CLVPartners

cégjog

Bővül a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek köre

A belföldi jogi személyek, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozókat is – már eddig is kellett, hogy rendelkezzenek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával.

azonban bővült a fenti kötelezettek köre, és immáron a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is köteles legalább egy és azzal működése során rendelkezni. A bankszámla nem csupán forint alapú lehet, illetve több, akár eltérő devizájú bankszámlával is rendelkezhet az adózó. Az, hogy adott vállalkozó számára milyen bankszámlá(ka)t érdemes nyitni, számtalan tényezőtől (pl.: adófizetési kötelezettség, könyvvitel, árbevétel pénzneme, banki konstrukciók) függhet, így ezeket érdemes előre végig gondolni.

A kötelezettek főszabály szerint kötelesek pénzeszközeiket pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

Az első pénzforgalmi számlát az számított 15 napon belül kell megnyitni. Ebből kiindulva a megfelelő bankszámlával jelenleg nem rendelkező magyarországi fióktelepek mihamarabb kötelesek ennek pótlása iránt intézkedni.

A bankszámla nyitása általában személyesen történik (ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes bankok személyes megjelenési kötelezettség nélkül, akár online is biztosítják ennek lehetőségét). Tipikusan a cég törvényes képviselője (pl.: ügyvezető) jogosult a számlanyitásra, ugyanakkor a banki követelményeknek megfelelően meghatalmazott eljárására is lehet lehetőség. A bankszámla nyitásához tipikusan legalább az alábbi eredeti/hiteles dokumentumok bemutatása szükséges: hatályos létesítő okirat, képviselő ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintája / közjegyzői aláírási címpéldánya, induló vállalkozás esetén cégbírósági bejegyző végzés, működő vállalkozás esetén 30 napnál nem régebbi közhiteles cégkivonat, eljáró személy személyazonosító okmányai. A felsorolás természetesen nem teljeskörű, az ugyanis függ az adott bank feltételeitől, illetve az adózó vállalkozási formájától egyaránt.

(Kép forrása: Kampus Production, pexels.com)

 

 

 

 

 

 

 

A számviteli törvényt érintő legfontosabb, aktuális változások

Tavaly év végén kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely – többek között – módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számviteli Törvény”) egyes rendelkezéseit. Cikkünkben a Számviteli Törvényt érintő fontosabb módosításokat foglaljuk össze.

2024. november 29. napjától hatályos változások

  • Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztásának következménye

Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget bármely Számviteli Törvénybeli közzétételi vagy letétbe helyezési kötelezettségének – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is -, bármely harmadik fél (pl.: természetes személy, jogi személy, hatóság) kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

  • Fenntarthatósági jelentéssel összefüggő új rendelkezések

A Számviteli Törvény kimondja, hogy azon vállalkozók, akik fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, továbbá azon személyek, akik ezt önkéntes alapon vállalják, kötelesek fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani. Ez azt eredményezi, hogy fenntarthatósági jelentés készítése esetén speciális képesítéssel rendelkező könyvvizsgáló járhat csupán el. Erre az érintett könyvvizsgáló megbízásakor és megválasztásakor tehát figyelemmel kell majd lenni. Az átmeneti szabályok értelmében a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentés, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés kapcsán a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.

2025. január 1. napjától hatályos változások

  • Kötelező könyvvizsgálat értékhatárának megemelése

Főszabály szerint valamennyi kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetén kötelező a könyvvizsgálat. Ezen kötelezettség alól azonban – bizonyos értékhatár és foglalkoztatotti létszám alapján – van kivétel. A Számviteli Törvény az értékhatár összegét módosította (duplázta meg), így jelenleg nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában

  • a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
  • a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Ha bármelyik fenti feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra.

A módosított feltételeket először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

  • Az egyszerűsített éves beszámolót érintő értékhatár változás

További általános szabály, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások éves beszámolót és üzleti jelentést kötelesek készíteni. Ezen szabály alól azonban csakugyan létezik – értékhatár és foglalkoztatotti létszám szerinti kivétel. Az értékhatárok megduplázódására tekintettel jelenleg egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három érték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az általános szabály, hogy az új, megemelt értékhatárokat a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó saját döntése szerint akár már a is alkalmazhatja a magasabb értékhatárokat.

A fenti számviteli szabályok hatálybalépésére, illetve alkalmazhatóságára figyelemmel valamennyi érintett számára javasolt megvizsgálni, hogy azok mennyiben és milyen módon érintik jelenlegi és jövőbeli működésüket és gyakorlatukat.

(Kép forrása: Tima Miroshnichenko, pexels.com)

 

TEÁOR kódokkal kapcsolatos újévi változások

Bevezetés

Az elmúlt két évtizedben a gazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül, mely hatására a korábbi gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere („TEÁOR”) már nem tudta megfelelően tükrözni a valós üzleti folyamatokat. Erre reagálva az Európai Uniós jogalkotó módosította a NACE osztályozási rendszert, aminek eredményeként 2025. január 1-jétől a 2008 óta használt TEÁOR’08 helyébe, a TEÁOR’25 lép. Cikkünkben összegyűjtöttük a váltással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kötelezettségeket.

Az átfordítás menete:

  • Főtevékenységek esetén:

2025. január első napjaiban a Központi Statisztikai Hivatal („KSH”) minden gazdasági szervezet főtevékenységi kódjával kapcsolatban elvégezte az átfordítást a TEÁOR’25 szerint, mely által minden cég statisztikai azonosítójele is automatikusan módosul. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy elképzelhető olyan eset, hogy a KSH által automatikusan meghatározott új főtevékenység nem tükrözi teljes mértékben a vállalat valós üzleti tevékenységét, mivel a korábbi besorolás alapján meghatározott tevékenységi kör esetlegesen több, különböző új besorolási kategóriába vált szét.

  • Egyéb tevékenységek esetén:

Az egyéb tevékenységi körök esetében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal („NAV”) végzi az átfordítást. Ezen tevékenységek esetén ugyanakkor a NAV csak abban az esetben végzi el az átfordítást, amennyiben a hivatalos fordító kulcs alapján azok egyértelműen megfeleltethetőek (tehát 1:1 a megfeleltethetőség a régi és az új TEÁOR rendszer között). Azon esetekben tehát, ha egy tevékenységi kód nem egyértelműen fordítható át (például a korábbi kód több részre bomlik), a NAV nem módosítja a tevékenységi kört. Ha az érintett gazdálkodó szervezet sem kezdeményezi június 30-ig az új nomenklatúra szerinti módosítást, az át nem fordítható tevékenységi kör törlésre kerül.

A főtevékenységi kör változásáról a KSH a gazdálkodó szervezeteket cégkapun keresztül is tájékoztatja, ezzel egy időben ugyanakkor az átfordított főtevékenységek kódjai a NAV részére is megküldésre kerülnek. A NAV köteles a megkapott főtevékenységi, valamint az általa átfordított egyéb tevékenységi kódokat legkésőbb január 31-ig továbbítani a cégnyilvántartó hatóság felé. A vállalkozások tehát a Cégközlöny és az interneten ingyen elérhető céginformációs szolgáltatás útján is értesülhetnek majd a TEÁOR’25 szerinti tevékenységi kódjaikról.

Abban az esetben, ha az adott vállalkozás esetleg nem kívánja elfogadni a KSH által átfordított főtevékenységi kódot, vagy ha az egyéb tevékenységi körök automatikus átfordítása elmaradt, az érintett vállalkozások a NAV előtt, egy erre a célra rendszeresített űrlap segítségével, június 30-ig kezdeményezhetik az érintett tevékenységi körök módosítását, új tevékenységi körök rögzítését. Fontos hangsúlyozni, hogy ha egy vállalkozás nem él ezzel a lehetőséggel, július 1-től úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a változásokat. Ennek eredményeként a főtevékenységi kódja a KSH által megajánlott lesz, míg az egyértelműen nem átfordítható egyéb tevékenységi kódok legkésőbb augusztus 31. napjáig törlésre kerülnek.

Létesítő okirattal kapcsolatos feladatok

Tekintettel arra, hogy a létesítő okiratot csak az adott szervezet saját maga tudja módosítani, felmerülhet a kérdés, hogy a vállalkozásoknak milyen ütemben szükséges átvezetnie a TEÁOR kódokkal kapcsolatos változásokat.

Bár a jogszabály szövege, valamint a hatóságok által kiadott tájékoztatók felvetnek jópár értelmezési kérdést, álláspontunk szerint azon vállalkozás, mely a – főtevékenysége vonatkozásában – KSH által automatikusan átfordított kódot elfogadja, létesítő okiratát a július 1-jét követő első egyéb adatváltozáskor (ami magát a létesítő okiratot, cégjegyzékadatot érint) kell módosítania. Ezzel szemben, ha az átfordított kóddal az érintett vállalkozás nem ért egyet, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell a NAV-hoz bejelentenie (legkésőbb július 1. napjáig), valamint ezzel egy időben kell intézkednie, hogy a létesítő okiratában megváltozott adatot, a létesítő okiratának módosításával, a cégbíróság számára bejelentse.

Az egyéb tevékenységi körökben való változásokat a vállalkozások a július 1-jét követő, az egyéb cégjegyzékben vezetett adataikat érintő első változásakor kötelesek átvezetni, valamint az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési eljárást megindítaniuk.

A létesítő okirat módosításával kapcsolatos kedvezményt jelent, hogy a cégbírósági eljárás illeték- és közzétételi költségmentes abban az esetben, ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja.

Összefoglalás

A fentiek alapján tehát jól látható, hogy a TEÁOR’25 rendszerre történő átállás a gazdasági élet összes szereplőjét érinti. Annak érdekében, hogy a változások a vállalat valós gazdasági tevékenységének megfelelően menjen végbe, érdemes figyelemmel kísérni ezt a folyamatot, és február első hetében összevetni a korábbi és akkori állapot szerinti felsorolást, hogy naprakész legyen a cég tevékenységi listája.

(Kép forrása: Artem Podrez, Pexels.com)

2024. január 1-től módosulnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb változásokat.

1. Cégeljárás változásai

2024. március 1-től kezdve a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló kérelemhez csatolt létesítő okiratot elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és     intézkedik  a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről. Érdemi újítás, hogy a cégiratok kereshetőségét és gyors megismerését teszi lehetővé azzal, hogy a létesítő okirat    keltét tartalmazó cégadat rovatnál megjelenítésre kerül egy link, amelyen keresztül a kapcsolódó létesítő okirat egy kattintással elérhető lesz. Ezen szolgáltatás a 2024. március 1.  napján és azt követően benyújtott kérelmek alapján bejegyzésre kerülő létesítő okiratok (azok változása) esetében, tehát felmenő rendszerben lesz elérhető.

Egyszerűsödik továbbá a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás azáltal, hogy a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott kérelmek esetén nem szükséges a jogi           képviselőknek minden dokumentumot egyesével minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátni, elegendő lesz csak magát az összeállított kérelmet ilyen      módon aláírni.

2. Kft. üzletrészt terhelő zálogjog adataiban való változás

2024. január 1-től a cégjegyzék kft. esetében már nem csak a zálogjog tényét és a zálogjogosult adatait tartalmazza, hanem a zálogjoggal biztosított követelés összegét vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet, továbbá – kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat is.

Újdonság, hogy bekerülnek a cégjegyzékbe az üzletrészt terhelő zálogjog elzálogosításával alapított alzálogjogra vonatkozó adatok is.

Az üzletrészt terhelő zálogjog a tag (zálogkötelezett) vagy a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján kerül bejegyzésre, illetve törlésre. A cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kft. és a tagja zálogszerződésben feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival, továbbá, hogy bejegyezni kért adatok egyeznek-e a zálogszerződés tartalmával.

A már 2024. január 1-jét megelőzően bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog esetében az új adatokat a cégjegyzék egyéb adatát érintő következő módosítás alkalmával, legkésőbb 2024. december 31. napjáig előterjesztett változásbejegyzési kérelemben lehet kérni illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül, ezt követően a megszokott illeték- és közzétételi költségtérítés ellenében.

3. Leválás új jogintézményével kapcsolatos változások

A törvénymódosítást megelőzően a jogi személy több jogi személlyé való szétválására különválás vagy kiválás útján volt lehetőség a Ptk.-ban foglaltak szerint. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

A törvénymódosítással új jogintézmény, a leválás került bevezetésre mint a kiválás egyik alesete. Leválás esetén a kiválással a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz.

4. Adatátvezetés

A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül érkező (frissülő) adatokat – például közösségi adószám – a magyar cégbíróságnak a cégjegyzékbe kell jegyeznie. Ugyanakkor előfordul. hogy a kapott adattartalom nem felel meg teljesen mértékben a cégjegyzék előírt adattartalmának. A Ctv. alapján 2024. március 1-től a cégbíróság a BRIS-en keresztül érkező információkat a cégjegyzékbe bejegyzi, és ha észleli, hogy nem szerepel minden, Ctv.-ben előírt adat a cégjegyzékben, ezzel egyidejűleg felhívja a céget, hogy 60 napon belül jelentse be a hiányzó adatokat.