iránymutatás

Olvasási idő: 5 perc

2024. június 12-én új korszak kezdődött a mesterséges intelligencia („MI”) szabályozásában: elfogadásra és közzétételre került az Európai Uniómesterséges intelligenciáról szóló rendelete („MI Rendelet”). A jogszabály célja, hogy keretet adjon az MI biztonságos, átlátható és felelős fejlesztésének és alkalmazásának az Európai Unióban. Annak érdekében, hogy megfelelően értelmezni tudjuk az MI Rendeletben előírt kötelezettségeket, mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy pontosan milyen szervezetekre, tevékenységekre vagy technológiai megoldásokra vonatkozik a szabályozás.

Cikksorozatunk második részében ezért az MI Rendelet hatályával kapcsolatos legfontosabb szabályokat vesszük górcső alá, hogy segítsünk ügyfeleinknek időben megkezdeni a megfelelésre való felkészülést, és felismerni, ha működésük során olyan MI-rendszereket fejlesztenek vagy használnak, amelyekre az MI Rendelet előírásai alkalmazandók.

MI Rendelet hatályával kapcsolatos legfontosabb szabályok

MI Rendelet szabályozásának tárgya

Az MI Rendelet alapvetően az MI-rendszerek szabályozására terjed ki. Ennek megfelelően elsőként fontos azt azonosítani, hogy mi minősül MI rendszernek.

A MI Rendelet alapján az MI-rendszer olyan gépi alapú rendszer, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy különböző szintű autonómiával működjön, és a telepítését követően képes legyen alkalmazkodni. Ezek a rendszerek explicit vagy implicit célok érdekében elemzik a kapott bemeneteket, és azok alapján generálnak kimeneteket – például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket –, amelyek hatással lehetnek a fizikai vagy virtuális környezetre.

A MI-rendszereket alapvetően az különbözteti meg a hagyományos szoftvermegoldásoktól, hogy képesek a bemeneti adatokból tanulni, azok alapján következtetéseket levonni, illetve modelleket alkotni. Ezzel szemben a klasszikus programozási megközelítésekre épülő, egyszerűbb szoftverrendszerek – ideértve azokat a rendszereket is, amelyek kizárólag előre meghatározott, ember által rögzített szabályok alapján hajtanak végre automatizált műveleteket – nem rendelkeznek ilyen tanulási vagy adaptációs képességekkel. Ennek következtében ezek a megoldások nem minősülnek MI-rendszernek, és így a vonatkozó szabályozás hatálya sem terjed ki rájuk.

Hagyományos szoftvermegoldásnak tekinthetők például az olyan alkalmazások, amelyek működése teljes mértékben előre meghatározott szabályokon alapul, és nem képesek önálló tanulásra vagy adaptációra. Ilyen lehet többek között egy hagyományos számológép, a Microsoft Excel egyes alapvető funkciói, illetve azok a pénzügyi előrejelzésekhez használt teljesítményértékelő szoftverek, amelyek kizárólag múltbeli adatok feldolgozására és egyszerű statisztikai következtetések levonására alkalmasak.

Fontos továbbá kiemelni, hogy az MI-rendelet főszabály szerint bizonyos speciális területekre nem alkalmazandó. A szabályozás hatálya nem terjed ki a katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célból alkalmazott MI-rendszerekre, valamint azokra a rendszerekre, modellekre és eredményekre sem, amelyeket kifejezetten tudományos kutatás és fejlesztés céljára hoztak létre. Emellett a rendelet nem vonatkozik azokra a természetes személyekre sem, akik az MI-rendszereket kizárólag személyes, nem szakmai célból használják.

Területi és személyi hatály

Az MI Rendelet hatálya nem korlátozódik kizárólag az Európai Unió területén letelepedett szereplőkre. A szabályozás minden olyan MI-rendszerre alkalmazandó, amelyet az Európai Unió belső piacán hoznak forgalomba, helyeznek üzembe vagy használnak. Ennek megfelelően a rendelet bizonyos esetekben az Unión kívül letelepedett szereplőkre is kiterjed.

A szabályozás alapvetően minden olyan szereplőre kiterjed, aki kapcsolatba kerül MI-rendszerekkel a fejlesztéstől a felhasználásig. Ennek megfelelően a MI Rendelet hatálya alá tartozhatnak többek között a fejlesztők, szolgáltatók, forgalmazók, importőrök, telepítők, üzemeltetők, valamint a rendszerek felhasználói is

Időbeli hatály

Az MI Rendelet rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az MI Rendelet egyes előírásai már jelenleg is hatályosak. Ezek közé tartoznak többek között a fogalommeghatározásokra vonatkozó rendelkezések, az elfogadhatatlan kockázatot jelentő – azaz tiltott – MI-rendszerekre vonatkozó szabályok, az általános célú MI-modellekre irányadó kötelezettségek, valamint az MI-jártasságra, a hatósági felügyeletre és a szankciókra vonatkozó előírások.

Kiemelt jelentőséggel bír az úgynevezett MI-jártasság követelménye. E rendelkezés értelmében az MI-rendszert alkalmazó szervezetek kötelesek biztosítani, hogy a rendszert kezelő vagy működtető személyek megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezzenek az MI-vel kapcsolatban.

Az MI Rendelet hatályos szövege szerint a rendelkezések túlnyomó része 2026. augusztus 2-án válik alkalmazandóvá. Mindazonáltal az Európai Bizottság a digitális omnibusz csomag keretében már 2025 novemberében javaslatot tett arra, hogy egyes szabályok alkalmazását legfeljebb 18 hónappal elhalasszák.

A végrehajtással kapcsolatban további bizonytalanságot okoz, hogy a Bizottságnak 2026. február 2-ig iránymutatást kellett volna közzétennie a nagy kockázatú MI-rendszerek besorolásáról. Ez az iránymutatás kulcsfontosságú annak meghatározásához, hogy egy adott MI-alkalmazás magas kockázatúnak minősül-e, és ennek következtében szigorúbb dokumentációs, megfelelési és felügyeleti követelmények vonatkoznak-e rá. Az iránymutatás közzététele azonban egyelőre elmaradt. Emellett több tagállamban is nehézségek merültek fel a rendelet végrehajtásáért felelős hatóságok kijelölésében.

Mindezek következtében a hatálybalépés és az egyes rendelkezések gyakorlati alkalmazása tekintetében jelenleg is jelentős bizonytalanság tapasztalható.

Hazai szabályozás

A rendeleti forma miatt a magyar szabályozás alapvetően kiegészítő jellegű az uniós szabályokhoz képest. Ennek megfelelően az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény („MI Törvény”) kizárólag azokra az ügyekre, szervezetekre és MI-rendszerekre vonatkozik, amelyek Magyarországot vagy annak területét érintik.

Az időbeli hatály tekintetében a MI Törvény főszabályként 2025 decemberétől alkalmazandó, azonban kivételt képez a szabályozói tesztkörnyezetre vonatkozó rendelkezés, amely 2026. augusztus 2-án lép hatályba.

Összegzés:

Az MI Rendelet azokat a rendszereket szabályozza, amelyek képesek a bemeneti adatok alapján tanulni, következtetéseket levonni vagy autonóm módon kimeneteket generálni, míg a kizárólag előre meghatározott szabályok szerint működő hagyományos szoftverek nem tartoznak a hatálya alá. Az MI Rendelet területi hatálya széles, mivel nemcsak az EU-ban letelepedett szereplőkre vonatkozik, hanem azokra is, akik az uniós piacon hoznak forgalomba MI-rendszereket vagy azok kimeneteit az EU-ban használják. A szabályozás a fejlesztéstől a felhasználásig valamennyi érintett szereplőre kiterjed. Bár az MI Rendelet szabályai fokozatosan válnak alkalmazandóvá, több kulcsfontosságú rendelkezés már hatályos, ugyanakkor a végrehajtással kapcsolatos iránymutatások és intézményi feltételek hiánya jelenleg bizonytalanságot okoz a gyakorlati alkalmazásban.

Kép forrása: pexels.com, Tara Winstead