CLV Partners

CLV-02

state of emergency

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről

A veszélyhelyzet megszűnésével (2020.06.18.) egyidejűleg a Kormány járványügyi készültséget hirdetett és hatályba lépett a veszélyhelyzetről megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti törvény) egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezése (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §).
A járványügyi készültség egészségügyi válsághelyzet idején hirdethető ki 6 hónapra, és arra ad lehetőséget, hogy a Kormány a megszűnt veszélyhelyzethez képest szűkebb körben korlátozásokat vezessen be. Elsőként a jelenleg hatályban lévő korlátozásokat foglaljuk össze, majd az egészségügyi válsághelyzet idejében bevezethető további korlátozásokat.

Jelenleg az alábbi korlátozások vannak hatályban:

1.     A járványügyi készültség ideje alatt Magyarország területére személyforgalomban az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik léphetnek be, kivéve az Egyesült Királyság állampolgárait. Beléphetnek személyforgalomban továbbá Szerbia és Románia állampolgárai is.

2.     A fenti körbe nem eső, harmadik országok állampolgárai különös méltánylást érdemlő okok esetén a rendőrség felmentésével léphetnek be személyforgalomban Magyarország területére. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani magyar nyelven a rendőrség honlapján.

3.     A száj és orr eltakarása, tehát a maszkviselés továbbra is kötelező tömegközlekedési eszközökön és üzlethelyiségekben, nem kötelező azonban a vendégeknek a vendéglátó területén.

4.     Az akár kültéri, akár beltéri zenés táncos rendezvények 500 résztvevő alatt tarthatók meg. Ez azt jelenti, hogy újra kinyithatnak a mozik és a színházak.

A nyitás pontos idejéről az üzemeltek jogosultak dönteni, színházak esetében pedig a szükséges előkészületek miatt várhatóan tovább tarthat az újra nyitás mint mozik esetében.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének szabályait és a bevezethető további korlátozásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Kihirdetése:

·        az országos tiszti főorvos javaslatára kormányrendelettel rendeli el a kormány

·        indokolt:

o   járványügyi szükséghelyzet, vagy

o   polgárok életét, testi épségét, egészségét, vagy egészségügyi szolgáltatók működését súlyos mértékben veszélyeztető vagy károsító bármely esemény

o   a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó a lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozó körülmény

·        legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja

·        az országos tiszti főorvos feltételeinek fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak az elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére

·        Magyarország egész, vagy meghatározott területeire rendelhető el

·        Kormány indokolt esetben rendeleti úton Operatív Törzset hozhat létre, amely ügyeleti központot és akciócsoportokat hozhat létre

Bevezethető korlátozások:

·        elrendelés esetén a Kormány rendeleti úton

–          korlátozhatja vagy megtilthatja többek között

o   intézmények és létesítmények működését, rendezvények látogatását és szervezését, tevékenységek végzését

o   az üzletek működését, nyitvatartását,

    • az ország egyes területei illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást
    • az emberek személyes érintkezését

o   egyes termékek árusítása, fogyasztása

    • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
    • ivóvíz fogyasztását
    • meghatározott állatok tartását
    • közlekedést.

        intézkedés hozható az alábbi körben:

o   gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

o   egészégügyi készlet állagának megóvása

o   szociális távolságtartás szabályai, védőeszköz viselése, vásárlási idősávok meghatározása

o   köznevelés, felsőoktatás

o   járványügyi elkülönítés

o   küldemények kézbesítése.

A fentiekkel egyidejűleg az Eütv. kiegészült a „Hatósági házi karantén” (67/A. §), a „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében” (70/B. §) illetve „Egyéb járványügyi intézkedések (74/B. §) szabályaival.

blank

A társasági adóalap csökkentésének lehetősége a veszélyhelyzet alatt

2020. április 30-án újabb adókönnyítés került kihirdetésre a veszélyhelyzetre való tekintettel.

Ezúttal a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao. tv.”) szerinti adóalap csökkentő tételei szélesednek a veszélyhelyzet időtartama alatti adóévekben, illetve az adózó választása szerint a 2019-es adóévben is az alábbiak szerint:

1. Az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint („fejlesztési tartalék”). Az adókönnyítés előtt a fejlesztési tartalék nem haladhatta meg az adózó adott adóévi adózás előtti nyereségének 50%-át, ez a korlátozás nem alkalmazandó az új szabályok szerint.

2. Ha az adózó a 2019-es adóévre is az új szabály alkalmazását választja, de a 2019-es adóbevallását már benyújtotta 2020. május 1-ig, akkor a 2019-es adóévre önellenőrzési eljárás keretében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint képezhet lekötött tartalékot 2020. szeptember 30-ig.

3. Ha az adóbevallás még nem került benyújtásra, de az adózó már rendelkezik elfogadott számviteli beszámolóval, akkor az elfogadott beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLV Partners ügyvédei keressen minket bátran.

 

blank

Egyes Adójogi és Társasági Jogi Határidőkről és Eljárásokról

A veszélyhelyzet és az elrendelt kijárási korlátozás ideje alatt a társaságok döntéshozatala és folyamatos működése könnyedén ellehetetlenülhetne, ennek elkerülése érdekében az akadályozott társaságok határozathozatali eljárására 2020. április 11-étől kezdődően eltérő szabályokat lehet alkalmazni, illetve egyes tisztségviselők megbízatása sem jár le ezen idő alatt.

Értelemszerűen a döntéshozatali szabályokat nem alkalmazandóak, ha a társaság a rendkívüli körülmények között sem akadályozott, mint például egy taggal rendelkező társaságok esetén.

A veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő 90. napig a vezető tisztségviselő, a testületi tag (felügyelőbizottsági tag) és az állandó könyvvizsgáló megbízatása nem szűnhet meg az idő múlásának vagy az érintett lemondásának következményeként, ezen időpontig kötelesek feladatukat ellátni. Ez a rendelkezés vonatkozik a nem akadályozott társaságokra is, természetesen azonban lehetőség van a veszélyhelyzet ideje alatt is új tisztségviselők választására.

Valamennyi adózó esetén érvényesülő új szabály, hogy a számviteli törvény szerinti, 2020. április 22. napját követően esedékessé váló beszámolók elkészítésének, nyilvánosságra hozatalának, letétbehelyezésének, közzétételének, illetve benyújtásának határideje 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodik. A főbb adónemek (társasági adó, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó, stb.) esetén pedig az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségek, illetve az éves adóbevallással együttesen teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek is szintén ezen meghosszabbított határidőig lehet eleget tenni.

blank

Az Mt. eltérő alkalmazása a veszélyhelyzet idején

A mai naptól kezdődő és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig tartó hatállyal a Munka törvénykönyvét („Mt.”) eltérő szabályokkal kell alkalmazni a tegnap bejelentett gazdasági intézkedések részeként. Az eltérő szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltató által egyoldalúan alkalmazható eltérések:

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül is módosíthatja; fontos kiemelni, hogy a szabadságok kiadása nem változott, továbbra is 15 nappal előzetesen kell közölni!

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést („home office”) és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti;

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A kormányrendelet nem határozta meg a szükséges és indokolt intézkedések körét, ezért ezt a munkáltatónak kell mérlegelnie, betartva az adatvédelmi szabályokat és a NAIH állásfoglalását, tekintve, hogy a GDPR alkalmazása nem került felfüggesztésre a veszélyhelyzet időtartamára így a leggyakrabban alkalmazni kívánt lázmérésre még mindig irányadó a NAIH álláspontja szerinti feltételek
A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a veszélyhelyzet időtartama alatt nem lehet alkalmazni, viszont azt is jelenti, hogy minden más kérdésben a Kollektív Szerződés irányadó.

2. Külön megállapodással alkalmazható eltérések:
A kormányrendelet hatályáig teljes körűen kiterjeszti a felek közötti Mt. szabályaitól külön megállapodással való eltérés lehetőségét. Az Mt. eddig is megengedte a munkavállaló javára való eltérést, így bár nincs kifejezetten kimondva – de ennek a rendelkezésnek csak az lehet a célja, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől szabadon, akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek, ezzel lehetővé téve az egyedi és rugalmas szabályok kialakítását a veszélyhelyzet idejére.

3. Ugyanakkor a fenti kormányrendelet szerinti egyoldalúan szabályozható esetkörökön kívüli a kollektív szerződéssel érintett egyéb kérdésekben, nagyszámú munkavállalót érintő illetve bevezetendő eltérő, főleg a hátrányos egyedi megállapodási feltételek alkalmazását megelőzően akkor jár el helyesen a munkáltató, ha azt az üzemi tanáccsal illetve a szakszervezettel előzetesen egyezteti.
A kormányrendelet további normatív változásokat helyez kilátásba. A kormányzat esetleges további intézkedéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.