Speciális szabályok külföldi alapító(k) és/vagy ügyvezető(k) esetén
Olvasási idő: 4 perc
Bevezető
Alábbi cikkünkben azokat a legfontosabb témákat szedtük össze, amelyek a külföldi személy tulajdonossal vagy vezető tisztségviselővel rendelkező társaságok életében szükségképpen felmerülnek. Legyen szó bármilyen külföldi személyről, aki társasági jogi szempontból szerepet tölt be a cég életében, néhány további teendő biztosan felmerül cégbejegyzéskor, illetve változásbejegyzéskor.
Külföldi tag cégkivonata
Ha egy társaságnak külföldi cég tagja lesz akár alapításkor, akár a későbbiek folyamán, vagy annak adataiban változás következik be (pl.: módosul a tag székhelye), a cégbíróság részére be kell nyújtani a külföldi cég 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Ennek célja, hogy igazolja
a külföldi cég saját joga szerinti nyilvántartásba vételét,
a külföldi cég adatait, illetve
a külföldi cég képviseletére jogosult személy(eke)t.
Ilyenkor a külföldi cég tagnak a saját cégbíróságától/nyilvántartó hatóságától szükséges kikérnie a cégkivonatát vagy ezzel azonos tartalmú egyéb iratát (pl. közjegyzői nyilatkozat), amelyet aztán meghatározott szakfordítónak kell hiteles magyar fordításban elkészítenie.
Kézbesítési megbízott
Ha a társaság szervezetében valamely szerepet (pl.: tag, ügyvezető, felügyelőbizottsági tag, stb.) külföldi jogi személy vagy olyan külföldi természetes személy tölt be, akinek nincs magyarországi lakóhelye, annak kézbesítési megbízottat kell megjelölnie.
Kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy is lehet. Sokszor felmerülő kérdés, ezért fontos tisztázni, hogy a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el ilyen feladatot. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a társaság egyetlen tagja egy külföldi cég, annak kézbesítési megbízottja nem lehet a társaság ügyvezetője, hiába rendelkezik magyar állampolgársággal, illetve lakcímmel.
A kézbesítési megbízott funkciója, hogy a külföldi személy részére címzett egyes dokumentumokat (pl.: bírósági/hatósági dokumentumok) átvegye és azokat részére kézbesítse. Ennek oka nyilvánvalóan a külföldre történő kézbesítések nehézsége, illetve költsége, amelyet a hatóságok/bíróságok nem vállalnak magukra. Kézbesítési megbízott esetén a kézbesítés időpontjára vélelmet állít fel a törvény: ennek értelmében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő 15. napon a külföldi személy számára ismertté vált.
Látható tehát, hogy a kézbesítési megbízott fontos és kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, hiszen sokszor szoros határidőket tartalmazó felhívásokat, megkereséseket kell továbbítania a külföldi címzettek részére, amelyek elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
Adóazonosító jel
Bár kevesen tudnak róla, 2018 óta a társaság adóazonosító számmal nem rendelkező vezető tisztségviselője, illetve bizonyos esetben annak tagja vagy részvényese köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól adóazonosító jelet kérni.
Sokszor előfordul, hogy a külföldi ügyvezető például ingyenes megbízási szerződés alapján látja el a pozícióját, így adóköteles bevétele Magyarországon nem is keletkezik. Ilyenkor az adóazonosító jel hiánya adójogi szempontból nem feltétlenül merül fel. Ugyanakkor, a cégek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, amely cégkapun keresztül történik. Cégkaput regisztrálni pedig az ügyvezető(k) tudnak meglévő ügyfélkapu hozzáférésük alapján, amelynek létrehozásához a magyar adóazonosító jel megléte feltétlenül szükséges.
E-aláírás kiemelkedő szerepe
Kétségtelen, hogy az e-aláírások terjedésével a folyamatok egyre gyorsabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá válnak valamennyiünk részére. Külföldi személy(eke)t tartalmazó cég életében ez hatványozottan igaz. Ha például vannak külföldi tagok és ügyvezetők is a cég szervezetében, akár különböző országokból, egyes dokumentumok aláírása akár heteket és szükségtelen költségeket (pl.: futárszolgálat, utazás, felülhitelesítés) jelenthet. Elektronikus aláírások alkalmazásával ez az idő azonban percekre, sőt másodpercekre korlátozódhat, hiszen 1-1 aláírás elhelyezése csupán pár kattintással történik, az e-aláírás biztosításán túli egyéb költség pedig nem merül fel.
Jogi eljárások során, mint amilyen például a cégeljárás, arra is van lehetőség, hogy az aláírókat a jogi képviselő online, szintén pár perc alatt azonosítsa, amellyel további idő és költség spórolható meg.
A modern kor adta lehetőségekkel élve tehát érdemes megfontolni az elektronikus aláírások alkalmazását, hiszen az kényelmes, idő-és költséghatékony megoldást kínálhat, joghatásában pedig a fizikai aláírással megegyező lehet.
Fotó forrása: pexels.com, Kampus Production
Speciális szabályok külföldi alapító(k) és/vagy ügyvezető(k) esetén Read More »
