Az utóbbi hónapok sok kérdést felvető és bizonytalansággal övezett témája a foglalkoztatók által a dolgozók részére kötelezően biztosított munkaalkalmassági felmérés megszüntetése. A kivezetés hivatalosan kommunikált jogalkotói célja, hogy ezzel (is) csökkentsék a társaságok adminisztrációs terheit. A jelen hírlevelünk célja, hogy útmutatást adjunk ügyfeleink számára a változásokra és a kapcsolódó feladataikra vonatkozóan.
1. A korábbi előírások
Korábban az Mt-ben és a Munkavédelmi törvényben általános jelleggel került rögzítésre, hogy a munkáltató a munkába lépést megelőzően, majd a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a dolgozó munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A munkaképesség felmérése kapcsán – hacsak a foglalkoztató tevékenysége, illetve a munkakörre meghatározott követelmények okán nem tartozott kivételszabály alá – általánosan az 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet („Rendelet”) kellett alkalmazni.
2. A már hatályba lépett és a várható jogszabálymódosítások
A már említett vállalati kötelezettségek csökkentése érdekében 2024. szeptember 1-jével módosításra került mind az Mt., mind a Munkavédelmi törvény hivatkozott előírása.
Az új megfogalmazás azonban nem tisztázta teljes mértékben a vállalati kötelezettségeket. A rendelkezés szerint általános, azaz nem valamely szakmaspecifikus (pl. katonák szolgálati jogviszonya) követelmény alá tartozó esetekben ugyanis a vizsgálatra akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a munkáltató úgy dönt, hogy kötelezettség hiányában is folytatja a gyakorlatot, vagy jogszabály ezt továbbra is előírja.
Utóbbi esetkör kapcsán az elmúlt hetekben jelentek meg azok a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek, amelyek közül több a napokban hatályba is lép, amik egyértelműsíteni kívánják, mikor kötelező a vizsgálat. Értelmezésünk szerint azok a cégek lesznek továbbra is kötelesek az alkalmassági vizsgálatok lefolytatására, akik a tervezetekben foglalt ágazatokban működnek (pl. építésgazdaság, kereskedelem). Ugyanakkor az ágazati besorolás alá tartozó cégeknél is csak azon munkavállalókról kell gondoskodni, akik a munkakörükből adódóan az ugyanott listázott kategóriákba tartoznak (pl. fokozott baleseti veszélynek, zajnak, 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak kitett foglalkoztatott vagy éjszakai műszakban is dolgozók). Egy olyan eset van, amikor nem az ágazati besorolás és a munkakör lesz irányadó, ugyanis, ha az alkalmazott rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében végez éjszakai munkát, ő a munkáltató ágazati besorolásától függetlenül a kötelező vizsgálati körbe esik.
3. Javaslat
A fent részletezettek alapján értelemszerű ajánlásként lehetne megfogalmazni, hogy a társaságok először vizsgálják meg, hogy valamely tervezetben foglalt ágazat alá tartoznak-e, majd második lépésben mérjék fel a kötelezettség körébe eső munkaköröket és ezen alkalmazottakra vonatkozóan szervezzék meg az alkalmassági vizsgálatot.
A Munkavédelmi törvény azonban továbbra is általános szabályként tartalmazza, hogy a vállalat felel azért, hogy a munkavállaló egészségét a foglalkoztatása károsan ne befolyásolja. Ennek a kötelezettségének pedig akkor lehet nagy biztonsággal eleget tenni, ha – a munkakör sajátosságainak az ismeretében – a társaság esetről-esetre felméri azt is, hogy azok az alkalmazott kapcsán milyen esetleges kockázatot jelentenek. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy a vállalatok lehetőség szerint az összes dolgozó tekintetében tartsák fenn az alkalmassági vizsgálatot a Rendelet szerint, amíg a részletszabályok (ideértve a Munkavédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeleteket is) végső formájukban nem ismertek.
Érdemes megjegyezni, hogy a változásnak nem csak munkajogi, hanem adatvédelmi vetülete is van, hiszen a vizsgálati rend immár a cég döntésén alapul sok esetben, ami további adatkezelési dokumentáció elkészítését igényli.
