Bértranszparencia Irányelv”) hazai átültetését célozza. A tervezett szabályozás várhatóan jelentős új kötelezettségeket ró a munkáltatókra, különösen a bérezési rendszerek átláthatósága, a munkavállalók részére nyújtandó tájékoztatás, valamint a rendszeres adatszolgáltatás terén. A módosítások célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése és az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének hatékonyabb érvényesítése. A törvényjavaslat elfogadása várhatóan 2026 októberében történhet meg.

Platform-munkavégzés

Szintén uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja a platformalapú foglalkoztatás szabályozásának átültetése, amely a digitális platformokon keresztül végzett munka feltételeinek javítását és kiszámíthatóbbá tételét célozza. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló 2024/2831/EU irányelv („Platform-munka Irányelv”) átültetésére az uniós jogalkotó 2026. december 2. napját határozta meg mint végső határidő. Ezzel összhangban a magyar jogalkotási folyamat várhatóan korábban lezárul, mivel a vonatkozó nemzeti szabályozás elfogadása előreláthatólag 2026 októberére tehető.

Munkavédelem

A munkavédelem területén szintén számos változás körvonalazódik. Az új, a gépekről, valamint a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a 73/361/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete („Géprendelet”) végrehajtásához kapcsolódó módosítások elsősorban a gépekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmények korszerűsítését célozzák majd, különös tekintettel az új technológiák – így a mesterséges intelligencia – alkalmazására.

Társasági jogi tárgyú javaslatok

A társasági jogi szabályozás területén várható a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) módosítása. A tervezet többek között rövidebb határidőket vezetne be a cégadatok változásának bejelentésére és a cégbírósági eljárások lefolytatására, továbbá egyes uniós előírások alkalmazását a közkereseti és a betéti társaságokra is kiterjesztené. A javaslat emellett egyszerűsítené a határon átnyúló működéshez kapcsolódó adminisztrációt, például az Európai Unión belüli apostille-kötelezettség megszüntetésével és az uniós cégbizonyítvány bevezetésével.

Ezzel összefüggésben ugyanakkor várható egy olyan törvényjavaslat benyújtása is, amely a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény hatálybalépését halasztaná el. A halasztás indoka elsősorban az új szabályozás alkalmazásához szükséges informatikai rendszerek felkészítésének elhúzódása.

Kereskedelmi jogi tárgyú javaslat

A kereskedelmi jog területén a külföldi befektetések ellenőrzési rendszerének módosítása várható. A tervezett változások célja a befektetési környezet versenyképességének erősítése és a szabályozás befektetőbarátabbá tétele, különös tekintettel az energiaszektorra. Ennek keretében várhatóan megszűnik a naperőműveket üzemeltető, stratégiai jelentőségű társaságok tulajdonosi szerkezetét érintő tranzakciókra vonatkozó korlátozás is.

Digitális állammal kapcsolatos javaslat

A digitális állam fejlődésével összefüggésben várható a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény („Dáptv.”), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek felülvizsgálata és módosítása. A tervezett módosítások a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált pontosításokat és fejlesztéseket vezetnék be, különös tekintettel az elektronikus ügyintézés és az elektronikus közigazgatás működésére.

Igazságszolgáltatási tárgyú törvények felülvizsgálata

Végül több, az igazságszolgáltatási rendszer működését érintő jogszabály módosítása is várható, így különösen a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”), valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) tekintetében. A módosítások célja a meglévő szabályozási keretrendszerek felülvizsgálata alapján szükségessé vált korrekciók átvezetése.

Összegzés

Irodánk a fejleményeket és a benyújtott javaslatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, és indokolt esetben Ügyfeleink részére részletes tájékoztatást nyújt azok tartalmáról. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük merül fel, forduljanak hozzánk bizalommal.

Kép forrása: pexels.com, Efrem Efre

Várható jogszabályok a horizonton Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.