CLVPartners

CLV-02
Menu

munkavédelem

A munkavédelem szabályai 2025-ben

Hírek, Munkajog / / ,

2024. december végén kihirdetésre került a jogi versenyképesség érdekében megalkotott jogszabálymódosítás, amely munkavédelmi tárgyú változásokat is tartalmaz. Jelen cikkünkben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: „Munkavédelmi Törvény”) 2025-ben életbe lépő új szabályait foglaljuk össze.

Dokumentumkészítési kötelezettség egyszerűsödése

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, majd indokolt esetben köteles elvégezni. 2025. január 1-től a Munkavédelmi Törvényben meghatározott időszakos elvégzés kötelezettsége meghosszabbításra került 5 évre (az eddig 3 évvel szemben). Ezen kötelezettségek mostantól arra az esetre is kiterjednek, ha a munkáltató tevékenységi köre megváltozik.

Továbbá a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kockázatértékelés részét képezze a megelőzési stratégia, illetve az egyéni védőeszközök juttatási rendje, így a jövőben nem szükséges ezekről külön dokumentumban rendelkezni.

Munkavédelem körébe tartozó feladatok elvégzésére jogosult személyek változása

A Munkavédelmi Törvény számos esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyásához köti bizonyos munkaegészségügyi feladatok szakmai képesítéssel rendelkező személyek általi ellátását, azonban a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy egyes esetekben célszerű az orvosi jóváhagyás mellőzése, és a meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyek önállóan is végezhetik az egyes munkaegészségügyi szaktevékenységeket, amellyel megkönnyítik a vállalkozások helyzetét.

Így 2025. július 1-től a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat, a mentési terv munkaegészségügyi tartalmának elkészítését, a munkavédelmi oktatási tematika elkészítését foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy önállóan elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy továbbra is jogosult végezni.

A kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat szintén a fent felsorolt szakképesítéssekkel rendelkező személyek lesznek jogosultak ellátni; ez a könnyítés továbbá kiterjed a legalacsonyabb, ún. III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztató munkáltatókra is. Ugyancsak ez vonatkozik majd a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakításával kapcsolatos feladatok ellátására is 2025. július 1-től.

Ugyanezen indokok mentén módosul az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének meghatározásával, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok elvégzésére jogosultak köre is 2025. július 1. napjától. E feladatok ellátására jogosult lesz a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy. Orvosi jóváhagyással pedig népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy továbbra is eljárhat.

 Összegzés

A január 1-től életbe lépett, valamint a később, július 1-től bevezetésre kerülő változásoknak köszönhetően a vállalkozások egyszerűbben tehetnek majd eleget a munkavédelmi előírásoknak mind adminisztratív, mind operatív szempontból.

Amennyiben bármilyen kérdésük felmerülne a módosítások gyakorlatban való alkalmazásával, vagy egyéb munkavédelmi szabály teljesítésével kapcsolatban, Irodánk szívesen áll rendelkezésükre.

(Kép forrása: Luis Quintero, pexels.com)

2024. január 1-től az egyes munkajogi tárgyú jogszabályok módosultak, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Hírek, magyar, Munkajog / / , , , ,

Az alábbiakban ismertetjük a lefontosabb változásokat.

1. Munkajogi tárgyú jogszabálymódosulások

   1.1  Foglalkoztatási igazolás bevezetése

A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, kivéve az alkalmi foglalkoztatás esetét. A módosítás biztosítja, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne többféle különböző dokumentumot, hanem csak egy egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

A foglalkoztatási igazolás elektronikus formában kerül kiállításra, melynek adattartalmát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani. A foglalkoztatási igazolást a munkavállaló kérésére papír alapon a rendelkezésére kell bocsátani.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére.

A foglalkoztatási igazolás adattartalma kiegészül, illetve megváltozik.

  1.2 Megőrzési kötelezettség

Fontos újdonság, hogy januártól nem csak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, hanem valamennyi ilyen adatot és foglalkoztatási igazolást is meg kell őrizni a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig.

Ugyanakkor, a munkáltatókat terhelő megőrzési kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a jövőben az állami nyilvántartások tartalmazzák.

  1.3 Szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak a munkavállaló által kért időpontban kell kiadnia a gyermekek után járó pótszabadságot is. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt értesítenie kell a munkáltatót az ilyen szabadság iránti kérelméről, csakúgy, mint a szülői szabadság esetén.

  1.4 Képernyő előtti munkavégzés szabályai

A munkáltató továbbra is köteles biztosítani, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, megszűnik a képernyő előtti munkavégzés napi 6 óra időtartamra, illetve a napi munkaidő 75%-ban való korlátozása.

  1.5 Munkaköri alkalmasság vizsgálata

A munkaköri alkalmassági vizsgálat 2024. szeptember 1-től nem lesz általánosan kötelező a munkavállalók részére. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket, amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles, továbbá ezt a munkáltató is elrendelheti. A kötelező eseteket miniszteri rendelet fogja meghatározni.

2. Munkavédelemmel kapcsolatos jogszabálymódosulások 

  2.1  Szakmai képesítésre vonatkozó szabályok

A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni.

  2.2 Munkavédelmi oktatás

A munkáltató köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót munkába álláskor és a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor.

A változás 2024. február 1.-től lehetővé teszi, hogy meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatást a munkáltató az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával teljesíthesse.

Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

   2.3 Munkabalesettel kapcsolatos szabályok

A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is ki kell vizsgálnia, dokumentálnia, méghozzá új munkabaleseti jegyzőkönyv minta alapján.

   2.4 Munkavédelmi képviselő

Az újdonságot az jelenti, hogy a munkavédelmi képviselő választására határidőt rendel a jogszabály. Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül kell a munkavédelmi képviselő választást megtartani tartani.

A Végleges Home Office Szabályok

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , , ,

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy elfogadásra és kihirdetésre került a 2021. évi CXXX. számú törvény (a továbbiakban: „Törvény”), amely veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 3. napjától hatályos kormányrendeleti távmunkavégzési szabályozást szentesítette.

Emlékeztetőül, a nyári kormányrendelet a munkavédelmi szabályokat is az új koncepcióhoz igazította és azon munkavállalók számára, akik számítástechnikai eszközzel végezték munkájukat, a munkáltatónak lehetősége volt írásban tájékoztatni a vonatkozó munkavédelmi előírásokról, és munkavállaló kötelezettsége és felelőssége olyan munkavégzési hely kiválasztása, amely folyamatosan megfelelt a közölt munkavédelmi előírásoknak. Szintén a kormányrendelet tette lehetővé azt, hogy a munkáltatók a távmunkavégzésre tekintettel adómentes költségtérítést adjanak a munkavállalóik számára a havi minimálbér 10%-nak erejéig. A nyári szabályozás azonban csak átmeneti megoldásként szolgált, hiszen annak hatálya a veszélyhelyzet idejére szólt, így mindez idáig kérdéses volt, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével milyen szabályokat kell majd alkalmazni.

A törvény azonban a Kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit beépítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény és személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, így a távmunkavégzés szabályai, valamint az ahhoz kapcsolódó munkavédelmi rendelkezések és az adómentes költségtérítés szabályai a rendes jogrendszer részévé válnak, így azok hosszú távon is velünk maradnak.

Azon munkáltatók, akik a kormányrendeletre tekintettel már módosították munkaszerződéseiket, nincs tennivalójuk azok, akik eddig még nem éltek az új szabályozással, most célszerű kihasználni a veszélyhelyzet megszűnéséig hátralévő időt, amikor az új törvények hatályba lépnek.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

Munkavédelmi képviselő választás

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , ,

Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani.
A munkavédelemről szóló törvény változása folytán azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. A munkáltató kötelezettsége a választás feltételeinek biztosítása.

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.