CLVPartners

oltás

A korlátozások feloldásának harmadik üteméről

A magyar Kormány a 194/2021 (IV. 26.) számú Korm. rendelettel („Korm. rendelet”) 2021. április 26-án a veszélyhelyzeti korlátozások feloldásának harmadik üteméről döntött, amely szabályokat a 4 millió első oltás beadását követő naptól kezdődően kell alkalmazni.

1. A kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul.

2. Azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a 18 év alattiak újra látogathatják majd a mozikat, színházakat, sport- és kulturális rendezvényeket, sportlétesítményeket, múzeumokat, könyvtárakat, állatkerteket, szálláshelyeket, valamint a vendéglátóhelyek beltéri helyiségeit is (a továbbiakban együttesen: „megnyitott üzletek”).

A megnyitott üzletek munkavállalói a munkáltató döntése alapján mentesülhetnek a maszkviselési kötelezettség alól, amennyiben védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. A munkáltatóknak a munkavédelmi kockázatokon túl mérlegelniük kell az ezzel járó adatvédelmi kockázatokat is, hiszen a maszkviselés alóli mentesítéssel szükségszerűen kezelik a munkavállalók védettségének tényét, mint egészségügyi, azaz különleges adatot.

3. Fontos, hogy a korlátozásoknak csak egy része kerül feloldásra, egyelőre változatlanul hatályban maradnak a következő szabályok:

Az utazási korlátozások szabályozásán a kihirdetett Korm. rendelet nem változtat.

Közterületen kötelező a maszkviselés, ez alól a védettségi igazolvány nem mentesít.

A védettségi igazolvány egyelőre nem mentesít a kijárási tilalom alól sem.

Magánrendezvényeken legfeljebb 10 fő vehet részt.

– Tilos a zenés és táncos rendezvények szervezése, illetve az ilyen rendezvényeken tartózkodás.

A korlátozások feloldásában további szabályozás várható.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

A NAIH álláspontja a munkavállalók COVID-19 elleni védettségi adatainak kezeléséről

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”, „Hatóság”) 2021. április 1-i tájékoztatójában tette közzé a vakcina adatokkal kapcsolatos álláspontját. A Hatóság tájékoztatója kizárólag munkaviszonyban állókra értelmezhető, és az abban foglaltak csak a járványhelyzet alatt irányadók.

A NAIH hangsúlyozza, hogy a védettségi adatok kizárólag akkor kezelhetők, ha a munkáltató tényleges és szükséges munkavédelmi intézkedéseket tesz a gyűjtött adatok alapján. Tehát ha a munkáltató az adatok kezelése mellett dönt, akkor köteles azok alapján munkavédelmi intézkedéseket és döntéseket hozni, és ezeket dokumentálni, szükség esetén igazolni. Ha a munkáltató nem használja fel a gyűjtött adatokat, azzal készletező adatkezelést valósít meg, ami minden esetben jogellenes.

A munkáltatónak tehát a COVID-fertőzés a munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére munkavédelmi kockázatelemzést kell készítenie. A munkavállaló védettségére (azaz az oltás ténye, vagy az a tény, hogy a fertőzésen átesett) vonatkozó adatot a munkáltató akkor kezelheti, ha a kockázatelemzés alapján egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges:

A Hatóság két végletet említ példaként, hogy milyen esetben szükséges vagy nem szükséges a védettségi adat kezelése:

  • az állandó jellegű távmunkavégzés esetén a szükségesség értelemszerűen nem állapítható meg.
  • szükséges az adatkezelés a kórházak COVID-19 osztályain elhelyezett orvostechnikai és egyéb eszközök javítását, karbantartását végző munkavállalónál.

Álláspontunk szerint a két véglet közötti térben több olyan munkakör van, ahol megállapítható a védettség kezelésének szükségessége.

Az adatkezelés előtt a munkáltatónak meg kell határoznia annak jogalapját, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy a védettség ténye a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül. Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a megfelelő jogalap a védettségi adatok kezelésére a munkáltató jogos érdeke a munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez. A jogos érdek igazolásához a munkáltatónak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie, egyensúlyt teremtve a munkavédelmi kötelezettségek és a munkavállalók magánélethez való joga között. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló hozzájárulása nem megfelelő jogalap, mivel a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető az alá-fölé rendeltségi viszonyra tekintettel.

Emellett a munkáltatónak adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amiben a munkavállalók számára közérthetően és kellően részletesen meg kell határozni az adatkezelés célját, jogalapját, meg kell határozni továbbá az adatok megőrzésének időtartamát, az adatokhoz hozzáférésre jogosultak körét, valamint az érintetteket tájékoztatni kell az őket a GDPR alapján megillető jogok gyakorlásának a lehetőségéről, illetve a jogorvoslati módokról.

Ha minden feltétel teljesül, a munkáltató legfeljebb az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását kérheti, azaz a védettségi igazolványról nem készíthető másolat, kizárólag a védettség ténye, valamint a védettség, amennyiben ez ismert, az időtartama rögzíthető. A koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen a munkáltató.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek