CLV Partners

CLV-02

Hírek

Tájékoztató a Munka Törvénykönyvének 2023-as változásairól

Kedves Ügyfeleink!

2022. december 21.-én került kihirdetésre az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 2022. évi LXXIV. törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 2023. január 1. napi hatályú módosítását is tartalmazza.

Az átfogó felülvizsgálatra elsősorban két Európai Uniós irányelv megfelelő átültetése okán került sor, de számos egyéb rendelkezés is változik. A nagy számú módosítás közül kiemeljük röviden a legfontosabb új szabályokat.

1.              Munkaügyi dokumentáció változása

1.1.         A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek változása

A továbbiakban nem lesz a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme

  • a munkavégzés helye,
  • a munkaviszony kezdete, illetve
  • annak időtartama.

Ezeket eltérő rendelkezés hiányában az Mt. szabályozza, de amennyiben a felek a törvényi főszabálytól el kívánnak térni, akkor azt megállapodással tehetik meg.

A törvényi szabályozás szerint

  • a munkaidő kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap,
  • a munkaidő tartama határozatlan,
  • a munkavégzés helye pedig a munkakörben szokásos munkavégzési hely.

Szintén újdonság, hogy a munkabér kifizetése főszabály szerint banki utalással történhet, és ettől csak közös megegyezéssel lehet eltérni.

Határozott idejű munkaviszonyok során, ha annak időtartama legfeljebb 12 hónap, akkor a próbaidőt arányosítani kell, megszűnést követően pedig ismételten, azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás esetén próbaidő nem köthető ki. A munkáltatóknak tehát érdemes felülvizsgálni alkalmazott szerződésmintáikat, hogy megfelelő tartalommal kössék meg azokat a jövőben.

1.2.       A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség

Szigorodik a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség, az eddigi 15 napos határidő helyett a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül, változás esetén pedig annak hatálybalépésekor köteles megadni a szükséges tájékoztatást írásban.

Ezen túl, a munkáltató a jövőben köteles a képzési politikáját és azon hatóság elnevezését is megadni, amelynek a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket megfizeti, ez jelenleg a NAV. Az eddigi tájékoztatási gyakorlatot tehát mindenképpen szükséges felülvizsgálni a jövőben.

1.3.       Külföldi kiküldetést megelőző tájékoztató

A szabályozás rögzíti, hogy a 15 napot meghaladó kiküldetések esetén tájékoztatni kell a munkavállalót a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről, továbbá a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap (azaz OMMF) elérhetőségéről.

1.4.       Új szabadságtípusokkal, mentesülésekkel kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok

Az Mt. módosulás számos olyan új szabadságot, munkavégzés alóli mentesülési lehetőséget, felmondási tilalmat, tájékoztatási kötelezettséget tartalmaz – aminek eredményeként a munkáltatóknak szükséges lesz felmérniük, a jogosultságokat milyen okirattal támaszthatják alá – ideértve a szülői szabadságot, apasági szabadságot, hozzátartozó ápolásának időtartamát, indokolási kötelezettséggel nem járó felmondás háttérdokumentálását.

2.      Rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteinek bővülése

Az Mt. eddig is tartalmazott felsorolást arra nézve, hogy a munkavállaló mely esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A bővítés értelmében a munkavállaló akkor is mentesül ezen kötelezettségei alól, ha súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozása miatt az szükséges, de maximum 5 napra. A gondozás ideje alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll.

3.            Szülők részére bevezetett kedvezmények

3.1.       Apasági szabadság és szülői szabadság

Nő az apáknak járó szabadság mértéke, amely jövő évtől már egységesen 10 munkanap lesz. Az apasági szabadságra azon apák is jogosultak, akiknek gyermeke 2022. augusztus 2.-december 31. között született vagy került örökbefogadásra, ezzel a jogukkal 2023. február végéig élhetnek. Az apaszabadság első 5 munkanapjára távolléti díj, míg annak második 5 munkanapjára csupán a távolléti díj 40%-a jár.

Bevezetésre került a szülői szabadság, amely nevéből adódóan mindkét szülőt megilleti. Ennek mértéke 44 munkanap, amely a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll a munkáltatónál. A szülői szabadság igénybevételének szabályai azonosak az apaszabadsággal, azzal az eltéréssel, hogy annak kiadására legfeljebb 2023. június 30. napjáig kerülhet sor. A szülői szabadság teljes idejére a távolléti díj 10%-a jár.

Mindkét szabadság a munkavállaló kérelme szerint kerül kiadásra, a kért időpont kivételes esetekben a munkáltató által elhalasztható. Viszont, ha nem került kiadásra, akkor a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén nincs pénzbeli megváltás, de azt a munkavállaló továbbgörgetheti.

Szintén közös szabály, hogy ezen jogcímeken járó szabadság tartama alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll.

3.2.      Gyermekes szülők munkaszerződés-módosítási lehetősége

A jelenlegi kedvezményeken túl jelentős kedvezmény, hogy a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti

  • a munkavégzési helyének módosítását,
  • a munkarendjének módosítását,
  • távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
  • részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A kérelmet írásban, indokolással kell előterjeszteni a munkavállalónak és a munkáltató a 15 napon belül írásban köteles a kérelem elutasítását indokolni. A kérelem elutasítása ellen bírósághoz lehet fordulni a hozzájárulás prólására, azonban elmaradt ezen eljárások soron kívüli bírósági elbírálásának lehetősége, így az a gyakorlatban nem ad tényleges megoldást. A munkáltatóknak ugyanakkor átláthatóan és pontosan javasolt nyilvántartaniuk a munkaerő-igényüket az viták elkerülése érdekében.

4.            Vitás helyzetek

4.1.       Joggal való visszaélés

A joggal való visszaélésre alapított munkajogi igény szabályai kiegészítésre kerülnek. Az új szabály rögzíti, hogy a bizonyítási teher hogyan oszlik meg a felek között.

Az igény érvényesítőjének (munkavállalónak) kell ugyanis az igény alapjául szolgáló tényt, körülményt és hátrányt alátámasztania, míg a jog gyakorlójára (munkáltatóra) hárul annak bizonyítása, hogy ezek között okozati összefüggés nem áll fenn. A változás jelentősége, hogy ha a munkavállaló joggal való visszaélésre alapított keresetének a bíróság helyt ad, a munkavállaló jogosult kérni munkaviszonya bíróság általi helyreállítását.

4.2.      Indokolási kötelezettség

Kivételes esetekben a munkáltató nem köteles indokolni a felmondását (pl.: próbaidő alatti megszüntetés esetén).

Ennek ellenére az új előírások alapján mégis terheli indokolási kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló úgy véli, hogy munkaviszonya megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt kerül sor és kéri is a felmondás indokolását. A feltétezett okok a következőek lehetnek:

  • gondozással összefüggő munkaidő-kedvezmény;
  • apasági szabadság;
  • szülői szabadság;
  • gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
  • az előző pontban foglalt kérelmek benyújtása.

Munkavállalói kérelem esetén a foglalkoztatónak 15 napja van a felmondás indokolására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben fel kell készülnie a megszüntetés indokának alátámasztására.

A fenti változások tipikusan 2023. január 1. napjával lépnek hatályba azzal, hogy a módosult szabályok a hatályba lépéskor már fennálló munkaviszonyokra is megfelelően alkalmazandóak – bár bizonyos implementációs időt hagy a jogalkotó a vállalkozások számára.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérésük adódik, keressenek minket bizalommal. Természetesen személyes, partnerre szabott tájékoztatás keretében a további módosításokról is részletesen beszámolunk.

 

dr. Papp Anna Katalin

dr. Csabai Marianna

blank

Határozott időre kötött szolgáltatási szerződések megszüntetése, elszámolási kérdések

A határozott időre kötött megállapodások előnye, hogy mindkét fél előre rögzíti a teljesítés és az ellenérték feltételeit egy adott időtartamra, ezáltal kiszámíthatóvá válik a kikötött időben a nyújtott szolgáltatás és ennek költsége. Mi történik azonban akkor, ha a szolgáltatást nyújtó fél nem teljesít, hogyan tud szabadulni a megbízó a megállapodástól, ha a másik fél nem működik együtt? Jelen cikkünkben ismertetjük a határozott szerződések szabályait, valamint azok felmondásának lehetőségét általánosságban és rámutatunk arra, hogy a jogviszony megszüntetése esetén a felek milyen elvek mentén kötelesek egymással elszámolni.

Határozott időre kötött szerződések lényege

A határozott időre kötött szerződések lényege, hogy a felek kölcsönösen bízhatnak a jogviszony meghatározott ideig tartó fennállásában, vagyis az abból fakadó jogok és kötelezettségek teljesítésében. Mivel a felek nem csupán eseti, hanem folyamatos teljesítésre szerződnek, a szolgáltatás ellenértékét is előre meghatározzák. A szerződési kötelezettségek meghatározásához természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az adott szerződésnek mi a tárgya (pl.: meghatározott tevékenységek havi szinten történő elvégzésére létrejött vállalkozási szerződés), hiszen a szolgáltatás tárgya alapvetően meghatározza, hogy mi minősül teljesítésnek és mi nem – ennek pedig kiemelkedő jelentősége van a megszüntetéskor.

Határozott idejű szerződés megszüntetése

A határozott idejű szerződések másik jellemzője, hogy azokat ún. rendes felmondással tipikusan nem lehet megszüntetni. Vagyis, csupán azért, mert valamelyik fél meggondolja magát, a szerződést a határozott idő lejárta előtt tipikusan nem mondhatja fel vagy csupán meghatározott kötelezettségek (pl. kötbér) teljesítése mellett.

Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a határozott idő lejárta előtt a szerződés semmilyen esetben sem lenne megszüntethető. Ha például valamelyik fél súlyos kötelezettségszegést követ el, a másik fél jogosult a jogviszonyt rendkívüli (szankciós) felmondással megszüntetni.

Az azonban, hogy mi minősülhet a rendkívüli felmondás okának, nem mindig egyértelmű, sokszor értelmezés kérdése – és emiatt sajnos többször konfliktust eredményez. A vitákat azonban a felek előre elkerülhetik, ha tételesen rögzítik, mely esetekben gyakorolhatják a felek az egyoldalú azonnali megszüntetési jogát.

A megbízói oldalon érdemes a teljesítés minőségére, mennyiségére, időbeliségére konkrét előírásokat tenni. Megbízotti oldalon tipikusan az együttműködés elmaradása, illetve az ellenérték megfizetésének hiánya eredményezheti az azonnali felmondást. Érdemes továbbá a kötelezettségek elmaradása esetén eljárásrendet kidolgozni a szerződésben – ideértve például a szerződésszerű teljesítésre való felhívást.

Elszámolás kérdése

Egy szerződés megszüntetése esetén a legfontosabb kérdés minden esetben a felek közötti elszámolás. A végeredmény alapvetően attól függ, hogy a szerződésben milyen díjazásban állapodtak meg a felek. Határozott idejű szerződés esetén jó gyakorlat a tételes elszámolás (ha pl.: óradíjban állapodnak meg a felek és a hó végi teljesítési igazolásban szerepel, hogy tényleges hány órát teljesített a megbízott/vállalkozó és így mennyi lesz az adott hónapra jutó díj), vagy valamilyen fix összegben történő megállapodás.

Ezen túl természetesen arra is van lehetőség, hogy a felek átalánydíjat kössenek ki, vagyis az ellenérték a ténylegesen teljesített szolgáltatásoktól függetlenül konkrét összegben állapodjanak meg, ugyanakkor álláspontunk szerint ez mindkét fél részére jelenthet kockázatot.

Látható, hogy a díjazás, illetve az elszámolás módja teljesítés esetén különbözhet. Ugyanakkor, a különböző elszámolási lehetőségek kapcsán egységesen elmondható, hogy a mulasztó fél – amennyiben a tevékenység elvégzésének akadálya nem volt -, teljesítés hiányában értelemszerűen nem tarthat ellenszolgáltatásra igényt.

Összefoglalás

Határozott idejű szerződés esetén főszabály szerint a rendes felmondás joga nem gyakorolható, ez azonban nem zárja ki a rendkívüli felmondás lehetőségét, azaz a kötelezettségszegésre alapított szankciós felmondást. Fontos, hogy teljesítés hiányában a a mulasztó fél nem jogosult ellenszolgáltatásra, a felek bármilyen típusú elszámolásban (tételes, átalány) állapodtak is meg. Mindebből következően tehát nem kell félni attól, a szerződéses jogviszonytól nem lehet szabadulni akkor sem, ha az együttműködés nem megy. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a szerződés megszövegezésekor javasolt ezeket az esetleges negatív végkimeneteleket megfelelően szabályozni a későbbi jogviták elkerülése érdekében.

blank

2022. május 28. napjától új európai uniós fogyasztóvédelmi szabályok lépnek hatályba

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 2022. május 28. napjától új szabályokkal bővül, amelyek elsődlegesen az interneten megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben kívánnak fellépni.
Bár a módosítások hatálybalépése távolinak tűnhet, azok jelentősége indokolja rövid bemutatásukat, ezért a változásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

A legfontosabb változás az Európai Unió („EU”) több tagállamát is érintő fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni úgynevezett összehangolt fellépést érinti, amelyre a 2017/2394/EU rendelet biztosít a tagállamoknak lehetőséget. Összehangolt fellépés esetén a tagállami hatóságok legalább az alábbiaknak megfelelő fogyasztóvédelmi bírságot kötelesek kiszabni:

a)     a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a,

b)     ha a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró

Az irányelv új szabályait magyar jogba átültető jogszabálymódosítások alapján a jövőben tisztességtelennek tekintendők az alábbi kereskedelmi gyakorlatok is:
1.     A keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a magasabb rangsorolását célzó fizetést.

2.     Jegyek viszonteladása fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által vásárolható jegykorlátozást vagy hasonló szabályt.

3.     Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy a kereskedő az értékelőket ellenőrizné.

4.     A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések, ajánlások benyújtása, illetve más személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.

A módosítások révén továbbá megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a gyakorlat is, melynek keretében egy árut az egyik EU tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.

Bővül továbbá a jelentős információk köre, amelyek elhallgatása szintén megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot valósít meg. Jelentős információnak minősülnek az alábbiak:

a)     az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac szolgáltatója számára adott nyilatkozat alapján,

b)     Ha a termékek között lehet online keresni, a keresés fő paramétereire vonatkozó általános információk (pl. mi alapján határozza meg a weboldal a megjelenített termékek rangsorát, valamint a paraméterek egymással szembeni relatív fontossága),

c)     Ha az online piacon elérhetők fogyasztói értékelések, a vállalkozás biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták.

Az online piacteret, webáruházat működtető, vagy egyébként fogyasztók felé online értékesítés végző vállalkozások számára a hatálybalépésig közel másfél évük van kereskedelmi gyakorlatokat a fenti szabályokkal összhangba hozni.

blank

Fehérgallérosok motivációja

A cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy milyen motivációs lehetőségekkel élhetnek a cégek a fizikai dolgozóik (ún. kékgallérosok) vonatkozásában. A szellemi foglalkoztatottak (ún. fehérgalléros munkavállalók) vonatkozásában ugyanúgy alkalmazhatóak a korábban már leírtak, de további – a jelen cikkben bemutatott, tapasztalataink alapján sikeres – juttatási lehetőségek is érdekesek lehetnek a vállalatoknak.

A munkáltatók számára mindig is kihívást jelentett a tehetséges közép- és felsővezetői réteg megtartása, a társaság prosperálásában való érdekeltté tétele. Akkor működik jól a motivációs rendszer, ha a cégvezetők is értékként tekintenek ezen kollégákra és hajlandóak akár a saját „szelet tortájukból is adni” a vállalkozás eredményességéhez nagyban hozzájáruló vezetőknek.

Nem úgy tekint a cégre, mint a sajátjára.” „Éveken keresztül fizettem neki a magas bért, mégis itt hagyott minket és elment a konkurenciához.” Számtalan ilyen és hasonló kijelentéssel találkozhatunk tanácsadóként. De miért is várja el egy – akár nemzetközi háttérrel rendelkező, akár családi vállalkozást működtető – tulajdonos, hogy közép- és felsővezetői szívüket-lelküket a cég működéséért adják és háttérbe szorítsák a magánéletüket és szabadidejüket, ha nem részesülnek a sikerekből sem arányosan? Természetesen az igazi tulajdonosi kihívás feltérképezése nem pusztán jogi feladat. De számos társasági, kereskedelmi és munkajogi megállapodás létezik a vezetői réteg motiválására, amit a cégtulajdonosokon kívül a szervezetet fejlesztő, HR-ért felelős vagy coachinggal támogató személyeknek, valamint a cég adózásért vagy pénzügyeiért felelős vezetőjének is érdemes ismerniük.

A következőkben felsorolt pár példa átláthatóvá teszi a juttatási rendszert, ezáltal kiszámítható és munkáltatói brandet erősítő jelleggel bír, növeli a lojalitást a cégen belül és magasabb teljesítményre ösztönöz.

Részesedés – korlátokkal

Akár korlátolt felelősségű társasági formában, akár részvénytársaságként működik egy jogi személy, lehetősége van arra, hogy a (közép)vezetői vagy bizonyos munkavállalói réteg részére speciális jogosultságokat biztosító részesedést adjon. A megoldással a társaságok eredményességében kulcsfontosságú szerepet betöltő kollégák elismerésre kerülhetnek. Ezen részesedések nem kell, hogy azonos vagy arányos jogokat biztosítsanak (például szavazat vagy osztalékra való jogosultság tekintetében) és határozott, az adott vállalattal fennálló kapcsolat (munkaviszony) idejére is szólhatnak.

Egyéb kedvezmények

Akár munkaviszonyban, akár megbízás keretében látja el valaki a feladatát, a foglalkoztatónak minden esetben lehetősége van a foglalkoztatással összefüggésben az általánostól kedvezőbb szabályok megfogalmazására és így adóhatékony teljesítményösztönzésre, ideértve például az alábbiakat:

  • szenioritással arányosan növekvő vagy éppen alacsonyabb felmondási idő
  • biztosítások, egészségpénztári, magánegészségügyi csomagok
  • magasabb összegű, akár a cégnél eltöltött évek száma alapján növekvő mértékű végkielégítés
  • munkaviszony megszűnése esetére vállalt „alumni” juttatások (akár közvetlenül, akár pénztáron, biztosítón keresztül)
  • a munkavállaló családja részére nyújtott juttatások
  • hosszabb fizetés nélküli szabadság (angolul: sabbatical leave) biztosítása

A fentiekben felsorolt egyes kedvezmények juttatásának megtervezése, rendszerbe foglalásának módja hatással lehet az adókezelésre és ezáltal a juttatások összköltségére. Érdemes tehát ezekben az esetekben is megfontoltan, az adott körülményeket figyelembe véve felépíteni a juttatási programot.

Egy közép- vagy felsővezető elvesztése és pótlása jelentős anyagi terhet ró a vállalkozásokra. Ugyanis nem csak a megfelelő személy toborzásával kapcsolatos időráfordítást és költségeket kell figyelembe venni, hanem a folyamatok átadásával, az új kolléga integrálásával, a cég reputációjának újjáépítésével, a cég know-how-jának vagy akár ügyfélkörének „elvitelével”, a hosszú távú lojalitás megteremtésével kapcsolatos alternatív költségeket is. A vállalkozásoknak tehát elemi érdeke átgondolni, milyen módon tudják értékes kollégáik munkáját honorálni, hűségüket átlátható és kiszámítható javadalmazási rendszerekkel is támogatni.

blank

A munkavállaló tanulmányainak támogatási lehetőségei

Gyakorta előfordul, hogy a munkavállalók a munkaviszonyuk mellett – akár a munkakörükbe vágóan, akár azon túlmenően – továbbképzik magukat. A munkáltatók általában támogatják a munkavállalók továbbtanulását, hiszen a szélesebb látókörű munkaerő számunkra is értékesebb. Sokszor felmerül, hogy hogyan és milyen módon tudják a munkáltatók támogatni a munkavállalók továbbképzési törekvéseit. Az alábbiakban a gyakorlati igényekre reflektáló megoldásokat mutatunk be a témával kapcsolatban.

Tanulmányi szerződés

A leggyakoribb, hogy tanulmányi szerződés alapján a munkáltató meghatározott támogatást nyújt a képzéssel kapcsolatban, míg a munkavállaló vállalja a tanulmányok folytatását és a képzettség megszerzését, valamint, hogy azt követően meghatározott ideig a munkaviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés tárgya

Tanulmányi szerződés nem köthető olyan képzésre, amelyet a munkáltató kötelező jelleggel ír elő. Ezt az esetet leszámítva viszont gyakorlatilag bármilyen iskola rendszerű vagy azon kívüli képzés vagy oktatás annak tárgyát képezheti. A felek megállapodásukat akár valamilyen konkrét képzettség megszerzésére vagy tanulmányi eredmény, átlag elérésére is köthetik.

A megkötés tartama

A jogszabály értelmében a munkavállaló a tanulmányok befejezését követően a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – belül nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Az időtartam nem a képzés hosszával, hanem a munkáltatói támogatás mértékével kell, hogy arányban álljon. Vagyis, a munkavállaló „megkötésének” a célja az, hogy a munkáltató támogatása megtérüljön a munkavállaló meghatározott ideig fennálló munkaviszonya révén. Az aránytalanul hosszú megkötés a szerződés érvénytelenségét eredményezheti.

A támogatás formája

A munkáltató által a tanulmányokra tekintettel nyújtott támogatás formája tipikusan a képzés díjának vagy annak részének fizetése szokott lenni. Ezen kívül vagy ezzel párhuzamosan természetesen támogatásnak minősülhet a tanszerek megvétele, az utazási/szállási költségek átvállalása, a munkavállaló jelenlétének biztosítása az oktatáson és a vizsgákon, amelyek tipikusan munkaidőben zajlanak vagy azt érintik. Csakugyan támogatás lehet, ha a vizsgához szükséges felkészülési időre a munkáltató plusz szabadnapo(ka)t biztosít.

Szabadulás a szerződéses kötelezettségek alól

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmányi szerződés kizárólag a munkavállaló rendes felmondását korlátozza, így – ha annak törvényi feltételei fennállnak – a munkavállaló felmondhatja azonnali hatállyal a munkaviszonyát. Ezen túlmenően a törvény azt is kimondja, hogy a munkavállaló akkor is mentesül a kötelezettségei alól, ha a munkáltató súlyos szerződésszegést követ el (pl.: az általa vállalt tanulmányi támogatást nem nyújtja).

A munkáltatót is megilleti az elállási és visszakövetelési jog, ha a munkavállaló a rá vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy ha a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló magatartására tekintettel mondja fel.

További fontos tudnivaló, hogy ha a felek körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a teljesítést lehetetlenné vagy aránytalanul sérelmessé tenné, az érintett fél jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Egyéb megállapodás

A valóságban a felek nem minden esetben kívánnak egymással tanulmányi szerződést kötni, sőt, olyan helyzet is előfordulhat, amikor az nem életszerű vagy indokolt.

Példaként említhető, ha a munkáltató nem anyagi támogatást nyújt, hanem csak az oktatáson való részvételt vagy néhány nap pótszabadságot biztosít a munkavállalónak. Ilyenkor a munkavállaló megkötése csak a szabadsággal egyenlő időre lenne kiköthető az arányosság követelményére tekintettel, amely kevéssé életszerű. Ilyenkor javasolt a feleknek egyéb megállapodásban gondolkodniuk. Az előző példánál maradva megoldási alternatíva lehet, hogy a felek a vizsgák napjára (fizetés nélküli) szabadságról állapodnak meg, vagy az is, hogy meghatározott ideig a felmondási időt (kölcsönösen) meghosszabbítják.

blank

Ukrajnából menekülők magyarországi foglalkoztatásának lehetőségei

A orosz-ukrán háborúra tekintettel a legtöbb ország igyekszik segítséget nyújtani az Ukrajnából menekülők számára. Nincs ez másképp Magyarország esetében sem. Jelen hírlevelünkben azt kívánjuk röviden bemutatni, hogy a jelen helyzetben bevezetett speciális szabályokra tekintettel miképpen foglalkoztathatóak az Ukrajnából menekülő személyek.

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZŐK MUNKAVÁLLALÁSA

Azon személyek, akiknek legalább az egyik állampolgárságuk magyar (pl.: ukrán-magyar kettős állampolgárok), azonos feltételek mellett foglalkoztathatóak, mint a magyar állampolgárok, vagyis nincs szükség munkavállalási engedélyre.

A magyarországi munkavégzéshez szükséges lakcímkártya, TAJ szám, valamint adóazonosító jel. A lakcímkártya a magyarországi lakóhely/szálláshely igazolásával kérhető, míg a TAJ szám igényléséhez a biztosítotti jogviszonyt is igazolni szükséges (pl.: munkaszerződés csatolásával). Az adóazonosító jel igényléséhez egy, a NAV által rendszeresített formanyomtatványt szükséges kitölteni. Tekintettel arra, hogy a TAJ szám igényléséhez a lakcím, valamint a munkaviszony igazolása is szükséges, az okmányok iránt kérelmek a munkaszerződés megkötését követően nyújthatóak be. Ezek beszerzésében természetesen a munkáltató is segítséget nyújthat. A munkaviszony megkezdése előtt az okmányok beszerzése iránti intézkedni szükséges, ugyanakkor azok ügyintézési ideje igen rövid (a lakcímkártya például személyes ügyintézés esetén helyben kiadásra kerül, míg a TAJ szám hiánytalan kérelem alapján azonnal, de legfeljebb 8 napon belül kerül kiállításra).

MENEDÉKES STÁTUSZÚ MUNKAVÁLLALÓK

A jelen helyzetre tekintettel menedékesként védelemben részesülhetnek:

  • a 2022. február 24-ét megelőzően Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárok,
  • azon hontalan személyek vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgárokat, akik 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában, valamint
  • az előbbi személyek családtagjai.

A fenti feltételek fennállását első sorban személyazonosságot igazoló okmány felhasználásával lehet igazolni.

Menedékes státusszal rendelkező személyek foglalkoztatása hiányszakmákban

Azon menedékesként elismert személyek, akik előre meghatározott ún. hiányszakmában szeretnének elhelyezkedni (pl.: bizonyos műszaki, informatikai, kereskedelmi, építőipari, járművezetői munkakörök), engedély nélkül folytathatnak Magyarországon keresőtevékenységet. Az ő foglalkoztatásukra akár munkaerő-kölcsönzés keretében is sor kerülhet.

Menedékes státusszal rendelkező személyek foglalkoztatása nem hiányszakmákban

Azon személyeknek, akik menedékes státuszt kaptak, viszont nem hiányszakmákban szeretnének elhelyezkedni, munkavállalási engedély iránt kell folyamodniuk. Fontos azonban, hogy az eljárási szabályok esetükben lényegesen egyszerűsödnek (így például a munkáltatónak nem szükséges a munkaerő iránti igényét igazolnia).

Foglalkoztatásra tekintettel igénybe vehető támogatás

Bizonyos feltételek fennállása esetén támogatást kérhet az a munkaadó, aki ukrán vagy ukrán-magyar kettős állampolgárt foglalkoztat. Ilyen feltétel például az, hogy a munkáltató nem állhat végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt. A kérelmet a kormányhivatal 8 munkanapon belül megvizsgálja. A támogatás ideje 12 hónap, amely egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbítható, ugyanakkor az a munkaviszony idejét semmiképpen sem haladhatja meg. A köztehermentes támogatás a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek 50%-ra fordítható, maximális összege pedig 60.000,- Ft. Az ezt meghaladó költségeket a munkavállaló és a munkáltató köteles viselni fele-fele arányban.

Idegenforgalmi adó mentesség

Azok, akik 2022. február 24-ét követően Ukrajnából érkező személyek számára biztosítanak szállást, mentesülnek az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

Összefoglalás

A menedékes státusz elismerése lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából menekülők a fentiekben foglaltaknak megfelelően nemcsak munkát vállalhatnak Magyarországon, hanem azt is, hogy a munkáltatók kedvezményes feltételekkel foglalkoztathatják a menedékeseket.

Fontos, hogy bár az eljárási szabályok jelentősen leegyszerűsödnek, a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettségeknek mindenképpen eleget kell tenni.

 A foglalkoztatási feltételek egyszerűsítésén túl köztehermentes támogatás igénybevételére is lehetőség van.

Megjegyezzük továbbá, hogy azon ukrán, illetve más harmadik országbeli állampolgárok, akik menedékes státusszal nem rendelkeznek, a korábbi szabályok szerint folytathatnak keresőtevékenységet Magyarországon.

blank

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK KÉKGALLÉROSOKNAK

 

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK KÉKGALLÉROSOKNAK

A megnövekedett munkaerő-igény, a képzett fizikai munkások elvándorlása – akár a szomszédos városban lévő céghez, akár országhatáron túlra – jelentős terhet ró a vállalatok HR munkatársai számára.  Visszatérő igény a megfelelő ösztönző rendszerek kidolgozása, amely növeli a jól teljesítő kollégák megbecsülését és segíti a munkavállalók megtartását.

Tapasztalataink alapján akkor lesz életképes egy juttatási rendszer, ha jól felmért munkavállalói igényeken és a munkajogi lehetőségek átfogó ismeretén alapul. A jelen cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a nem elhanyagolható bérezési politikán túlmutató egyéb megoldásokra.

Bérezés és Juttatások

 

A legtriviálisabbnak tűnő összefüggés, hogy ha a munkavállaló többet keres, akkor nagyobb valószínűséggel marad a cégnél. Tapasztalataink szerint minden kétséget kizáróan fontos, de nem egyedüli eszköz, a munkavállalók a bérezés mellett már figyelembe veszik az egyéb ösztönző juttatásokat,  amelyek akkor hatékonyak, ha annak feltételei az adott munkáltatóra és a munkavégzésre szabottak, és diverzifikáltak, pld. jelenlét, teljesítmény, minőség stb. Egyre fontosabb szempont a munkavállalók szociális igénye (pl. adómentes támogatás,   nyaralási támogatások stb.)

A munkáltatónak nagyon precízen és pontosan kell meghatároznia  a juttatásokat,  amellyel a  munkajogi és adózási kockázatok elkerülhetőek, pld. a juttatás munkabérré minősítését, amely utólagosan komoly adófizetést és bírságot eredményezhet.

Átláthatóság követelménye

 

Fontos, hogy az adott kompenzáció könnyen értelmezhető és objektív legyen. Ha egy juttatás például a vállalat eredményén alapszik, akkor ennek minden érintett munkavállaló számára érthetőnek kell lennie a vállalati beszámolók átolvasása nélkül. Az átlátható  rendszer a munkavállalók nagyobb elköteleződését eredményezi és fokozza a munkáltató iránti bizalmat.

Az átláthatósággal sokszor szinonimaként alkalmazzák a cégek az objektivitást, pedig a két fogalom nem azonos jelentéssel bír. Az objektív és szubjektív juttatások abban különböznek egymástól, hogy utóbbi esetén a munkáltató – legalább részben – mérlegelési joggal bír a tényleges kifizetések kapcsán. Ugyanakkor mind a két szisztéma esetén fontos, hogy áttekinthetően, követhetően kerüljön megfogalmazásra – véleményünk szerint ez mindkét fél érdeke. Példaként említhető a csoport- és egyéni prémium együttes alkalmazása egy gyártó vállalat esetén. A kettős prémiumrendszerrel biztosítható, hogy a munkavállaló ne csak a saját teljesítményére figyeljen, hanem arra is, hogy a csapat egésze jó eredményeket érjen el – ami által nemcsak ő jár jobban anyagilag, hanem egyéb HR-politikai célok (összetartás, csapatszellem, lojalitás) is megvalósíthatóak.

Kiszámíthatóság

 

Az átláthatósággal szoros összefüggésben álló alapelv, ami sikerre visz egy juttatási rendszert, a kiszámíthatóság. A kékgallérosok számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy létbiztonságuk nemcsak instant módon, hanem a távoli jövőben is biztosított. Ezért érdemes a munkáltatói vállalásokban rövid és középtávú célokat egyaránt meghatározni, egymásra építeni.

Kommunikáció

 

A vállalatok nagyon sokszor figyelmen kívül hagyják a kommunikáció jelentőségét. Akár a szóbeli visszajelzésekről, akár az ösztönzési rendszerek kiépítéséről beszélünk, minden esetben elmondható, hogy a pozitív visszacsatolás sokkal hatékonyabb, mint a büntetési – megvonási jellegű szabályozás. A fizikai dolgozók esetében ugyanolyan fontos, hogy a kommunikációban és a mindennapi együttműködésben feléjük is kinyilvánításra kerüljenek a céges alapértékek és egymástól is ezt várhassák el a munkatársak. Hiába kerül kihirdetésre, hogy a munkáltató védi a személyiségi jogokat, ha eközben nem jogszerűen kameráz be helyiségeket. A kommunikáció időzítésének és tartalmának azonban érdemes ismerni a jogi szempontjait is, hiszen ezek sok esetben a munkáltató számára kötelező erejű vállalásoknak minősülnek a jövőre nézve.

Előmeneteli lehetőség

 

Folyamataosan monitorozni kell az ambíciózus és tehetséges munkatársakat, és számukra biztosítani kell a fejlesztés, előléptetés,  vagy továbbképzés lehetőségét. Ezzel lehet hosszútávon a leglojálisabb embereket megtartani. A munkáltató részére ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő munkajogi garanciák beépítése a munkavállalóval megkötésre kerülő megállapodásba.

Összességében elmondható, hogy a magyar munkajogi szabályok rendkívül széles palettáját adják a kékgalléros munkavállalók ösztönzési eszközeinek, amik nemcsak a munkavállalók számára nyújtanak többletjuttatást, hanem a cégek részére is garanciát jelenthetnek a biztos állomány megtartására. A megvalósításhoz azonban elengedhetetlen az alapvető kihívások ismerete, megértése és a lehetséges HR-megoldások legoptimálisabb munkajogi- és adózási szempontjainak ismerete.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLV Partners kapcsolat

blank

Új, fenntarthatósággal összefüggő jelentéstételi kötelezettség

ÚJ, FENNTARTHATÓSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG VÁRHAT A TÁRSASÁGOKRA

Bevezetés

A környezet jelzései nyomán hosszú idő után talán egyéni szinten is felismertük, hogy a minket körülvevő természeti adottságok léte nem magától értetődő. Látható, hogy a féktelen kizsákmányolásnak súlyos természeti következményei vannak, így mindennapi életünk a jelenlegi formájában nem folytatható hosszú távon, hisz az nem fenntartható. A környezet védelme érdekében sok nemzeti és nemzetközi törekvésről hallani, ahogy egyéni szinten is a tudatosság és a tenni akarás növekedése figyelhető meg. Nem maradhatnak ki ebből a felsorolásból természetesen a vállalatok sem, jelentőségüket jól mutatja, hogy egyes cégcsoportok által megtermelt bevétel akár országok GDP-jével is versenyezhet.

A vállalatokkal szemben nincs olyan követelmény, amely alapján a számviteli beszámolóhoz hasonló, fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségük lenne. Ennek ellenére mégis azt látjuk, hogy egyre több cég rendelkezik valamilyen társadalmi felelősségvállalással. Ilyen például a széles körben elterjedt CSR (Corporate Social Responsibility). Annak érdekében, hogy az elköteleződés tudatos, átlátható és számonkérhető legyen, az Európai Bizottság 2021. áprilisában javaslatot nyújtott be (a továbbiakban: „Javaslat”), amely a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás módosítására irányul.

Új Javaslat

A Javaslat a számviteli irányelvet módosító, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet (NFRD) kívánja átalakítani. A legfőbb célkitűzés, hogy a társaságok számára a számviteli beszámolóhoz hasonló jelentéstételi kötelezettséget írjon elő. A Javaslat a jelenlegi önkéntes vállalások és az NFRD alapján fennálló, a társaságok csupán szűk körét érintő kötelezettségek rendszerét az alábbiak szerint változtatná meg.

A tervek szerint hozzávetőleges 30%-kal növekedne a jelentéstételre kötelezettek köre, és az ismert szöveg az információadás tárgyát és módját is részletesebben határozza meg.
A beszámolót egységes elektronikus formátumban szükséges előterjeszteni, amely így gyors és könnyű hozzáférhetőséget, azonos file formátumot, összehasonlíthatóságot és papírmentességet biztosít.

A Javaslat egyik leglényegesebb újítása, hogy egységes, standardizált szabványok szerinti jelentéstételt ír elő. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel így a társaságok beszámolói kronologikusan visszakereshetővé, valamint a versenytársak vállalásaival összehasonlíthatóvá válnak majd.

További újítás, hogy a jelentés tartalmát is megfelelő könyvvizsgálat alá kell majd vetni, biztosítva ezzel annak független és objektív validálását.

Összefoglaló

A Javaslat ugyan egyelőre elfogadásra vár, és azt követően is csupán lépcsőzetesen, évek alatt kerülne gyakorlati alkalmazásra bevezetésre, mégis kiemelkedő jelentőséggel bír. Bizakodásra ad okot ugyanis, hogy a környezetünkért való vállalati társadalmi felelősségvállalást új szintre emeli. Ez kétségtelenül jelentős többletterhet ró majd az érintettekre nézve kezdetben, ugyanakkor hosszú távon gondolkodva mindannyiunk érdekét szolgálja.

A vállalatok számára átlátható lesz, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban milyen elvárásokkal szükséges szembenézniük. További előny, hogy az egységesített bevallási szabványok alapján a társaságok versenytársaikkal is össze tudják majd mérni magukat. Azok pedig, akik eddig is elkötelezettek voltak a fenntarthatóság iránt a kizsákmányoló társaik tisztességtelen előnyét lefaraghatják, sőt még versenyelőnyre is szert tehetnek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése mellett a jogszabályi előírásoknak való megfelelésen túl számos előnye lehet, így érdemes már most fokozatosan és tudatosan felkészülni annak alkalmazására.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLV Partners kapcsolat

blank

Változó társasági jogi szabályok

2022. január 1-jével számos ponton módosították a Polgári Törvénykönyvet. Cikkünkben az Ügyfeleinket leginkább érintő témákat szedtük egy csokorba.

Szervezetet érintő szabályozás

Felügyelőbizottságot érintő módosítások
Bár első ránézésre úgy tűnik, hogy törlésre került a felügyelőbizottságnál korábban szerepelt kógens rendelkezés, miszerint szótöbbségnél alacsonyabb arányt nem lehet előírni, az az általános szabályok szerint továbbra is érvényes, így fontos ezen szabályt továbbra is betartani az érintett cégeknek.
Pontosítás történt a jogszabályban: amennyiben a felügyelőbizottsági tag jogi személy, ki kell jelölni egy természetes személyt, aki a feladatokat ténylegesen ellátja.

A legfőbb szerv megismételt gyűlése
A döntéshozó szerv akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha a kft. taggyűlése vagy az rt. közgyűlése nem határozatképes, új gyűlést kell tartani. Korábban a Ptk. az eredeti és a megismételt ülés közötti minimális, valamint maximális idő elteltét kötelező jelleggel szabályozta, amely azonban nem volt életszerű és a kft.-k, valamint rt.-k döntéshozatalát szükségtelenül megnehezítette.
Ezt orvosolva, január 1. napjától kezdve a törvénybeli határidők diszpozitívak, vagyis a Ptk.-tól eltérő határidőre is kitűzhető a megismételt taggyűlés / közgyűlés.

Rt. igazgatótanácsának összetétele
A részvénytársaság igazgatótanácsának elnökét eddig annak tagjai választották maguk közül. Az év első napjától azonban ez a döntési jogosultság csak akkor illeti meg az igazgatótanács tagjait, ha azzal a közgyűlés nem élt.

Korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó változások

Késleltetett pénzbeli hozzájárulás
Bár a jogszabály szövegezése jelentősen változik, a gyakorlatban eddig is megvalósuló cél kerül pontosításra: a tagok az osztalékuk terhére vállalhatják a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását. Amennyiben tehát van a tagnak még nem teljesített pénzbeli törzsbetétje, elsőként ezt „pótolja ki” az osztalék és ha az elszámolást követően is marad fenn osztalékalap, akkor lehet annak tényleges kifizetéséről dönteni. Fontos kiemelni, hogy az új szabályt csak a 2022. január 1-jét követően indult cégeljárásokban kell alkalmazni, a korábbi, részben kedvezőbb szabályokat alkalmazó vállalatoknak nem kell a Ptk. módosulás miatt változtatni létesítő okiratukon.

Egy tag – több üzletrész
Változás, hogy a polgári jogi kódex immár kimondja, egy tag egy társaságban több üzletrésszel is rendelkezhet. Szintén új szabály, hogy a taggyűlés hozzájárulása esetén a felosztás bármikor lehetséges. Az új rendelkezésnek abban az esetben lehet jelentősége, ha az egyes üzletrészeken valamilyen teher (pl. zálogjog, egyéb opció) áll fenn, hiszen most már lehetőség lesz arra, hogy ugyan egy kézben összpontosulnak az üzletrészek, az azokat terhelő kötelezettségek egymástól elváljanak.

Alultőkésített állapot
Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok egyike, hogy ha egy gazdasági társaság saját tőkéje két egymást követő üzleti évben nem éri el az adott társasági formára előírt jegyzett tőkét, akkor köteles tőkepótlásról, vagy ennek hiányában átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, egyesülésről dönteni. Az ilyen alultőkésített állapot tipikusan akkor fordul elő, ha egy társaságnak magas a jegyzett tőkéje vagy huzamosabb ideig nagymértékben veszteséges. A pontosított szövegezés egyértelművé teszi, hogy minden esetben két teljes, tizenkét hónapot magában foglaló üzleti évet kell figyelembe venni az alultőkésített állapot megállapításához, ezért év végén alakuló vagy egyéb okból (p. átalakulás, üzleti év váltás) ún. tört üzleti évvel rendelkezők esetén az első rövidebb üzleti évet nem kell vizsgálni e körben.

Pótbefizetés
A pótbefizetés tipikusan egy tőkehiányos állapot átmeneti megoldására használt jogi eszköz. Segítségével egy gazdasági társaság tulajdonosai kifejezetten a fizetőképesség helyreállítása érdekében gondoskodhatnak a cégbe történő tőkeinjektálásról. A pótbefizetést eddig a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok között kellett keresni, 2022. január 1-jétől azonban valamennyi kkt., bt. és zrt. is élhet ezzel a lehetőséggel. Jelentős újdonság, hogy a módosult normaszöveg rögzíti, hogy a legfőbb szerv dönthet úgy, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket nem kell a tagok számára visszafizetni – amely döntés álláspontom szerint akár a pótbefizetés elrendelését követően is meghozható vagy akár módosítható is. Ésszerű új előírás, hogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál a létesítő okirat módosítása nem szükséges a pótbefizetésről való döntés miatt.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLV Partners hírek

blank

SZÉP-kártya szabályok 2022. január 1-től

2022. január 1-jétől a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás összege személyenként maximum évi 450 ezer forint és az alszámlánként adható maximum összegek a következők:

  • a szálláshely alszámlára kormányrendelet szerinti szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb évi 225 ezer forint,
  • a vendéglátás alszámlára melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendelet szerinti étkezési szolgáltatásra legfeljebb évi 150 ezer forint,
  • a szabadidő alszámlára kormányrendelet szerinti szabadidő-eltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzésre felhasználható legfeljebb évi 75 ezer forint.

A kártya egyes alszámlái közötti átjárás 2022. december 31-ig meghosszabbodott, így bármelyik alszámláról lehet fizetni a szolgáltatásokért.

Az alszámlákon lévő összeg 2022. február 1. és 2022. május 31. között élelmiszervásárlásra is felhasználható (kivéve az alkohol- és dohánytermékekre).

Az alszámlákra utalt együttes összegnek az éves rekreációs keretösszeget meg nem haladó része minősül béren kívüli juttatásnak, amely minden munkáltató esetében egységesen 450 ezer forint (Átmenetileg 2021. II. felében ez 800 ezer forint volt személyenként, ez állt vissza 2022. január 1-től a 450 ezer forintra).
Az ezen felüli többlet juttatás béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A béren kívüli juttatásnak minősülő összege után a munkáltatónak 15 % szja-t és 13 % szochót kell fizetnie (a szocho csökkenés hatálya 2022. január elseje). (Azaz 2022. január elsejétől megszűnt a SZÉP-kártya átmeneti szocho-mentessége amit 2021. II. felére vezettek be.)

A kifizetőt terhelő adó alapja:

  • Béren kívüli juttatás esetében a jövedelem,
  • Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.
  • Tehát 450 ezer forintig a kifizetőt terhelő teljes adóteher a juttatás 28%-a
  • A 450 ezer forint feletti juttatáson pedig a kifizetőt terhelő adóteher a 450 ezer fölötti részre már 33,04%

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLV Partners hírek