CLV Partners

labour law

A munkavállaló tanulmányainak támogatási lehetőségei

Gyakorta előfordul, hogy a munkavállalók a munkaviszonyuk mellett – akár a munkakörükbe vágóan, akár azon túlmenően – továbbképzik magukat. A munkáltatók általában támogatják a munkavállalók továbbtanulását, hiszen a szélesebb látókörű munkaerő számunkra is értékesebb. Sokszor felmerül, hogy hogyan és milyen módon tudják a munkáltatók támogatni a munkavállalók továbbképzési törekvéseit. Az alábbiakban a gyakorlati igényekre reflektáló megoldásokat mutatunk be a témával kapcsolatban.

Tanulmányi szerződés

A leggyakoribb, hogy tanulmányi szerződés alapján a munkáltató meghatározott támogatást nyújt a képzéssel kapcsolatban, míg a munkavállaló vállalja a tanulmányok folytatását és a képzettség megszerzését, valamint, hogy azt követően meghatározott ideig a munkaviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés tárgya

Tanulmányi szerződés nem köthető olyan képzésre, amelyet a munkáltató kötelező jelleggel ír elő. Ezt az esetet leszámítva viszont gyakorlatilag bármilyen iskola rendszerű vagy azon kívüli képzés vagy oktatás annak tárgyát képezheti. A felek megállapodásukat akár valamilyen konkrét képzettség megszerzésére vagy tanulmányi eredmény, átlag elérésére is köthetik.

A megkötés tartama

A jogszabály értelmében a munkavállaló a tanulmányok befejezését követően a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – belül nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Az időtartam nem a képzés hosszával, hanem a munkáltatói támogatás mértékével kell, hogy arányban álljon. Vagyis, a munkavállaló „megkötésének” a célja az, hogy a munkáltató támogatása megtérüljön a munkavállaló meghatározott ideig fennálló munkaviszonya révén. Az aránytalanul hosszú megkötés a szerződés érvénytelenségét eredményezheti.

A támogatás formája

A munkáltató által a tanulmányokra tekintettel nyújtott támogatás formája tipikusan a képzés díjának vagy annak részének fizetése szokott lenni. Ezen kívül vagy ezzel párhuzamosan természetesen támogatásnak minősülhet a tanszerek megvétele, az utazási/szállási költségek átvállalása, a munkavállaló jelenlétének biztosítása az oktatáson és a vizsgákon, amelyek tipikusan munkaidőben zajlanak vagy azt érintik. Csakugyan támogatás lehet, ha a vizsgához szükséges felkészülési időre a munkáltató plusz szabadnapo(ka)t biztosít.

Szabadulás a szerződéses kötelezettségek alól

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmányi szerződés kizárólag a munkavállaló rendes felmondását korlátozza, így – ha annak törvényi feltételei fennállnak – a munkavállaló felmondhatja azonnali hatállyal a munkaviszonyát. Ezen túlmenően a törvény azt is kimondja, hogy a munkavállaló akkor is mentesül a kötelezettségei alól, ha a munkáltató súlyos szerződésszegést követ el (pl.: az általa vállalt tanulmányi támogatást nem nyújtja).

A munkáltatót is megilleti az elállási és visszakövetelési jog, ha a munkavállaló a rá vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy ha a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló magatartására tekintettel mondja fel.

További fontos tudnivaló, hogy ha a felek körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a teljesítést lehetetlenné vagy aránytalanul sérelmessé tenné, az érintett fél jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Egyéb megállapodás

A valóságban a felek nem minden esetben kívánnak egymással tanulmányi szerződést kötni, sőt, olyan helyzet is előfordulhat, amikor az nem életszerű vagy indokolt.

Példaként említhető, ha a munkáltató nem anyagi támogatást nyújt, hanem csak az oktatáson való részvételt vagy néhány nap pótszabadságot biztosít a munkavállalónak. Ilyenkor a munkavállaló megkötése csak a szabadsággal egyenlő időre lenne kiköthető az arányosság követelményére tekintettel, amely kevéssé életszerű. Ilyenkor javasolt a feleknek egyéb megállapodásban gondolkodniuk. Az előző példánál maradva megoldási alternatíva lehet, hogy a felek a vizsgák napjára (fizetés nélküli) szabadságról állapodnak meg, vagy az is, hogy meghatározott ideig a felmondási időt (kölcsönösen) meghosszabbítják.

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK KÉKGALLÉROSOKNAK

 

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK KÉKGALLÉROSOKNAK

A megnövekedett munkaerő-igény, a képzett fizikai munkások elvándorlása – akár a szomszédos városban lévő céghez, akár országhatáron túlra – jelentős terhet ró a vállalatok HR munkatársai számára.  Visszatérő igény a megfelelő ösztönző rendszerek kidolgozása, amely növeli a jól teljesítő kollégák megbecsülését és segíti a munkavállalók megtartását.

Tapasztalataink alapján akkor lesz életképes egy juttatási rendszer, ha jól felmért munkavállalói igényeken és a munkajogi lehetőségek átfogó ismeretén alapul. A jelen cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a nem elhanyagolható bérezési politikán túlmutató egyéb megoldásokra.

Bérezés és Juttatások

 

A legtriviálisabbnak tűnő összefüggés, hogy ha a munkavállaló többet keres, akkor nagyobb valószínűséggel marad a cégnél. Tapasztalataink szerint minden kétséget kizáróan fontos, de nem egyedüli eszköz, a munkavállalók a bérezés mellett már figyelembe veszik az egyéb ösztönző juttatásokat,  amelyek akkor hatékonyak, ha annak feltételei az adott munkáltatóra és a munkavégzésre szabottak, és diverzifikáltak, pld. jelenlét, teljesítmény, minőség stb. Egyre fontosabb szempont a munkavállalók szociális igénye (pl. adómentes támogatás,   nyaralási támogatások stb.)

A munkáltatónak nagyon precízen és pontosan kell meghatároznia  a juttatásokat,  amellyel a  munkajogi és adózási kockázatok elkerülhetőek, pld. a juttatás munkabérré minősítését, amely utólagosan komoly adófizetést és bírságot eredményezhet.

Átláthatóság követelménye

 

Fontos, hogy az adott kompenzáció könnyen értelmezhető és objektív legyen. Ha egy juttatás például a vállalat eredményén alapszik, akkor ennek minden érintett munkavállaló számára érthetőnek kell lennie a vállalati beszámolók átolvasása nélkül. Az átlátható  rendszer a munkavállalók nagyobb elköteleződését eredményezi és fokozza a munkáltató iránti bizalmat.

Az átláthatósággal sokszor szinonimaként alkalmazzák a cégek az objektivitást, pedig a két fogalom nem azonos jelentéssel bír. Az objektív és szubjektív juttatások abban különböznek egymástól, hogy utóbbi esetén a munkáltató – legalább részben – mérlegelési joggal bír a tényleges kifizetések kapcsán. Ugyanakkor mind a két szisztéma esetén fontos, hogy áttekinthetően, követhetően kerüljön megfogalmazásra – véleményünk szerint ez mindkét fél érdeke. Példaként említhető a csoport- és egyéni prémium együttes alkalmazása egy gyártó vállalat esetén. A kettős prémiumrendszerrel biztosítható, hogy a munkavállaló ne csak a saját teljesítményére figyeljen, hanem arra is, hogy a csapat egésze jó eredményeket érjen el – ami által nemcsak ő jár jobban anyagilag, hanem egyéb HR-politikai célok (összetartás, csapatszellem, lojalitás) is megvalósíthatóak.

Kiszámíthatóság

 

Az átláthatósággal szoros összefüggésben álló alapelv, ami sikerre visz egy juttatási rendszert, a kiszámíthatóság. A kékgallérosok számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy létbiztonságuk nemcsak instant módon, hanem a távoli jövőben is biztosított. Ezért érdemes a munkáltatói vállalásokban rövid és középtávú célokat egyaránt meghatározni, egymásra építeni.

Kommunikáció

 

A vállalatok nagyon sokszor figyelmen kívül hagyják a kommunikáció jelentőségét. Akár a szóbeli visszajelzésekről, akár az ösztönzési rendszerek kiépítéséről beszélünk, minden esetben elmondható, hogy a pozitív visszacsatolás sokkal hatékonyabb, mint a büntetési – megvonási jellegű szabályozás. A fizikai dolgozók esetében ugyanolyan fontos, hogy a kommunikációban és a mindennapi együttműködésben feléjük is kinyilvánításra kerüljenek a céges alapértékek és egymástól is ezt várhassák el a munkatársak. Hiába kerül kihirdetésre, hogy a munkáltató védi a személyiségi jogokat, ha eközben nem jogszerűen kameráz be helyiségeket. A kommunikáció időzítésének és tartalmának azonban érdemes ismerni a jogi szempontjait is, hiszen ezek sok esetben a munkáltató számára kötelező erejű vállalásoknak minősülnek a jövőre nézve.

Előmeneteli lehetőség

 

Folyamataosan monitorozni kell az ambíciózus és tehetséges munkatársakat, és számukra biztosítani kell a fejlesztés, előléptetés,  vagy továbbképzés lehetőségét. Ezzel lehet hosszútávon a leglojálisabb embereket megtartani. A munkáltató részére ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő munkajogi garanciák beépítése a munkavállalóval megkötésre kerülő megállapodásba.

Összességében elmondható, hogy a magyar munkajogi szabályok rendkívül széles palettáját adják a kékgalléros munkavállalók ösztönzési eszközeinek, amik nemcsak a munkavállalók számára nyújtanak többletjuttatást, hanem a cégek részére is garanciát jelenthetnek a biztos állomány megtartására. A megvalósításhoz azonban elengedhetetlen az alapvető kihívások ismerete, megértése és a lehetséges HR-megoldások legoptimálisabb munkajogi- és adózási szempontjainak ismerete.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLV Partners kapcsolat

Örökbefogadás esetére járó munkavégzés alóli mentesülés

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 2020. szeptember 1. napjától hatályos módosításai alapján a munkavállaló évente legfeljebb 10 munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában.

Az örökbefogadás előkészítő szakasza lehetőséget biztosít örökbe fogadni szándékozó szülők és az örökbe fogadni kívánt gyermek részére, hogy az örökbefogadást megelőzően találkozhassanak egymással, bemutatkozzanak és elkezdhessék megismerni egymást. Szintén ebben az időszakban kerül sor az örökbe fogadni kívánó szülők életkörülményeinek felmérésére, a gyermekvédelmi szakszolgálat által nyújtott tanácsadásra, valamint igény esetén az ingyenesen biztosított örökbefogadási tanfolyam lefolytatására is.

Mivel az eljárás számos teendővel jár a munkavállaló részére, a jogalkotó szükségesnek látta, hogy erre az időre mentesüljön rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A mentességet mindkét leendő szülő igénybe veheti, akiket erre az időtartamra távolléti díj illet meg. A mentességet a vezető munkavállaló esetében is alkalmazni kell, ettől a vezető állású munkavállaló munkaszerződése nem térhet el.

A mentesülés igénybevételének feltételeit az Mt. az alábbiak szerint határozza meg:
– a rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesülés az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján lehetséges;

– a munkavállaló igazolás kiállításától számított 90 napon belül élhet a mentesülés lehetőségével;

– a munkavállaló a mentesülés igénybevételi szándékáról legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy tájékoztassa a munkáltatóját;

a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban, illetve időpontokban kell mentesíteni, tehát az időpont meghatározása a munkavállalót illeti meg;

– az Mt. nem írja elő, hogy a 10 munkanap mentesülés a munkavállalót kizárólag egybefüggően illetné meg, ezért a munkavállaló igényelheti, hogy a fent említett igazolás kiállításától számított 90 napon belül több részletben kerüljön mentesítésre.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.

Új Bértámogatás A Csökkentett Munkaidőseknek

2020. április 29-étől előnyös módosítások a csökkentett munkaidős támogatásban
A bértámogatás akkor is igénybe vehető, ha a csökkentett munkaidő a korábbi munkaidő legalább 25%-át, legfeljebb 85%-át eléri és nem kell a napi 4 órát elérnie.

A maximális bértámogatás összege a kieső munkaidő és a nettó minimálbér kétszeresének függvénye, ezért az igénybe vehető maximális bértámogatás 112.350,- Ft-ra nőtt a rendelet alapján, ellentétben a médiában elhangzottakkal, amelyek szerint a maximális összeg változatlan maradt.

További jó hírek, hogy kisebb lesz adminisztráció, a nem értelmezhető egyéni fejlesztési időben való megállapodás már csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a korábbi munkaidő felét meghaladja, valamint a bértámogatás igénybe vehetővé válik home office, távmunka, munkaerő-kölcsönzés és munkaidőkeret esetén is.

A létszámfenntartás és a rendkívüli munkaidő (túlóra) tilalma csak a bértámogatásban részesülő munkavállalókra vonatkozik majd.

Sajnos a legnagyobb bizonytalansági tényező nem került ki a feltételek közül, a munkáltatónak továbbra is hitelt érdemlően kell bizonyítania a definiálatlan nemzetgazdasági érdeket a munkavállalók megtartásához.

Az Mt. eltérő alkalmazása a veszélyhelyzet idején

A mai naptól kezdődő és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig tartó hatállyal a Munka törvénykönyvét („Mt.”) eltérő szabályokkal kell alkalmazni a tegnap bejelentett gazdasági intézkedések részeként. Az eltérő szabályokat az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltató által egyoldalúan alkalmazható eltérések:

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül is módosíthatja; fontos kiemelni, hogy a szabadságok kiadása nem változott, továbbra is 15 nappal előzetesen kell közölni!

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést („home office”) és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti;

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A kormányrendelet nem határozta meg a szükséges és indokolt intézkedések körét, ezért ezt a munkáltatónak kell mérlegelnie, betartva az adatvédelmi szabályokat és a NAIH állásfoglalását, tekintve, hogy a GDPR alkalmazása nem került felfüggesztésre a veszélyhelyzet időtartamára így a leggyakrabban alkalmazni kívánt lázmérésre még mindig irányadó a NAIH álláspontja szerinti feltételek
A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a veszélyhelyzet időtartama alatt nem lehet alkalmazni, viszont azt is jelenti, hogy minden más kérdésben a Kollektív Szerződés irányadó.

2. Külön megállapodással alkalmazható eltérések:
A kormányrendelet hatályáig teljes körűen kiterjeszti a felek közötti Mt. szabályaitól külön megállapodással való eltérés lehetőségét. Az Mt. eddig is megengedte a munkavállaló javára való eltérést, így bár nincs kifejezetten kimondva – de ennek a rendelkezésnek csak az lehet a célja, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől szabadon, akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek, ezzel lehetővé téve az egyedi és rugalmas szabályok kialakítását a veszélyhelyzet idejére.

3. Ugyanakkor a fenti kormányrendelet szerinti egyoldalúan szabályozható esetkörökön kívüli a kollektív szerződéssel érintett egyéb kérdésekben, nagyszámú munkavállalót érintő illetve bevezetendő eltérő, főleg a hátrányos egyedi megállapodási feltételek alkalmazását megelőzően akkor jár el helyesen a munkáltató, ha azt az üzemi tanáccsal illetve a szakszervezettel előzetesen egyezteti.
A kormányrendelet további normatív változásokat helyez kilátásba. A kormányzat esetleges további intézkedéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

Az Év Vége HR Szemszögből

Közeleg az év vége, ami azt jelenti, hogy a HR osztálynak rengeteg elintézendő feladata van az éves zárásokhoz fűződő teendők körében. Többek között fontos ellenőrizni, hogy a munkavállalóknak 2019. december 31. napját megelőzően ki lettek-e adva az adott évben kötelezően biztosítandó szabadságok, valamint azt is szükséges megvizsgálni, hogy a szabadságokat érintő esetleges megállapodások egyaránt munkavállalói és munkáltatói oldalról aláírásra kerültek-e. A 2020. év beköszönte előtt ezért szeretnénk a HR figyelmét felhívni néhány fontos részletre, melyek ellenőrzése elengedhetetlen az év lezárását megelőzően, továbbá tájékoztatni szeretnénk Önöket a következő évre vonatkozó HR szempontból lényegesebb változásokról is.

I. Szabadságok kiadása

A felhasználatlan szabadságok az év vége közeledtével minden HR osztály számára kardinális kérdésnek számítanak. Fontos, hogy év végén minden munkavállaló esetében ellenőrizzük a már kivett és esetlegesen „bennragadt” szabadságok számát. Amennyiben fel nem használt szabadsága van a munkavállalónak, az semmi esetre sem váltható meg készpénzben, erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik. Egyebekben a munkáltató köteles – még a munkavállaló akarata ellenére is – az adott évre vonatkozóan kiadni azokat .

Az általános szabály tehát az, hogy a 2019. évre járó szabadságokat nem adhatja ki a munkáltató a 2020. évben. Néhány esetben ugyanakkor a hatályos törvényi rendelkezések értelmében megengedett a fennmaradó szabadságok következő évre való „áttolása”:

•           Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év, azaz 2020. március 31-éig adhatja ki a szabadságot.

•           Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett szabályszerűen 2019-ben kiadni (betegség, gyes, gyed, keresőképtelenség, stb.), akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül lehet rá sort keríteni.

•           Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni azt a szabadságot, amelynek igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

•           2020. december 31. napjáig adható ki az életkori pótszabadság, ha ebben a felek 2019-ben megállapodtak.

•           Végezetül, ha azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolttá teszi és a kollektív szerződés is úgy rendelkezik, a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

II. A rendkívüli munkaidő esete (túlóra)

Figyelembe véve azt, hogy a rendkívüli munkaidővel érintett órák számának a jelenleg hatályos törvény értelmében van felső határa, az év vége közeledtével ajánlatos ellenőrizni, hogy a társaság hogyan áll az elrendelt „túlórák” számával.

Teljes munkaidős foglalkoztatás esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján évi legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak kiegészítő jelleggel további rendkívüli munkaidőről is, melynek mértéke nem haladhatja meg az évi 100 órát. A munkavállaló és a munkáltató megállapodása esetén így rendkívüli munkaidőként éves szinten legfeljebb 400 óra rendelhető el. Ezt a megállapodást a munkavállaló az év végére felmondhatja.

A fentiekben részletezett szabályok mellett a rendkívüli munkaidő elrendelése során figyelemmel kell lenni az arányosság követelményére is: a túlóra a munkaviszony kezdetének időpontjával arányosan rendelhető el, annak számát befolyásolja ha a munkaviszony határozott időre jött létre a felek között, illetve az is, ha a munkavállaló részmunkaidőben van foglalkoztatva. Fontos, hogy a törvény által meghatározott keret túllépése egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során súlyos bírságot vonhat maga után.

III. Minimálbér és garantált bérminimum 2020-ban:

2020 januárjától a minimálbér és a garantált bérminimum várhatóan ismét emelkedni fog. 2018-ban kétéves megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén, amelynek értelmében 2019-ben és 2020-ban 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér összege így 2020-ban 161 000 forintra, a garantált bérminimum 210 600 forintra is nőhet akár.

A minimálbér és a garantált bérminimum hivatalosan kormányrendeletben kerül közzétételre, melyre várhatóan év égéig sor fog kerülni.

A kormányrendelet közzétételét követően az egyes munkaszerződések – különös tekintettel a bérre vonatkozó rendelkezések – felülvizsgálata és módosítása válhat majd szükségessé.

IV. Járulékok 2020-ban

A járulékok terén nem kell számolnunk jelentősebb változásokkal, azonban bérszámfejtési szempontból érdemes megjegyezni, hogy a T/8021. számú törvényjavaslat értelmében 2020 július 1-jétől összeolvad a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő piaci járulék az új társadalombiztosítási járulékká. Ennek mértéke változatlanul 18,5% lesz.

V. Áthelyezett munkanapok 2020-ban

A pénzügyminiszter jogkörébe tartozik a munkaszüneti napok körüli munkarend adott naptári évre történő beosztása, melyet munkáltatóként az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók esetében figyelembe kell venni.

A 7/2019. (VI. 25.) PM rendelet alapján 2020. augusztus 21. (péntek) és 2020. december 24. (kedd) pihenőnapok lesznek, 2020. augusztus 29. és december 12. pedig áthelyezett munkanapok lesznek.

VI. Nyugdíjkorhatár 2020-ban

Az 1997. évi LXXXI. törvény értelmében azon munkavállalók, akik 1956-ban születtek, társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra 64. életévük betöltését követő 183. nap elteltével válnak jogosulttá.

Megjegyezzük, a munkaviszonyt nem kell megszüntetni feltétlen az öregségi nyugdíjkorhatár elérése okán, továbbá a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása adóügyi szempontból továbbra is kedvező lesz az eljövendő évben.

A GDPR salátatörvény felülírja a megszokott HR folyamatokat

Alig néhány hónap telt el azóta, hogy a munkáltatók a GDPR miatt újraszabályozták a folyamataikat, máris itt van a GDPR salátatörvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvét is módosítja.

A módosítás azonnali és jelentős munkát ró a HR-re, ugyanakkor sok a nyitott – munkajogászok, valamint HR és adatvédelmi szakemberek értelmezésére váró – kérdés, főként, hogy a munkáltatók HR gyakorlata hogyan feleltethető meg az új és nem teljesen egyértelmű rendelkezéseknek. A gond az, hogy bár a magyar törvényhozók jelentős késedelemben voltak a GDPR implementációjával, a HR folyamatok felülvizsgálatára és a mögöttes dokumentumok ki-, illetve átdolgozására április 26-ig csak néhány napot hagytak, annak ellenére, hogy minden munkáltató számára kötelezően alkalmazandóak az új követelmények az első naptól. Erősen reméljük, hogy – amint az már előfordult számos esetben-, a saláta törvény pontosítása hamarosan megtörténik.

Amint már korábbi hírlevelünkben jeleztük, a GDPR salátatörvény 2019. április 26-ai hatálybalépésével összesen 86 törvényt módosít a GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében. Ezek között szerepel a Munka Törvénykönyve is. Az említett módosítás és számos fontos HR folyamat újragondolását és alapvető szabályzatok, a munkaszerződések felülvizsgálatát követeli meg, mint a toborzás-kiválasztás, a munkaviszony létesítése/beléptetés, az adatok kezelése a munkahelyi beléptető rendszerek működtetése, valamint a munkáltatói eszközök használata, csak néhány jellemző területet említve. A felkészülésre a jogalkotó mindössze néhány napot hagyott, így minden cégnek ilyen rövid időn belül kellene megfelelnie az új törvényi előírásoknak.

Az új rendelkezések ugyan a korábban közzétett törvényjavaslathoz képest részletesebbek, de még így is sok nyitott kérdést hagy a gyakorlati jogalkalmazók számára, úgymint a munkavállalók személyiségi jogainak (pld. levelező rendszer, eszköz, internet használat ellenőrzése vagy kamerás megfigyelés stb.,) korlátozására vonatkozó a szükségességi-arányossági teszt fogalma és szempontjai, hiszen a GDPR érdekmérlegelési tesztet és adatvédelmi hatásvizsgálatot kíván meg.

A munkáltatók új munkavállaló beléptetésére alkalmazott folyamatait alapjaiban írja át az a szabály, miszerint a munkavállaló munkaviszony létesítése/teljesítése szempontjából lényeges iratainak csak a bemutatása kérhető, az iratokat lemásolni és így dokumentálni nem lehet, még a munkavállaló hozzájárulásával sem, ami a személyazonosság ellenőrzését nem teszi lehetővé, bár a hamis adatszolgáltatás a munkaviszony érvénytelenséghez vezethet, de dokumentáció hiányában munkáltató nem léphet fel.

A bűnügyi adatok kezelése tekintetében a munkáltatói érdekek szempontjából ugyancsak szigorúbbá válik a szabályozás, és a jövőben főszabályként, a pályázóktól/munkavállalóktól nem lehet erkölcsi bizonyítvány kérni. A módosítás kivételként és nagyon szigorúan határozza meg azokat a szempontokat, amelyre hivatkozással erkölcsi bizonyítvány kérhető, de ezek pontos kimunkálása is a munkáltatókra vár, miközben kétségtelenül komoly üzleti kockázatot hordoz, ha a munkáltató nem tudja, vagy vele nem közlik, hogy valamely munkakör esetleg büntetett előéletű személy által kerül betöltésre.
Végezetül, a módosítás érinti továbbá a biometrikus adatokat használó beléptető rendszereket (pl. ujjlenyomat, írisz- és retina azonosító, arcfelismerő rendszer), valamint a munkahelyi eszközök használata tekintetében is új alapelvre helyezkedik, amely a vonatkozó szabályzatok mielőbbi felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Kihirdették a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat

A mai napon kihirdették az április 1-jén az Országgyűlés által elfogadott GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat.

A törvénymódosítás az Európai Uniós adatvédelmi rendeletnek megfelelően módosít több mint 80 törvényt, beleértve a Munka Törvénykönyvét is.

A törvénymódosítások nagy része április végén, míg a nemzeti akkreditálással és a találmányok szabadalmi oltalmával kapcsolatos módosítások majd csak május közepén lépnek hatályba.

2019-es munkajogi tárgyú változások

Minimálbér – Garantált bérminimum – Gyed – Táppénz – Nyugdíj

A legkisebb fizetések összegét a 324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet határozza meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 8%-kal emelkedik 2019. január 1-jétől: 138.000,- Ft-ról bruttó 149.000,- Ft összegre. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén ugyancsak 8%-kal emelkedik 2019. január 1-jétől: 180.500,- Ft-ról bruttó 195.000,- Ft-ra.

A minimálbér emeléséből adódóan a gyermekgondozási díj (gyed), a diplomás gyed és a táppénz összege is emelkedik 2019. január 1-jétől. A gyed maximális összege bruttó 208.600,- Ft, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 104.300,- Ft, a mesterképzésben részt vevők esetében 136.500,- Ft. A táppénz maximális napi összege 9180 Ft helyett legfeljebb 9933 Ft lesz.

A nyugdíjak összege kedvezően változott. 2019. január 1-jétől az öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást 2,7%-kal megemelték. A nyugdíjminimum összege változatlanul 28.500,- Ft maradt.

2019-es munkajogi változások: a cafeteria juttatások és a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni közterhek

2018. július 26. napján került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, amely a jövő évtől a cafeteria juttatások rendszerét jelentősen átalakítja, illetve kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását.

A változások lényegét az alábbiakban foglaljuk össze:

– a kedvezményes adózású kategóriában (ez jövőre 34,5%) kizárólag a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) marad, évi 450.000.-Ft-os kerettel;
– 40,71 %-kal adóznak jövőre az alábbi juttatások: SZÉP Kártya keretösszeg feletti része; ajándékutalvány, évente egyszer, a minimálbér 10 %-áig;
– munkabérként, az általános szabályok szerint adózik jövőre minden további juttatás.

Teendők a fenti változásokkal kapcsolatban:
– cafeteria szabályzat felülvizsgálata;
– a cafeteria juttatásokat tartalmazó dokumentumok (munkaszerződés, tájékoztató) felülvizsgálata, megfelelő módosítása.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas foglalkoztatott munkabére után jövőre nem kell tb járulékot és szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni. Erre tekintettel a fenti kategóriába tartozó nyugdíjas társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez majd jogosultságot.