felelősség

Olvasási idő: 7 perc

Ahogyan arról rendkívüli hírlevelünkben írtunk, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény („Munkavédelmi Törvény”) 2026. január 1-től új szabályokat ír elő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása kapcsán a munkáltató szervezetek részére. Jelen cikkünkben összefoglaljuk e kötelezettség teljesítéséhez szükséges előírásokat.

Alapelvek és követelmények

A Munkavédelmi Törvény részletesen meghatározza azokat a követelményeket, amelyek figyelembevételével a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. E körben a foglalkoztatónak törekednie kell a veszélyek elkerülésére, értékelnie kell az el nem kerülhető veszélyeket, valamint a veszélyeket azok keletkezési helyükön kell leküzdenie. Továbbá a vállalat köteles figyelembe venni a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál az emberi tényezőket is, alkalmazni a műszaki fejlődés eredményeit, a veszélyes megoldásokat kevésbé veszélyessel kiváltani és a munkavállalókat megfelelően utasítani. A cégnek egységes és átfogó megelőzési stratégiát kell kialakítania, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

Kockázatértékelés szerepe

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a kockázatértékelés elkészítése és fenntartása – és annak részeként a kockázatkezelés és a megelőző intézkedések meghatározása -. Az értékelést szakember végzi, amelynek keretében azonosítja a veszélyforrásokat, meghatározza a veszélyeztetett munkavállalók körét, valamint felbecsüli a veszély jellegét és a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni, majd indokolt esetben – de legalább ötévente – felül kell vizsgálni. Indokolt esetnek minősül a technológia, a munkaeszköz, a munkavégzés módjának megváltozása, vagy a munkáltató tevékenységi körének változása is. Szintén indokolt eset, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben munkabaleset, foglalkozási megbetegedés következett be. E feladatok elvégzése minden esetben munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, melyek csak meghatározott szakképzettséggel láthatók el.

Kockázatértékelés elvégzésére jogosultak

A Munkavédelmi Törvény differenciált szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a kockázatértékelést és a megelőzési stratégia munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi tartalmát milyen szakképzettséggel rendelkező személy végezheti, különös tekintettel a veszélyességi osztályra és a foglalkoztatottak létszámára. A részletszabályokat a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: „MüM Rendelet”) fogalmazza meg, oly módon, hogy a foglalkoztatókat veszélyességi osztályokba sorolja és ehhez mérten írja elő, hogy milyen képzettséggel rendelkező személy láthatja el a feladatokat.

A III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók (pl. ide tartoznak a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók, a számítástechnikai infrastruktúrát szolgáltatók, és a nagy- és kiskereskedelem általában) esetében 2025. július 1. óta nincs változás, a MÜM Rendelet értemében foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is ellátható a tevékenység.

2026 január 1-től újdonság, hogy a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a MüM Rendelet szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt, így például papírgyártás, gyógyszergyártás, gépgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, dohánytermék gyártása tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

Ugyancsak az idei évtől került bevezetésre, hogy a kockázatértékelés elkészítése a MüM Rendelet szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek, például papírgyártás, gyógyszergyártás, gépgyártás esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

Távmunkavégzés eltérő szabályai

Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A munkavégzés ekkor a munkáltató, vagy megállapodás alapján a munkavállaló által biztosított eszközzel történhet. A munkavállaló által biztosított eszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról, ennek fenntartása pedig a munkavállaló feladata.

Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközzel történik, az csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen történhet, a munkáltató pedig rendszeresen ellenőrzi a munkakörülményeket és az előírások betartását.

Eltérő a helyzet, ha a munkavégzés számítástechnikai eszközzel történik. Ekkor a munkáltató nem köteles kockázatértékelést lefolytatni, elegendő, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól és kötelezi a munkavállalót e szabályok betartására és nyilatkoztathatja, hogy e kötelezettségét tudomásul vette. A munkáltató a munkaeszközökről jegyzéket vezethet. A távmunkavégzés helyét a munkavállaló e feltételeknek megfelelően köteles megválasztani. Az előírások betartását persze a munkáltató számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti. Jóllehet, ez esetben nem szükséges egyedi kockázatértékelés, de a munkavállaló megfelelő tájékoztatása és rendszeres ellenőrzése a munkáltató munkavédelmi kötelezettsége.

Munkáltató kötelezettsége, felelőssége

A munkáltató folyamatos felelőssége nem merül ki a dokumentáció elkészítésében. Gondoskodnia kell a munkavállalók megfelelő tájékoztatásáról és utasításáról, a munkakörülmények és az előírások betartásának rendszeres ellenőrzéséről, a biztonságos munkaeszközök biztosításáról, valamint a rendellenességek és bejelentések haladéktalan kivizsgálásáról. Emellett biztosítani kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát és állapotát, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jogszabályszerű kivizsgálását.

A munkavédelmi szabályok betartásának a munkáltatói kárfelelősség szempontjából is kiemelkedő jelentősége van, mivel a munkáltatót objektív felelősség terheli a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. A felelősség alóli mentesüléshez bizonyítania szükséges, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. E szigorú szabályozás értelmében a munkavédelmi előírások elmulasztása mindenképp a munkáltató terhére értékelendő körülmény, mindezek miatt különösen fontos, hogy a munkáltatónál minden esetben naprakész munkavédelmi intézkedések legyenek hatályban, és azok megfelelően, ellenőrizhető módon legyenek dokumentálva.

Összegzés

A munkavédelmi szabályok egyértelművé teszik, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítása nem pusztán formai kötelezettség, hanem a munkáltatói felelősség egyik legfontosabb eleme. A kockázatértékelés és a megelőzési stratégia szakszerű elkészítésének, rendszeres felülvizsgálatának, valamint a munkavédelmi előírások tényleges betartásának elmulasztása nemcsak hatósági szankciókat, hanem jelentős kártérítési kockázatot is hordoz, tekintettel a munkáltatót terhelő objektív felelősségre. Irodánk a szabályozás változásaira való felkészülésben és a jogszabályoknak megfelelő működés kialakításában is készséggel nyújt támogatást.

Fotó forrása: pexels.com, suntorn somtong