CLVPartners

Hírek

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában

Újabb örömteli bejelentéssel érkezünk, a Legal 500 EMEA 2024-es kiadványában ismét a legjobb magyarországi ügyvédi irodák közé került A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda. Szolgáltatásainkat a Munkajog és a Kereskedelmi- Társasági jog és M&A szakterületeken rangsorolták. A bírálók többek között nagyra értékelték a különböző ágazatokban működő multinacionális ügyfélkörünket, olyan fontos szakterületünket, mint a cégek digitális átalakulásában való segítségnyújtás, valamint a határokon átnyúló tranzakciós ügyletek terén szerzett széleskörű szakértelmünket.

A Legal 500 EMEA-kalauz több mint 80 országot és több mint 2700 rangsorolt ügyvédi irodát foglal magában. A kutatók kizárólag az érdemek alapján dönthetnek a rangsorolásról. A rangsorolást évente végzik, különböző tényezők részletes, minőségi értékelésének segítségével, beleértve az ügyvédi irodák által az elmúlt 12 hónapban és a múltban végzett munkát; a csapatok tapasztalatát és annak mélységét; a szakterületeket és kiegészítő szolgáltatásokat; és ami a legfontosabb, az ügyvédi irodák ügyfeleinek véleményét.

Külön megtiszteltetés számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kiadványnak, és hálásak vagyunk ügyfeleinknek, akik ilyen kiváló visszajelzést adtak teljesítményünkről.

Nagy örömmel osztunk meg néhány ügyfeleink által adott visszajelzést:

„A csapat proaktívan és gyorsan reagál, igyekezve minden problémára üzleti szempontból kielégítő megoldást találni.”

„Kérdéseimre gyorsan és szakszerűen kaptam választ, a problémákat széles perspektívából vizsgálták meg, és mindig a nagyobb képet vették figyelembe, hogy megfelelő megoldást találjanak a kihívásokkal teli kérdésre.”

„Közvetlen kapcsolattartóink Papp Anna Katalin és Seregély Barbara. Mindig rendelkezésünkre állnak, mindig számíthatunk együttműködő munkájukra, szakmailag jól felkészültek. Ha valamilyen változás van a jogszabályokban, arra mindig felhívják a figyelmünket.

„Sok éve dolgozunk már a CLVPartners-el, sok tapasztalt és fiatal kollégával találkoztunk már, akik mindig szakértelemmel és gyorsan adtak válaszokat kérdéseinkre. A CLVPartners képes nemzetközi szinten együttműködni multinacionális feladatokban, amely számunkra fontos.”

„Minden munkatársuk magas szinten beszél angolul és nagyon jól felkészültek. A megbeszélések időzítésében mindig rugalmasságot tapasztaltunk részükről, alkalmazkodva a mi igényeinkhez. Ha nagyon specifikus kérésünk van, akkor rendelkeznek olyan szakértővel, aki megfelelő magyarázattal szolgál.”

„Nagyon jó a kapcsolatunk az irodával, munkatársaik nagyon nyitott gondolkodásúak. Tanácsadóik képesek innovatív ötletekkel előállni és nem szigorúan a kérdésnél leragadva gondolkozni, ha erre van szükség.”

A CLVPartners Ügyvédi Iroda ismét rangsorolva lett a Chambers Europe Legal Guide 2024. évi kiadványában

Büszkén és örömmel jelentjük be, hogy a Chambers and Partners ismét rangsoroltra a CLVPartners Ügyvédi Irodát 2024 évi, legfrissebb kiadványában! Ez csapatunk kemény munkájának, elkötelezettségének és szakértelmének rangos elismerése. A Chambers and Partners általi rangsorlás nagy megtiszteltetés, és hálásak vagyunk ügyfeleink bizalmáért és támogatásáért, ami arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is a legmagasabb szakmai színvonalon nyújtsuk szolgáltatásainkat.

Emellett szeretnénk megosztani az CLVPartners jogi szolgáltatásáról ügyfeleink értékelését és véleményét amit a Chambers and Partners rangsorolás során adtak:

“A CLV kiválóan kezeli az összetett és kifinomult ügyeket, és minden releváns szempontra kiterjedő átfogó tanácsadást nyújt számunkra.”

“A cég felkészült tudással, gyakorlatias megoldásokat ad jogi problémákra és a tisztázza a nyitott kérdéseket.”

“A CLV legerősebb tulajdonsága, hogy gyakorlati szempontból érti és értékeli az ügyeket.”

Csabai Marianna, Senior Partnerünk szintén rangsorolt a munkajogászok között.

Ügyvédi Irodánk ESG vállalásai 2024-re

A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda aktívan keresi a lehetőségeket arra, hogy a fenntarthatósági szempontokat beépítse a döntéshozatali folyamatokba és a mindennapi üzletmenetbe, miközben felismerjük a biztonságos, etikus és fenntartható munkavégzés fontosságát. A 2024. évre vonatkozó ESG vállalásaink a következők:

  1. Elkötelezettek vagyunk a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása mellett, elősegítve az esélyegyenlőséget és a tisztességes bánásmódot minden munkavállaló számára, nemtől, fajtól, etnikai hovatartozástól vagy háttértől függetlenül.
  2. Arra törekszünk, hogy minimalizáljuk ökológiai lábnyomunkat, működésünk során szem előtt tartjuk a fenntarthatósági szempontokat, folyamataink nagy részének digitalizálásával, és arra ösztönözzük ügyfeleinket és partnereinket, hogy ugyanígy járjanak el. Munkatársaink számára is hangsúlyozzuk a fenntartható életmód fontosságát, rugalmas munkaidő-beosztást kínálunk az ingázásból származó széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
  3. Elkötelezettek vagyunk a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása mellett, munkatársaink oktatási és képzési lehetőségekkel élhetnek, és a munkán kívül is szervezünk olyan eseményeket, ahol kikapcsolódhatnak.
  4. Az integritás, az átláthatóság és a megfelelés képezik irányítási gyakorlatunk alapját. Üzleti tevékenységünket etikusan és transzparensen végezzük. Ezek a vállalati értékeink vezérlik az ügyfeleinkkel és partnereinkkel való kapcsolatunkat.

2024. január 1-től módosulnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb változásokat.

1. Cégeljárás változásai

2024. március 1-től kezdve a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló kérelemhez csatolt létesítő okiratot elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és     intézkedik  a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről. Érdemi újítás, hogy a cégiratok kereshetőségét és gyors megismerését teszi lehetővé azzal, hogy a létesítő okirat    keltét tartalmazó cégadat rovatnál megjelenítésre kerül egy link, amelyen keresztül a kapcsolódó létesítő okirat egy kattintással elérhető lesz. Ezen szolgáltatás a 2024. március 1.  napján és azt követően benyújtott kérelmek alapján bejegyzésre kerülő létesítő okiratok (azok változása) esetében, tehát felmenő rendszerben lesz elérhető.

Egyszerűsödik továbbá a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás azáltal, hogy a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott kérelmek esetén nem szükséges a jogi           képviselőknek minden dokumentumot egyesével minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátni, elegendő lesz csak magát az összeállított kérelmet ilyen      módon aláírni.

2. Kft. üzletrészt terhelő zálogjog adataiban való változás

2024. január 1-től a cégjegyzék kft. esetében már nem csak a zálogjog tényét és a zálogjogosult adatait tartalmazza, hanem a zálogjoggal biztosított követelés összegét vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet, továbbá – kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat is.

Újdonság, hogy bekerülnek a cégjegyzékbe az üzletrészt terhelő zálogjog elzálogosításával alapított alzálogjogra vonatkozó adatok is.

Az üzletrészt terhelő zálogjog a tag (zálogkötelezett) vagy a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján kerül bejegyzésre, illetve törlésre. A cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kft. és a tagja zálogszerződésben feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival, továbbá, hogy bejegyezni kért adatok egyeznek-e a zálogszerződés tartalmával.

A már 2024. január 1-jét megelőzően bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog esetében az új adatokat a cégjegyzék egyéb adatát érintő következő módosítás alkalmával, legkésőbb 2024. december 31. napjáig előterjesztett változásbejegyzési kérelemben lehet kérni illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül, ezt követően a megszokott illeték- és közzétételi költségtérítés ellenében.

3. Leválás új jogintézményével kapcsolatos változások

A törvénymódosítást megelőzően a jogi személy több jogi személlyé való szétválására különválás vagy kiválás útján volt lehetőség a Ptk.-ban foglaltak szerint. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

A törvénymódosítással új jogintézmény, a leválás került bevezetésre mint a kiválás egyik alesete. Leválás esetén a kiválással a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz.

4. Adatátvezetés

A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül érkező (frissülő) adatokat – például közösségi adószám – a magyar cégbíróságnak a cégjegyzékbe kell jegyeznie. Ugyanakkor előfordul. hogy a kapott adattartalom nem felel meg teljesen mértékben a cégjegyzék előírt adattartalmának. A Ctv. alapján 2024. március 1-től a cégbíróság a BRIS-en keresztül érkező információkat a cégjegyzékbe bejegyzi, és ha észleli, hogy nem szerepel minden, Ctv.-ben előírt adat a cégjegyzékben, ezzel egyidejűleg felhívja a céget, hogy 60 napon belül jelentse be a hiányzó adatokat.

2024. január 1-től az egyes munkajogi tárgyú jogszabályok módosultak, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Az alábbiakban ismertetjük a lefontosabb változásokat.

1. Munkajogi tárgyú jogszabálymódosulások

   1.1  Foglalkoztatási igazolás bevezetése

A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, kivéve az alkalmi foglalkoztatás esetét. A módosítás biztosítja, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne többféle különböző dokumentumot, hanem csak egy egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

A foglalkoztatási igazolás elektronikus formában kerül kiállításra, melynek adattartalmát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani. A foglalkoztatási igazolást a munkavállaló kérésére papír alapon a rendelkezésére kell bocsátani.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére.

A foglalkoztatási igazolás adattartalma kiegészül, illetve megváltozik.

  1.2 Megőrzési kötelezettség

Fontos újdonság, hogy januártól nem csak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, hanem valamennyi ilyen adatot és foglalkoztatási igazolást is meg kell őrizni a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig.

Ugyanakkor, a munkáltatókat terhelő megőrzési kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a jövőben az állami nyilvántartások tartalmazzák.

  1.3 Szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak a munkavállaló által kért időpontban kell kiadnia a gyermekek után járó pótszabadságot is. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt értesítenie kell a munkáltatót az ilyen szabadság iránti kérelméről, csakúgy, mint a szülői szabadság esetén.

  1.4 Képernyő előtti munkavégzés szabályai

A munkáltató továbbra is köteles biztosítani, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, megszűnik a képernyő előtti munkavégzés napi 6 óra időtartamra, illetve a napi munkaidő 75%-ban való korlátozása.

  1.5 Munkaköri alkalmasság vizsgálata

A munkaköri alkalmassági vizsgálat 2024. szeptember 1-től nem lesz általánosan kötelező a munkavállalók részére. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket, amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles, továbbá ezt a munkáltató is elrendelheti. A kötelező eseteket miniszteri rendelet fogja meghatározni.

2. Munkavédelemmel kapcsolatos jogszabálymódosulások 

  2.1  Szakmai képesítésre vonatkozó szabályok

A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni.

  2.2 Munkavédelmi oktatás

A munkáltató köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót munkába álláskor és a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor.

A változás 2024. február 1.-től lehetővé teszi, hogy meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatást a munkáltató az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával teljesíthesse.

Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

   2.3 Munkabalesettel kapcsolatos szabályok

A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is ki kell vizsgálnia, dokumentálnia, méghozzá új munkabaleseti jegyzőkönyv minta alapján.

   2.4 Munkavédelmi képviselő

Az újdonságot az jelenti, hogy a munkavédelmi képviselő választására határidőt rendel a jogszabály. Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül kell a munkavédelmi képviselő választást megtartani tartani.

Az Európai Adatvédelmi Tanács legújabb koordinált végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselők kerülnek górcső alá

Aligha van olyan vállalkozás, akinek 2018. május 25. óta ne lett volna teendője adatvédelmi tisztviselővel, úgynevezett DPO-val. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről („GDPR”) hatályba lépése óta eltelt több, mint öt év, ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy „a gép forog, az alkotó pihen”. A folyamatos joggyakorlat fejlődésre tekintettel időről-időre a szabályzatok felülvizsgálata is esedékessé válhat.

Az Európai Adatvédelmi Tanács („EDPB”) 2023-ban olyan koordinált végrehajtási akció lefolytatását döntötte el, amely kifejezetten az adatvédelmi tisztviselők kijelölésére és működésére koncentrál. A koordinált akcióban 26 európai adatvédelmi hatóság vesz részt.

Az adatvédelmi tisztviselő feladata az érintettek jogainak és szabadságainak védelme, valamint az adatvédelmi előírások betartása. Az elvárások közül a pártatlanság és függetlenség kerül legtöbbször a hatóságok figyelmébe. A pártatlanság és objektivitás lehetővé teszi, hogy a tisztviselő szigorúan felügyelje az adatkezelési folyamatokat, hatékonyan kezelje az adatvédelmi incidenseket és tanácsokat adjon a szervezetnek a GDPR és más vonatkozó, adatvédelmi szabályok betartásához. A pártatlanság biztosítja, hogy a tisztviselő minden érdekelt fél számára azonos mértékben képviselje az adatvédelmi kérdéseket, legyen szó a szervezett alkalmazottairól, partnereiről vagy vezetőségéről. Az adatvédelmi tisztviselőnek olyan szakértőnek kell lennie, aki nem áll érdekelt kapcsolatban a szervezettel vagy annak adatkezelési tevékenységeivel. Az összeférhetetlenség azt is jelenti, hogy a kinevezett adatvédelmi szakembernek nem szabad olyan pozícióban lennie vagy olyan tevékenységet végeznie, ami akadályozza az objektív és független döntéshozatalt.

Az adatvédelmi tisztviselőkkel kapcsolatosan számos tagállami hatósági döntés született a korábbi években, az alábbi tanulságokkal:

  • az adatvédelmi tisztviselőt nem csak az anyavállalat szerint illetékes hatósághoz kell bejelenteni, a szervezetnek értesítenie kell más érintett hatóságot is, ha a fióktelepek miatt máshol is eljár a DPO;
  • nem lehetséges egy külsős céget kiszervezés keretein belül adatvédelmi tisztviselőként alkalmazni és ezzel párhuzamosan egy harmadik személy DPO-t is kijelölni;
  • ha az adatvédelmi tisztviselő vezeti a compliance-, audit- és kockázatkezelési területet is, az sértheti a függetlenség és pártatlanság követelményét;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem lehet az adatkezelő képviselője az illetékes adatvédelmi hatóság előtti eljárásban, mert az veszélyezteti a függetlenségét és pártatlanságát;
  • az adatvédelmi tisztviselő visszahívására lehetőség van, ha a DPO már nem rendelkezik megfelelő szakmai képességekkel vagy nem teljesíti az adatvédelmi szabályok előírásait;
  • az adatvédelmi tisztviselő nem utasítható, ezért megsérti a GDRP-t, ha a tisztviselő nem léphet fel önállóan, csak társaság vezetőjének (vagy a vállalatban egyéb döntésre jogosult személy) utasítására. Ellenőrzési terv alapján formalizálható a DPO eljárása, de a közvetlen utasítás nem felel meg a GDPR-nak.
  • ugyancsak az általános adatvédelmi rendeletet sérti, ha a DPO és a társaság felső vezetése közé hierarchikusan több szint is tagozódik, mert ezzel közvetlenül már nem az ügyvezetésnek tartozik felelősséggel az adatvédelmi tisztviselő.
  • nem megfelelő megoldás, ha megtörténik az adatvédelmi tisztviselő kinevezése, de a DPO megfelelőségi feladatokat is ellát a cégnél, ezzel pedig sérül a függetlenség és pártatlanság. Az ügyben eljárt hatóság megerősítette, hogy a DPO nem tölthet be olyan funkciót, amely lehetővé teszi számára, hogy meghatározza a személyes adatok kezelésének célját és módját.
  • hasonlóképp kimondásra került, hogy az összeférhetetlenség tilalmába ütközik, ha egy vállalkozás adatvédelmi tisztviselője két olyan leányvállalat ügyvezetője, amelyek a fővállalkozás részére adatfeldolgozást végeznek, mivel ebben az esetben a DPO úgy felügyeli az adatfeldolgozói feladatok megfelelőségét, hogy közben érdekelt az adatfeldolgozó cégek profitjában és működésében.

Mivel ad EDPB a 2023-as összehangolt végrehajtási akciójában az adatvédelmi tisztviselőkre összpontosít, várhatóan megszaporodnak az olyan határozatok, amelyekben a DPO-k működésével, pártatlanságával mondanak ki elvi jelentőségű döntéseket az eljáró adatvédelmi hatóságok. Előfordulhat, hogy újabb iránymutatás vagy állásfoglalás kerül kiadásra a hazai vagy európai uniós hatóságok részéről.

Megjelent Magyarország munkaerőpiacának és lakosságának védelmét szolgáló veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 462/2023. (X. 5.) Korm. rendelet

A 2023. október 5. napján megjelent rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának, valamint foglalkoztatási feltételeinek átfogó újraszabályozását helyezi kilátásba. 

A Korm. rendelet megtiltja a vendégmunkásokról szóló 2023. évi L. törvény alkalmazását a veszélyhelyzet ideje alatt. A hivatkozott törvény egyébként a vendégmunkások, azaz a munkavállalás céljából Magyarországra érkező nem szomszédos harmadik ország állampolgárainak tartózkodási és munkavégzési feltételeit és az összevont tartózkodási engedély 2023. november 1-jétől hatályos szabályait tartalmazná, így azonban egyelőre nem lehet figyelembe venni. 

Egyúttal arról is döntött a Kormány, hogy a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos szabályok tekintetében új törvényjavaslatokat fog alkotni, így a jövőben várhatóan alapjaiban változik meg a harmadik országbeli állampolgárokat érintő szabályozás. 

Amennyiben e téren előrelépés történik, természetesen arról haladéktalanul tájékoztatást adunk. 

20 éves lett a CLVPartners Ügyvédi Iroda!

Ünnepeljenek ma velünk egy jelentős mérföldkövet – ügyvédi irodánk fennállásának 20. évfordulóját! Két évtizednyi, kemény munka áll mögöttünk, melyet mindvégig az ügyfeleinknek nyújtott kivételes színvonalú jogi szolgáltatások iránti elkötelezettségünk jellemzett. Fantasztikus utazás volt ez számunkra, melyet számtalan sikeresen lezárt ügylet, együttműködő partnerség és értékes szakmai- és emberi kapcsolatok kiépítése kísért. Szeretnénk köszönetünket kifejezni kiváló csapatunknak, a múltban nálunk dolgozóknak és jelenlegi kollégáinknak. Ügyfeleinknek pedig köszönjük, hogy hozzánk fordultak megoldandó jogi ügyeikkel, kérdéseikkel és hogy minket választottak jogi tanácsadóiknak, az Önök bizalma volt sikerünk záloga.

Emeljük poharunkat az eddigi évekre és az előttünk állókra!

Kihirdetésre került a Whistleblowing irányelvet átültető jogszabály

A Magyar Közlönyben 2023. május 25. napján kihirdetésre került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztv.” vagy „Törvény”), amellyel a magyar jogba átültetésre került az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv („Irányelv”). Szabályozásra került a belső visszaélés-bejelentő rendszer, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak (ideértve a jövőbeli és volt alkalmazottakat is), szerződéses partnereinek, tulajdonosainak, hogy a cégnél működő rendszerben visszaélésre vonatkozó információt jelentsenek be.

Kiknek és mikortól kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

A Panasztv. két lépésben kerül bevezetésre.

  1. július 24. napjától az alábbi cégeknek kell megfelelni a szabályoknak:
  • legalább 250 személyt foglalkoztató cégek;
  • a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, így például az ingatlanközvetítők, könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ügyvédek, székhelyszolgáltatók

A legalább 50, de nem több, mint 249 főt alkalmazó vállalatok pedig 2023. december 17-től kötelesek követni a Törvény rendelkezéseit. A középvállalkozások számára további könnyítés, hogy közös belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, csökkentve ezzel az adminisztrációs terhet.

Milyen alapvető kötelezettségei vannak a foglalkoztatóknak a belső bejelentési csatornák létrehozásakor?

  • Felelős kijelölése: Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek belső visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre, ki kell jelölniük egy pártatlan személyt vagy szervezeti egységet, vagy erre vonatkozó szerződés keretében külső szervezetet, bejelentővédelmi ügyvédet a rendszer működtetésére.
  • Szabályzat alkotása: A Törvényre tekintettel elengedhetetlen lehet a meglévő szabályzatok felülvizsgálata és a kapcsolódó belső eljárásrendek (például az adatvédelmi szabályzat) esetleges módosítása.
  • Tájékoztatás: Annak érdekében, hogy a bejelentésre jogosultak tudomást szerezzenek a belső visszaélés-bejelentési rendszerről, a cégeknek megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelzőrendszer eljárásrendjéről.
  • Nyilvántartás: Azért, hogy a társaság el tudja dönteni, mellőzhet-e egy bejelentést arra hivatkozással, hogy azt már korábban vizsgálta, vagy a Törvényben megjelölt határidőt követően érkezett, pontos nyilvántartást szükséges vezetni minden beérkezett jelzésről.

Milyen következményekkel jár, ha nincs bejelentési rendszer?

A jelzőrendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fogja ellenőrzi. A hatóság az alábbi döntéseket hozhatja:

  • figyelmeztetést ad ki,
  • kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére,
  • a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását, ha az a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése során minden vállalkozásnak kiemelt figyelemmel kell lenni a szigorú adatvédelmi szabályokra. Az adatvédelmi előírások elmulasztása már pénzben kifejezhető hátrányokkal járhat az adatvédelmi hatóság eljárása esetén.

Milyen lehetséges kihívások merülhetnek fel a belső jelzőrendszer alkalmazása során?

A Törvényt tanulmányozva számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekre azonban álláspontunk szerint kidolgozható megoldás. Az alábbiakban pár témát mutatunk be, amelyet minden cégnek érdemes átgondolnia.

Nem minden bejelentést köteles ellenőrizni a foglalkoztató, több olyan eset is felmerülhet, amikor a kivizsgálás mellőzhető, így például:

  • a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  • a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
  • a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú, illetve
  • a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ugyancsak kérdésként merülhet fel a munkáltatóban, hogy szükséges-e más hatóságot értesíteni vagy további eljárást indítani, akár egy bűncselekmény gyanújának felmerülésekor, vagy olyan kevésbé nyilvánvaló esetben, amely során a versenyhatóság megkeresése indokolt.

A bejelentők és a bejelentések nyilvántartása és jegyzőkönyvezése során az üzleti titok védelme és az adatvédelem okozta kihívásokra kell felkészülnie a társaságoknak. A túl kevés bekért információ a bejelentés vizsgálatának sikerességére lehet hatással, míg a túl sok információ adatvédelmi problémákat vethet fel. Meg kell tehát találni azt a középutat, amelyben elegendő, de nem túl sok információ áll a foglalkoztatók rendelkezésére az incidensek vizsgálata során. Az információáramlás minőségére a bejelentővel és a bejelentéssel érintettekkel folytatott kommunikáció során is figyelemmel kell lenni, hiszen a Törvény számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalatok számára, azonban nem mindegy, hogy a kiadott értesítés milyen részletezettségű.

A Panasztv. alapján a cégek kötelesek tartózkodni minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedéstől, ha az összefüggésben áll a bejelentő által megtett bejelentéssel. Ilyen hátrányos intézkedés lehet többek között:

  • a felmondás;
  • a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása;
  • a munkaköri feladatok átruházása;
  • a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
  • egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése.

Ha egy cég az intézkedések közül bármelyiket alkalmazza a munkavállalóval szemben és a foglalkoztatott azt bíróság előtt megtámadja, akkor a vállalkozásnak kell tudni bizonyítania, hogy a meghozott döntésének egyéb jogszerű indoka volt.

Számos, főleg nemzetközi hátterű cégcsoport már létrehozta a belső visszaélés-bejelentő rendszerét az Irányelv hatálybalépését követően. Mivel a Törvény kihirdetett szövege számos ponton szigorúbb követelményeket fogalmaz meg az Irányelvnél, a már bejelentési szabályzattal rendelkező magyarországi leányvállalatoknak felül kell vizsgálni az eljárásrendjüket.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük adódik, keressenek minket bizalommal.

A sütikkel kapcsolatos adatkezelés gyakorlati problémái

Bevezető

Mai digitális világunkban rendkívüli módon elterjedtek a személyes adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló módszerek és technológiák (pl.: cookie-k, magyarul: sütik), hiszen ezek révén az adatkezelők igen fontos információkat tudhatnak meg rólunk. Elegendő, ha például arra gondolunk, hogy egy cipő interneten történő egyetlen felkeresését követően szinte borítékolhatóan szembe találkozunk a megtekintett, illetve ahhoz hasonló cipők reklámjaival más platformokon.

Az adatkezelő cégek és a magánszemélyek viszonya alapvetően egyenlőtlen, hiszen az átlag felhasználók tipikusan nincsenek tisztában a személyes adataik sokrétű kezelésével kapcsolatban. Ennek kiegyensúlyozásaként, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme érdekében került megalkotásra – többek között – az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679/EU rendelet („GDPR”). Ezek az uniós jogszabályok olyan minimum követelményeket fogalmaznak meg az adatkezelőkkel szemben, amelyek az aszimmetrikus jogviszonyok kiegyenlítését hivatottak szolgálni.

A jogok tényleges érvényesülését segítik elő az olyan civil szervezetek, mint például a None of Your Business („NOYB”). A NOYB tevékenységének eredményeképpen idén megjelent a sütikkel kapcsolatos legújabb, az Európai Adatvédelmi Testület sütikre szakosodott munkacsoportjának összefoglaló jelentése. A munkacsoport jelentésében 7 főbb süti kezelési gyakorlatot mutatott be, amely álláspontja szerint nem megfelelő az irányadó jogszabályok fényében. Ezeket az alábbiakban röviden és összefoglalóan ismertetjük annak érdekében, hogy a honlapot működtető cégek megfelelően alakítsák gyakorlatukat és a felhasználók is legyenek tudatosabbak:

Visszautasítási gomb hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, ha a hozzájáruláshoz kötött sütikkel kapcsolatos tájékoztató ablakban elsőre kizárólag az “elfogadás”, illetve a “további tudnivalók” lehetősége ugrik fel, de az elutasításra vonatkozó gomb nem.

Előre bejelölt opciók: Csakugyan nem megfelelő az az eljárás, ha a cookie-k beállítása során a lehetséges opciók közül előre be vannak pipálva az adatkezelő által preferált választási lehetőségek.

Link használata: A sütikkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó elfogadó gomb tipikusan minden oldalon automatikusan felugrik, ugyanakkor vannak olyan adatkezelők, akik az elutasításra vonatkozó lehetőséget csupán egy külön linken keresztül biztosítják, ezzel megnehezítve a felhasználók önkéntes választását és nyomást helyezve rájuk.

Megtévesztő gomb színek, kontrasztok: Az érvényes hozzájáruláshoz az sem elhanyagolható körülmény, hogy a lehetséges opciók vizuálisan miként kerülnek megjelenítésre. Ugyanis, ha a megjelenített gombok színe vagy kontrasztja megtévesztő az érintettek számára (pl.: ha az elfogadás gomb egyértelmű megjelenítése mellett az elutasítás, valamint a további lehetőségek gomb színeinek kontrasztja olyan minimális, hogy az szinte láthatatlan), az így adott hozzájárulás nagy valószínűséggel érvénytelennek fog minősülni. Természetesen ezt mindig esetről-esetre szükséges vizsgálni.

Jogalappal kapcsolatos félrevezetés: Nem jogszerű az a gyakorlat, amikor az oldal kezelője először a látogató hozzájárulására, annak hiányában pedig jogos érdekére alapozza az adatkezelést. E tekintetben különösen jogszerűtlen az, amikor a hozzájárulás kapcsán tiltakozási lehetősége nincsen a felhasználónak arra tekintettel, hogy hozzájárulás hiányában az adatkezelő a jogos érdekére alapozva fogja kezelni azokat, hiszen, ez azt a benyomást keltheti az érintettben, hogy az adatkezeléshez csak hozzájárulni tud, más lehetősége nincs.

Alaptalanul nélkülözhetetlennek feltüntetett sütik: A munkacsoport jelentésében kitért arra az esetre is, miszerint sok adatkezelő alapvető szükségletű, nélkülözhetetlen sütiként tüntet fel olyan cookie-kat, amelyek valójában nem minősülnek annak.

Visszavonási lehetőség hiánya: A hozzájárulással szemben támasztott további követelmény, hogy az bármikor, ugyanolyan egyszerű módon visszavonható legyen, mint annak megadása volt az érintett számára. Így ennek lehetőségét biztosítania kell az adatkezelőknek a sütikkel kapcsolatban is (pl.: egy visszavonásra utaló lebegő gomb, link elhelyezésével).

Összefoglaló

A fentiek alapján látható, hogy az adatkezelőknek úgy kell eljárniuk, hogy a felhasználók részére biztosítsák a megfelelő információkhoz való hozzáférés lehetőségét és azok így kerüljenek döntési helyzetbe. Természetesen az már az érintettek felelőssége, hogy ténylegesen tájékozódjanak, és így, mint jogtudatos felhasználók járjanak el, illetve hozzanak döntést saját adataik vonatkozásában (pl.: adatkezelési beállítások testreszabásával, felkeresett oldalak használat utáni elhagyásával, NAIH tájékoztatók, adatkezelő adatkezelési tájékoztatójának megismerésével).