Megfelelés

Munkavédelmi szabályok év eleji változása

Hírek, Munkajog / 2026.02.24. / felelősség, kockázatértékelés, Megfelelés, munkajog, munkáltató, munkavédelem, távmunkavégzés

Olvasási idő: 7 perc

Ahogyan arról rendkívüli hírlevelünkben írtunk, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény („Munkavédelmi Törvény”) 2026. január 1-től új szabályokat ír elő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása kapcsán a munkáltató szervezetek részére. Jelen cikkünkben összefoglaljuk e kötelezettség teljesítéséhez szükséges előírásokat.

Alapelvek és követelmények

A Munkavédelmi Törvény részletesen meghatározza azokat a követelményeket, amelyek figyelembevételével a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. E körben a foglalkoztatónak törekednie kell a veszélyek elkerülésére, értékelnie kell az el nem kerülhető veszélyeket, valamint a veszélyeket azok keletkezési helyükön kell leküzdenie. Továbbá a vállalat köteles figyelembe venni a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál az emberi tényezőket is, alkalmazni a műszaki fejlődés eredményeit, a veszélyes megoldásokat kevésbé veszélyessel kiváltani és a munkavállalókat megfelelően utasítani. A cégnek egységes és átfogó megelőzési stratégiát kell kialakítania, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

Kockázatértékelés szerepe

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a kockázatértékelés elkészítése és fenntartása – és annak részeként a kockázatkezelés és a megelőző intézkedések meghatározása -. Az értékelést szakember végzi, amelynek keretében azonosítja a veszélyforrásokat, meghatározza a veszélyeztetett munkavállalók körét, valamint felbecsüli a veszély jellegét és a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni, majd indokolt esetben – de legalább ötévente – felül kell vizsgálni. Indokolt esetnek minősül a technológia, a munkaeszköz, a munkavégzés módjának megváltozása, vagy a munkáltató tevékenységi körének változása is. Szintén indokolt eset, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben munkabaleset, foglalkozási megbetegedés következett be. E feladatok elvégzése minden esetben munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, melyek csak meghatározott szakképzettséggel láthatók el.

Kockázatértékelés elvégzésére jogosultak

A Munkavédelmi Törvény differenciált szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a kockázatértékelést és a megelőzési stratégia munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi tartalmát milyen szakképzettséggel rendelkező személy végezheti, különös tekintettel a veszélyességi osztályra és a foglalkoztatottak létszámára. A részletszabályokat a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: „MüM Rendelet”) fogalmazza meg, oly módon, hogy a foglalkoztatókat veszélyességi osztályokba sorolja és ehhez mérten írja elő, hogy milyen képzettséggel rendelkező személy láthatja el a feladatokat.

A III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók (pl. ide tartoznak a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók, a számítástechnikai infrastruktúrát szolgáltatók, és a nagy- és kiskereskedelem általában) esetében 2025. július 1. óta nincs változás, a MÜM Rendelet értemében foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is ellátható a tevékenység.

2026 január 1-től újdonság, hogy a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a MüM Rendelet szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt, így például papírgyártás, gyógyszergyártás, gépgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, dohánytermék gyártása tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

Ugyancsak az idei évtől került bevezetésre, hogy a kockázatértékelés elkészítése a MüM Rendelet szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek, például papírgyártás, gyógyszergyártás, gépgyártás esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

Távmunkavégzés eltérő szabályai

Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A munkavégzés ekkor a munkáltató, vagy megállapodás alapján a munkavállaló által biztosított eszközzel történhet. A munkavállaló által biztosított eszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról, ennek fenntartása pedig a munkavállaló feladata.

Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközzel történik, az csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen történhet, a munkáltató pedig rendszeresen ellenőrzi a munkakörülményeket és az előírások betartását.

Eltérő a helyzet, ha a munkavégzés számítástechnikai eszközzel történik. Ekkor a munkáltató nem köteles kockázatértékelést lefolytatni, elegendő, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól és kötelezi a munkavállalót e szabályok betartására és nyilatkoztathatja, hogy e kötelezettségét tudomásul vette. A munkáltató a munkaeszközökről jegyzéket vezethet. A távmunkavégzés helyét a munkavállaló e feltételeknek megfelelően köteles megválasztani. Az előírások betartását persze a munkáltató számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti. Jóllehet, ez esetben nem szükséges egyedi kockázatértékelés, de a munkavállaló megfelelő tájékoztatása és rendszeres ellenőrzése a munkáltató munkavédelmi kötelezettsége.

Munkáltató kötelezettsége, felelőssége

A munkáltató folyamatos felelőssége nem merül ki a dokumentáció elkészítésében. Gondoskodnia kell a munkavállalók megfelelő tájékoztatásáról és utasításáról, a munkakörülmények és az előírások betartásának rendszeres ellenőrzéséről, a biztonságos munkaeszközök biztosításáról, valamint a rendellenességek és bejelentések haladéktalan kivizsgálásáról. Emellett biztosítani kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát és állapotát, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jogszabályszerű kivizsgálását.

A munkavédelmi szabályok betartásának a munkáltatói kárfelelősség szempontjából is kiemelkedő jelentősége van, mivel a munkáltatót objektív felelősség terheli a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. A felelősség alóli mentesüléshez bizonyítania szükséges, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. E szigorú szabályozás értelmében a munkavédelmi előírások elmulasztása mindenképp a munkáltató terhére értékelendő körülmény, mindezek miatt különösen fontos, hogy a munkáltatónál minden esetben naprakész munkavédelmi intézkedések legyenek hatályban, és azok megfelelően, ellenőrizhető módon legyenek dokumentálva.

Összegzés

A munkavédelmi szabályok egyértelművé teszik, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítása nem pusztán formai kötelezettség, hanem a munkáltatói felelősség egyik legfontosabb eleme. A kockázatértékelés és a megelőzési stratégia szakszerű elkészítésének, rendszeres felülvizsgálatának, valamint a munkavédelmi előírások tényleges betartásának elmulasztása nemcsak hatósági szankciókat, hanem jelentős kártérítési kockázatot is hordoz, tekintettel a munkáltatót terhelő objektív felelősségre. Irodánk a szabályozás változásaira való felkészülésben és a jogszabályoknak megfelelő működés kialakításában is készséggel nyújt támogatást.

Fotó forrása: pexels.com, suntorn somtong

Munkavédelmi szabályok év eleji változása Read More »

MI-modellek fejlesztésével kapcsolatos adatvédelmi megfontolások

Adatvédelem, Hírek / 2026.02.24. / adatkezelés, Adatvédelem, anonimizálás, fejlesztés, GDPR, jogalap, Megfelelés, mesterséges intelligencia, MI modell

Olvasási idő: 5 perc

A mesterséges intelligencia („MI”) gyorsan fejlődő technológiacsalád, amely az ágazatok és a társadalmi tevékenységek teljes spektrumában gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök széles skálájához járul hozzá. Az előrejelzések javításával, a műveleteknek és az erőforrások elosztásának optimalizálásával, valamint az egyének és a szervezetek rendelkezésére álló digitális megoldások személyre szabásával az MI használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára, és társadalmi és környezeti szempontból kedvező eredményeket hozhat.

Az MI használata az elérhető előnyök mellett ugyanakkor bizonyos kockázatokkal is együtt jár. Ezeknek a kockázatoknak a mérséklése érdekében elfogadásra került az Európai Parlament és Tanács mesterséges intelligenciáról szóló 2024/1689 számú rendelete („MI Rendelet”), amelynek több rendelkezése már hatályba lépett. Ugyanakkor számos MI-modell fejlesztéséhez személyes adatokat is felhasználnak, így felvetődhet a kérdés, hogy az MI Rendelet miként érinti az MI rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési folyamatokat.

Az MI Rendelet és a GDPR egymáshoz való viszonya

Az MI Rendelet egyértelművé teszi, hogy nem módosítja a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos uniós szabályok – így a GDPR-ban rögzített követelmények – alkalmazását. Tehát az MI Rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek adatkezelési tevékenységeik során meg kell felelniük a GDPR előírásainak is.

A GDPR az adatvédelemhez való jog érvényesítésén keresztül támogatja más alapvető jogok érvényesülését is, így többek között a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódáshoz és az oktatáshoz való jogot, valamint a vállalkozás szabadságát. Mindezek alapján megállapítható, hogy a GDPR olyan jogi keretet teremt, amely elősegíti a felelős innovációt – így az MI-vel kapcsolatos fejlesztések felelős megvalósítását is.

MI-modellek fejlesztésével kapcsolatos adatvédelmi megfontolások

Az MI-modellek fejlesztésével összefüggésben az Európai Adatvédelmi Testület („EDPB”) önálló véleményt fogadott el az adatvédelmi szempontokról, amik a személyes adatoknak a mesterségesintelligencia-modellekkel összefüggésben történő kezelésével kapcsolatban merülnek fel („Vélemény”).

A Vélemény azt vizsgálja, hogy milyen módon használhatók fel személyes adatok MI-modellek fejlesztése során, valamint, hogy mire szükséges különös tekintettel figyelemmel lenni a személyes adatok felhasználásával létrehozott MI-rendszerek forgalomba hozatalakor.

MI-modellek életciklusa

Az EDPB az MI-modellek életciklusát két szakaszra osztja, hangsúlyozva, hogy bármelyikben előfordulhat adatkezelés. Az első szakasz a modell bevezetését megelőző folyamatokat foglalja magában (ideértve pl. a létrehozást, a fejlesztést, betanítást, finomhangolást). A második szakasz pedig a bevezetési időszakra vonatkozik, amely a fejlesztést követő használatot öleli fel.

Adatkezelők adatkezeléshez fűződő jogalapjának megléte

Az adatvédelmi szabályozás egyik sarokköve, hogy adatkezelésre kizárólag meghatározott jogalap fennállása esetén kerülhet sor. A Vélemény megismétli azt az általános elvárást, hogy az adatkezelőknek kell meghatározniuk az adatkezelési tevékenységeik megfelelő jogalapját.

Az EDPB ugyanakkor megállapította, hogy az MI-modell fejlesztője főszabály szerint hivatkozhat a jogos érdekre, mint jogalapra, ugyanakkor köteles annak fennállását megfelelően alátámasztani. Erre egy– adatkezelési compliance-gyakorlattal rendelkezők számára már ismert – háromlépcsős teszt szolgál, amely alapján megfelelően értékelhető, hogy a jogos érdek ténylegesen fennáll-e.

Az EDPB kiemeli, hogy az érdekmérlegelési tesztben figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy az érintettek észszerűen számíthatnak-e személyes adataik felhasználására. A Vélemény azért jelentős e tekintetben, mert több olyan kritériumot is meghatároz, amelyek segítséget nyújtanak az adatvédelmi hatóságok számára az „ésszerűen belátott”-szempont megítéléséhez.

A Vélemény arra is emlékeztet, hogy amennyiben úgy tűnik, hogy az érintettek érdekei, jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeivel szemben, akkor sincs minden veszve. Az adatkezelő ugyanis mérlegelheti olyan enyhítő intézkedések bevezetését, amelyek korlátozzák a negatív hatást, például álnevesítés, vagy a személyes adatok elfedésére vagy a betanítási adatkészletben hamis személyes adatokkal való helyettesítésére irányuló intézkedések A megfelelő adatvédelmi eszközök bevezetése pedig ismét jogszerűvé teheti az adatok kezelését

Anonimitás

A GDPR a személyes adatok körébe sorol minden olyan információt, amely alapján az érintett személy közvetlenül vagy közvetve azonosítható. Az uniós szerv álláspontja szerint az MI-modellek fejlesztése során a személyes adatok csak akkor használhatók fel, ha azokat megfelelően anonimizálják, és ezáltal a modell esetleges visszafejtésekor sem válik lehetővé az érintettek azonosítása. Az anonimizálás kapcsán az EDPB hangsúlyozza, hogy az illetékes adatvédelmi hatóságoknak minden esetben egyedileg kell megítélniük, hogy az MI-modellt fejlesztő szervezet eleget tett-e ennek a követelménynek. A testület több olyan ajánlott technikát is megfogalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek az anonimitás megőrzésére (pl.: megakadályozzák vagy korlátozzák a betanításhoz használt személyes adatok kinyerését).

Összegzés

Az uniós testület a Véleményben hangsúlyozza, hogy az MI-modellek fejlesztése és bevezetése során is meg kell felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi követelményeknek. Látható, hogy az MI térnyerését és lehetséges kockázatait prioritással kezeli és követi a jogalkalmazás, ezért számos hatósági iránymutatás várható a közeljövőben.

Fotó forrása: pexels.com, Tara Winstead

MI-modellek fejlesztésével kapcsolatos adatvédelmi megfontolások Read More »

Az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozásának alapjai

Hírek, Mesterséges intelligencia / 2026.02.24. / átláthatóság, felelősség, felügyelet, hatóság, jogszabály, kockázat, Megfelelés, mesterséges intelligencia, MI rendelet

Olvasási idő: 4 perc

Az Európai Unió 2024-ben elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét („MI Rendelet”), amely a világon elsőként hozott létre egy átfogó szabályozási keretet a mesterséges intelligencia területén. Az MI Rendelet rendelkezései fokozatosan válnak kötelezővé, egészen 2027. augusztus 2-ig. Az MI Rendelet bizonyos végrehajtási és felügyeleti feladatokat a tagállamok hatáskörébe utal, ennek nyomán 2025 őszén Magyarországon is kihirdetésre került a mesterséges intelligencia („MI”) alkalmazására vonatkozó hazai szabályozási keretrendszer.

Tekintettel arra, hogy az MI Rendeletet az idei év augusztusától szinte teljeskörűen alkalmazni kell, a felkészülés elősegítése érdekében a CLVPartners mesterséges intelligenciával foglalkozó hírlevél-sorozatot indít. A cikksorozat célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó jogi kérdéseket gyakorlatorientált, ugyanakkor közérthető módon mutassa be. A sorozat első részében a hatályos uniós és magyar szabályozási keretrendszer alapvető koncepcióját, valamint annak főbb célkitűzéseit ismertetjük.

MI Rendelet célja, szabályozásának koncepciója

Az MI a leggyorsabban fejlődő technológiai területek egyike, amelynek alkalmazása egyes előrejelzések szerint a gazdasági és társadalmi tevékenységek széles körében jelentős előnyökkel járhat. Az Európai Unió ugyanakkor felismerte, hogy a MI használata számos kockázatot is magában hordoz, így például a nem megfelelő módon történő használata veszélyeztetheti az uniós jog által védett alapvető jogokat és szabadságokat.

Az MI Rendelet célja, hogy az MI-rendszerek fejlesztése és alkalmazása felelősségteljes keretek között valósuljon meg. Fontos kiemelni, hogy az MI Rendelet nemcsak az Európai Unióban működő gyártókat, importőröket, forgalmazókat és szolgáltatókat érinti, hanem az EU-n kívüli vállalatokat is, ha azok termékei vagy szolgáltatásai elérhetők az uniós piacon, vagy hatással vannak uniós állampolgárokra. Ennek érdekében az MI Rendelet kötelezettségeket ír elő az MI-rendszerek fejlesztői és felhasználói számára, valamint egységes szabályozási rendszert hoz létre az uniós piacon való engedélyezésükre. Az MI Rendelet rögzíti, hogy szabályozási kerete az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítését, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia elterjedését szolgálja. Célja továbbá a megkülönböztetés és a torzítások kiküszöbölése, miközben biztosítja az uniós alapértékek és alapvető jogok érvényesülését, valamint hatékony védelmet nyújt az MI-rendszerekből eredő kockázatokkal szemben.

Az MI Rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amely szerint az MI-rendszereket négy kockázati kategóriába sorolja, és az egyes kategóriákhoz eltérő szabályokat és kötelezettségeket rendel. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő, úgynevezett tiltott MI-rendszerek – például a kognitív viselkedésmanipuláció vagy a munkahelyi érzelemfelismerés – alkalmazása az Európai Unióban már jelenleg is tilos. A nagy kockázatú MI-rendszerekre szigorú követelmények vonatkoznak, így különösen tesztelési, átláthatósági és emberi felügyeleti kötelezettségek, és csak ezek teljesítését követően hozhatók forgalomba. Ide tartoznak többek között az egészségügyi diagnosztikában, az önvezető járművekben vagy a biometrikus azonosításban alkalmazott rendszerek. A csekély kockázatú MI-rendszerek esetében – mint például a chatbotok – elsősorban átláthatósági kötelezettségek érvényesülnek, míg a minimális vagy kockázatmentes MI-rendszerekre az MI Rendelet nem állapít meg külön szabályokat.

Az MI Rendelet minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály, amelyet jogforrási jellegéből fakadóan nem lehet nemzeti jogba átültetni, és önálló kihirdetése sem szükséges. Ennek köszönhetően az MI Rendelet egységes jogi keretet teremt a mesterséges intelligencia szabályozására az Európai Unió egészében.

Magyar szabályozás

Az MI Rendelet az egységes uniós szabályozási keret megteremtésén túl több kötelezettséget is előír a tagállamok számára. Ennek megfelelően a tagállamok – így Magyarország is – megkezdték azon intézményi és jogi keretek kialakítását, amelyek az MI Rendelet rendelkezéseinek hatékony végrehajtását és felügyeletét hivatottak biztosítani.

Az MI Rendelet értelmében az egyes kockázati kategóriákba sorolt MI-rendszerekkel szemben előírt követelmények betartásának felügyelete a tagállamok hatáskörébe tartozó feladat lesz. Ennek értelmében a tagállamoknak kötelezettsége kijelölni egy piacfelügyeleti hatóságot és egy, a műszaki megfelelőség vizsgálatáért felelős bejelentő hatóságot. Továbbá minden tagállamnak létre kell hoznia szabályozói tesztkörnyezeteket a biztonságos és jogszerű MI fejlesztések támogatására.

E követelmények érvényesülésének biztosítása érdekében az Országgyűlés 2025 őszén elfogadta az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvényt („MI Törvény”), amely megteremti a hazai hatósági és intézményi struktúra alapjait. Az MI Törvény végrehajtására szolgál továbbá az októberben kihirdetett, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról szóló 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet („MI Korm. Rendelet”), amely részletes szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságok működésére vonatkozóan.

Az MI Törvény alapján a bejelentő hatósági feladatokat egyetlen szerv, az MI bejelentő hatóság látja el. E hatóság feladata azon megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, amelyek a nagy kockázatú MI-rendszerek műszaki megfelelőségét előzetesen vizsgálják és igazolják. Az MI Korm. Rendelet rendelkezései alapján e feladatkörben a Nemzeti Akkreditáló Hatóság jár el.

Az MI Törvény értelmében a piacfelügyeleti feladatokat szintén egyetlen hatóság látja el. A piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az MI-rendszerek jogszerű alkalmazásának vizsgálata a forgalomba hozatalt követően. A törvény emellett előírja az MI piacfelügyeleti hatóság számára egy MI-szabályozói tesztkörnyezet létrehozását és működtetését 2026 augusztusától, valamint azt is, hogy a hatóság kapcsolattartási pontként járjon el. Az MI Korm. Rendelet rendelkezései alapján e feladatok ellátásáért a nemzetgazdasági miniszter felel.

Az MI Törvény továbbá létrehozza a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely koordináló és tanácsadó testületként működik. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács feladata, hogy iránymutatások és állásfoglalások révén elősegítse az MI Rendelet hazai végrehajtását egységes értelmezését.

Összefoglalás

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az Európai Unió 2024-ben – a világon elsőként – olyan átfogó szabályozási keretrendszert fogadott el, amelynek elsődleges célja az emberközpontú, átlátható és megbízható mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdítása, az uniós alapértékek és alapvető jogok védelme, valamint az MI-rendszerekből fakadó kockázatok megfelelő kezelése. Az MI Rendelet kockázatalapú szabályozási koncepciót alkalmaz, amely az egyes MI-rendszerek kockázatához igazodva differenciált előírásokat határoz meg.

Az MI Rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, ugyanakkor a végrehajtási és felügyeleti feladatok ellátását nemzeti hatáskörbe utalja. Ennek eredményeként Magyarország 2025 őszén megalkotta az MI Rendelet hazai végrehajtását biztosító MI Törvényt és a kapcsolódó MI Korm. Rendeletet.

Fotó forrása: pexels.com, Dušan Cvetanović

Az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozásának alapjai Read More »

Kiberbiztonság – új előírások, új feladatok

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás / 2025.08.27. / Kiberbiztonság, Megfelelés, NIS 2 Irányelv

Idén január 1-jén lépett hatályba a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény („Kiberbiztonsági Törvény”), amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelvére (2022. december 14.) (általános EU-s kiberbiztonsági irányelv, a továbbiakban: „NIS2 Irányelv”) tekintettel született és amelynek célja az információs társadalmat érő fenyegetések miatt az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklése és a kulcsfontosságú ágazatokban a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása. A Kiberbiztonsági Törvény és a kapcsolódó jogszabályok szigorú követelményeket és ezek elmulasztása esetén súlyos jogkövetkezményeket írnak elő.

Mivel számos társaságot támogatunk a NIS2 Irányelvnek és a Kiberbiztonsági Törvénynek való megfelelésre való felkészülésben, jelen cikkünk célja, hogy valamennyi, lehetségesen érintett cég figyelmét felhívjuk a Kiberbiztonsági Törvény közeljövőben aktuálissá váló előírásaira, azaz a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződéskötéssel és az audit lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségekre és határidőkre.

Az érintett szervezetek köre

A Kiberbiztonsági Törvény széles körben meghatározza azokat a szervezeteket, akik kötelesek ellenőrizni elektronikus rendszereik biztonságát és ezt auditálni. Azok a magánszektorbeli vállalkozások, amelyek bizonyos méretet elérnek és kiemelten kockázatos vagy kockázatos ágazatba sorolt tevékenységet végeznek, ebbe a körbe tartoznak, az alábbiak szerint:

Méret tekintetében azok a vállalkozások érintettek, amelyek középvállalkozásoknak minősülnek, vagy meghaladják a középvállalkozásokra vonatkozóan előírt küszöbértékeket, vagyis amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél több, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
A tevékenységi körre vonatkozó feltétel, hogy a vállalkozások (kiemelten) kockázatos ágazatban működjenek, például egészségügy, hírközlési szolgáltatás, digitális infrastruktúra (felhőszolgáltató, adatközponti szolgáltatást nyújtó szolgáltató), élelmiszerelőállítás, -feldolgozás, -forgalmazás, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás, vagy gép, gépi berendezés gyártás területén.

Amennyiben nem egyértelmű, hogy a szabályozás alapján a kötelezettségek kiterjednek-e az adott cégre, javasolt ezt a jogszabály átvizsgálásával mihamarabb tisztázni.

Kiberbiztonságra vonatkozó kötelezettségek

Audit szerződés:

Az érintett vállalkozások aktuális kötelezettsége, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága („SZTFH”) által nyilvántartásba vett kiberbiztonsági audittevékenység végzésére jogosult, független gazdálkodó szervezettel mint auditorral szerződést kössenek az elektronikus rendszerük kiberbiztonságának ellenőrzése érdekében. Az SZTFH már folyamatosan küldi az értesítéseket a lehetségesen érintettek részére, melyben egyúttal előírja, hogy a szerződés megkötésének tényét 2025. szeptember 15-ig igazolni is szükséges felé. A kötelezettség elmulasztása esetén a vállalkozással szemben 1 -15 millió Ft bírság szabható ki.

Kiberbiztonsági audit:

Az auditorral történő szerződést követően 2026. június 30-ig el kell végezni a kiberbiztonsági auditot, mely során ellenőrzésre kerül az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolása, valamint a biztonsági osztályba sorolás szerinti védelmi intézkedések megfelelősége. Az audit elmaradása súlyos szankciókat vonhat maga után, akár az előző évi árbevétel 2%-át is elérő, de legalább 1 millió, legfeljebb 150 millió forintos bírság formájában.

A kiberbiztonsági audit hosszabb időt is igénybe vehet a vállalkozás méretétől, illetve a tevékenység technológiai és szervezeti összetettségétől függően. Éppen ezért célszerű a felülvizsgálat időpontját és ütemezését előre megtervezni, hogy a folyamat ne csak megfelelési célt szolgáljon, hanem ténylegesen feltárja azokat a területeket is, ahol további teendők vagy hiányosságok lehetnek. Ilyen lehet például az adatvédelmi megfelelés felülvizsgálata, az információbiztonsági szabályzatok aktualizálása, vagy a kockázatkezelési eljárások finomhangolása.

Megfelelés jelentősége

A szigorodó kiberbiztonsági szabályozás és a magas bírságkockázat miatt a megfelelés nem pusztán jogi kötelezettség, hanem kiemelt üzleti érdek is. Elérhető előnyök:

csökken a pénzügyi és reputációs kockázat;
erősödik a vállalkozás kiberbiztonsági védelme és digitális stabilitása;
megfelelő szerződéssel kiszámíthatóvá válik az audit tartalma, ütemezése, feladat- és felelősségi körök meghatározása;
egyidejűleg áttekinthetőek az adatvédelmi szempontok, szükség esetén felülvizsgálhatóak az adatvédelmi hatásvizsgálati dokumentumok, ezáltal teljesül a NAIH által elvárhat elszámoltathatóság elvének való megfelelés.

Fotó forrása: Brian Penny, pixabay.com

Kiberbiztonság – új előírások, új feladatok Read More »

Munkavédelmi szabályok év eleji változása

Az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozásának alapjai

Kiberbiztonság – új előírások, új feladatok

Elérhetőségek

Szakterületek

Aktualitások