CLVPartners

CLV-02
Menu

Hírek

Az igazságügyi reform polgári peres eljárásokat érintő újdonságai

Hírek, Peres eljárások és vitamegoldások / / , ,

Az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi  XLIX. törvényt („Módosítás”), amely többek közt megteremti a polgári perek gyorsításának lehetőségét, valamint szankcionálja a bíróságok határidő túllépését. A Módosítás ezen kívül lehetőséget biztosít arra is, hogy a jövőben a tárgyalásokat online módon is követni lehessen. Cikkünkben a Módosítás egyes, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. („Pp.”) törvénnyel kapcsolatos rendelkezéseit foglaljuk össze.

2025. augusztus 19. napjától lépnek hatályba az új pertípus, az egyszerűsített per szabályai, a rövidített indokolást tartalmazó ítélet új esetei, valamint az elhúzódó tárgyalások miatti jogkövetkezmények alkalmazhatósága. 2026. január 1-től pedig a tárgyalásokon való online részvételre is lehetőség lesz.

Egyszerűsített polgári per

A Módosítás új pertípusként bevezeti az egyszerűsített polgári pert, amely kizárólag szerződéses jogviszonyból eredő polgári perek esetén alkalmazható. A felek írásba foglalt szerződésükben köthetik ki az egyszerűsített polgári pert jogvita esetére, azonban személyállapoti, munkaügyi és fogyasztói jogvitában ilyen kikötés kizárt.

Az egyszerűsített polgári perben kötelező a jogi képviselet. Az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát biztosítja egyrészt annak írásbelisége, másrészt az, hogy az eljárást a felperesnek teljes mértékben elő kell készítenie. Ez utóbbi követelmény azt jelenti, hogy a pert indító felperesnek már a keresetlevélhez csatolni kell valamennyi okirati bizonyítékot, illetve szakvéleményt, keresetváltoztatásnak nincs helye.

Az egyszerűsített polgári perben nincs elkülönült perfelvételi, valamint érdemi tárgyalás, kizárólag a keresettel érintett követelés tekintetében zajlik a per.

A bíróságok soron kívül járnak el és legfeljebb 8 napjuk van megtenni az intézkedéseiket. Az ellenkérelem benyújtásának határideje 15 nap, melyet semmilyen esetben sem lehet meghosszabbítani.

Ezen kívül az ellenkérelem előterjesztését követően a bíróság – rövid határidő tűzésével – felhívja a feleket, hogy nyilatkozzanak arról, kívánják-e a pert az általános szabályok szerint lefolytatni, illetve szándékukban áll-e egyezséget kötni. Ha a felek közösen úgy nyilatkoznak, hogy a pert az általános szabályok szerint kívánják lefolytatni, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, és az eljárást ezt követően az általános szabályok alapján folytatja. Ha a felek egyezségi megállapodásukat benyújtják a bírósághoz, a bíróság – amennyiben az egyezség jóváhagyásának feltételei teljesülnek – azt végzésével jóváhagyja.

Ha az érintett felek nem kérik a per lefolytatását az általános szabályok szerint, és egyezséget sem kötnek, a bíróság köteles a felek részére tett felhívástól számított 30 napon belül ítéletet hozni.

A jogorvoslatokra szintén rövid határidők vonatkoznak: A fellebbezés előterjesztésére a feleknek 8 nap áll majd rendelkezésükre és csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság 15, az ítélet elleni fellebbezést pedig 30 napon belül bírálja el.

A Módosítás e per esetében kedvezményes illetékez vezet be, ugyanis a megfizetendő illeték összege az általános szabályok szerint lefolytatott per illetékének a 70 %-a.

Automatikus rövidített indokolást tartalmazó ítélet

A Módosítás annak érdekében, hogy a bíróságok adminisztrációs terhét tovább csökkentse, illetve az érdemi munkavégzésre fordítható időt növelje, átalakítja a Pp. eddigi, a rövidített indokolásra vonatkozó szabályrendszerét. Ennek eredményeképpen megszűnik az a lehetőség, hogy a felek az ítélet rövidített tartamú indokolását kérjék.

Ugyanakkor a Módosítás bevezet két új esetkört, melyekben automatikusan rövidített indokolást tartalmazhat egy ítélet. A fellebbezéssel támadható ítéletet meghozó bíróság az ítéletét csak abban az esetben köteles részletesen megindokolni, ha a felek a bíróság kifejezett felhívására ezt kérik. Tehát amennyiben egyik fél sem jelenik meg az ítélethirdetésen, vagy a kihirdetéskor a bíróság felhívása ellenére a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást, úgy a bíróság automatikusan rövidített indokolást tartalmazó ítéletet fog hozni.

Elhúzódó tárgyalások jogkövetkezménye

Amennyiben az intézkedésükre megállapított jogszabályi határidőt mulasztanak, a bíróságok kötelesek hivatalból, a határidő elmulasztását követő naptól kezdve naponta a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújtani a felek részére. A jogalkotónak ezzel a lépéssel a deklarált célja, hogy rábírja a bíróságokat arra, hogy a Pp.-ben meghatározott határidőket minden esetben pontosan betartsák. A Módosítás jogorvoslati lehetőséget is biztosít a felek számára arra az esetre, ha a vagyoni elégtétel kifizetése iránt a mulasztó bíróság nem intézkedik. Ilyen esetekben ugyanis az érintett fél a kifogást terjeszthet majd elő.

Online közvetített tárgyalások

A Módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a polgári peres eljárásokban a hallgatóság online felületen keresztül is részt tudjon venni a tárgyaláson. Ennek ugyanakkor feltétele az is, hogy a szükséges technológiai feltételek adottak legyenek a bíróságon. A Módosítás indokolása szerint ez lehetővé teszi, hogy a bíróságok feletti társadalmi kontroll még inkább kiteljesedjen. Másrészt biztosítja azt is, hogy a jogi vagy államtudományi képzési területen tanuló hallgatók, illetve oktatók és kutatók is közvetlenül bekapcsolódjanak a tárgyalások követésébe.

A tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt. Regisztrálni az erre külön létrehozott felületen lehet majd, melynek előfeltétele, hogy a regisztrálni kívánó személy a DÁP alkalmazás eAzonosítási szolgáltatásával azonosítsa magát.

Összefoglalás

A jogalkotó jelen Módosítással megpróbálja enyhíteni a bíróságokon lévő ügyterhet azzal, hogy a rövidített indokolás lehetőségét alapértelmezetté teszi, valamint ezt a célt szolgálja az egyszerűsített polgári per intézménye is. Az egyszerűsített polgári per bevezetésére tekintettel célszerű lehet felülvizsgálni a fennálló és jövőben megkötendő szerződéseket is, hiszen az egyszerűsített perre vonatkozó kitétel relatíve gyors igényérvényesítést tesz lehetővé.

Az eljárások időben való intézését pedig a bíróságok „kötbérezése” hivatott elősegíteni. Természetesen felmerül az a kérdés, hogy a vagyoni elégtétel megfizetésével kapcsolatos adminisztráció nem igényel-e majd több kapacitást a bíróságoktól.

Az elmúlt években lezajlott digitális forradalomnak következtében megnőtt az igény arra, hogy a bírósági tárgyalások online, telekommunikációs eszközök segítségével is nyomon lehessen követni. A gyakorlatban ugyanakkor az online hallgatóságként regisztráló személyek előzetes ellenőrzése további terhet fog róni a bíróságokra, valamint megnöveli a visszaélés kockázatát is.

A Módosítással kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az Országos Bírói Tanács („OBT”) 2025. június 26-án alkotmányjogi panaszt („Panasz”) nyújtott be az Alkotmánybíróság („AB”) részére. A panaszban az OBT – többek közt – a Módosítás vagyoni elégtételre és egyszerűsített polgári perre vonatkozó rendelkezésének alaptörvényellenességének megállapítását, valamint visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését is kérte. A Panaszról az AB-nak legkésőbb szeptemberig kell döntenie. Amennyiben a kérdéses rendelkezéseket megsemmisíti az AB, a döntésről külön cikkben adunk majd tájékoztatást.

Kép forrása: Sora Shimazaki, pexels.com

Az igazságügyi reform polgári peres eljárásokat érintő újdonságai Read More »

Új rendelkezések a hazai vállalatok felvásárlásával kapcsolatban

Hírek, Társasági jog és M&A / / , ,

A Kormány a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendeletével („Rendelet”) még 2022-ben, a Covid világjárvány okozta válsághelyzet kezelésére hivatkozva korlátozta a külföldi befektetők hazai tulajdonú stratégiai vállalatokban való tulajdonszerzését. Június végén a Magyar Közlöny 75. számában megjelenő 163/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel („Módosítás”) tovább szigorodtak a külföldi tranzakciókra vonatkozó szabályok.

A szabályozásban jelentős változást fog hozni az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséról szóló 2025. évi L. törvény („Törvény”), ami 2025. augusztus 19-től hatályon kívül helyezi a Rendeletet. Meg kell jegyezni, hogy ezzel egy időben a jelenlegi rendeleti szabályozás főbb tartalmi elemei – bizonyos módosításokkal és kiegészítésekkel – törvényi szintre fognak emelkedni. Cikkünkben a jelenleg hatályos Rendelet mellett az augusztus közepétől alkalmazandó Törvény fontosabb rendelkezéseit és az azzal kapcsolatos újdonságokat foglaljuk össze.

A szabályozás hatálya

A szabályozás értelmében a stratégiai ágazatokban működő, Magyarországon bejegyzett kft.-k, zrt.-k és nyrt.-k esetében minden olyan tranzakciót be kell jelenteni a belgazdaságért felelős miniszterként a nemzetgazdasági miniszter („Miniszter”) részére, mely révén harmadik országbeli állampolgárok, illetve bizonyos esetben az Európai Unió más tagállamának, az EGT megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára tulajdonjogot, illetve meghatározott mértékű befolyást szerezne, ha az érintett jogügylet értéke legalább 350 millió forint.

Ezen kívül a Miniszterhez tett bejelentés és annak tudomásulvétele szükséges ahhoz is, hogy a stratégai ágazatokba tartozó tevékenységek folytatásához szükséges infrastruktúrák üzemeltetési jogát külföldi befektető vagy olyan társaság szerezze meg, mely felett a külföldi befektető akár közvetlenül, akár közvetetten többségi befolyással rendelkezik. Stratégiai társaságnak minősülnek – többek közt – a gyógyszergyártás, a kis és nagykereskedelem, a filmgyártás, dohánytermékek gyártása, munkaerő-kölcsönzés, az építőiparon belül a lakó- és nem lakóépület építése, gépi berendezések gyártása, információtechnológiai szolgáltatást.

A bejelentést az érintett jogügylet megkötését követő 10 napon belül kell benyújtani a Miniszternek.

Jogügyletnek nem csak az üzletrész- vagy részvény adásvétele számít, hanem bármilyen tulajdonjog átruházási címen történő részesedésszerzés, ideértve az apportálást, ingyenes átruházást, tőkeemelést, átalakulást, egyesülést, szétválást és akár jog alapítását is (pl. átváltoztatható jogot biztosító kötvény, haszonélvezet).

A bejelentési kötelezettségét megszegő természetes személy, illetve társaság a tranzakció értékének kétszereséig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, feltéve, hogy a büntetőjogi felelőssége nem áll fenn.

A Miniszter a bejelentés vizsgálatát követően megtiltja vagy tudomásul veszi az érintett jogügyletet. Tiltó döntésnek az alábbi esetekben van helye:

  • ha a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése vagy ezek bekövetkezésének lehetősége fennáll;
  • a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó tagállam kormányának – beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is – ellenőrzése alatt áll, akár tulajdonosi szerkezete, akár jelentős finanszírozása révén;
  • a bejelentő az Európai Unió bármely tagállamában érintett volt biztonságot vagy közrendet veszélyeztető tevékenységben,
  • illetve komoly kockázat áll fenn arra, hogy a bejelentő bűncselekménynek minősülő tevékenységet fog folytatni.

A tiltó döntésbe ütköző jogügyet, illetve társasági határozat semmisnek minősül. A tiltó döntéssel érintett társaság tagjegyzékében vagy részvénykönyvében a szerző fél nem tüntethető fel, illetve a jogügylet alapján semmilyen jogot nem gyakorolhat.

2025. június 24-től alkalmazandó szabályok

  • Hosszabb ügyintézési határidők

A Módosítás következtében a Miniszternek a bejelentéstől számított 45 munkanapon belül kell döntést hoznia arról, hogy a tiltás körülményei fennállnak. A tényállás tisztázása érdekében a Miniszter további 3 alkalommal, alkalmanként 30 munkanappal, így összesen akár 4-5 hónappal is meghosszabbíthatja az ellenőrzésre nyitva álló időtartamot.

  • Az Állam elővásárlási jogának kiterjesztése

A Módosítással a Kormány rendkívüli módon kiszélesítette az elővásárlásra való jogosultságát.  Az állam az MNV Zrt.-n vagy más általa kijelölt szervezet útján elővásárlási jogot gyakorolhat – az adott jogügyletben szereplő feltételekkel megegyezően – a tiltó döntéstől számított 90 napon belül. Ez a jog nem csak naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaság tekintetében illeti meg az államot, hanem valamennyi, stratégiai jelentőségű ágazatba tartozó vállalkozás esetében.

2025. augusztus 19-től alkalmazandó szabályok

Ahogyan a bevezetésben is utaltunk rá, a jogalkotó döntése értelmében a Rendelet 2025. augusztus 18. napján hatályát veszti, egyes rendelkezései pedig törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A Rendelet és a Törvény közötti különbségeket az alábbiakban foglaljuk össze.

  • Rövidebb ügyintézési határidők

A Törvény értelmében a Miniszternek a bejelentéstől számított 30 munkanapon belül kell döntést hoznia arról, hogy a tiltás körülményei fennállnak-e. Fontos eleme a Törvényi szabályozásnak, hogy a Miniszternek nincs lehetősége az ellenőrzésre nyitva álló határidőt meghosszabbítani. Ezen változásokkal a jogalkotó a júniusi Módosítás előtti szabályozáshoz tér vissza.

  • Állam elővásárlási jogának szűkítése

Az elővásárlási jog kiterjesztése is kikerül a Törvényi rendelkezések közül, így a továbbiakban – a naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaságokon kívül – nem illeti meg elővásárlási jog az Államot.

  • Meghosszabbított elővásárlási határidő a minősített szektorban

A Törvény értelmében a minősített energiaszektorban az Állam MNV Zrt.-n keresztül gyakorolt elővásárlási jogával kapcsolatos határidő a – rendeleti szabályozástól eltérően – a bejelentő részére megküldött tájékoztatástól számított 60 munkanapról 90 munkanapra nő, ezzel együtt pedig az energiapolitikáért felelős miniszter ezzel kapcsolatos válaszadási ideje is duplájára, azaz 15 munkanapról 30 munkanapra emelkedik.

  • A döntés megtámadásának lehetősége

2025. augusztus 19.-től kezdődően számos esetben közigazgatási peres eljárásban lehet megtámadni a tiltó döntéseket. Így például, az érintett tiltó döntést meg lehet támadni, ha a Miniszter tévesen állapította meg, hogy fennállnak-e a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettséget megalapozó feltételek. Ezen joggal továbbra is kizárólag a Fővárosi Törvényszéken lehet élni. További újdonság, hogy ezentúl azonnali jogvédelem biztosításának is helye van a megtámadás során. Kérdés azonban, hogy a további jogorvoslati lehetőség biztosítása önmagában befolyásolja-e a külföldi befektetőket a struktúra megtervezésekor.

Összegzés

Tekintettel arra, hogy a Törvény rendelkezéseit – jelenlegi ismereteink szerint – 2026. december 31. napjáig kell majd alkalmazni, a külföldi befektetőknek, illetve a magyarországi vállalatoknak érdemes számításba venniük, hogy a vállalatfelvásárlással (M&A) kapcsolatos tranzakcióik lebonyolítása során az Állam továbbra is igen széleskörű jogosítványokkal fog rendelkezni. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy egyrészt szűkül az Államot megillető elővásárlási jog köre, másrészt pedig megteremtésre kerül a tiltó döntéssel szembeni jogorvoslat lehetősége is, de összességében, nemzetközi viszonylatban továbbra is szigorú a magyar szabályozás és már a tranzakció tervezésekor érdemes a minősítést elvégezni és a szándéknyilatkozatban, szerződésben kalkulálni a lehetséges állami beavatkozás lehetőségével.

Kép forrása: Andrea Piacquadio, pexels.com

Új rendelkezések a hazai vállalatok felvásárlásával kapcsolatban Read More »

Kiberbiztonság – új előírások, új feladatok

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás / / , ,

Idén január 1-jén lépett hatályba a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény („Kiberbiztonsági Törvény”), amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelvére (2022. december 14.) (általános EU-s kiberbiztonsági irányelv, a továbbiakban: „NIS2 Irányelv”) tekintettel született és amelynek célja az információs társadalmat érő fenyegetések miatt az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklése és a kulcsfontosságú ágazatokban a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása. A Kiberbiztonsági Törvény és a kapcsolódó jogszabályok szigorú követelményeket és ezek elmulasztása esetén súlyos jogkövetkezményeket írnak elő.

Mivel számos társaságot támogatunk a NIS2 Irányelvnek és a Kiberbiztonsági Törvénynek való megfelelésre való felkészülésben, jelen cikkünk célja, hogy valamennyi, lehetségesen érintett cég figyelmét felhívjuk a Kiberbiztonsági Törvény közeljövőben aktuálissá váló előírásaira, azaz a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződéskötéssel és az audit lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségekre és határidőkre.

Az érintett szervezetek köre

A Kiberbiztonsági Törvény széles körben meghatározza azokat a szervezeteket, akik kötelesek ellenőrizni elektronikus rendszereik biztonságát és ezt auditálni. Azok a magánszektorbeli vállalkozások, amelyek bizonyos méretet elérnek és kiemelten kockázatos vagy kockázatos ágazatba sorolt tevékenységet végeznek, ebbe a körbe tartoznak, az alábbiak szerint:

  • Méret tekintetében azok a vállalkozások érintettek, amelyek középvállalkozásoknak minősülnek, vagy meghaladják a középvállalkozásokra vonatkozóan előírt küszöbértékeket, vagyis amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél több, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
  • A tevékenységi körre vonatkozó feltétel, hogy a vállalkozások (kiemelten) kockázatos ágazatban működjenek, például egészségügy, hírközlési szolgáltatás, digitális infrastruktúra (felhőszolgáltató, adatközponti szolgáltatást nyújtó szolgáltató), élelmiszerelőállítás, -feldolgozás, -forgalmazás, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás, vagy gép, gépi berendezés gyártás területén.

Amennyiben nem egyértelmű, hogy a szabályozás alapján a kötelezettségek kiterjednek-e az adott cégre, javasolt ezt a jogszabály átvizsgálásával mihamarabb tisztázni.

Kiberbiztonságra vonatkozó kötelezettségek

  • Audit szerződés:

Az érintett vállalkozások aktuális kötelezettsége, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága („SZTFH”) által nyilvántartásba vett kiberbiztonsági audittevékenység végzésére jogosult, független gazdálkodó szervezettel mint auditorral szerződést kössenek az elektronikus rendszerük kiberbiztonságának ellenőrzése érdekében. Az SZTFH már folyamatosan küldi az értesítéseket a lehetségesen érintettek részére, melyben egyúttal előírja, hogy a szerződés megkötésének tényét 2025. szeptember 15-ig igazolni is szükséges felé. A kötelezettség elmulasztása esetén a vállalkozással szemben 1 -15 millió Ft bírság szabható ki.

  • Kiberbiztonsági audit:

Az auditorral történő szerződést követően 2026. június 30-ig el kell végezni a kiberbiztonsági auditot, mely során ellenőrzésre kerül az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolása, valamint a biztonsági osztályba sorolás szerinti védelmi intézkedések megfelelősége. Az audit elmaradása súlyos szankciókat vonhat maga után, akár az előző évi árbevétel 2%-át is elérő, de legalább 1 millió, legfeljebb 150 millió forintos bírság formájában.

A kiberbiztonsági audit hosszabb időt is igénybe vehet a vállalkozás méretétől, illetve a tevékenység technológiai és szervezeti összetettségétől függően. Éppen ezért célszerű a felülvizsgálat időpontját és ütemezését előre megtervezni, hogy a folyamat ne csak megfelelési célt szolgáljon, hanem ténylegesen feltárja azokat a területeket is, ahol további teendők vagy hiányosságok lehetnek. Ilyen lehet például az adatvédelmi megfelelés felülvizsgálata, az információbiztonsági szabályzatok aktualizálása, vagy a kockázatkezelési eljárások finomhangolása.

Megfelelés jelentősége

A szigorodó kiberbiztonsági szabályozás és a magas bírságkockázat miatt a megfelelés nem pusztán jogi kötelezettség, hanem kiemelt üzleti érdek is. Elérhető előnyök:

  • csökken a pénzügyi és reputációs kockázat;
  • erősödik a vállalkozás kiberbiztonsági védelme és digitális stabilitása;
  • megfelelő szerződéssel kiszámíthatóvá válik az audit tartalma, ütemezése, feladat- és felelősségi körök meghatározása;
  • egyidejűleg áttekinthetőek az adatvédelmi szempontok, szükség esetén felülvizsgálhatóak az adatvédelmi hatásvizsgálati dokumentumok, ezáltal teljesül a NAIH által elvárhat elszámoltathatóság elvének való megfelelés.

Fotó forrása: Brian Penny, pixabay.com

Kiberbiztonság – új előírások, új feladatok Read More »

Adatvédelmi incidensek és a kezelésükkel kapcsolatos feladatok

Adatvédelem, Hírek / / , , ,

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan számos olyan eszköz és módszer is megjelent, melyek célja a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés szerzése. Bár a kibertámadásokhoz használt eszközök egyre fejlettebbek, a személyes adatokat továbbra is leginkább az emberi mulasztás és a figyelmetlenség veszélyezteti leginkább. Az Európai Unió 2016/679 számú rendelete („Általános Adatvédelmi Rendelet”, „GDPR”) részletes követelményeket rögzít a vállalkozások és szervezetek részére a személyes adatok gyűjtése, tárolása és kezelése tekintetében, ezek betartása elengedhetetlen a személyes adatok védelmének és az adatbiztonság megfelelő érvényesülése érdekében. A GDPR előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan kell az adatkezelőknek eljárniuk egy adatvédelmi incidens esetén. Jelen cikkünkben az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Adatvédelmi incidens fogalma

A személyes adatok kezelése során az adatkezelőnek a GDPR -ban meghatározott intézkedéseket kell megtenniük, melyekkel biztosítják adatkezelésük biztonságát. Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Ahhoz, hogy egy sérülést incidensnek tekintsünk, az adatbiztonság sérülésének olyan mértékűnek kell lennie, hogy az érdemi kockázatot jelentsen a személyes adatok védelmére nézve. Az adatkezelőknek szükséges tisztában lenniük azzal, hogy nemcsak a személyes adatok elvesztése jelent adatvédelmi incidenst. Az adatvédelmi incidensek közé tartoznak:

  • Bizalmassági incidensek, melyek egyrészt a személyes adatok jogosulatlan közlésével valósulhatnak meg (pl.: egy téves címzettnek küldött e-mail, vagy ha személyes adatokat tartalmazó dokumentumok mentése nem megfelelő helyre történik, ezáltal megosztásra kerülhet egyébként hozzáférésre nem jogosult személlyel – aki akár a társaság más munkavállalója is lehet). Ugyanakkor bizalmassági incidenst szándékos magatartásból fakadó tevékenység is előidézhet (pl.: adathalász támadások révén történő jogosulatlan hozzáférés).
  • Integritási incidensek, melyek akkor következnek be, ha a kezelt személyes adatok megváltoznak (pl.: ha a könyveléshez – akár jogosultsággal rendelkező, akár jogsértést elkövető – hozzáférő személy átírja a fizetéseket, vagy az adatbázist oly módon törik fel, hogy személyes adatokat törölnek belőle).
  • Elérhetőségi incidensek melyekről a kezelt adat megsemmisülése (akár véletlen törlés, vagy ideiglenes szerverleállás által) valamint az adatokhoz való hozzáférés elvesztése esetében beszélünk (pl.: az ügyféladatbázis példányát tartalmazó laptop vagy adattároló elvész, vagy ellopják).

Összefoglalva, adatvédelmi incidensnek minősül, ha személyes adatokhoz illetéktelenül hozzáférnek, azokat engedély nélkül továbbítják, vagy ha azok elérhetetlenné válnak például zsarolóprogram általi titkosítás, véletlen elvesztés vagy megsemmisülés következtében.

Adatvédelmi incidensek következménye

Az adatvédelmi incidensek, amennyiben nem kezelik megfelelően és időben, súlyos fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhat az érintett személyeknek. Ilyen következmény lehet például a pénzügyi veszteség, személyazonosság-lopás, jó hírnév sérelme, illetve a bizalmas adatok nyilvánosságra kerülése. Ezen felül az adatvédelmi incidenseknek az ügyfelek társaságba mint adatkezelőbe vetett bizalmának csökkenését, a nem megfelelő kezelésük pedig hatósági szankciót is vonhatnak maguk után.

Adatvédelmi incidensek bekövetkezése esetén követendő eljárás

Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi incidenseknek igen súlyos következményei lehetnek, az adatkezelőnek az incidensről való tudomásszerzése esetén kötelezettsége, hogy a GDPR-ban foglaltak szerint kezelje a kialakult helyzetet. Ehhez azonban szükséges, hogy aki észleli, haladéktalanul jelentse a kijelölt adatvédelmi felelős részére. Ennek eljárásrendjét érdemes belső szabályzatban rögzíteni.

Incidensek nyilvántartása

A GDPR értelmében az adatkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie az adatvédelmi incidensekről, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.

Incidensek bejelentése

Az adatvédelmi incidenseket az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, be kell jelentenie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak („NAIH”). Amennyiben a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, a bejelentéshez mellékelni kell a késedelem igazolására szolgáló indokokat.

A bejelentéshez a NAIH, egy a honlapján elérhető formanyomtatványt is biztosít, melyet az elektronikus ügyintézésre kötelezett adatkezelő, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló adatkezelő elektronikus úton (pl.: hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson) keresztül nyújthat be.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
  • az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  • az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  • illetve az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
  • Végül de nem utolsó sorban a bejelentésnek tartalmaznia kell az incidens-nyilvántartás szóban forgó incidensre vonatkozó részének másolatát.

A bejelentést csupán az úgynevezett „bagatell” incidensek esetében lehet mellőzni. Ilyen incidensnek minősül, ha az valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, de a bekövetkezett incidenst ebben az esetben is rögzíteni kell a nyilvántartásban.

Érintettek tájékoztatása

Amennyiben feltehető, hogy az adatvédelmi incidens magas kockázattal jár az érintettek számára, az adatkezelőnek erről késedelem nélkül kell tájékoztatnia az egyéneket. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az érintett személyek meg tudják tenni a szükséges óvintézkedéseket (pl. személyazonosító igazolvány ellopásának bejelentése, bankkártya zárolása).

A kockázatok értékelését minden incidens során egyedileg kell elvégezni. A folyamat során olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a személyes adatok típusa (pl.: különleges adat) és mennyisége, érintettek száma, érintettek azonosíthatóságának lehetősége.

A magas kockázattal járó adatvédelmi incidensről abban az esetben nem kell tájékoztatni az érintetteket, ha:

  • a személyes adatok olyan módon vannak titkosítva, amely értelmezhetetlenné teszi az adatokat;
  • az adatkezelő időközben megfelelő védelmi intézkedéseket hajtott végre;
  • vagy az tőle aránytalan erőfeszítést igényelne. (Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni.)

Összegzés

Az adatvédelmi incidensek tehát az adatbiztonság igen tág körű módon meghatározott sérülését jelenti. Az incidensek bekövetkezésének komoly vagyoni, illetve nem vagyoni károkat tudnak okozni az érintettek számára, a nem megfelelő módon történő kezelésük pedig akár több millió forintos pénzbírság kiszabását is eredményezhetik. Az adatkezelőknek kötelezettsége, hogy már az adatkezelésük során biztosítsák a személyes adatok védelmét. Elsősorban tehát érdemes a megelőzésre törekedni. A megfelelően kivitelezett biztonsági intézkedések (pl.: jogosultsági rendszerek kiépítése, jelszavak és eszközök megfelelő védelme) alkalmasak lehetnek az incidensek bekövetkezésének megakadályozására. Ezek meghatározására és betartására célszerű előzetesen belső eljárásrendeket és akcióterveket készíteni és rendszeres időközönként felülvizsgálni, valamint az adatkezelésben érintett személyek (pl. munkavállalók) részére megfelelő időközönként adatvédelmi képzést tartani. A konkrét adatvédelmi incidens bekövetkezésekor pedig ajánlott szakértőt bevonását is igényelni, tekintettel a formalizált hatósági eljárás speciális szabályaira, illetve az egyedi mérlegelés szükségességére.

Kép forrása: pixabay, pexels.com

Adatvédelmi incidensek és a kezelésükkel kapcsolatos feladatok Read More »

Az írásba foglalással, valamint a munkaviszony kezdetével kapcsolatos gyakorlati kérdések

Hírek, Munkajog / / , , ,

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) rendelkezése szerint a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, amit a feleknek írásba kell foglalni. Látszólag tehát a munkaviszony létesítése, fennállása egyértelműen megítélhető, ha van egy írott munkaszerződés. Mi történik azonban, ha nem, vagy később kerül írásba foglalásra a megállapodás? Mi történik, ha az írásbeli ajánlat után, de még az aláírt munkaszerződés előtt kíván elállni valamelyik fél? Érdemes tisztában lenni a részletszabályokkal annak érdekében, hogy a munkáltatói gyakorlat megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. Mivel a témában 2025. márciusában megjelent egy új kúriai döntés, összefoglaljuk az írásba foglalás, valamint a munkaviszony létesítésének és fennállásának körében felmerülő legfontosabb információkat.

Az írásba foglalás jelentősége

Főszabály szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Az Mt. értelmében a munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni, tartalma vonatkozásában pedig elegendő a feleknek a munkavállaló alapbérében, illetve a munkakörében megállapodni. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a gyakorlatban számos olyan példával találkozhatunk, amikor a munkaviszony konkrét munkaszerződés hiányában is létrejön. Például, amennyiben a munkáltató olyan ajánlatot küld, mely a lényeges feltételeket tartalmazza (munkakör; alapbér), majd ezt a munkavállaló elfogadja, a munkaviszony a munkavállaló általi elfogadás útján létrejöttnek minősül, anélkül, hogy a felek aláírnák a munkaszerződést.

Az írásba foglalás elmulasztása  nem eredményezi a munkaviszony nem létezését. Az Mt. ugyanis kimondja, hogy az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezménye az érvénytelenség, amire viszont csak a munkavállaló hivatkozhat, és ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül.

Ezt az értelmezést a Kúria is megerősítette egy nemrég született döntésében. A perbeli esetben a munkavállaló határozott időre került alkalmazásra, azonban a határozott idő elteltét követően tovább folytatta a munkavégzést, amely ellen a munkáltató sem tiltakozott, a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségének továbbra is eleget tett. A felek időközben rendezni kívánták a jogviszonyukat, a munkáltató megküldte a munkavállaló részére a határozatlan idejű munkaszerződésre vonatkozó ajánlatát, melyet a munkavállaló elfogadott, azonban az a felek által nem került aláírásra. A munkáltató időközben felmondást közölt a munkavállalóval, aki annak jogellenességére hivatkozott arra alapozva, hogy írásba foglalt munkaszerződés hiányában nem álltak egymással munkaviszonyban, így a felmondás fogalmilag nem lehetséges. A munkaszerződést csak a felmondás közlését követően írta alá, így álláspontja szerint a munkaviszonya ekkortól jött létre.

A Kúria megállapította az ügyben, hogy a munkavállaló munkaviszonya a határozott idejű szerződés kezdete óta fennállt, amely annak lejártát követően a felek ráutaló magatartása folytán határozatlan idejűvé vált és amelyet ennél fogva a munkáltató jogosult volt megszüntetni. E határozat alapján is látható, hogy a munkaviszony meglétét nem kizárólag a felek által írásba foglalt munkaszerződése dönti el, annak hiányában az eset körülményei alapján megállapítható a munkaviszony fennállása.

Joggal merül fel a kérdés: miért van akkor szükség az írásba foglalt munkaszerződésre? Munkajogi tanácsadóként a válasz egyszerű: a vitás helyzetek megelőzése érdekében. Tapasztalataink alapján egyik fél sem akarja bíróság előtt bizonyítani, milyen cafeteriára jogosult a munkavállaló, milyen korlátokkal engedélyezett a home office és hogyan adható ki az éves szabadság. Az írásbeliség elmaradása esetén továbbá számolni kell azzal, hogy egy foglalkoztatás felügyeleti ellenőrzés keretében a munkaügyi hatóság szankciót alkalmaz.

Munkaviszony létesítéséhez fűződő időpontok és az elállás lehetősége

A munkaszerződés írásba foglalásán túl kiemelkedő jelentősége van a munkaviszony létesítésével kapcsolatos időpontoknak – időszakoknak, hiszen a feleket eltérő jogok, valamint kötelezettségek terhelik a különböző szakaszokban.

A munkaviszony létesítése során megkülönböztetjük a munkaviszony keletkezésének és munkába lépés kezdetének időpontját.

  • Munkaviszony keletkezése:

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésének napján vagy a szerződésben (ajánlatban) meghatározott egyéb időpontban keletkezik. Ettől az időponttól kezdve a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, mellyel a munkaviszony létrejöttét meghiúsítanák. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen magatartás tudja meghiúsítani a munkaviszony létrejöttét? Munkavállói oldalon megalapozhatja például az, ha a magánszemély nem jelenik meg a kötelező orvosi vizsgálatokon.

  • Munkaviszony kezdete:

A munkaviszony kezdetének a munkavállaló munkába lépésének napja minősül. Abban az esetben, ha a munkaszerződés nem rendelkezik róla külön, ez a munkaszerződés létrejöttét követő nap. Innentől kezdődik tehát a munkaviszony „aktív” szakasza, mely során a felek gyakorolhatják a munkaviszonyból származó jogaikat, valamint teljesíteniük kell az abból származó valamennyi kötelezettséget. Amennyiben a felek próbaidő kikötésében állapodtak meg, annak tartama szintén a munkaviszony kezdetekor indul. Végül, de nem utolsó sorban ez a nap társadalombiztosítási szempontból is jelentős, hiszen a biztosítotti jogviszony kezdete a munkaviszony kezdetéhez igazodik.

A feleknek lehetősége van arra, hogy a munkaszerződésben a munkába lépés napjaként egy tetszőleges napot kössenek ki, ezáltal lehetőség van arra, hogy a tényleges foglalkoztatás és rendelkezésre állási kötelezettség akár hónapokkal későbbi legyen (pl. a munkavállaló korábbi jogviszonyának felmondási idejére tekintettel).

  • Elállás:

A munkaviszony keletkezése és kezdete között, bármelyik félnek lehetősége van arra, hogy egyoldalúan elálljon a munkaszerződéstől, mely visszamenőleges hatállyal megszünteti a közöttük fennálló jogviszonyt. Ezzel a jogával a fél akkor élhet, ha munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Hangsúlyozni kell, hogy csak a munkaszerződés megkötését követően felmerülő körülmény jogosíthatja fel a feleket az elállásra, továbbá a feleknek a munkaszerződés megkötésének napjára visszamenően el kell számolniuk egymással.

Összegzés

Látható, hogy munkáltatóként a munkaviszony létrehozásakor számos fontos szempontot kell végiggondolni és megfelelően kommunikálni az ajánlatadáskor, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfeleljen és a későbbi viták elkerülhetőek legyenek, így például:

  • Mikor lép a munkavállaló munkába?
  • A munkába lépésnek van-e egyéb feltétele?
  • Meddig érvényes a munkáltató ajánlata?
  • Van-e olyan ajánlati feltétel, aminek el nem fogadása az egész munkaviszony létrejöttét meghiúsítja?
  • Milyen esetekben állhat el bármelyik fél az ajánlattól?

Kép forrása: Pavel Danilyuk, Pexels.com

Az írásba foglalással, valamint a munkaviszony kezdetével kapcsolatos gyakorlati kérdések Read More »

Új típusú foglalkoztatási formák a XXI. században

Hírek, Munkajog / / , , ,

A XXI. században lezajlott digitális forradalom hatására globális szinten új foglalkoztatási formák jelentek meg. Ezeknek közös jellemzője, hogy klasszikus munkaviszonyhoz képest rugalmasabb körülményeket biztosítanak a munkavégzésre. A foglalkoztatás ezen új típusait a szerződéses kapcsolatok, a munkavégzés helye, időtartama és időbeosztásra vonatkozó eltérő szabályok, illetve az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata jellemzi. Cikkünkben az új típusú foglalkozgatási formák közül a három legjellemzőbb típust kívánjuk bemutatni.

Digitális nomádok

Digitális nomádoknak hívjuk azokat a személyeket, akik helyhez kötöttség nélkül – akár egy kontinensnyi távolságból -, digitális eszközökön keresztül tudják a munkájukat végezni. Habár az új trend egyre szélesebb körben elterjedt, annak jogi következményeivel sokan nincsenek tisztában. A digitális nomáddá válásnak fontos foglalkoztatási, adójogi, társadalombiztosítási és idegenrendészeti következményei vannak.

Amennyiben az érintett jogviszonyban van határon átnyúló elem, felmerül a kérdés, hogy melyik ország foglalkoztatási szabályai vonatkoznak a jogviszonyra, melyik államban merül fel biztosítási kötelezettség, továbbá, hogy miként alakul az adófizetési kötelezettség – különös tekintettel a munkabérből származó jövedelem után -, valamint az is, hogy bizonyos idő elteltével egy adott országban történő jogszerű tartózkodáshoz kell-e valamilyen bejelentést tennünk vagy engedélyt szereznünk.

Vegyünk példaként egy munkavállalót, aki egy egyesült királyságbéli illetőségű céggel kíván olyan módon munkaviszonyt létesíteni, hogy életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Ebben az esetben – jogválasztás hiányában – a feleknek a jogviszonyra a magyar munkajog szabályait kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy főszabály szerint annak az országnak a munkajoga az irányadó, ahonnan a munkavállaló rendszerint a munkáját végzi. A hatályos magyar munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalóknak lehetőségük van távmunkavégzés keretében is munkát végezniük, feltéve, hogy erről a munkavállaló és munkáltató külön megállapodik egymással. Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkáját a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen – akár eltérő országban – végzi. A példa szerinti esetben a felek a munkavégzés helyét a magyarországi tartózkodással összhangban határozzák meg, és megállapodhatnak, hogy a munkavállaló távmunkavégzés keretében teljesíti a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit.

Ettől eltérő lesz a megítélése annak az átmeneti időre szóló megállapodásnak, amikor a munkavállaló csak időlegesen (akár 1-2 évre) távozik az eredeti munkavégzési helyétől elkülönült országba – ekkor a jogviszonyra a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelvet kell alkalmazni. Kiküldtetésről ugyanis abban az esetben beszélünk, ha egy EU-s tagállamban letelepedett munkáltató ideiglenesen egy másik tagállamba küldi dolgozni a munkavállalóit. Ilyenkor bizonyos kérdésekben (pl.: minimálbér, fizetett szabadság, munkavédelem) a munkavégzés helye szerinti tagállam munkajoga lesz az irányadó, függetlenül attól, hogy a munkaviszonyra egyébként melyik tagállam joga vonatkozik.

Amennyiben a digitális nomád munkavállaló harmadik országbeli állampolgár, jogviszonyának idegenrendészeti vetülete is felmerül, mivel a munkavállaláshoz és az országba való belépéshez tartózkodási engedélyre is szüksége van. Általánosságban kijelenthető, hogy Magyarország kifejezetten támogatja harmadik országbeli állampolgárok digitális nomádként történő beutazását és tartózkodását. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény kifejezetten a digitális nomádok részére biztosítja az úgynevezett Fehér Kártyát, ami egy kedvezményes eljárásban megszerezhető tartózkodási engedély.

Az adófizetési kötelezettség helyes megállapítása csak a jogszabályok (például a releváns kettős adóztatásról szóló egyezmény) és az eset egyedi körülményeinek érékelése útján állapítható meg. Főszabály szerint abban az államban terheli adófizetési kötelezettség a munkavállalókat, ahol megállapítható a létérdekük központja. Társadalombiztosítási szempontból szintén annak van relevanciája, hogy az érintett munkavállalónak honnan végzi a tevékenységét.

Összességében ezen kérdések esetről esetre válaszolhatóak meg, hiszen más-más szabály vonatkozik az érintettekre attól függően, hogy milyen állampolgárságúak, melyik országban és mennyi ideig végeznék a tevékenységüket, valamint attól is, hogy milyen munkakört töltenek be.

Platform munkavégzés

A platform alapú munka a foglalkoztatásnak egy viszonylag új típusú formája, melynek lényege, hogy a munkavégzés során a fizetett munka keresletének és kínálatának összehangolása egy online platform segítségével történik meg. Tehát a fizetett munkát elvégző személyt a szolgáltatást kínáló platform hozza kapcsolatba a szolgáltatást igénybe vevő, vagyis az azt megvásárló féllel. Az ilyen típusú munkavégzés az elmúlt években fokozott népszerűségnek örvendett, példaként gondolhatunk az ételfutárokra, vagy éppen a taxis szolgáltatásokra. Becslések szerint a platform munkások száma mára elérte a 43 millió főt az Európai Unióban. Természetesen platform munkavégzéssel kapcsolatban is felmerül számos munkajogi relevanciájú kérdés.

A legjelentősebb a jogviszony minősítésének kérdése. A platform munkavállalók nagy többsége ugyanis önfoglalkoztatóként végzi tevékenységét, annak ellenére, hogy a platformok széles körű utasítási, ellenőrzési, fegyelmezési jogkörrel bírnak. Ez pedig azt eredményezi, hogy számukra nem biztosítottak a szélesebb körű védelmet biztosító munkavállalói jogok.

A platform munkavégzés körében Magyarországon egységes szabályozási rendszer nem született még. Ez azt jelenti, hogy bíróságok egy esetleges perindítás esetében egyedileg vizsgálják a jogviszonyok jellegét. A minősítéssel kapcsolatos bizonytalanságot növelte a Kúriának 2023 decemberében egy ételfutár tevékenységre kötött szerződés minősítése tárgyában meghozott ítélete, melyben a testület úgy foglalt állást, hogy a platform alapú munkavégzés nem minősül munkaviszonynak.

Az Európai Unió, felismerve a platform munkások kiszolgáltatott helyzetét, a foglalkoztatási feltételeik javítása céljából 2024-ben elfogadta a 2024/2831 számú irányelvet a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról („Irányelv”).

Az Irányelv a jogviszony helyes minősítése érdekében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározását elősegítő intézkedések bevezetésére kötelezi a tagállamokat. Ennek érdekében a tagállamoknak olyan szabályokat kell meghozniuk, melyek segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott jogviszony munkaviszonynak vagy önfoglalkoztatásra irányuló egyéb szerződéses viszonynak minősül-e, függetlenül attól, hogy a felek korábban miként minősítették a közöttük létrejövő szerződést. Az Irányelv egy megdönthető jogi vélelmet vezet be, mely értelmében a platform és a munkát végző személy közötti viszonyt munkaviszonynak kell tekinteni, ha az adott tagállamban hatályos jogszabályokkal, kollektív szerződésekkel vagy gyakorlattal összhangban ellenőrzésre és irányításra utaló tények kerülnek megállapításra. Az Irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2026. december 2-ig kell a jogrendszerükbe átültetni, így addig az általános szabályok szerint kell megítélni az egyes eseteket.

A jogviszonyok minősítésével kapcsolatos munkajogi perekben iránymutatásként – bár már hatályon kívül helyezték – továbbra is hivatkozási alapként szolgál a 7001/2005. FMM-PM Irányelv („FFM-PM Irányelv”). Az FFM-PM Irányelv megkülönbözetet elsődleges (pl.: alá-fölé rendeltségi viszony), valamint másodlagos (pl.: munkavégzés helyének, idejének meghatározása) minősítő jegyeket. Míg az elsődleges minősítő jegyek önmagukban is meghatározóak lehetnek, addig a másodlagos minősítő jegyek jellemzően csak más, munkaviszony fennállására utaló elemmel együttesen eredményezheti jogviszony átminősítését. Az Irányelv értelmében kialakítandó szabályozás várhatóan hasonló ismérveket fog tartalmazni, amely felválthatja a már nem hatályos, de a gyakorlatban figyelembe vett FFM-PM Irányelv szerinti szempontrendszert.

A gyakorlatban a minősítés kérdése gyakran felmerül a marketing ügynökségek tevékenysége körében. Az ügynökségek szabadúszókat (ún. freelancer személyek) foglalkoztatnak, akiket a megbízókhoz közvetítenek meghatározott feladatok elvégzése érdekében. A megrendelőknek ugyanakkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy amennyiben a szabadúszók a tevékenységük elvégzése során teljes mértékben „beépülnek” a szervezetrendszerükbe, akkor egy esetleges klasszifikációs per során a bíróság a megrendelő munkavállalójának fogja minősíteni őket.

A platform munkavégzésnek szintén vannak adó, illetve társadalombiztosítással kapcsolatos vonatkozásai. Ennek oka, hogy a platformok munkaviszony hiányában a foglalkoztatottak után nem kötelesek a munkáltatókat terhelő adókat, illetve járulékokat megfizetni.

Employer of record („EoR”)

A foglalkoztatási formák egy új típusa az úgynevezett Employer of Record („EoR”). Ezen foglalkoztatási forma lehetőséget biztosít a gazdasági társaságok számára, hogy anélkül lépjenek piacra a székhelyüktől eltérő országokban, hogy ott ténylegesen (társasági jogi értelemben) letelepedjenek és munkaerőt toborozzanak. A modell lényege, hogy az új piacra belépni kívánó társaság, mint megrendelő szerződést köt az EoR szolgáltatást nyújtó vállalattal. Az EoR szolgáltató munkaszerződést köt a munkavállalókkal, így az EoR szolgáltató lesz a munkavállók munkáltatója (őt terheli a foglalkoztatással járó összes felelősség), ugyanakkor ezen munkavállalók a megrendelők érdekében végzik a tevékenységüket.

A modellel kapcsolatban Magyarországon kihívást jelent, hogy hazánkban létezik a munkaerő-kölcsönzés intézménye, mely egy jóval szigorúbban szabályozott, engedélyhez kötött tevékenység. Az intézmény lényege hasonló, hiszen célja, hogy a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedje. Amennyiben pedig a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet, akkor a kérdéses jogviszonyt átminősítheti munkaerő-kölcsönzésnek, valamint akár 25 millió forintig terjedő bírsággal is súlyhatja a szolgáltatót. Az EoR szolgáltatók jellemzően el kívánják kerülni, hogy tevékenységüket munkaerő-kölcsönzésnek minősítsék.

A modellel kapcsolatos másik problémát – a korábban már kifejtettek szerint -, a munkavállalónak a megrendelő munkaszervezetébe való integrálódása jelenti. Ennek oka, hogy minél szorosabb a viszony a felek között, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésnek minősüljön.

Az EoR modellel kapcsolatban is felmerülhetnek adójogi vonatkozású kérdések, hiszen amennyiben az EoR szolgáltatás igénybevételével a megrendelőnek telephelye jön létre, erre tekintettel adófizetési kötelezettség terhelheti.

Összegzés

Összeségében kijelenthetjük, hogy a hagyományos munkaviszonyon alapuló foglalkoztatás modellje még mindig meghatározó, ugyanakkor a munkaerőpiaci trendek, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos új igények azt vetítik előre, hogy az atipikus foglalkoztatási formák egyre népszerűbbé válnak a jövőben. Ezek alkalmazását megelőzően azonban szükséges az alapul szolgáló feltételeket az adott eset kapcsán alaposan megvizsgálni a jogszerűség betartása érdekében.

Új típusú foglalkoztatási formák a XXI. században Read More »

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán

Hírek, Idegenrendészet / / , , ,

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán

2025. július 1-jétől módosulnak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás és a beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély szabályai. A fő újdonság, hogy a beruházás megvalósítása két szakaszra, az előkészítésre és a beüzemelésre osztódik, így az engedélyeztetési folyamat ehhez igazítva alakul át. Jelen hírlevélben áttekintjük, hogy milyen feltételek mellett lehet harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni Magyarországon különböző beruházások során, és hogyan kell az engedélyezési eljárásokat intézni.

Beruházási célú foglalkoztatás feltételei

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény („Btátv.”) lehetővé teszi a vendégmunkások beruházási célú foglalkoztatását. Ennek keretében beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban beruházás megvalósítása érdekében tényleges munkát végezzen olyan foglalkoztatónál, aki a beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a külgazdasági és külügyminiszterrel és a foglalkoztató a jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással („Munkavállalási Jóváhagyás”) rendelkezik. A vendégmunkás tartózkodási engedély kérelmezése előtt tehát a foglalkoztatónak első lépésként az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást szükséges beszereznie.

Előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás

A július 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében az engedélyeztetések szempontjából a beruházás két szakaszra osztódik: a beruházás előkészítő szakaszára, amely a beruházás előkészítését, kivitelezését, használatbavételét jelenti, valamint a beruházás beüzemelési szakaszára, amely magában foglalja a beruházással egyidejűleg a már használatba vett üzemegységek rendeltetésszerű üzemeltetését, valamint a betanító képzést.

A beruházás előkészítő szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás iránti kérelmet a beruházó terjeszti elő abból a célból, hogy a beruházás megvalósítása során több harmadik országbeli állampolgárt tudjon foglalkoztatni. A kérelmet a nemzetgazdasági miniszter bírálja el, aki az eljárás során megvizsgálja a beruházás üzleti tervét, valamint a foglalkoztatni tervezett harmadik országbeli állampolgárok létszámát, (FEOR kódok szerinti) munkakörét, valamint a munkavállalók megosztását a fő-és alvállalkozók között. A kérelemben meg kell jelölni a beruházó, a fővállalkozó, valamint az alvállalkozó adatait. Az eljárásban az illetékes kormányhivatal is bevonásra kerül a térség munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata érdekében, a rendelkezésre álló magyar munkaerő vizsgálatának vonatkozásában. A Munkavállalási Jóváhagyás a beruházás teljes időtartamára, de legfeljebb három évre szólhat. A Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt az abban foglaltaktól való eltérést, így a fő-és alvállalkozók személyét, a harmadik országbeli állampolgárok (FEOR kódok szerinti) munkakörét és megoszlásukat szintén a nemzetgazdasági miniszter által szükséges engedélyeztetni.

A beruházás beüzemelési szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás iránti kérelem előterjeszthető már az előkészítő szakaszra vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt, vagy annak leteltét követő naptól. Kizárólag a beruházás azon szakaszára lehet kérni, amely esetében szükséges a beüzemelés. Az elbírálás az előkészítő szakaszra vonatkozó kérelemhez hasonlóan a nemzetgazdasági miniszterhez tartozik, az eljárásban szintén meg kell adni a foglalkoztatni tervezett harmadik országbeli állampolgárok létszámát, (FEOR kódok szerinti) munkakörét, a fő-és alvállalkozók megnevezését és a munkavállalók megosztását. Erre a szakaszra vonatkozóan is vizsgálja a kormányhivatal az érvényes munkaerőigényt. A Munkavállalási Jóváhagyás a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évre szólhat. Az előkészítő szakaszra vonatkozó szabályokkal azonosan a Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt az abban foglaltaktól való eltérést, így a fő-és alvállalkozók személyét, a harmadik országbeli állampolgárok (FEOR kódok szerinti) munkakörét és megoszlásukat szintén a nemzetgazdasági miniszter által szükséges engedélyeztetni.

Vendégmunkások foglalkoztatása

A vendégmunkásokat a beruházás megvalósítására irányuló munkavégzés céljából munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel lehet foglalkoztatni. A munkavállalási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik a munkavégzésüket a beruházás megvalósításához szükségesen, ellenérték fejében végzik. A tartózkodási engedély kiadása iránti eljárásban az általánosan meghatározottakon túl mellékelni kell a Munkavállalási Jóváhagyást, és a külgazdasági és külügyminiszterrel kötött megállapodás igazolását. A Paksi Atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjei esetében a jogszabály kedvezményes elbírálást biztosít, a foglalkoztatónak nem kell mellékelni a külgazdasági miniszter által kiállított megállapodást, ha a vonatkozó jogszabályok szerinti fővállalkozónak vagy alvállalkozónak minősül.

A foglalkoztató a kérelmezés során köteles mellékelni a szálláshely megfelelőségének bizonyításához a szálláshely létesítésére vonatkozó hatósági engedélyt, és annak igazolását, hogy az ingatlan hány fő elhelyezésére alkalmas. Amennyiben a foglalkoztató a vendégmunkások szállását nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja, az engedély kiadása megtagadható.

A beruházás előkészítő szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyáson alapuló beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb 3 évig érvényes, míg a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb 1 évig érvényes és ezek az engedélyek az évente meghatározott engedélyszámba beleszámítanak.

A vendégmunkás ezen engedéllyel nem kérhet tartózkodási engedélyt más jogcím alatt, és nem jogosult nemzeti tartózkodási kártyára.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozott időtartamát a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejére figyelemmel szükséges megállapítani.

A foglalkoztató kötelezettségei

A foglalkoztató köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő elhelyezéséről, valamint arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja, ennek megsértése esetén az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesülhet a bírság alól, ha igazolja, hogy minden tőle elvárható intézkedést megtett.

Összegzés

A vendégmunkások foglalkoztatásának jogi háttere Magyarországon szigorú szabályozás alatt áll és a 2025. július 1-jétől hatályba lépő új szabályozás átalakítja a vendégmunkások beruházási célú foglalkoztatásának kereteit. Az engedélyeztetési eljárások két külön szakaszra – az előkészítő és beüzemelési fázisra – való bontása, valamint a munkáltatói kötelezettségek részletes szabályozása komoly adminisztratív és jogi felkészültséget kíván meg a beruházók és foglalkoztatók részéről.

Ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltatók időben megismerkedjenek az új előírásokkal, és azoknak maradéktalanul megfeleljenek a szankciók súlyára is tekintettel. Egy jól időzített és szakmailag megalapozott jogi tanácsadás segíthet a jogszabályi megfelelés biztosításában, az engedélyeztetési eljárások gördülékeny lefolytatásában és a bírságok elkerülésében.

Kép forrása: Anamul Rezwan, Pexels.com

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán Read More »

Közeleg az éves beszámoló közzétételének határideje – társasági jogi tennivalók

Hírek, Társasági jog és M&A / / , , ,

Valamennyi gazdasági társaság működése során fontos teendő minden évben az éves beszámoló elkészítése és elfogadása, melyhez bizonyos feltételek teljesülése esetén könyvvizsgáló bevonása is szükséges. A beszámoló eredményétől függően pedig előfordulhat olyan eset, amely a tőkehelyzet felülvizsgálatát és rendezését teszi szükségessé. Jelen hírlevelünkben az éves beszámoló elfogadásának és közzétételének általános határidejére tekintettel ismertetjük a főbb tudnivalókat.

Az éves beszámoló jelentősége

A gazdasági társaságoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Számviteli Törvény”) által előírt éves beszámolót évenként az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig – azaz december 31-én végződő üzleti évvel rendelkező cégek esetén május 31. napjáig – kell közzétenni, amelyhez bárki hozzáférhet.

A beszámoló lényege, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és a vagyon változásáról megbízható és valós képet mutasson harmadik személyek részére is. A beszámoló tartalmazza a cég mérlegét, amely részletezi a társaság eszközeit (aktívák) és annak forrásait (passzívák), valamint az eredménykimutatást, amely a társaság előző évi és tárgyévi vagyoni helyzetét jelzi összehasonlítható módon.

Könyvvizsgálat szükségessége

A beszámoló előkészítése alapvetően az ügyvezetés feladata, annak elfogadása pedig a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Bizonyos feltételek fennállása esetén a beszámoló elfogadása során könyvvizsgálati kötelezettség is fennállhat. Ennek körében az auditor feladata, hogy megállapítsa az éves beszámoló törvénynek megfelelő elkészítését, valamint azt, hogy az valós és megbízható képet ad-e a társaság gazdasági helyzetéről.

A Számviteli Törvény előírja minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak a kötelező könyvvizsgálatot. Ez alól kivételt képeznek azok a gazdálkodók, akiknek a megelőző két üzleti évben az éves nettó árbevétele nem éri el a 600 millió forintot (2024. december 31-ig a határ: 300 millió forint) és az átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Vagyis, ha bármelyik feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra. Ha az adott gazdasági társaság könyvvizsgálatra köteles, akkor az éves beszámoló jogszerű elfogadásának előfeltétele a könyvvizsgálói jelentés. Természetesen azok a társaságok is dönthetnek könyvvizsgáló bevonásáról, akik jogszabálynál fogva erre egyébként nem kötelesek.

Könyvvizsgáló kinevezése

Ahhoz, hogy a könyvvizsgálati kötelezettségnek a társaság eleget tudjon tenni, könyvvizsgáló kinevezése és megbízása szükséges. Az első könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni. A könyvvizsgáló megbízatásának legalább a megválasztását követő beszámoló elfogadásáig kell tartania, a jogviszony maximális időtartama pedig 5 év lehet. Erre tekintettel a társaság működése során több alkalommal is (legalább 5 évente) a legfőbb szervnek könyvvizsgáló választásáról kell döntenie, amelyet a cégbíróság felé változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni. A kinevezést és annak a könyvvizsgáló általi elfogadását követően pedig az ügyvezetés köteles a könyvvizsgálóval a meghatározott feltételeknek megfelelő szerződést kötni 90 napon belül.

A fenti szabályokra tekintettel a társaságok tipikusan május 31-ig határozzák meg a könyvvizsgálói jogviszony végét. Az éves beszámoló elfogadására vonatkozó közelgő határidőre figyelemmel érdemes megvizsgálni, hogy a társaságnál kötelező-e a könyvvizsgálat és rendelkezik-e aktuálisan kijelölt könyvvizsgálóval a Számviteli Törvényben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez.

Tőkehelyzet vizsgálata

Az éves beszámoló elkészítését és elfogadását követően egyértelműen láthatóvá válik a társaság gazdasági eredménye, amely akár negatív is lehet. A Polgári Törvénykönyv számos tőkeelvárást támaszt a cégek felé, amelynek nem felel meg a vállalkozás, ha

  • a saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
  • a saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege (korlátolt felelősségű társaság esetén jelenleg 3 millió forint) alá csökkent;
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  • vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezek fennállása esetén a korlátolt felelősségű társaságok esetében a jogszabály beavatkozási kötelezettséget ír elő, amelyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül a társaság számára leginkább megfelelő és hosszútávon megoldást jelentő intézkedéssel kell orvosolni, valamint ennek eredményét szükség szerint a cégbíróságnál is jelezni kell.

A negatív tőkehelyzet orvoslására számos megoldás létezik, de csak abban az esetben lesz célravezető, ha reagál a tőkehiányos állapothoz vezető okra és figyelembe veszi annak rövid- és hosszútávú társasági jogi hatásait. Az évek tapasztalatai alapján minden esetben javasoljuk, hogy társasági jogban jártas ügyvédjeink mellett bevonásra kerüljenek a megfelelő döntés előkészítésekor a könyvelők és auditorok is – ha szükséges, akár még a beszámoló elfogadását megelőzően.

Kép forrása: Nataliya Voitkevich, Pexels.com

Közeleg az éves beszámoló közzétételének határideje – társasági jogi tennivalók Read More »

Az Európai Adatvédelmi Testület új iránymutatása az álnevesítésről

Hírek, Adatvédelem / / , ,

Az Európai Adatvédelmi Testület („EDPB”) 2025. első negyedévében 1/2025 számon új iránymutatást („Iránymutatás”) fogadott el, amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR szerinti álnevesítés alkalmazásával kapcsolatos elveket és előnyöket mutatja be. Jelen hírlevelünkben az Iránymutatás fontosabb, gyakorlatot is érintő megállapításait foglaljuk össze.

Mi a jelentősége?

Az adatkezelés szabályait sokféle szerepkörben kell alkalmazni, gyakran munkáltatóként, beszállító partnerként vagy vállalkozóként is. Az adatkezelés során a megfelelő jogalap kiválasztása és az alapelvek betartása kiemelkedő jelentőségű, ugyanígy a technikai és szervezési intézkedések megléte a kezelt adatok biztonsága érdekében. A GDPR az álnevesítésre az adatkezelés kockázatait csökkentő eszközként tekint, amely alkalmazása során a személyes adatok olyan módon kerülnek kezelésre, hogy további információ felhasználása nélkül nem állapítható meg, hogy azok mely konkrét természetes személyre vonatkoznak, vagyis a személyazonosság csak többletinformációval állítható helyre.

Feltétel, hogy ezek az információk – vagyis az álnév és a további tulajdonság – külön kerüljenek tárolásra és biztosított legyen, hogy az adatok az arra irányadó feltételek hiányában ne legyenek összekapcsolhatók az érintett természetes személlyel. Az álnevesítés alkalmazása esetén meg kell határozni a konkrét kockázatokat, amelyeket a módszerrel kívánnak redukálni, és úgy kell kialakítani az eljárásrendet, hogy hatékony legyen a megjelölt cél eléréséhez. Ez különösen olyan esetekben jöhet szóba, ahol a kezelt adatok jellegéből adódóan a természetes személy könnyen azonosítható lenne. Lényeges azonban, hogy az álnevesítés nem helyettesíti a többi adatvédelmi intézkedést, hanem kiegészíti azokat.

Adatvédelmi elvek betartásának elősegítése

Az álnevesítés – mint az EU Bizottság által is nevesített jó gyakorlat – megfelelően alkalmazva hozzásegítheti az adatkezelést végző szervezetet a Rendelet által előírt alapelvek teljesítéséhez. A GDPR szerint az adatokat csak meghatározott célból lehet gyűjteni, és e célokkal összeegyeztethető módon lehet kezelni. Az álnevesítéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a személyes adatokat további olyan módon dolgozzák fel, amely nem egyeztethető össze azzal a céllal, amelyre eredetileg az adatokat gyűjtötték.

Például, nagyon hasonló azonosítókkal rendelkező személyek (pl. Nagy István nevű munkavállalók) adataihoz nagymértékben eltérő álnevek (pl. munkavállalói azonosítók) hozzárendelése nemcsak a titkosságot fokozhatja, hanem hozzájárul a személyes adatok pontosságára és naprakészen tartására vonatkozó követelmény teljesüléséhez azáltal, hogy csökken annak lehetősége, hogy az adatokat (pl. bérszámfejtés) tévesen rossz személyhez rendelik.

Adatkezelés jogalapjának igazolása

Az adatkezelés jogszerűségének alátámasztásához elengedhetetlen a megfelelő jogalap megjelölése. Mivel az álnevesítéssel csökken az érintetti jogokat és szabadságokat érintő kockázat, az álnevesítés megkönnyítheti a jogos érdek jogalapként való alkalmazását (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). Az álnevesítés ugyanis minimalizálja annak az esélyét, hogy az adatok jogosulatlan személyazonosításhoz vezetnek.

Hasonlóképpen, az álnevesítés segíthet az eredeti céllal való összeegyeztethetőség biztosításában (GDPR 6. cikk (4) bekezdés). Az álnevesítés megfelelő biztosíték lehet a további adatkezeléssel kapcsolatos összeegyeztethető célok mérlegelésekor is, mivel korlátozhatja a tervezett további adatkezelés lehetséges következményeit az érintettekre nézve, a további adatkezelési célok így kisebb kockázatot jelentenek.

Hogyan alkalmazható?

Az adatkezelőként eljáró szervezet köteles biztosítani, hogy az álnevesített adatok ne legyenek összekapcsolhatók egy személlyel, amíg a többletinformáció külön kerül kezelésre. Ennek megvalósításához az adatkezelőnek módosítania kell az adatokat, valamint további kulcsokat, információkat elkülönülten kell tárolnia elérve, hogy csak az arra jogosultak tudják az adatokat összekapcsolni.

A módszer hatékonysága érdekében az álnevesített adatok nem tartalmazhatnak közvetlen azonosítókat (pl. ismert azonosítószámokat, mint adóazonosító jel, személyi igazolványszám), mert ezek a közvetlen azonosítók felhasználhatók az adatoknak az érintettekhez való egyszerű hozzárendelésére. Ehelyett olyan azonosítók, egyedi kódok alkalmazhatók, amelyek csak kiegészítő információk felhasználásával rendelhetők az érintettekhez; ez az álnév. Mindezeket pedig megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel szükséges biztosítani, például:

  • titkosítás,
  • értelmezési kulcsok alkalmazása és elkülönült tárolása,
  • csak az arra jogosult személyek részére való hozzáférés biztosítása.

Álnevesítés során kezelt adat mint személyes adat

Fontos, hogy az álnevesített adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek, azaz a GDPR hatálya alá tartoznak, ezért az érintett jogait biztosítani kell. Így például, ha az adott személy meg tudja adni azt az álnevet, ami alatt az adatait tárolják, és bizonyítani tudja, hogy ez az álnév rá vonatkozik, az adatkezelőnek képesnek kell lennie az érintett azonosítására és az érintetti joggyakorlás keretében előterjesztett igényeket az esetleges további feltételek fennállása esetén teljesíteni szükséges.

Az adatok álnevesítése csökkenti az érintettekre vonatkozó kockázatokat, mivel egy esetleges jogosulatlan hozzáférés vagy nyilvánosságra hozatal esetén megfelelő álnevesítéssel a természetes személyre vonatkozó közvetlen azonosító adat nem kerül felfedésre (pl. rossz helyre kerül kiküldésre a cafeteria nyilatkozat, de azon csak az álnév szerepel).

Érdekesség: ha az álnevesítéssel érintett adatok biztonsága megsérül, amely az álnevesítés jogosulatlan visszafordításához vezet, akkor az adatvédelmi incidensnek minősülhet és a konkrét eset körülményeitől függően megfelelő intézkedéseket szükséges megtenni.

Zárszó

Az Iránymutatás hasznos keretet kínál az álnevesítés mint adatkezelési garanciális módszer alkalmazásához. Nem csupán egy technikai eszköz, hanem egy olyan adatvédelmi eljárásrend, amely hozzájárul a GDPR szabályainak betartásához, ugyanakkor segíti az adatkezelést és a kapcsolódó jogok biztosítását. Az álnevesítés bevezetése az alkalmazott adatkezelési stratégia felülvizsgálata alapján célszerű, ugyanakkor technikai és szervezési intézkedéseket, valamint az adatkezelési dokumentáció megfelelő kiegészítését is igényli.

Kép forrása: Markus Winkler, Pexels.com

Az Európai Adatvédelmi Testület új iránymutatása az álnevesítésről Read More »

Egyértelműsítés a bizalmi vagyonkezelések kapcsán

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás / / , ,

Több, mint 10 éve lépett hatályba a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amelyet az új Polgári Törvénykönyv nevesített, mint szerződéstípust és külön törvény született a részletszabályok tekintetében.

A vagyonkezelés egy felelősségteljes, ugyanakkor nagyszerű lehetőség a nagymértékű magánvagyonnal rendelkező természetes személyek számára, ugyanis amellett, hogy adóelőnnyel járhat, egyszerre alkalmas menedzsment, cégutódlási-generációváltási, házassági vagyonjogi, magánvagyonvédelmi és öröklési jogi kihívások megoldására vagy akár egy értékesítés előkészítéseként. Egy jól felépített szerződés évekre, sőt, rendszeres felülvizsgálat mellett évtizedekre alkalmas a vagyon sorsának megtervezésére. Azt tapasztaljuk, hogy a struktúrát választó ügyfeleink először nehezen, majd egyre bátrabban nyúlnak olyan témákhoz a rendelkezések során, amik alapvető élethelyzeteiket érintik:

  • Hogyan tudom biztosítani a hosszú évek munkájával felépített cég sikeres jövőjét, a munkavállalók kiszámítható életképét?
  • Milyen szerepe lehet az egyes családtagoknak a vállalat sorsában?
  • Akarnak-e egyáltalán részt venni a menedzsmentben és van-e B terv, ha nem a számomra legkedvesebb ember számára tudom átadni a cég működtetését?
  • Mi történik mindazzal a vagyonnal, amit saját erőmből állítottam fel, halálom után?
  • Hogyan biztosíthatom, hogy a családtagjaim békében és jómódban éljék a saját életüket, miután én már nem tudom őket ebben segíteni?

Ezekről a kérdésekről egyeztetni nagyfokú bizalmat jelent számunkra, ezért mi is kiemelt figyelemmel és tisztelettel fordulunk az ilyen megbízásokhoz.

Ugyanakkor a piacon sokszor találkozunk olyan ajánlatokkal, véleménnyel, amik a vagyonkezelés – egyébként üdvözölt – adóelőnyét mint legfontosabb célt határozzák meg és ennek vetnek mindent alá – de a cél álláspontunk szerint most sem szentesíti az eszközt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztályának friss közös állásfoglalása egyértelművé tesz egy számunkra a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény alapján korábban is képviselt álláspontot, miszerint az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése (ami történhet a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor vagy egy későbbi időpontban is), nem módosítja a közjogi szabályozás szerinti közteherfizetési kötelezettséget, vagyis, ha az osztalék már megállapításra került az adott adóévben, akkor annak kifizetésétől vagy vagyonkezelésbe történő rendelésétől függetlenül osztalék ágon adózik.

Az, hogy az NGM-NAV közzétette állásfoglalását és a 2025. évi ellenőrzési tervben is kiemelt helyen szerepel a bizalmi vagyonkezelési szerződések ellenőrzése, három dolgot jelent álláspontunk szerint:

  • azok, akik nem a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény együttes értelmezéséből fakadó fenti módon rendelték a vagyont, várhatóan önellenőrzést kell, hogy végezzenek;
  • azok, akik a vagyonrendelés során nem szenteltek kellő figyelmet a „substance-elvnek”, javasolt, hogy felülvizsgálják a szerződéseiket és kiigazítsák a vonatkozó rendelkezéseket;
  • akik idén tervezik, hogy vagyonkezelőt állítanak fel, vegyék figyelembe, hogy más adózási következménye van a már megállapított osztaléknak és az eredménytartalékba helyezett összegnek.

Hiszünk abban, hogy ha jól ismerjük a játékszabályokat, akkor tisztán játszva is lehet, akár közösen is nyerni.

Kép forrása: Leeloothefirst, Pexels.com

Egyértelműsítés a bizalmi vagyonkezelések kapcsán Read More »

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.