CLV Partners

CLV-02

Labour Code

Örökbefogadás esetére járó munkavégzés alóli mentesülés

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 2020. szeptember 1. napjától hatályos módosításai alapján a munkavállaló évente legfeljebb 10 munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában.

Az örökbefogadás előkészítő szakasza lehetőséget biztosít örökbe fogadni szándékozó szülők és az örökbe fogadni kívánt gyermek részére, hogy az örökbefogadást megelőzően találkozhassanak egymással, bemutatkozzanak és elkezdhessék megismerni egymást. Szintén ebben az időszakban kerül sor az örökbe fogadni kívánó szülők életkörülményeinek felmérésére, a gyermekvédelmi szakszolgálat által nyújtott tanácsadásra, valamint igény esetén az ingyenesen biztosított örökbefogadási tanfolyam lefolytatására is.

Mivel az eljárás számos teendővel jár a munkavállaló részére, a jogalkotó szükségesnek látta, hogy erre az időre mentesüljön rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A mentességet mindkét leendő szülő igénybe veheti, akiket erre az időtartamra távolléti díj illet meg. A mentességet a vezető munkavállaló esetében is alkalmazni kell, ettől a vezető állású munkavállaló munkaszerződése nem térhet el.

A mentesülés igénybevételének feltételeit az Mt. az alábbiak szerint határozza meg:
– a rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesülés az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján lehetséges;

– a munkavállaló igazolás kiállításától számított 90 napon belül élhet a mentesülés lehetőségével;

– a munkavállaló a mentesülés igénybevételi szándékáról legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy tájékoztassa a munkáltatóját;

a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban, illetve időpontokban kell mentesíteni, tehát az időpont meghatározása a munkavállalót illeti meg;

– az Mt. nem írja elő, hogy a 10 munkanap mentesülés a munkavállalót kizárólag egybefüggően illetné meg, ezért a munkavállaló igényelheti, hogy a fent említett igazolás kiállításától számított 90 napon belül több részletben kerüljön mentesítésre.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.

blank

Az Mt. eltérő alkalmazása a veszélyhelyzet idején

A mai naptól kezdődő és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig tartó hatállyal a Munka törvénykönyvét („Mt.”) eltérő szabályokkal kell alkalmazni a tegnap bejelentett gazdasági intézkedések részeként. Az eltérő szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltató által egyoldalúan alkalmazható eltérések:

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül is módosíthatja; fontos kiemelni, hogy a szabadságok kiadása nem változott, továbbra is 15 nappal előzetesen kell közölni!

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést („home office”) és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti;

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A kormányrendelet nem határozta meg a szükséges és indokolt intézkedések körét, ezért ezt a munkáltatónak kell mérlegelnie, betartva az adatvédelmi szabályokat és a NAIH állásfoglalását, tekintve, hogy a GDPR alkalmazása nem került felfüggesztésre a veszélyhelyzet időtartamára így a leggyakrabban alkalmazni kívánt lázmérésre még mindig irányadó a NAIH álláspontja szerinti feltételek
A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a veszélyhelyzet időtartama alatt nem lehet alkalmazni, viszont azt is jelenti, hogy minden más kérdésben a Kollektív Szerződés irányadó.

2. Külön megállapodással alkalmazható eltérések:
A kormányrendelet hatályáig teljes körűen kiterjeszti a felek közötti Mt. szabályaitól külön megállapodással való eltérés lehetőségét. Az Mt. eddig is megengedte a munkavállaló javára való eltérést, így bár nincs kifejezetten kimondva – de ennek a rendelkezésnek csak az lehet a célja, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől szabadon, akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek, ezzel lehetővé téve az egyedi és rugalmas szabályok kialakítását a veszélyhelyzet idejére.

3. Ugyanakkor a fenti kormányrendelet szerinti egyoldalúan szabályozható esetkörökön kívüli a kollektív szerződéssel érintett egyéb kérdésekben, nagyszámú munkavállalót érintő illetve bevezetendő eltérő, főleg a hátrányos egyedi megállapodási feltételek alkalmazását megelőzően akkor jár el helyesen a munkáltató, ha azt az üzemi tanáccsal illetve a szakszervezettel előzetesen egyezteti.
A kormányrendelet további normatív változásokat helyez kilátásba. A kormányzat esetleges további intézkedéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

blank

A Munka Törvénykönyve módosítása

A vezető állású munkavállalók esetében a felek az Mt. valamennyi rendelkezésétől eltérhetnek, kivéve azon néhány rendelkezést, ahol az Mt. kifejezetten tiltja az eltérést. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a vezető munkaszerződése sem térhet el az Mt. 128. § rendelkezésétől, amely szerint a vezető állású munkavállaló részére is kötelező biztosítani a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot.
Várandósság, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatta a munkáltatót a várandósságáról vagy kezeléséről, a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosult, de nem köteles a felmondást visszavonni, míg korábban ehhez kellett a munkavállaló hozzájárulása.

Az Mt. 297. §-a helyébe új rendelkezések léptek. Ezek szerint amennyiben a külföldi munkáltató munkavállalója határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát Magyarországon, és a magyar szerződő fél, azaz a szolgáltatás igénybe vevője tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató nem teljesítette a munkabér és járulék fizetési kötelezettségét a külföldi munkavállalójának Magyarországon történő foglalkoztatása során, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megfizetéséért. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ettől a rendelkezéstől a felek sem térhetnek el szerződésükben.

Általános szabályként a munkavállaló részére naponta legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezen szabály alól számos kivételt tartalmaz az Mt., amikor csak legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. 2017. január 1-től a kivételek közül a jövőben törlésre kerülnek a készenléti jellegű munkakörök, így az ilyen munkakörben foglalkoztatottak esetében is az eddigi 8 óra helyett legalább 11 óra napi pihenőidőt kell majd biztosítani.