CLVPartners

CLV-02
Menu

Start-up vállalkozások

A Legal 500 magasabb szinten rangsorolta ügyvédi irodánkat

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A, Versenyjog és fogyasztóvédelem / / , , , , , , , ,

A Legal 500 EMEA 2016 kiadványában az előző évekhez képest magasabb szinten rangsorolta a CLVPartners Ügyvédi Irodát a Munkajog és a Kereskedelemi, Társasági és M&A területeken. Az eredmény alapja az Iroda profiljának, az ellátott ügyek összetettségének és a kiváló minőségű szolgáltatásnak, az új tagoknak és az egyes jogterületek növekedésének elismerése.

További információkért kérjük, kattintson ide. látogasson el a Legal 500 weboldalán tájékozódhat.

 

 

Változások a termékdíjakban

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / ,

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról: 2016-tól a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában több szempontból is változások következtek be. Jelen hírlevelünkben azokra a fontosabb módosításokra kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyekre érdemes a jövőben odafigyelni:

1. Termékdíj-fizetési kötelezettség:
a) Készletre vétel: A legutóbbi módosítások értelmében termékdíj fizetési kötelezettség ezentúl nemcsak a termékdíj köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása, hanem annak készletre vétele esetén is keletkezik, ha a kötelezett a termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésének a készletre vétel időpontját választja és választását bejelenti az adóhatóság felé a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, vagy a folyamatosan működő kötelezett esetében a tárgyév január 31-ig.

b) Csomagolási hulladék: A kötelezetti kör szintén kiegészítésre került. Eszerint a termékdíj megfizetésének kötelezettsége terheli a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját, valamint a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát. Utóbbi rendelkezés elsősorban a logisztikai központok szempontjából lesz releváns a gyakorlatban.

c) Ún. háromszög ügyletek: A törvénymódosítás alapján nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség abban az esetben, ha termékdíj köteles termék belföldi vevő részére történő értékesítését követően a termék külföldre fuvarozásra, kiszállításra kerül. Korábban ennek kötelező feltétele volt, hogy a terméket maga az értékesítő adta fel fuvarozásra vagy küldeményként.

2. Késedelmi pótlék
Új rendelkezésként bekerült a törvénybe a késedelmi pótlék, amelyet az Art. szerint megállapított összegben kell megfizetni a termékdíj késedelmes vagy hiányos megfizetése esetén. Költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele ugyancsak késedelmi pótlékot kell fizetni a törvényben megállapított összeg és időszak után.

3. Fogalom-meghatározások
A módosítások a törvény fogalom-meghatározásait is érintették. Kiegészítésre kerültek többek között a csomagolás, kereskedelmi csomagolás, kereskedelmi csomagolószer, termékdíj átalány fogalmak. Ezen kívül olyan új fogalmakkal bővült az értelmező rendelkezések köre, mint csomagolás alkotóeleme, csomagolás-összetevő, csomagolás része, csomagolási hulladék, építési termék, gépjármű, kézműipari termék, kézműipari tevékenység, nagyméretű ipari szerszám, termékdíjhiány, termékdíj-különbözet, termékdíj-tartozás, vámtarifaszám.

4. Egyéb
A fentieken kívül pontosításra kerültek még a termékdíj átalányra, a hulladékkezelési teljesítmény mértékére, a termékdíj visszaigénylésére, valamint a termékdíj-bírságra vonatkozó részletszabályok is.

Hír az infotörvény 2015. október 1. napjától hatályos változásról

Adatvédelem, Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , ,

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotörvény”) 2015. október 1. napi hatállyal módosult.

A változások új lehetőséget teremtenek a személyes adatok harmadik országba történő továbbításával kapcsolatosan, ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy kötelező szervezeti szabályozás (úgynevezett „binding corporate rules”, „BCR”) kidolgozásával és alkalmazásával az adatkezelő megfelelő szintű védelmet biztosítson az adatok harmadik országba történő továbbításához. Ez különösen fontos változás most, hogy az Európai Bíróság érvénytelennek nyilvánította a Safe Harbour Egyezmény néven ismert megállapodást.

A fenti, jelentős módosításokon túl az Infotörvény érintettek jogaival kapcsolatos rendelkezései is változtak, továbbá változott a NAIH által kiszabható bírság összege is, amely ekként (az eddigi tízmillió forint helyett) húszmillió forintig terjedhet.

 

További kérdéseire készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:
Dr. Csabai Marianna
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3. Tel: + 36 1 488 7008 Fax: + 36 1 488 7009

Munkajogi Tréning

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások /

Dr Csabai Marianna (CLVPartners) és Natasa Randlova ( Randl& Partners) közös munkajogi tréninget tartott olyan cseh cégek HR vezetőinek Prágában, akik regionális szinten többek között a magyar operációk HR igazgatását is ellátják. A résztvevők a jó hangulatú egész napos tréninget hasznosnak ítélték ahol teljes és átfogó képet kaptak a magyar és cseh munkajog összehasonlításával a legfontosabb jogintézményekről és a napi gyakorlatról.

 

További kérdéseire készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:
Dr. Csabai Marianna
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3. Tel: + 36 1 488 7008 Fax: + 36 1 488 7009

A reklámadó változásai

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások /

Az Európai Bizottság reklámadóval kapcsolatos vizsgálatával összefüggésben módosultak többek között a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény egyes rendelkezései. A módosításokat 2015. május 27-én fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály jelenleg kihirdetés előtt áll.
A legfontosabb változás a reklámadó mértékével kapcsolatos, mivel az elfogadott törvénymódosítás szerint az adó mértéke:
– az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%;
– az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3% lesz.
Megszűnnek tehát az eddig alkalmazott progresszív sávok. További változás, hogy a megrendelő által a reklám-közzététel havi összesített
ellenértékének 2.500.000,-Ft-ot meghaladó része után fizetendő adó mértéke 20%-ról 5%-ra csökken. Az új adómértéket a jogszabály hatályba lépését követően időarányosan kell alkalmazni. Egy átmeneti rendelkezés szerint azonban lehetőség lesz arra, hogy a reklám-közzétételi
adókötelezettségre vonatkozó adómértéket, választása szerint a 2014. évi és a 2015. évi adókötelezettség tekintetében is alkalmazza az adó alanya.
A módosító törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, viszont a reklámadóval kapcsolatos rendelkezések csak a kihirdetést követő 31. naptól alkalmazhatóak.

További kérdéseire készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:
Dr. Csabai Marianna Dr. Óváry-Papp Nóra
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3. Tel: + 36 1 488 7008 Fax: + 36 1 488 7009

A Március 27-től hatályos a vasárnapi pótlékra vonatkozó Munkatörvénykönyv módosítás

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások /

Módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény; „Mt.”) vasárnapi pótlékkal kapcsolatos rendelkezései a parlament legutóbbi döntésének megfelelően.

Az Mt. 140. § szakasza szerinti esetekben munkabére 50%-ának megfelelő mértékű vasárnapi pótlékra jogosult az érintett munkavállaló. Ahogy azt korábbi Hírlevelünkben is említettük, a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály elfogadásával egyidejűleg az Mt. rendelkezéseivel kapcsolatos módosító javaslatok is előterjesztésre kerültek. Ezeket több módosítást követően 2015. március 17. napján fogadta el az országgyűlés.
A fentieknek megfelelően módosult az Mt. 140. § szakasza, amely szerint azok a munkavállalók, akik
– a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál advent vasárnapjain 6 és 22 óra között, december 24. és 31. – amennyiben azok vasárnapra esnek – 6 óra és dél között, továbbá évente egy, a munkáltató által tetszőlegesen megjelölt vasárnapon 6 és 22 óra között dolgoznak; illetve
– akik olyan boltokban dolgoznak vasárnap, amelyek a Kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV törvény, „Kertv.”) legutóbbi módosítása szerint kiskereskedelmi tevékenységet végzőnek minősülnek a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény alkalmazása során
az Mt. 140. § (1) bekezdésében foglalt pótlékon túlmenően további 50 % vasárnapi pótlékra jogosultak. E rendelkezések a fenti időpontokra beosztott rendes munkaidőre, illetve elrendelt rendkívüli munkavégzésre is vonatkoznak. Ez tehát a fent említett munkavállalók és vasárnapi munkavégzések esetében összességében 100% vasárnapi pótlékot jelent.

Az említett szabály nem alkalmazandó a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény 5-6. § szerinti munkáltatókra, azaz pl. a pékségekre, illetve a 200 m2-t meg nem haladó alapterületű „családi” üzletekben vasárnaponként munkát végzőkre. Megjegyezzük, hogy mind az Mt., mind pedig a Kertv. jelen Hírlevélben ismertetett módosításait 2015. március 17. napján fogadta el az országgyűlés, és a kihirdetést követő napon, azaz 2015. március 27. napján léptek hatályba.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3.
Tel: + 36 1 488 7008
Fax: + 36 1 488 7009

e-mail:

A Munka törvénykönyve módosításáról

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások /

2015. január 1-ei hatállyal néhány ponton módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezései, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze:

Az eddigi szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig volt köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felére módosítani, amely rendelkezés 2015. január 1. napjától a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a jelen pont alkalmazásában a törvény új fogalomként használja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót, ezért a fogalmak között pontosan rögzítésre került, hogy kit kell ilyen munkavállalónak tekinteni. Ennek megfelelően három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
i. családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
ii. gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Változott továbbá a szabadságra való jogosultság szabályrendszere is, amelynek következtében a keresőképtelenség teljes tartamára jár a munkavállalónak szabadság, nem csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó tartamra.

A módosításoknak megfelelően a vezető munkavállalók munkaszerződése nem térhet el az Mt. 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltaktól, azaz amennyiben egy vezető az Mt. 65. § (3) e) pontja szerinti emberi reprodukciós kezelés alatt áll, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapig, az általános szabályoknak megfelelően felmondási védelemben részesül, és ettől a felek a munkaszerződésben megállapodásukkal sem térhetnek el.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Kricskovics-Béli Boglárka
Dr. Óváry-Papp Nóra

CLVPartners hírek

Gyógyszerjogi hírek – 2015. január

Cégcsoportok, Gyógyszerjog, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , , , , ,

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény több jogszabály módosítását vezetett be, amelyek döntően 2015. január 1. napjával léptek hatályba. A jelen összefoglalóban a gyógyszerjogot érintő módosításokra térünk ki.

1./ Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása (a továbbiakban: „Gytv.”)

1.1. Az átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány szabályainak kiegészítése
Az átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány bejelentésére vonatkozó szabályok módosításra kerültek. Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítmény átmeneti vagy tartós forgalmazási akadályának bejelentésekor tájékoztatnia kell a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőket, a gyógyszerészeti államigazgatási szervet és TB támogatott gyógyszer esetén az egészségbiztosítási szervet is. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tartós forgalmazás akadályára, amelyre a bejelentési kötelezettség eddig is kiterjedt, és mostantól az akadályozatás időtartamára, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjére. Átmeneti vagy tartós forgalmazási hiány esetén, a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel. (Gytv. 16.§) A jogszabály módosítása a gyártókra és nagykereskedők számára fokozottabb együttműködési kötelezettséget jelent átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány esetén.

1.2. Hamis gyógyszerek elleni fellépés új jogszabályi eszköze
A hamis gyógyszerek forgalmazása elleni fontos lépésnek tekinthető egy új jogintézmény, az ún. elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelése. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatával elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével függ össze. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott szolgáltatót és közvetítő szolgáltatót kötelezi a határozatában. A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozata az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával rendeli el. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, amely a kötelezettségének nem tesz eleget. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik (Gytv. új 20/A§-a tartalmazza a további részletszabályokat).

2./ A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása (a továbbiakban: „Gyftv.”)

2.1. A kereskedelmi gyakorlat felügyeletére vonatkozó szabályok pontosítása, kiegészítése
Az ismertetés és egyéb kereskedelmi gyakorlat felügyeletével kapcsolatos szabályok ismételten pontosításra kerültek, azonban alapvető változást a módosítás nem jelent. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti, az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti, az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni. A vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak. (Gyftv. 20.§(4)-(4a))

Az ismertetési és a kereskedelmi gyakorlat végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások ügyintézési határideje a Gyftv.-ben került rögzítésre. Az ügyintézési határidő 60 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. (Gyftv. 20.§ (11))

A fenti jogszabályi módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jövőben még kiterjedtebben szeretné felülvizsgálni a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos tevékenységet az egészségügyi szakemberek és gyógyszertárak vonatkozásában is, amelyre az eddigiekben is megvolt a jogköre.

2.2. Támogatásvolumen szerződésekre vonatkozó szabályok módosítása
A támogatásvolumen szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség a szerződésben rögzített, a költséghatékonyság szempontjából meghatározó adagolástól, alkalmazott dózistól való eltérés alapján, az adott gyógyszer alkalmazási előírásának megfelelően kerülhet megállapításra. (Gyftv. 26.§) A törvénymódosítás alapján az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert támogatási érték nélküli (0%) támogatási kategóriába kedvezményezetti státusszal, ha a gyógyszer éves forgalma várhatóan nem haladja meg a 30 millió forintot. Ez az új rendelkezés alapvetően a kórházban forgalmazott gyógyszerekre vonatkozik. Az egészségbiztosítási szerv a befogadott gyógyszer forgalmi adatainak felülvizsgálatát évente elvégzi, és ha a gyógyszer forgalma a meghatározott értéket meghaladja, az egészségbiztosítási szerv dönthet a kedvezményezetti státusz megszüntetéséről az ötéves időtartam lejártát megelőzően is. (Gyftv. 31./C §)

2.3. Gyógyászati segédeszköz befogadás szabályai módosításra kerültek. Új funkcionális csoport nyitásának kezdeményezése az egészségbiztosítási szerv által
A gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője az egészségbiztosítási szervnek a gyógyászati segédeszköz befogadására vonatkozó határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszköz árát vagy a kölcsönzési díját érintő változtatással kíván élni, kérelmet kell előterjesztenie, illetve a bejelentést kell tennie.

Az egészségbiztosítási szerv hivatalból kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján kerül engedélyezésre nem TB támogatott gyógyászati segédeszköz méltányosságból történő támogatása és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza az egészségügyért felelős miniszter rendelete.(Gyftv. 34.§)

2.4. Gyógyszertár alapítás szabályainak módosítása
Módosulnak a gyógyszertár létesítésének szabályai, fiókgyógyszertár alapításának szabályai, és a személyi jogra vonatkozó pályázati kiírás tartalma pontosításra került. (Gyftv. 49.§-60.§)

3./ Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozóan új szabály
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: “Ebtv.”) módosítása alapján a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató kötelező egészségbiztosítás keretében a törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat – ide nem értve a részleges térítési díjat és a kiegészítő térítési díjat – nem kérhet. A jogszabály módosítás azt jelenti, hogy kórházakban nem lehet térítési díjat kérni olyan szolgáltatásért, amely egyébként közfinanszírozott (pl. labor) (Ebtv. 9/B. §).

4./ Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII.törvény módosítása alapján 2015. március 1-jével jön létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely átveszi a GYEMSZI intézményfenntartói feladatait.

5./ Minimálbér módosítása
Az ésszerű mértékű támogatás és a csekély értékűnek minősülő ajándék meghatározása szempontjából felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2015-ös évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havi 105.000,- Ft, melynek 5%-a = 5.250,- Ft (azaz ötezer-kettőszázötven forint).

Az egészségbiztosítási szabályok módosításával egy külön hírlevélben foglalkozunk.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:

Dr. Csabai Marianna

CLVPartners hírek

Reklámadó változások, csökkenő adóteher és adminisztráció, központi adatbázis létrehozása

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , ,

Jelen összefoglalónkban a 2014. évi XXII. számú reklámadóról szóló törvény („Ratv.”) 2015. január 1-től hatályos módosításait szeretnénk figyelmükbe ajánlani. Az újonnan hatályba lépett módosítások terjedelme miatt jelen összefoglalóban az adóalanyok többségét érintő változásokat ismertetjük, a módosítások további körét egy soron következő hírlevélben fogjuk bemutatni.

Reklám-közzététel fogalmának pontosítása
A reklámadó tárgyi hatálya főszabályként gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti kereskedelmi közlemény Ratv. 2.§(1) bekezdésében meg határozott felületeken történő közzétételére terjed ki.

Az adókötelezettség fennállásának egyértelmű megítélése érdekében a Ratv. 2015-től pontosítja a reklám közzétételének fogalmát és egyértelműen rögzíti, hogy reklám-közzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját. Ezáltal vitathatatlanná válik, hogy akkor is adóköteles tényállás valósul meg, ha például a felek abban állapodnak meg a reklám közzétételére irányuló szerződésükben, hogy a reklámot a műsoridő egy előre meghatározott sávjában kell közzétenni, így a kimondottan a speciális közzétételért fizetett/nyújtott ellenérték (mint a közzétevő adóalany adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételének része) is adóalapot képez.

A reklám-közzététel megrendelése utáni adókötelezettség
A Ratv. alapján a reklám közzététel mellett a reklám közzététel megrendelése is adóköteles tényállást valósíthat meg, ha a reklám közzétevője az Ratv. szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti a megrendelő felé.

A reklám közzétevőnek egyrészt i) vagy arról kell nyilatkoznia, hogy az adókötelezettségének eleget tesz, vagy ii) pedig arról, hogy az adóévben, reklám közzététele után őt adófizetési kötelezettség – figyelemmel a reklám-közzétételből származó éves nettó árbevétele, illetve a reklám-közzététellel összefüggésben közvetlenül felmerült költségei (mint adóalap) összegére – nem terheli. Tehát, ha a megrendelő rendelkezik a közzétevő ezen nyilatkozatával, az adott reklám-közzététel megrendelése után reklámadó-kötelezettsége nem keletkezik.

2015. január 1-jétől a Ratv. a reklám megrendelőjénél akkor sem keletkezik adókötelezettség, ha hitelt érdemlően (például tértivevénnyel, elektronikus levél esetén olvasási nyugtával vagy az elküldött e-levelek listájával) igazolni tudja, hogy a fenti nyilatkozat kiadását kérte ugyan a közzétevőtől, de azt a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg. A mentesülés további feltétele, hogy a nyilatkozat kiadására irányuló kérés tényét, valamint a közzétevő személyét, továbbá a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

Továbbá, 2015. január 1-től a reklám megrendelőjénél akkor sem merül fel adófizetési kötelezettség, ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság e célból létrehozott, az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, vagy az adófizetésre nem kötelezett adóalanyok nyilvántartásában.

Reklámot közzétevők nyilvántartása (NAV Adatbázis)
Annak érdekében, hogy a reklám megrendelők tisztában legyenek azzal, hogy egy konkrét közzétevőtől megrendelt reklám-közzététel esetén terhelheti-e őket adókötelezettség vagy sem az állami adóhatóság – a közzétevő erre irányuló kérelmére – a reklám-közzétevő adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról 2015. január 1-től havonta frissülő nyilvántartást vezet, mely a NAV honlapján, Adatbázisok fül alatt elérhető.

Ha – 2015. január 1-jét követően – a reklám-közzététel megrendelése időpontjában a reklámot közzétevő szerepel a nyilvántartásban, ez azt jelenti, hogy i) egyrészt a közzétevőt nem terheli a megrendelő felé teljesítendő (reklámadó-kötelezettsége és adófizetési kötelezettsége teljesítéséről vagy az adófizetési kötelezettség hiányáról szóló) nyilatkozattételi kötelezettség, másrészt pedig azt jelenti ii) hogy a reklám megrendelője automatikusan mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól. Azon a reklámot közzétevők esetében akik nem szerepelnek a nyilvántartásban, a nyilatkozatadási kötelezettség továbbra is fennáll.

A fenti módosítás céljával összhangban, a jövőre nézve a fenti szabályok bevezetésével vélhetően csökken majd a reklámot megrendelők adóterhe, másrészt ez a módosítás a reklámot közzétevők adminisztratív terheit is enyhíti majd.

A reklám közzétevők az adatbázisba történő nyilvántartásba vételt bizonyos feltételek teljesülése mellett kérhetik. A nyilvántartásba vételi eljárás tárgyi illetékmentes, az adóhatósági nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését az adóhatóság előzetesen megvizsgálja.

A közzétevőt az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha az adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy, ha nyilatkozik arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli (nemleges adófizetési nyilatkozat). Az utóbbi esetben az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.

A későbbiekben, az adóalany vonatkozásában való bizonyos jogszabályi feltételek bekövetkezése esetén az állami adóhatóság az adóalanyt törli a nyilvántartásból.

Az adóalanyok személyében bekövetkezett adatváltozásokat, az állami adóhatóság adatváltozásról való tudomásszerzés napján vezeti át a nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján teszi közzé a honlapján. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyilvántartás havonta frissül, így a megrendelő kizárólag az állami adóhatóság honlapján a megrendelés időpontjában hozzáférhető nyilvántartás tartalma alapján mentesülhet a megrendelői adóalanyiság alól.

***

Jelen írás általános jellegű információkat tartalmaz, jellegéből adódóan nem minősül jogi tanácsadásnak és nem helyettesíti azt, a benne foglalt információk pedig nem teljeskörűek.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Zsigmond Antónia

CLVPartners hírek

Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Gyógyszerjog, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , ,

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló, 2014. december 16. napján elfogadott 2014. évi CXI. törvény („Módtv.”) számos jogszabályt érint. Ezek közül a jelen hírlevélben kizárólag a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény („Ebtv.”) rendelkezéseit érintő legfőbb változásokat tekintjük át. A Módtv. egyéb rendelkezéseinek elemzésére külön hírlevélben kerül sor.

A törvénymódosítás következtében bővült az Ebtv. fogalom meghatározásának köre a jövedelem, szerződés szerinti havi jövedelem és a kereset fogalmával, továbbá itt sorolta fel a jogalkotó az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait. Ez utóbbiak a – terhességi gyermekágyi segélyt felváltó – csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz.

Változás, hogy a fenti pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti táppénz megállapításánál (bizonyos kivételektől eltekintve) az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, az eddigi, a biztosítási jogviszonyban elért jövedelem helyett.

Az Ebtv. kiegészült azzal a megállapítással, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával, illetve koraszülött gyermek esetén a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj („GYED”) mértéke változatlan maradt, azonban az alapul szolgáló jövedelem kiszámítása – amelyre változatlanul a táppénz alap számításának szabályai vonatkoznak – változott. Ennek megfelelően folyamatos biztosítási jogviszony fennállásakor a táppénz összegét már nem a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A Módtv. úgy rendelkezik ugyanis, hogy főszabály szerint a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 nap naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. Egy példával szemléltetve: ha a táppénzre való jogosultság kezdő napja 2015. június 15. napja, abban az esetben a 2014.01.01. és a 2015.03.31. napja közötti időszakot kell vizsgálni, és a 2015.03.31. napját közvetlenül megelőző 180 napban elért jövedelem lesz a táppénz alapja.

Fenntartva az eddig struktúrát, a Módtv. is rendelkezik azokról a helyzetekről, amennyiben a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, vagy a már kivételnek számító 120 naptári napi jövedelemmel sem.

A Módtv. rendelkezései szerint a csecsemőgondozási díj, táppénz összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat majd Kormányrendelet fogja tartalmazni.
A Módtv. alapján a GYED-re való jogosultság szabályai is változtak. GYED-re jogosult az anya, valamint az a személy, akinek a részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá a gyermeket saját háztartásában neveli.
Ha a GYED-re jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző két éven belül másik (különböző korú) gyermekére tekintettel jogosult volt GYED-re, a GYED folyósításának időtartama:

  • nem lehet rövidebb az utoljára folyósított GYED megállapított időtartamánál, valamint
  • nem hosszabbodik meg az új GYED megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, továbbá
  • nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított GYED, GYES jogosultsági idejével sem.

A táppénz összegével kapcsolatosan egy lényeges változást tartalmaz a Módtv., nevezetesen, hogy az Ebtv. 44. § d) pontjában foglalt esetben (azaz, ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára keresőképtelen, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben) a táppénz összege a táppénz alapjának 50%-a, míg a módosítást megelőzően ez is 60% volt.

További pontosítás történt a baleseti járadékra jogosultak körével kapcsolatosan. Baleseti járadékra jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló és egyes törvények módosításairól szóló törvény alapján részesül öregségi nyugdíjban.

A Módtv. alapján bevezetett új rendelkezések 2015. január 1-vel léptek hatályba.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Kricskovics-Béli Boglárka
Dr. Óváry-Papp Nóra

CLVPartners hírek

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.