CLV Partners

CLV-02

koronavírus

Utazási korlátozások ismételt meghosszabbításáról

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Kormány 469/2020. (X. 29.) Korm. rendeletével ismételten meghosszabbította a határellenőrzést és utazási korlátozásokat 2020. december 1-ig.

Az ország területére történő belépésre továbbra is csak a korábbi tájékoztatások szerinti korlátozásokkal, illetve a kivételes esetekben kerülhet sor.
Amennyiben az utazási korlátozások, illetve a határátlépés szabályaiban változás állna be, arról további tájékoztatást nyújtunk.

 

blank

A Magyarországi Határzárról

Megjelent a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII.30.) Korm. rendelet, amely 2020. szeptember 1-jétől 2020. október 1-jéig a Magyarországra történő beutazást szabályozza.
1. Magyar állampolgár és a velük egy tekintet alá eső külföldi állampolgár magánútlevéllel vagy egyéb, belépésre jogosító útiokmánnyal beléphet, és a Magyarországra történő belépés során egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles, azonban minden esetben karanténba kell vonulnia, attól függően, hogy a határon tartott ellenőrzéskor mutatja-e a fertőzés jeleit vagy sem. Az első esteben a kijelölt állami intézményben kerül karanténba, ha nem mutatja fertőzés jeleit, akkor 14 napos házi karanténba kell vonulnia.

2. Elrendelt karantén alóli mentesítés
A karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt. Negatív teszt esetén a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság mentesítést ad a karantén alól.
Ebben az esetben a karantén alóli mentesítés feltételéül szabott 2 negatív PCR-teszt költségét is a munkavállalónak kell viselnie, amelynek költsége 30.000-35.000 Ft/teszt, illetve a mentesítési határozat általános illetéke: 3.000 Ft.

3. Külföldről Magyarországra visszatérés munkajogi vonatkozásai
Magáncélú külföldi utazás miatt elrendelt hatósági házi karantén
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az ilyen ok miatt házi karanténban lévő személy nem minősül keresőképtelennek, amelyre tekintettel nem jogosult táppénzre a karantén tartamára.
Ha van lehetőség a munkavállaló home office-ban való – akár a saját munkakörében, akár más munkakörben – foglalkoztatására, akkor részére bért kell fizetni.
Ha azonban a home office-ban foglalkoztatásra nincs mód, akkor igazolt, fizetetlen távollétnek minősül.

4. Keresőképtelenség esetei
Ha a házi karantén elrendelésére nem magáncélú utazásról visszatérés miatt került sor, hanem a munkavállalót közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltják, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (kijelölt karantén), továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor keresőképtelen és táppénzre jogosult.
Fontos, hogy a kormányrendelet hatálya nem terjed ki
a) a teherforgalomban történő határátlépésre;
b) a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre; valamint
c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett.

5. Külföldiek belépése Magyarországra
Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére nem léphet be. A fenti általános beutazási szabály alól azonban alábbi kivételek vannak:
Korlátozás nélküli belépésre jogosult bármely állam területéről Magyarország területére olyan belföldi vagy bármely államban bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely gazdasági társaság egyben bármely másik államban bejegyzett gazdasági társaságnak az adójogi meghatározás szerinti kapcsolt vállalkozásának minősül, és az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti.
A kormány a cseh, lengyel és szlovák állampolgárok részére lehetővé teszi a beutazást 5 napin belüli negatív teszt bemutatása mellett, de várhatóan az egyes államok kérésére több ország is kaphat engedményt állampolgárainak turista célú beutazására.

6. Ingázók
Az államhatártól számított 30 km-es körzeten belül élő magyar, illetve szomszédos államok polgárai az államhatártól számított 30 km-es körzetben a másik állam területére beutazhatnak, és ott legfeljebb 24 óra időtartamra tartózkodhatnak.

7. Magyarországon átutazó személyek
A tranzitáthaladás érdekében külföldiek Magyarországra beléphetnek, ha belépéskor alávetik magukat az egészségügyi vizsgálatnak és az fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

8. Kérelemre hatósági felmentés a belépési tilalom alól
  A./ Kérelemre az illetékes rendőri szerv engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy belépés célja többek között:
a) bírósági , hatósági eljárási cselekményen történő részvétel,
b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
c) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja
d) egészségügyi ellátás igénybevétele, bizonyos családi rendezvényeken részvétel stb. vagy egyéb méltányolható ok.
  B./ A Magyarországra belépés során egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles és
     *fertőzés gyanúja esetén: nem léptethető be
     *a fertőzés gyanúja nem merül fel: 14 napra karanténba kerül.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre:
Dr. Csabai Marianna
Dr. Tigelmann Ágnes
Dr. Hanyu Henrietta
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3.
Phone: + 36 1 488 7008
Fax: + 36 1 488 7009
email:

blank

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről

A veszélyhelyzet megszűnésével (2020.06.18.) egyidejűleg a Kormány járványügyi készültséget hirdetett és hatályba lépett a veszélyhelyzetről megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti törvény) egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezése (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §).
A járványügyi készültség egészségügyi válsághelyzet idején hirdethető ki 6 hónapra, és arra ad lehetőséget, hogy a Kormány a megszűnt veszélyhelyzethez képest szűkebb körben korlátozásokat vezessen be. Elsőként a jelenleg hatályban lévő korlátozásokat foglaljuk össze, majd az egészségügyi válsághelyzet idejében bevezethető további korlátozásokat.

Jelenleg az alábbi korlátozások vannak hatályban:

1.     A járványügyi készültség ideje alatt Magyarország területére személyforgalomban az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik léphetnek be, kivéve az Egyesült Királyság állampolgárait. Beléphetnek személyforgalomban továbbá Szerbia és Románia állampolgárai is.

2.     A fenti körbe nem eső, harmadik országok állampolgárai különös méltánylást érdemlő okok esetén a rendőrség felmentésével léphetnek be személyforgalomban Magyarország területére. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani magyar nyelven a rendőrség honlapján.

3.     A száj és orr eltakarása, tehát a maszkviselés továbbra is kötelező tömegközlekedési eszközökön és üzlethelyiségekben, nem kötelező azonban a vendégeknek a vendéglátó területén.

4.     Az akár kültéri, akár beltéri zenés táncos rendezvények 500 résztvevő alatt tarthatók meg. Ez azt jelenti, hogy újra kinyithatnak a mozik és a színházak.

A nyitás pontos idejéről az üzemeltek jogosultak dönteni, színházak esetében pedig a szükséges előkészületek miatt várhatóan tovább tarthat az újra nyitás mint mozik esetében.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének szabályait és a bevezethető további korlátozásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Kihirdetése:

·        az országos tiszti főorvos javaslatára kormányrendelettel rendeli el a kormány

·        indokolt:

o   járványügyi szükséghelyzet, vagy

o   polgárok életét, testi épségét, egészségét, vagy egészségügyi szolgáltatók működését súlyos mértékben veszélyeztető vagy károsító bármely esemény

o   a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó a lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozó körülmény

·        legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja

·        az országos tiszti főorvos feltételeinek fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak az elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére

·        Magyarország egész, vagy meghatározott területeire rendelhető el

·        Kormány indokolt esetben rendeleti úton Operatív Törzset hozhat létre, amely ügyeleti központot és akciócsoportokat hozhat létre

Bevezethető korlátozások:

·        elrendelés esetén a Kormány rendeleti úton

–          korlátozhatja vagy megtilthatja többek között

o   intézmények és létesítmények működését, rendezvények látogatását és szervezését, tevékenységek végzését

o   az üzletek működését, nyitvatartását,

    • az ország egyes területei illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást
    • az emberek személyes érintkezését

o   egyes termékek árusítása, fogyasztása

    • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
    • ivóvíz fogyasztását
    • meghatározott állatok tartását
    • közlekedést.

        intézkedés hozható az alábbi körben:

o   gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

o   egészégügyi készlet állagának megóvása

o   szociális távolságtartás szabályai, védőeszköz viselése, vásárlási idősávok meghatározása

o   köznevelés, felsőoktatás

o   járványügyi elkülönítés

o   küldemények kézbesítése.

A fentiekkel egyidejűleg az Eütv. kiegészült a „Hatósági házi karantén” (67/A. §), a „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében” (70/B. §) illetve „Egyéb járványügyi intézkedések (74/B. §) szabályaival.

blank

Az Európai Adatvédelmi Testület tájékoztatója a koronavírus járvány alatti adatkezelésről

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, „EDPB”) tájékoztatót tett közzé honlapján a koronavírus járvány alatti adatkezelésről. A tájékoztató részleteit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok, munkáltató általi kezelésének feltételeit a nemzeti jognak kell meghatároznia a GDPR szerint. Ebben a körben a GDPR megköveteli, hogy a jogalkotó meghatározza a konkrét intézkedéseket és az érintettek jogait védő megfelelő garanciákat.

2. Ahogy a NAIH álláspontja is hangsúlyozta, az egészségügyi vizsgálatoknál, mint amilyen a lázmérés is, ez a garancia az egészségügyi szakember jelenléte, ezért továbbra sincs lehetőség szakember jelenléte nélkül lázmérés bevezetésére a munkahelyen.

3. Az EDPB álláspontja szerint a munkáltatónak közölnie kell a munkavállalókkal, ha a munkahelyen koronavírus fertőzött személyt azonosítottak (hogy megtegyék a szükséges védelmi intézkedéseket), anélkül, hogy felfednék ezen személy kilétét. Az érintett munkavállalókat előzetesen kell értesíteni, a méltóságuk megóvása mellett. A fertőzésről való információkat elsősorban az ilyen adatok kezelésére jogosult hatóságoknak, illetve kezelő orvosoknak kell az ő kérésükre átadni.

Mivel a GDPR széles körben enged eltérést a nemzeti jognak, a járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről részletesebb magyar szabályozásra számíthatunk a közeljövőben.

A jelen cikk tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

blank

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSRŐL

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) tájékoztatót tett közzé a honlapján a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről, kitérve bizonyos általános, adatvédelmen túli jogi kötelezettségekre is. A tájékoztató legfontosabb információit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. A munkáltatóknak nem csak elemi érdeke, hanem egyben jogi kötelezettsége is az egészséges és biztonságos munkahely megteremtése.

2. Az adatkezelés megkezdése előtt a munkáltatótól elvárható járványügyi cselekvési terv készítése (megelőző lépések, alternatív munkavégzési lehetőségek („home office”) megteremtése, fertőzés megjelenése esetén alkalmazandó eljárás, szervezeten belüli felelősök kijelölése, bejelentőrendszer kialakítása).

3. Szintén a cselekvési terv keretében, mint megelőző intézkedés, javasolt a munkavállalók részletes tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról (higiéniai szabályokról, tünetekről, illetve, hogy kihez fordulhat a munkavállaló a szervezeten belül). A tájékoztató megfogalmazásában a munkáltatók segítségéül szolgálhat a Nemzeti Népegészségügyi Központ által (annak honlapján) közzétett „Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban” dokumentum.

4. Az Mt. alapján a munkavállalók kötelesek tájékoztatni a munkáltatót, ha fertőzésveszély kockázatukról van tudomásuk, beleértve a saját megbetegedésük fennállásának veszélyét is. Erre tekintettel a bejelentőrendszert úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók személyes adatainak kezelése bizalmasan történjen.

5. Bejelentés, illetve fertőzés gyanúja esetén a NAIH elfogadhatónak tartja kérdőívek kitöltetését is. Az adattakarékosságra különös figyelmet kell fordítani. A kérdőívben megadott adatokon túl a munkáltató nem jogosult a fertőzésgyanús munkavállaló adatait kezelni a járvánnyal kapcsolatban. A Hatóság külön felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelés során egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat, egészségügyi dokumentációt nem kérhet és nem kezelhet a munkáltató!

6. Hangsúlyozandó, hogy a munkáltató nem kezdhet kontaktus-kutatásba, ezt bízzák az illetékes nyomozóhatóságra!

7. Szintén fontos megjegyezni, hogy a munkáltató nem jogosult egészségügyi vizsgálatok végzésére (pl. lázmérő alkalmazása), azonban egészségügyi szakemberek bevonásával (elsősorban az üzemorvos) kezdeményezhető a munkavállalók szakszerű kivizsgálása.

8. A fenti adatkezelések a munkáltató jogos érdekén alapulnak, amennyiben munkavállalók kivizsgálása is szükségessé válik, az adatok kivételesen munkahelyi egészségügyi cél érdekében kezelhetők.

9. Javasolt, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás). Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató vitaminokat, gyógyszereket, immunerősítőket, stb. biztosítson a munkavállalók számára, ezért erre jogszerűen nem kerülhet sor megelőző intézkedésként.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

blank

Koronavírus járvány munkajogi aspektusai

Mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat érdeklő kérdés, hogy hogyan kell eljárni, mik a jogaik és kötelezettségeik járványveszély vagy járvány idején. Nagy a különbség járvánnyal fenyegető helyzet valamint a kihirdetett járványveszély / járvány között
Járvánnyal fenyegető helyzetet a jog nem ismeri és így nem is szabályozza. Magyarországon jelenleg ez a helyzet áll fent, mivel eddig sem járványt, sem járványveszélyt az egészségügyi államigazgatási szervek nem hirdettek ki.

Tehát amíg nincs kihirdetett járványveszély vagy járvány, addig a munkavállalók kötelesek a munkaszerződésük szerinti munkát a munkahelyükön végezni, nem mentesülnek a munkavégzés alól, nem tagadhatják meg a munkavégzést járvánnyal fenyegető körülményekre hivatkozással.

Azonban bármely felelős munkáltató saját hatáskörében bármikor hozhat megfelelő intézkedéseket a munkavállalók biztonságos és egészséges munkafeltételei biztosítása érdekében akkor is, ha nem a különösen érintett élelmiszeriparban működik, és ennek keretében elrendelhet átmeneti home office munkavégzést vagy felfüggesztheti a működését és a dolgozókat mentesítheti a munkavégzés alól. Mindkét esetben a munkavállalók fizetett távolléten lesznek.

Nem ez a helyzet az elrendelt járvány vagy járványveszély esetén, amikor is a hatóságok járványügyi intézkedéseket rendelnek el, többek között korlátozhatják vagy megtilthatják intézmények, működését, rendezvények megtartását, egyes területek elhagyását. Ugyancsak elrendelhető a fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén az ezzel érintett személyek elkülönítése, megfigyelése vagy zárlata, amit együtt karanténnak nevezhetünk, bár különbözőek az intézkedések, de minden esetben korlátozzák.
Ha a fenti bármely intézkedés érinti a munkáltató működését vagy bármely dolgozóját – ideértve a karanténba került személyeket is -, akkor a munkavállalók igazoltan mentesülnek a munkavégzés alól, de az Mt. értelmében ezen időszakra sem illeti meg őket munkabér vagy alapbér.

Az Mt. nem tiltja azonban, hogy a munkaadók saját belátásuk szerint bért vagy juttatást fizessenek az vis maior okból igazoltan távollévőknek, de az Mt. rendelkezése nem kötelezi a munkáltatót bármilyen díjazás fizetésére ezen időszakra, hacsak az adott munkáltató által megkötött kollektív szerződés ezt nem rendezi ettől eltérően.

Dr. Marianna Csabai

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.