veszélyhelyzet

Veszélyhelyzet meghosszabításával összefüggő intézkedések

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / 2021.02.11. / járványhelyzet, meghosszabbítás, rendkívüli intézkedés, veszélyhelyzet

A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról

I. A Kormány a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet alapján 2021. február 8. napjától Magyarország egész területére ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki, melynek időtartama várhatóan 2021. május 23. napjáig fog tartani a 2021. február 21. napon hatályba lépett, koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény alapján. Ezen időtartam alatt a Kormány rendeleti úton további rendkívüli intézkedésekről dönthet.

II. A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról a Kormány 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet útján rendelkezett. A rendelet alapján a rendkívüli intézkedések előreláthatóan 2021. május 23. napjáig maradnak hatályban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a járványhelyzet alakulásától függően a veszélyhelyzetet a Kormány ismételten meghosszabbíthatja, illetve egy későbbi időpontban ismételten kihirdetheti, további korlátozásokat vezethet be, vagy bizonyos korlátozások veszélyhelyzetet követő fenntartásáról rendelkezhet.

CLVPartners hírek

Az új veszélyhelyzeti intézkedések hatása a munkáltatókra

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / 2020.11.13. / bértámogatás, járványhelyzet, kereskedelem, kijárási tilalom, vendéglátás, veszélyhelyzet

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet korlátozásai 2020. november 11. napjától hatályosak, Magyarország egész területére, és 2020. december 11. napjáig maradnak hatályban. A korlátozások hatálya szükség esetén meghosszabbítható.

A maszkviselésre, a távolságtartásra, illetve a határátlépésre vonatkozó, jelenleg is hatályos előírások továbbra is érvényben maradnak, azzal, hogy a maszkviselés a 10 000 főnél nagyobb településeken a helyi önkormányzat által kijelölt közterületeken is kötelező.

I. Teljes kijárási tilalom este 8 és hajnal 5 között, munkavégzési célú felmentéssel

A kijárási tilalom ideje alatt a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkahelyre és onnan vissza közlekedők tartózkodhatnak közterületen. A munkáltatók által kiadandó munkába járási igazolás minta a Kormány oldaláról letölthető: https://kormany.hu/hirek/kijarasi-tilalomrol-szolo-igazolas

II. Oktatásra vonatkozó szabályok

A bölcsődék, óvodák és általános iskolák 14 év alattiak számára nyitva maradnak. A 9. osztálytól azonban a közép- és felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárják.

III. Általános rendezvénytilalom

Általános rendezvénytilalom lép életbe, amely a személyes jelenléttel megtartott szakmai rendezvényekre (konferenciákra, workshopokra, stb.) is vonatkozik.

IV. Kereskedelmi és vendéglátóipari korlátozások

Az éttermek bezárnak, csak elvitel és házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak. A kereskedelmi üzletek, szolgáltató egységek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – 19 órakor bezárnak, ahol ezt követően az ott dolgozók kivételével mások nem tartózkodhatnak. A szállodák pedig csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.

V. Jogkövetkezmények

A rendezvényekre, illetve az intézményekre, üzletekre és létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése esetén a rendőrség a területet, helyiséget, illetve intézményt (az oktatási intézmények kivételével) egy naptól egy évig terjedő időtartamra bezárathatja, és 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. Gazdaságvédelmi intézkedések

A kormány a munkahelyek védelme érdekében a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel gazdaságvédelmi intézkedésekről is döntött, a következők szerint.

1. Adófizetési kedvezmény

A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó munkáltatóknak 2020. november hónapra szochot és szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó KATÁ-s adóalanyoknak pedig nem kell a kisvállalati adóalapjukba számítani a személyi jellegű kifizetéseket azon munkavállalóik után, akik a veszélyhelyzetre tekintettel elbocsátásra kerültek volna, feltéve, hogy az érintett munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

2. Szállodákra vonatkozó rendelkezések

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba regisztrált egyes szálláshelyek esetében az állam megtérti a 2020. november 8. napjáig beérkezett – és 30 napon belüli időszakra vonatkozó – foglalások árának (nettó bevétel) 80 százalékát, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

3. Bértámogatás

Az éttermek és a kormányrendeletben felsorolt egyes szabadidős létesítmények munkavállalói 2020. november havi bérének 50 százalékát az állam támogatás formájában megtéríti, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amelyből a megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30 %-a származott.

A fenti kormányzati intézkedések végrehajtása kapcsán egyelőre sok a nyitott kérdés, a várható további intézkedésekről azok kihirdetését követően tájékoztatást nyújtunk.

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / 2020.06.26. / coronavirus, egészségügy, egészségügyi válsághelyzet, epidemiological preparedness, health care, járvány, koronavírus, pandemic, state of emergency, veszélyhelyzet

A veszélyhelyzet megszűnésével (2020.06.18.) egyidejűleg a Kormány járványügyi készültséget hirdetett és hatályba lépett a veszélyhelyzetről megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti törvény) egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezése (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §).
A járványügyi készültség egészségügyi válsághelyzet idején hirdethető ki 6 hónapra, és arra ad lehetőséget, hogy a Kormány a megszűnt veszélyhelyzethez képest szűkebb körben korlátozásokat vezessen be. Elsőként a jelenleg hatályban lévő korlátozásokat foglaljuk össze, majd az egészségügyi válsághelyzet idejében bevezethető további korlátozásokat.

Jelenleg az alábbi korlátozások vannak hatályban:

1. A járványügyi készültség ideje alatt Magyarország területére személyforgalomban az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik léphetnek be, kivéve az Egyesült Királyság állampolgárait. Beléphetnek személyforgalomban továbbá Szerbia és Románia állampolgárai is.

2. A fenti körbe nem eső, harmadik országok állampolgárai különös méltánylást érdemlő okok esetén a rendőrség felmentésével léphetnek be személyforgalomban Magyarország területére. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani magyar nyelven a rendőrség honlapján.

3. A száj és orr eltakarása, tehát a maszkviselés továbbra is kötelező tömegközlekedési eszközökön és üzlethelyiségekben, nem kötelező azonban a vendégeknek a vendéglátó területén.

4. Az akár kültéri, akár beltéri zenés táncos rendezvények 500 résztvevő alatt tarthatók meg. Ez azt jelenti, hogy újra kinyithatnak a mozik és a színházak.

A nyitás pontos idejéről az üzemeltek jogosultak dönteni, színházak esetében pedig a szükséges előkészületek miatt várhatóan tovább tarthat az újra nyitás mint mozik esetében.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének szabályait és a bevezethető további korlátozásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Kihirdetése:

· az országos tiszti főorvos javaslatára kormányrendelettel rendeli el a kormány

· indokolt:

o járványügyi szükséghelyzet, vagy

o polgárok életét, testi épségét, egészségét, vagy egészségügyi szolgáltatók működését súlyos mértékben veszélyeztető vagy károsító bármely esemény

o a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó a lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozó körülmény

· legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja

· az országos tiszti főorvos feltételeinek fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak az elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére

· Magyarország egész, vagy meghatározott területeire rendelhető el

· Kormány indokolt esetben rendeleti úton Operatív Törzset hozhat létre, amely ügyeleti központot és akciócsoportokat hozhat létre

Bevezethető korlátozások:

· elrendelés esetén a Kormány rendeleti úton

– korlátozhatja vagy megtilthatja többek között

o intézmények és létesítmények működését, rendezvények látogatását és szervezését, tevékenységek végzését

o az üzletek működését, nyitvatartását,

az ország egyes területei illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást
az emberek személyes érintkezését

o egyes termékek árusítása, fogyasztása

egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
ivóvíz fogyasztását
meghatározott állatok tartását
közlekedést.

– intézkedés hozható az alábbi körben:

o gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

o egészégügyi készlet állagának megóvása

o szociális távolságtartás szabályai, védőeszköz viselése, vásárlási idősávok meghatározása

o köznevelés, felsőoktatás

o járványügyi elkülönítés

o küldemények kézbesítése.

A fentiekkel egyidejűleg az Eütv. kiegészült a „Hatósági házi karantén” (67/A. §), a „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében” (70/B. §) illetve „Egyéb járványügyi intézkedések (74/B. §) szabályaival.

Utazási utalvány kibocsátásának lehetősége

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / 2020.05.29. / utalvány, utazás, utazási utalvány, veszélyhelyzet

A mai naptól hatályos, a veszélyhelyzet ideje alatt az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról szóló 242/2020. (V. 27.) Kormány rendelet lehetővé teszi a szolgáltatónak, hogy az ellenértékként befizetett előleg vagy díj visszatérítése helyett utalványt bocsásson ki az utazó részére.
1. Az utalvány kibocsátására akkor van lehetőség, ha a szerződés lehetetlenült, illetve felmondásra került a koronavírus világjárvány miatt.

2. Az utalványra vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak:

Az utazónak 15 nap áll rendelkezésre nyilatkozni, hogy az utalványt elfogadja-e. Amennyiben nem fogadja el az utalványt, vissza kell téríteni a befizetett összegeket.
Az utalvány érvényességi ideje 2021. augusztus 31-ig tarthat. Amennyiben az utazó nem használja fel az utalványt, az utazásszervező 14 napon belül köteles visszatéríteni a befizetett összeget. A felek természetesen megállapodhatnak az utalvány felhasználási idejének meghosszabbításában.
Az utazó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóira ruházhatja át az utalványt.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners ügyvédei keressen minket bátran.

Elérhetőségeink

A társasági adóalap csökkentésének lehetősége a veszélyhelyzet alatt

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / 2020.05.05. / adókönnyítés, corporate tax, deduction, state of emergency, tao, társasági adó, tax, veszélyhelyzet

2020. április 30-án újabb adókönnyítés került kihirdetésre a veszélyhelyzetre való tekintettel.

Ezúttal a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao. tv.”) szerinti adóalap csökkentő tételei szélesednek a veszélyhelyzet időtartama alatti adóévekben, illetve az adózó választása szerint a 2019-es adóévben is az alábbiak szerint:

1. Az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint („fejlesztési tartalék”). Az adókönnyítés előtt a fejlesztési tartalék nem haladhatta meg az adózó adott adóévi adózás előtti nyereségének 50%-át, ez a korlátozás nem alkalmazandó az új szabályok szerint.

2. Ha az adózó a 2019-es adóévre is az új szabály alkalmazását választja, de a 2019-es adóbevallását már benyújtotta 2020. május 1-ig, akkor a 2019-es adóévre önellenőrzési eljárás keretében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint képezhet lekötött tartalékot 2020. szeptember 30-ig.

3. Ha az adóbevallás még nem került benyújtásra, de az adózó már rendelkezik elfogadott számviteli beszámolóval, akkor az elfogadott beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners ügyvédei keressen minket bátran.

Elérhetőségeink

Az Mt. eltérő alkalmazása a veszélyhelyzet idején

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / 2020.03.19. / employment law, Labour Code, labour law, Mt., munkajog, state of emergency, veszélyhelyzet

A mai naptól kezdődő és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig tartó hatállyal a Munka törvénykönyvét („Mt.”) eltérő szabályokkal kell alkalmazni a tegnap bejelentett gazdasági intézkedések részeként. Az eltérő szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltató által egyoldalúan alkalmazható eltérések:

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül is módosíthatja; fontos kiemelni, hogy a szabadságok kiadása nem változott, továbbra is 15 nappal előzetesen kell közölni!

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést („home office”) és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti;

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A kormányrendelet nem határozta meg a szükséges és indokolt intézkedések körét, ezért ezt a munkáltatónak kell mérlegelnie, betartva az adatvédelmi szabályokat és a NAIH állásfoglalását, tekintve, hogy a GDPR alkalmazása nem került felfüggesztésre a veszélyhelyzet időtartamára így a leggyakrabban alkalmazni kívánt lázmérésre még mindig irányadó a NAIH álláspontja szerinti feltételek
A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a veszélyhelyzet időtartama alatt nem lehet alkalmazni, viszont azt is jelenti, hogy minden más kérdésben a Kollektív Szerződés irányadó.

2. Külön megállapodással alkalmazható eltérések:
A kormányrendelet hatályáig teljes körűen kiterjeszti a felek közötti Mt. szabályaitól külön megállapodással való eltérés lehetőségét. Az Mt. eddig is megengedte a munkavállaló javára való eltérést, így bár nincs kifejezetten kimondva – de ennek a rendelkezésnek csak az lehet a célja, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől szabadon, akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek, ezzel lehetővé téve az egyedi és rugalmas szabályok kialakítását a veszélyhelyzet idejére.

3. Ugyanakkor a fenti kormányrendelet szerinti egyoldalúan szabályozható esetkörökön kívüli a kollektív szerződéssel érintett egyéb kérdésekben, nagyszámú munkavállalót érintő illetve bevezetendő eltérő, főleg a hátrányos egyedi megállapodási feltételek alkalmazását megelőzően akkor jár el helyesen a munkáltató, ha azt az üzemi tanáccsal illetve a szakszervezettel előzetesen egyezteti.
A kormányrendelet további normatív változásokat helyez kilátásba. A kormányzat esetleges további intézkedéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.