A számviteli törvényt érintő legfontosabb, aktuális változások
Tavaly év végén kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely – többek között – módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számviteli Törvény”) egyes rendelkezéseit. Cikkünkben a Számviteli Törvényt érintő fontosabb módosításokat foglaljuk össze.
2024. november 29. napjától hatályos változások
- Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztásának következménye
Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget bármely Számviteli Törvénybeli közzétételi vagy letétbe helyezési kötelezettségének – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is -, bármely harmadik fél (pl.: természetes személy, jogi személy, hatóság) kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.
- Fenntarthatósági jelentéssel összefüggő új rendelkezések
A Számviteli Törvény kimondja, hogy azon vállalkozók, akik fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, továbbá azon személyek, akik ezt önkéntes alapon vállalják, kötelesek fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani. Ez azt eredményezi, hogy fenntarthatósági jelentés készítése esetén speciális képesítéssel rendelkező könyvvizsgáló járhat csupán el. Erre az érintett könyvvizsgáló megbízásakor és megválasztásakor tehát figyelemmel kell majd lenni. Az átmeneti szabályok értelmében a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentés, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés kapcsán a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.
2025. január 1. napjától hatályos változások
- Kötelező könyvvizsgálat értékhatárának megemelése
Főszabály szerint valamennyi kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetén kötelező a könyvvizsgálat. Ezen kötelezettség alól azonban – bizonyos értékhatár és foglalkoztatotti létszám alapján – van kivétel. A Számviteli Törvény az értékhatár összegét módosította (duplázta meg), így jelenleg nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában
- a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
- a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Ha bármelyik fenti feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra.
A módosított feltételeket először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
- Az egyszerűsített éves beszámolót érintő értékhatár változás
További általános szabály, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások éves beszámolót és üzleti jelentést kötelesek készíteni. Ezen szabály alól azonban csakugyan létezik – értékhatár és foglalkoztatotti létszám szerinti kivétel. Az értékhatárok megduplázódására tekintettel jelenleg egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három érték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az általános szabály, hogy az új, megemelt értékhatárokat a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó saját döntése szerint akár már a is alkalmazhatja a magasabb értékhatárokat.
A fenti számviteli szabályok hatálybalépésére, illetve alkalmazhatóságára figyelemmel valamennyi érintett számára javasolt megvizsgálni, hogy azok mennyiben és milyen módon érintik jelenlegi és jövőbeli működésüket és gyakorlatukat.
(Kép forrása: Tima Miroshnichenko, pexels.com)