CLVPartners

munkajog

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában

Újabb örömteli bejelentéssel érkezünk, a Legal 500 EMEA 2024-es kiadványában ismét a legjobb magyarországi ügyvédi irodák közé került A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda. Szolgáltatásainkat a Munkajog és a Kereskedelmi- Társasági jog és M&A szakterületeken rangsorolták. A bírálók többek között nagyra értékelték a különböző ágazatokban működő multinacionális ügyfélkörünket, olyan fontos szakterületünket, mint a cégek digitális átalakulásában való segítségnyújtás, valamint a határokon átnyúló tranzakciós ügyletek terén szerzett széleskörű szakértelmünket.

A Legal 500 EMEA-kalauz több mint 80 országot és több mint 2700 rangsorolt ügyvédi irodát foglal magában. A kutatók kizárólag az érdemek alapján dönthetnek a rangsorolásról. A rangsorolást évente végzik, különböző tényezők részletes, minőségi értékelésének segítségével, beleértve az ügyvédi irodák által az elmúlt 12 hónapban és a múltban végzett munkát; a csapatok tapasztalatát és annak mélységét; a szakterületeket és kiegészítő szolgáltatásokat; és ami a legfontosabb, az ügyvédi irodák ügyfeleinek véleményét.

Külön megtiszteltetés számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kiadványnak, és hálásak vagyunk ügyfeleinknek, akik ilyen kiváló visszajelzést adtak teljesítményünkről.

Nagy örömmel osztunk meg néhány ügyfeleink által adott visszajelzést:

„A csapat proaktívan és gyorsan reagál, igyekezve minden problémára üzleti szempontból kielégítő megoldást találni.”

„Kérdéseimre gyorsan és szakszerűen kaptam választ, a problémákat széles perspektívából vizsgálták meg, és mindig a nagyobb képet vették figyelembe, hogy megfelelő megoldást találjanak a kihívásokkal teli kérdésre.”

„Közvetlen kapcsolattartóink Papp Anna Katalin és Seregély Barbara. Mindig rendelkezésünkre állnak, mindig számíthatunk együttműködő munkájukra, szakmailag jól felkészültek. Ha valamilyen változás van a jogszabályokban, arra mindig felhívják a figyelmünket.

„Sok éve dolgozunk már a CLVPartners-el, sok tapasztalt és fiatal kollégával találkoztunk már, akik mindig szakértelemmel és gyorsan adtak válaszokat kérdéseinkre. A CLVPartners képes nemzetközi szinten együttműködni multinacionális feladatokban, amely számunkra fontos.”

„Minden munkatársuk magas szinten beszél angolul és nagyon jól felkészültek. A megbeszélések időzítésében mindig rugalmasságot tapasztaltunk részükről, alkalmazkodva a mi igényeinkhez. Ha nagyon specifikus kérésünk van, akkor rendelkeznek olyan szakértővel, aki megfelelő magyarázattal szolgál.”

„Nagyon jó a kapcsolatunk az irodával, munkatársaik nagyon nyitott gondolkodásúak. Tanácsadóik képesek innovatív ötletekkel előállni és nem szigorúan a kérdésnél leragadva gondolkozni, ha erre van szükség.”

A CLVPartners Ügyvédi Iroda ismét rangsorolva lett a Chambers Europe Legal Guide 2024. évi kiadványában

Büszkén és örömmel jelentjük be, hogy a Chambers and Partners ismét rangsoroltra a CLVPartners Ügyvédi Irodát 2024 évi, legfrissebb kiadványában! Ez csapatunk kemény munkájának, elkötelezettségének és szakértelmének rangos elismerése. A Chambers and Partners általi rangsorlás nagy megtiszteltetés, és hálásak vagyunk ügyfeleink bizalmáért és támogatásáért, ami arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is a legmagasabb szakmai színvonalon nyújtsuk szolgáltatásainkat.

Emellett szeretnénk megosztani az CLVPartners jogi szolgáltatásáról ügyfeleink értékelését és véleményét amit a Chambers and Partners rangsorolás során adtak:

“A CLV kiválóan kezeli az összetett és kifinomult ügyeket, és minden releváns szempontra kiterjedő átfogó tanácsadást nyújt számunkra.”

“A cég felkészült tudással, gyakorlatias megoldásokat ad jogi problémákra és a tisztázza a nyitott kérdéseket.”

“A CLV legerősebb tulajdonsága, hogy gyakorlati szempontból érti és értékeli az ügyeket.”

Csabai Marianna, Senior Partnerünk szintén rangsorolt a munkajogászok között.

2024. január 1-től az egyes munkajogi tárgyú jogszabályok módosultak, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Az alábbiakban ismertetjük a lefontosabb változásokat.

1. Munkajogi tárgyú jogszabálymódosulások

   1.1  Foglalkoztatási igazolás bevezetése

A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, kivéve az alkalmi foglalkoztatás esetét. A módosítás biztosítja, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne többféle különböző dokumentumot, hanem csak egy egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

A foglalkoztatási igazolás elektronikus formában kerül kiállításra, melynek adattartalmát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani. A foglalkoztatási igazolást a munkavállaló kérésére papír alapon a rendelkezésére kell bocsátani.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére.

A foglalkoztatási igazolás adattartalma kiegészül, illetve megváltozik.

  1.2 Megőrzési kötelezettség

Fontos újdonság, hogy januártól nem csak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, hanem valamennyi ilyen adatot és foglalkoztatási igazolást is meg kell őrizni a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig.

Ugyanakkor, a munkáltatókat terhelő megőrzési kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a jövőben az állami nyilvántartások tartalmazzák.

  1.3 Szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak a munkavállaló által kért időpontban kell kiadnia a gyermekek után járó pótszabadságot is. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt értesítenie kell a munkáltatót az ilyen szabadság iránti kérelméről, csakúgy, mint a szülői szabadság esetén.

  1.4 Képernyő előtti munkavégzés szabályai

A munkáltató továbbra is köteles biztosítani, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, megszűnik a képernyő előtti munkavégzés napi 6 óra időtartamra, illetve a napi munkaidő 75%-ban való korlátozása.

  1.5 Munkaköri alkalmasság vizsgálata

A munkaköri alkalmassági vizsgálat 2024. szeptember 1-től nem lesz általánosan kötelező a munkavállalók részére. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket, amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles, továbbá ezt a munkáltató is elrendelheti. A kötelező eseteket miniszteri rendelet fogja meghatározni.

2. Munkavédelemmel kapcsolatos jogszabálymódosulások 

  2.1  Szakmai képesítésre vonatkozó szabályok

A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni.

  2.2 Munkavédelmi oktatás

A munkáltató köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót munkába álláskor és a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor.

A változás 2024. február 1.-től lehetővé teszi, hogy meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatást a munkáltató az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával teljesíthesse.

Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

   2.3 Munkabalesettel kapcsolatos szabályok

A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is ki kell vizsgálnia, dokumentálnia, méghozzá új munkabaleseti jegyzőkönyv minta alapján.

   2.4 Munkavédelmi képviselő

Az újdonságot az jelenti, hogy a munkavédelmi képviselő választására határidőt rendel a jogszabály. Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül kell a munkavédelmi képviselő választást megtartani tartani.

Megjelent Magyarország munkaerőpiacának és lakosságának védelmét szolgáló veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 462/2023. (X. 5.) Korm. rendelet

A 2023. október 5. napján megjelent rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának, valamint foglalkoztatási feltételeinek átfogó újraszabályozását helyezi kilátásba. 

A Korm. rendelet megtiltja a vendégmunkásokról szóló 2023. évi L. törvény alkalmazását a veszélyhelyzet ideje alatt. A hivatkozott törvény egyébként a vendégmunkások, azaz a munkavállalás céljából Magyarországra érkező nem szomszédos harmadik ország állampolgárainak tartózkodási és munkavégzési feltételeit és az összevont tartózkodási engedély 2023. november 1-jétől hatályos szabályait tartalmazná, így azonban egyelőre nem lehet figyelembe venni. 

Egyúttal arról is döntött a Kormány, hogy a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos szabályok tekintetében új törvényjavaslatokat fog alkotni, így a jövőben várhatóan alapjaiban változik meg a harmadik országbeli állampolgárokat érintő szabályozás. 

Amennyiben e téren előrelépés történik, természetesen arról haladéktalanul tájékoztatást adunk. 

Kihirdetésre került a Whistleblowing irányelvet átültető jogszabály

A Magyar Közlönyben 2023. május 25. napján kihirdetésre került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztv.” vagy „Törvény”), amellyel a magyar jogba átültetésre került az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv („Irányelv”). Szabályozásra került a belső visszaélés-bejelentő rendszer, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak (ideértve a jövőbeli és volt alkalmazottakat is), szerződéses partnereinek, tulajdonosainak, hogy a cégnél működő rendszerben visszaélésre vonatkozó információt jelentsenek be.

Kiknek és mikortól kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

A Panasztv. két lépésben kerül bevezetésre.

  1. július 24. napjától az alábbi cégeknek kell megfelelni a szabályoknak:
  • legalább 250 személyt foglalkoztató cégek;
  • a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, így például az ingatlanközvetítők, könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ügyvédek, székhelyszolgáltatók

A legalább 50, de nem több, mint 249 főt alkalmazó vállalatok pedig 2023. december 17-től kötelesek követni a Törvény rendelkezéseit. A középvállalkozások számára további könnyítés, hogy közös belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, csökkentve ezzel az adminisztrációs terhet.

Milyen alapvető kötelezettségei vannak a foglalkoztatóknak a belső bejelentési csatornák létrehozásakor?

  • Felelős kijelölése: Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek belső visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre, ki kell jelölniük egy pártatlan személyt vagy szervezeti egységet, vagy erre vonatkozó szerződés keretében külső szervezetet, bejelentővédelmi ügyvédet a rendszer működtetésére.
  • Szabályzat alkotása: A Törvényre tekintettel elengedhetetlen lehet a meglévő szabályzatok felülvizsgálata és a kapcsolódó belső eljárásrendek (például az adatvédelmi szabályzat) esetleges módosítása.
  • Tájékoztatás: Annak érdekében, hogy a bejelentésre jogosultak tudomást szerezzenek a belső visszaélés-bejelentési rendszerről, a cégeknek megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelzőrendszer eljárásrendjéről.
  • Nyilvántartás: Azért, hogy a társaság el tudja dönteni, mellőzhet-e egy bejelentést arra hivatkozással, hogy azt már korábban vizsgálta, vagy a Törvényben megjelölt határidőt követően érkezett, pontos nyilvántartást szükséges vezetni minden beérkezett jelzésről.

Milyen következményekkel jár, ha nincs bejelentési rendszer?

A jelzőrendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fogja ellenőrzi. A hatóság az alábbi döntéseket hozhatja:

  • figyelmeztetést ad ki,
  • kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére,
  • a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását, ha az a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése során minden vállalkozásnak kiemelt figyelemmel kell lenni a szigorú adatvédelmi szabályokra. Az adatvédelmi előírások elmulasztása már pénzben kifejezhető hátrányokkal járhat az adatvédelmi hatóság eljárása esetén.

Milyen lehetséges kihívások merülhetnek fel a belső jelzőrendszer alkalmazása során?

A Törvényt tanulmányozva számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekre azonban álláspontunk szerint kidolgozható megoldás. Az alábbiakban pár témát mutatunk be, amelyet minden cégnek érdemes átgondolnia.

Nem minden bejelentést köteles ellenőrizni a foglalkoztató, több olyan eset is felmerülhet, amikor a kivizsgálás mellőzhető, így például:

  • a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  • a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
  • a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú, illetve
  • a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ugyancsak kérdésként merülhet fel a munkáltatóban, hogy szükséges-e más hatóságot értesíteni vagy további eljárást indítani, akár egy bűncselekmény gyanújának felmerülésekor, vagy olyan kevésbé nyilvánvaló esetben, amely során a versenyhatóság megkeresése indokolt.

A bejelentők és a bejelentések nyilvántartása és jegyzőkönyvezése során az üzleti titok védelme és az adatvédelem okozta kihívásokra kell felkészülnie a társaságoknak. A túl kevés bekért információ a bejelentés vizsgálatának sikerességére lehet hatással, míg a túl sok információ adatvédelmi problémákat vethet fel. Meg kell tehát találni azt a középutat, amelyben elegendő, de nem túl sok információ áll a foglalkoztatók rendelkezésére az incidensek vizsgálata során. Az információáramlás minőségére a bejelentővel és a bejelentéssel érintettekkel folytatott kommunikáció során is figyelemmel kell lenni, hiszen a Törvény számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalatok számára, azonban nem mindegy, hogy a kiadott értesítés milyen részletezettségű.

A Panasztv. alapján a cégek kötelesek tartózkodni minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedéstől, ha az összefüggésben áll a bejelentő által megtett bejelentéssel. Ilyen hátrányos intézkedés lehet többek között:

  • a felmondás;
  • a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása;
  • a munkaköri feladatok átruházása;
  • a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
  • egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése.

Ha egy cég az intézkedések közül bármelyiket alkalmazza a munkavállalóval szemben és a foglalkoztatott azt bíróság előtt megtámadja, akkor a vállalkozásnak kell tudni bizonyítania, hogy a meghozott döntésének egyéb jogszerű indoka volt.

Számos, főleg nemzetközi hátterű cégcsoport már létrehozta a belső visszaélés-bejelentő rendszerét az Irányelv hatálybalépését követően. Mivel a Törvény kihirdetett szövege számos ponton szigorúbb követelményeket fogalmaz meg az Irányelvnél, a már bejelentési szabályzattal rendelkező magyarországi leányvállalatoknak felül kell vizsgálni az eljárásrendjüket.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük adódik, keressenek minket bizalommal.

Megszületett a Whistleblowing irányelvet átültető hazai jogszabálytervezet

A kormány február utolsó napján benyújtotta az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv („Irányelv”) hazai jogba való átültetését szolgáló új törvényjavaslatot. A szabályozás célja, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknál a munkavállalók és szerződéses partnerek megtorlástól való félelem nélkül bejelenthessék a cégnél tapasztalt visszaéléseket, jogszabálysértéseket és ezen bejelentéseket a társaságok előre kidolgozott eljárásrend szerint vizsgálják ki. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az a kihirdetésétől számított 60. napon lép majd hatályba, így várhatóan szűk idő áll majd rendelkezésre a megfelelés kidolgozására.

Szatellit munkahely és -munkavállaló

Egyre több helyen találkozhatunk az ún. szatellit munkahely vagy szatellit munkavállaló fogalmaival. Jelen cikkünkben munkajogi szempontból mutatjuk be ezeket a fogalmakat.

Mi az a szatellit munkahely és ki a szatellit munkavállaló?

Szatellit munkahely alatt azt értjük, amikor egy munkáltató székhelyétől eltérő földrajzi helyen élő munkavállalókat foglalkoztat akként, hogy ezen munkavállalók részben otthonról, részben a munkáltató által annak székhelyétől elkülönült helyen üzemeltetett irodákból – például bérelt ingatlanokban, co-office-ban, kirendeltségeken, összefoglalóan szatellit munkahelyeken – végeznek munkát. Az ilyen konstrukcióban foglalkoztatott munkavállalókat nevezzük szatellit munkavállalóknak, akik a munkáltató szervezeti struktúrájának tekintetében a munkáltató székhelye szerinti szervezeti egységhez tartoznak ugyan, de munkavégzésük során a munkáltató egyik másik szervezeti egységében jelenhetnek meg fizikailag.

Milyen előnyökkel számolhatunk?

Szatellit munkahely üzemeltetésnek számos előnye lehet. Az új munkavállalók kiválasztásakor például lehetőség nyílik arra, hogy ne elsődleges szempont legyen a munkavállaló lakóhelye és a munkáltató székhelye közötti távolság.  A modell alkalmazásával a munkáltató központjától eltérő helyiségekben élő jelöltek szélesebb körű foglalkoztatása oldható meg. Ennek köszönhetően nagyobb munkavállalói bázisból lehet megtalálni az adott pozícióra legalkalmasabb személyt, ami főként hiányszakmákban versenyelőnyt jelent.

A foglalkoztatási struktúrával elkerülhetőek a távmunkavégzés olyan negatív hatásai, mint a szakmai elszigeteltség, munka- és magánélet határvonalának elmosódása.

Átmeneti helyzetekben is megoldást jelenthet a szatellit munkahely megteremtése, amikor a vállalat egy új piacon vagy helyszínen kíván terjeszkedni, vagy egy projekt feladat elvégzésének keretében szükséges, hogy bizonyos kollégák átmenetileg a cég székhelyétől eltérő helyen dolgozzanak.

A szatellit munkavállalók megítélése munkajogi szempontból

Munkajogi szempontból a szatellit munkavállalók távmunkát végeznek, tekintettel arra, hogy a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen dolgoznak. A távmunkavégzés megvalósul függetlenül attól, hogy a cég üzemeltetésében álló irodában dolgoznak-e vagy sem.

A hazai jogszabályok szerint a megállapodást a munkaszerződésbe kell foglalni. A munkavédelmi előírások pedig attól függően változnak, hogy az adott munkakörhöz kapcsolódó munkavégzés számítástechnikai eszközzel vagy anélkül történik.

Lehetőségek a megvalósításra

A szatellit munkahelyek megteremtésére több lehetőség is adódik. A cég saját tulajdonú vagy hosszabb időre bérelt, kizárólagos használatú irodahelyiségben is biztosíthatja a munkavégzési feltételeket vagy közösségi iroda szolgáltatókkal is megállapodhat az irodaszolgáltatásról. A legkedvezőbb opció kiválasztásakor szempont lehet a szatellit munkavállalók száma, az elhatárolható költség összege, valamint az egész struktúra fenntartásának tervezett időtartama.

Határon átnyúló szatellit munkavégzés

A szatellit munkahelyek modellje nemcsak országon belül, de határokon túl is elképzelhető. A határon átnyúló foglalkoztatásnak nincsen akadálya, ugyanakkor érdemes bizonyos szempontokat együttesen mérlegelni, ideértve többek között az alábbiakat:

  • munkavédelmi szabályok,
  • adózási megfontolások (telephely létesítéssel járó feladatok),
  • munkabér mértéke, fizetés pénzneme,
  • felmerülő költségek és megtakarítások összevetése,
  • egyenlő bánásmód,
  • üzleti titok és adatkezelési, adatbiztonsági előírások.

Összefoglalva

A munkáltató székhelyétől eltérő helyeken történő foglalkoztatás számos, napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő kihívásra választ adhat, például nagyobb munkaerőpiacról választhatnak kollégát a cégek. Ugyanakkor az esetleges adózási és munkajogi kockázatok, felesleges költségek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a vállalkozások a szatellit foglalkoztatás valamennyi szempontját ismerve és átgondolva hozzák meg döntésüket.

Tájékoztató a Munka Törvénykönyvének 2023-as változásairól

Kedves Ügyfeleink!

2022. december 21.-én került kihirdetésre az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 2022. évi LXXIV. törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 2023. január 1. napi hatályú módosítását is tartalmazza.

Az átfogó felülvizsgálatra elsősorban két Európai Uniós irányelv megfelelő átültetése okán került sor, de számos egyéb rendelkezés is változik. A nagy számú módosítás közül kiemeljük röviden a legfontosabb új szabályokat.

1.              Munkaügyi dokumentáció változása

1.1.         A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek változása

A továbbiakban nem lesz a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme

  • a munkavégzés helye,
  • a munkaviszony kezdete, illetve
  • annak időtartama.

Ezeket eltérő rendelkezés hiányában az Mt. szabályozza, de amennyiben a felek a törvényi főszabálytól el kívánnak térni, akkor azt megállapodással tehetik meg.

A törvényi szabályozás szerint

  • a munkaidő kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap,
  • a munkaidő tartama határozatlan,
  • a munkavégzés helye pedig a munkakörben szokásos munkavégzési hely.

Szintén újdonság, hogy a munkabér kifizetése főszabály szerint banki utalással történhet, és ettől csak közös megegyezéssel lehet eltérni.

Határozott idejű munkaviszonyok során, ha annak időtartama legfeljebb 12 hónap, akkor a próbaidőt arányosítani kell, megszűnést követően pedig ismételten, azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás esetén próbaidő nem köthető ki. A munkáltatóknak tehát érdemes felülvizsgálni alkalmazott szerződésmintáikat, hogy megfelelő tartalommal kössék meg azokat a jövőben.

1.2.       A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség

Szigorodik a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség, az eddigi 15 napos határidő helyett a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül, változás esetén pedig annak hatálybalépésekor köteles megadni a szükséges tájékoztatást írásban.

Ezen túl, a munkáltató a jövőben köteles a képzési politikáját és azon hatóság elnevezését is megadni, amelynek a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket megfizeti, ez jelenleg a NAV. Az eddigi tájékoztatási gyakorlatot tehát mindenképpen szükséges felülvizsgálni a jövőben.

1.3.       Külföldi kiküldetést megelőző tájékoztató

A szabályozás rögzíti, hogy a 15 napot meghaladó kiküldetések esetén tájékoztatni kell a munkavállalót a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről, továbbá a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap (azaz OMMF) elérhetőségéről.

1.4.       Új szabadságtípusokkal, mentesülésekkel kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok

Az Mt. módosulás számos olyan új szabadságot, munkavégzés alóli mentesülési lehetőséget, felmondási tilalmat, tájékoztatási kötelezettséget tartalmaz – aminek eredményeként a munkáltatóknak szükséges lesz felmérniük, a jogosultságokat milyen okirattal támaszthatják alá – ideértve a szülői szabadságot, apasági szabadságot, hozzátartozó ápolásának időtartamát, indokolási kötelezettséggel nem járó felmondás háttérdokumentálását.

2.      Rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteinek bővülése

Az Mt. eddig is tartalmazott felsorolást arra nézve, hogy a munkavállaló mely esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A bővítés értelmében a munkavállaló akkor is mentesül ezen kötelezettségei alól, ha súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozása miatt az szükséges, de maximum 5 napra. A gondozás ideje alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll.

3.            Szülők részére bevezetett kedvezmények

3.1.       Apasági szabadság és szülői szabadság

Nő az apáknak járó szabadság mértéke, amely jövő évtől már egységesen 10 munkanap lesz. Az apasági szabadságra azon apák is jogosultak, akiknek gyermeke 2022. augusztus 2.-december 31. között született vagy került örökbefogadásra, ezzel a jogukkal 2023. február végéig élhetnek. Az apaszabadság első 5 munkanapjára távolléti díj, míg annak második 5 munkanapjára csupán a távolléti díj 40%-a jár.

Bevezetésre került a szülői szabadság, amely nevéből adódóan mindkét szülőt megilleti. Ennek mértéke 44 munkanap, amely a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll a munkáltatónál. A szülői szabadság igénybevételének szabályai azonosak az apaszabadsággal, azzal az eltéréssel, hogy annak kiadására legfeljebb 2023. június 30. napjáig kerülhet sor. A szülői szabadság teljes idejére a távolléti díj 10%-a jár.

Mindkét szabadság a munkavállaló kérelme szerint kerül kiadásra, a kért időpont kivételes esetekben a munkáltató által elhalasztható. Viszont, ha nem került kiadásra, akkor a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén nincs pénzbeli megváltás, de azt a munkavállaló továbbgörgetheti.

Szintén közös szabály, hogy ezen jogcímeken járó szabadság tartama alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll.

3.2.      Gyermekes szülők munkaszerződés-módosítási lehetősége

A jelenlegi kedvezményeken túl jelentős kedvezmény, hogy a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti

  • a munkavégzési helyének módosítását,
  • a munkarendjének módosítását,
  • távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
  • részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A kérelmet írásban, indokolással kell előterjeszteni a munkavállalónak és a munkáltató a 15 napon belül írásban köteles a kérelem elutasítását indokolni. A kérelem elutasítása ellen bírósághoz lehet fordulni a hozzájárulás prólására, azonban elmaradt ezen eljárások soron kívüli bírósági elbírálásának lehetősége, így az a gyakorlatban nem ad tényleges megoldást. A munkáltatóknak ugyanakkor átláthatóan és pontosan javasolt nyilvántartaniuk a munkaerő-igényüket az viták elkerülése érdekében.

4.            Vitás helyzetek

4.1.       Joggal való visszaélés

A joggal való visszaélésre alapított munkajogi igény szabályai kiegészítésre kerülnek. Az új szabály rögzíti, hogy a bizonyítási teher hogyan oszlik meg a felek között.

Az igény érvényesítőjének (munkavállalónak) kell ugyanis az igény alapjául szolgáló tényt, körülményt és hátrányt alátámasztania, míg a jog gyakorlójára (munkáltatóra) hárul annak bizonyítása, hogy ezek között okozati összefüggés nem áll fenn. A változás jelentősége, hogy ha a munkavállaló joggal való visszaélésre alapított keresetének a bíróság helyt ad, a munkavállaló jogosult kérni munkaviszonya bíróság általi helyreállítását.

4.2.      Indokolási kötelezettség

Kivételes esetekben a munkáltató nem köteles indokolni a felmondását (pl.: próbaidő alatti megszüntetés esetén).

Ennek ellenére az új előírások alapján mégis terheli indokolási kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló úgy véli, hogy munkaviszonya megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt kerül sor és kéri is a felmondás indokolását. A feltétezett okok a következőek lehetnek:

  • gondozással összefüggő munkaidő-kedvezmény;
  • apasági szabadság;
  • szülői szabadság;
  • gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
  • az előző pontban foglalt kérelmek benyújtása.

Munkavállalói kérelem esetén a foglalkoztatónak 15 napja van a felmondás indokolására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben fel kell készülnie a megszüntetés indokának alátámasztására.

A fenti változások tipikusan 2023. január 1. napjával lépnek hatályba azzal, hogy a módosult szabályok a hatályba lépéskor már fennálló munkaviszonyokra is megfelelően alkalmazandóak – bár bizonyos implementációs időt hagy a jogalkotó a vállalkozások számára.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérésük adódik, keressenek minket bizalommal. Természetesen személyes, partnerre szabott tájékoztatás keretében a további módosításokról is részletesen beszámolunk.

 

dr. Papp Anna Katalin

dr. Csabai Marianna

Fehérgallérosok motivációja

A cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy milyen motivációs lehetőségekkel élhetnek a cégek a fizikai dolgozóik (ún. kékgallérosok) vonatkozásában. A szellemi foglalkoztatottak (ún. fehérgalléros munkavállalók) vonatkozásában ugyanúgy alkalmazhatóak a korábban már leírtak, de további – a jelen cikkben bemutatott, tapasztalataink alapján sikeres – juttatási lehetőségek is érdekesek lehetnek a vállalatoknak.

A munkáltatók számára mindig is kihívást jelentett a tehetséges közép- és felsővezetői réteg megtartása, a társaság prosperálásában való érdekeltté tétele. Akkor működik jól a motivációs rendszer, ha a cégvezetők is értékként tekintenek ezen kollégákra és hajlandóak akár a saját „szelet tortájukból is adni” a vállalkozás eredményességéhez nagyban hozzájáruló vezetőknek.

Nem úgy tekint a cégre, mint a sajátjára.” „Éveken keresztül fizettem neki a magas bért, mégis itt hagyott minket és elment a konkurenciához.” Számtalan ilyen és hasonló kijelentéssel találkozhatunk tanácsadóként. De miért is várja el egy – akár nemzetközi háttérrel rendelkező, akár családi vállalkozást működtető – tulajdonos, hogy közép- és felsővezetői szívüket-lelküket a cég működéséért adják és háttérbe szorítsák a magánéletüket és szabadidejüket, ha nem részesülnek a sikerekből sem arányosan? Természetesen az igazi tulajdonosi kihívás feltérképezése nem pusztán jogi feladat. De számos társasági, kereskedelmi és munkajogi megállapodás létezik a vezetői réteg motiválására, amit a cégtulajdonosokon kívül a szervezetet fejlesztő, HR-ért felelős vagy coachinggal támogató személyeknek, valamint a cég adózásért vagy pénzügyeiért felelős vezetőjének is érdemes ismerniük.

A következőkben felsorolt pár példa átláthatóvá teszi a juttatási rendszert, ezáltal kiszámítható és munkáltatói brandet erősítő jelleggel bír, növeli a lojalitást a cégen belül és magasabb teljesítményre ösztönöz.

Részesedés – korlátokkal

Akár korlátolt felelősségű társasági formában, akár részvénytársaságként működik egy jogi személy, lehetősége van arra, hogy a (közép)vezetői vagy bizonyos munkavállalói réteg részére speciális jogosultságokat biztosító részesedést adjon. A megoldással a társaságok eredményességében kulcsfontosságú szerepet betöltő kollégák elismerésre kerülhetnek. Ezen részesedések nem kell, hogy azonos vagy arányos jogokat biztosítsanak (például szavazat vagy osztalékra való jogosultság tekintetében) és határozott, az adott vállalattal fennálló kapcsolat (munkaviszony) idejére is szólhatnak.

Egyéb kedvezmények

Akár munkaviszonyban, akár megbízás keretében látja el valaki a feladatát, a foglalkoztatónak minden esetben lehetősége van a foglalkoztatással összefüggésben az általánostól kedvezőbb szabályok megfogalmazására és így adóhatékony teljesítményösztönzésre, ideértve például az alábbiakat:

  • szenioritással arányosan növekvő vagy éppen alacsonyabb felmondási idő
  • biztosítások, egészségpénztári, magánegészségügyi csomagok
  • magasabb összegű, akár a cégnél eltöltött évek száma alapján növekvő mértékű végkielégítés
  • munkaviszony megszűnése esetére vállalt „alumni” juttatások (akár közvetlenül, akár pénztáron, biztosítón keresztül)
  • a munkavállaló családja részére nyújtott juttatások
  • hosszabb fizetés nélküli szabadság (angolul: sabbatical leave) biztosítása

A fentiekben felsorolt egyes kedvezmények juttatásának megtervezése, rendszerbe foglalásának módja hatással lehet az adókezelésre és ezáltal a juttatások összköltségére. Érdemes tehát ezekben az esetekben is megfontoltan, az adott körülményeket figyelembe véve felépíteni a juttatási programot.

Egy közép- vagy felsővezető elvesztése és pótlása jelentős anyagi terhet ró a vállalkozásokra. Ugyanis nem csak a megfelelő személy toborzásával kapcsolatos időráfordítást és költségeket kell figyelembe venni, hanem a folyamatok átadásával, az új kolléga integrálásával, a cég reputációjának újjáépítésével, a cég know-how-jának vagy akár ügyfélkörének „elvitelével”, a hosszú távú lojalitás megteremtésével kapcsolatos alternatív költségeket is. A vállalkozásoknak tehát elemi érdeke átgondolni, milyen módon tudják értékes kollégáik munkáját honorálni, hűségüket átlátható és kiszámítható javadalmazási rendszerekkel is támogatni.

A munkavállaló tanulmányainak támogatási lehetőségei

Gyakorta előfordul, hogy a munkavállalók a munkaviszonyuk mellett – akár a munkakörükbe vágóan, akár azon túlmenően – továbbképzik magukat. A munkáltatók általában támogatják a munkavállalók továbbtanulását, hiszen a szélesebb látókörű munkaerő számunkra is értékesebb. Sokszor felmerül, hogy hogyan és milyen módon tudják a munkáltatók támogatni a munkavállalók továbbképzési törekvéseit. Az alábbiakban a gyakorlati igényekre reflektáló megoldásokat mutatunk be a témával kapcsolatban.

Tanulmányi szerződés

A leggyakoribb, hogy tanulmányi szerződés alapján a munkáltató meghatározott támogatást nyújt a képzéssel kapcsolatban, míg a munkavállaló vállalja a tanulmányok folytatását és a képzettség megszerzését, valamint, hogy azt követően meghatározott ideig a munkaviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés tárgya

Tanulmányi szerződés nem köthető olyan képzésre, amelyet a munkáltató kötelező jelleggel ír elő. Ezt az esetet leszámítva viszont gyakorlatilag bármilyen iskola rendszerű vagy azon kívüli képzés vagy oktatás annak tárgyát képezheti. A felek megállapodásukat akár valamilyen konkrét képzettség megszerzésére vagy tanulmányi eredmény, átlag elérésére is köthetik.

A megkötés tartama

A jogszabály értelmében a munkavállaló a tanulmányok befejezését követően a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – belül nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Az időtartam nem a képzés hosszával, hanem a munkáltatói támogatás mértékével kell, hogy arányban álljon. Vagyis, a munkavállaló „megkötésének” a célja az, hogy a munkáltató támogatása megtérüljön a munkavállaló meghatározott ideig fennálló munkaviszonya révén. Az aránytalanul hosszú megkötés a szerződés érvénytelenségét eredményezheti.

A támogatás formája

A munkáltató által a tanulmányokra tekintettel nyújtott támogatás formája tipikusan a képzés díjának vagy annak részének fizetése szokott lenni. Ezen kívül vagy ezzel párhuzamosan természetesen támogatásnak minősülhet a tanszerek megvétele, az utazási/szállási költségek átvállalása, a munkavállaló jelenlétének biztosítása az oktatáson és a vizsgákon, amelyek tipikusan munkaidőben zajlanak vagy azt érintik. Csakugyan támogatás lehet, ha a vizsgához szükséges felkészülési időre a munkáltató plusz szabadnapo(ka)t biztosít.

Szabadulás a szerződéses kötelezettségek alól

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmányi szerződés kizárólag a munkavállaló rendes felmondását korlátozza, így – ha annak törvényi feltételei fennállnak – a munkavállaló felmondhatja azonnali hatállyal a munkaviszonyát. Ezen túlmenően a törvény azt is kimondja, hogy a munkavállaló akkor is mentesül a kötelezettségei alól, ha a munkáltató súlyos szerződésszegést követ el (pl.: az általa vállalt tanulmányi támogatást nem nyújtja).

A munkáltatót is megilleti az elállási és visszakövetelési jog, ha a munkavállaló a rá vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy ha a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló magatartására tekintettel mondja fel.

További fontos tudnivaló, hogy ha a felek körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a teljesítést lehetetlenné vagy aránytalanul sérelmessé tenné, az érintett fél jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Egyéb megállapodás

A valóságban a felek nem minden esetben kívánnak egymással tanulmányi szerződést kötni, sőt, olyan helyzet is előfordulhat, amikor az nem életszerű vagy indokolt.

Példaként említhető, ha a munkáltató nem anyagi támogatást nyújt, hanem csak az oktatáson való részvételt vagy néhány nap pótszabadságot biztosít a munkavállalónak. Ilyenkor a munkavállaló megkötése csak a szabadsággal egyenlő időre lenne kiköthető az arányosság követelményére tekintettel, amely kevéssé életszerű. Ilyenkor javasolt a feleknek egyéb megállapodásban gondolkodniuk. Az előző példánál maradva megoldási alternatíva lehet, hogy a felek a vizsgák napjára (fizetés nélküli) szabadságról állapodnak meg, vagy az is, hogy meghatározott ideig a felmondási időt (kölcsönösen) meghosszabbítják.