reklám

A fogyasztók 2014. december 13-tól már kötelezően megkapják az általuk vásárolt vagy a vendéglátásban elfogyasztott élelmiszerekre a 2011. október 25-e óta hatályos parlamenti és tanácsi Rendeletben előírt, de csak a jövő hónaptól kötelező alkalmazandó tájékoztatást, amely kiterjed az élelmiszerek megjelenésére, csomagolására sőt, a termékek elrendezésének módjára és kiállításuk kellékeire, és nem utolsó sorban az élelmiszer reklámokra.

Mivel az élelmiszer-gyártók és forgalmazók egy része már önkéntes alapon eddig is, döntően az előrecsomagolt termékein, feltüntette az EU rendelet szerinti kötelező tájékoztatást, a fogyasztók nem biztos, hogy azonnal, mintegy varázsütésre érzékelik december 13-án a boltokban a változásokat, talán azért sem, mert a Rendelet megengedi, hogy a már ezt megelőzően legyártott vagy a boltokba kiszállított termékeket a készlet erejéig forgalmazzák akkor is, ha fogyasztói a tájékoztató még nem felel meg a Rendeletnek. Ez az átmeneti tolerancia azonban értelemszerűen nem terjed ki a reklámokra.

Az EU rendelet számos deklarált célja közül kiemelendő a vásárlói fogyasztóvédelem magasabb szintjének elérése a félrevezető információk megelőzésével és a tudatos táplálkozás elősegítésével, amelynek egyik eszköze, hogy az élelmiszerekre vonatkozóan fogyasztók Európa-szerte egységesen megkapják az EU Rendeletben meghatározott információkat teljes körűen, világos, egyértelmű formában anyanyelvűkön, még a vásárlást megelőzően, azaz a megvásárolt élelmiszerek esetén a vásárló birtokában legyen miden információnak, aminek alapján dönthet, mi vesz meg és mit fogyaszt.

A Rendelet deklaráltan célul tűzte ki emellett a nagyobb jogbiztonságot és az ésszerű végrehajthatóságot a szabályok és előírások egységesítésével, naprakésszé és rugalmassá tételével, amelytől az élelmiszergyártók és forgalmazók adminisztratív terheinek csökkentését várják.
Ennek érdekében a Rendelet egységes fogalmakat alkalmaz és így a követelmények mindenki számára egyértelműek, átláthatók, követhetőek, és elősegítik az élelmiszeripari vállalkozások jogkövető magatartását.

A nemes cél ellenére nem kívánom azt a téves képzetet kelteni, hogy a teljes élelmiszeripari szabályozás egyszerűsödött volna, de az kétségtelen, hogy a fogyasztók tájékoztatása terén áttekinthetőbb és egységesebb lesz a szabályozás, mivel egyetlen rendeletben találhatók meg azok a szabályok, amelyek a fogyasztók és az élelmiszergyártók és forgalmazók erer vonatkozó kötelezettségeit szabályozza, és ez még akkor is igaz lehet, ha időközben eddig is számos bizottsági rendelet és hazai jogszabály született a Rendelet végrehajtására.
Természetesen a Rendelet elsődleges célja mégis csak az, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet és a tisztességes kereskedelmi gyakorlat követelményével elősegítse az Európai Unió lakosságának tudatos élelmiszerfogyasztását.

Nézzük a konkrétumokat! Elsőként nem tartoznak a szabályozás alá az EU élelmiszer fogalom alapján a takarmányok, az élő állatok, a betakarítás előtti növények, gyógyszerek, kozmetikai termékek, dohánytermékek, kábítószer és pszichotróp anyagok valamint szermaradványok és szennyezések.

Az ez év december 13-a után gyártott és forgalomba hozott élelmiszereken kötelező feltüntetni az élelmiszer nevét, az összetevőket, az allergiás vagy intoleranciát okozó anyagokat, az összetevőket, azok mennyiségét, az élelmiszer nettó mennyiségét, az eltarthatóságot, a tárolási vagy különleges felhasználási feltételeket, az élelmiszert forgalomba hozó vagy gyártó vállalkozás nevét, címét, származási vagy eredet megjelölést.

A tájékoztatás megjelenésében és feltüntetésének módjában eltérhet az előrecsomagolt, a friss és a vendéglátásban értékesített élelmiszerek tekintetében, de külön ki kell emelni, hogy az allergén anyagokat nemcsak fel kell tüntetni, hanem azt ki kell emelni pld. eltérő írásmóddal vagy betűtípussal „tejpor”, és az allergéneket a nem előcsomagolt élelmiszereknél is jelezni kell, ott nem elegendő, ha azokról csak a fogyasztó kérésre ad csak tájékoztatást a forgalmazó.

A Rendelet előírja az olvashatóság érdekében a tájékoztatások betűméretét, elhelyezését. Részletes a szabályozás a súly meghatározás, mértékegység, valamint az összetevők pontos és korrekt meghatározása tekintetében is. A magyar vásárlók számára jó hír, -főleg így karácsony előtt- hogy kötelező lesz az 5%-t meghaladó hozzáadott víz feltüntetése a darabolt, szeletelt húskészítmények megnevezésében, hiszen a víz csak a húsok/ halak tömegét növeli, többnyire indokoltatlanul. Az alkoholtartalmú italok esetén a tényleges alkoholtartalmat is térfogat százalékban kell meghatározni.

Hogy a magyar vásárlók a boltokban, piacokon a Rendelet összes előnyét valóban élvezhessék, az élelmiszer-gyártók és forgalmazók jogkövető magatartására, a fogyasztói tudatosság növelésére és hatékony ellenőrzésre lesz szükség, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok és 2008 óta hatályos fogyasztókkal szembeni tisztességtelen piaci kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény következetesen alkalmazására a hatóságok részéről.
A Rendelet tápértékre vonatkozó rendelkezése most nem lép hatályba, annak alkalmazása csak a 2016. december 13-tól lesz kötelező, amely természetesen nem zárja ki azt, hogy a vállalkozások már ezt megelőzően a Rendeletben előírt feltételek mellett önkéntesen tájékoztassák a fogyasztókat a tápértékről, amint azt több esetben már tapasztaljuk.
Az Európai egységes belső piacon belül az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatban szűk a tagállamok mozgástere, bár a Rendelet lehetőséget ad az eltérések tagállami szabályozására a helyi sajátosságok figyelembe vételével, azonban csak olyan nemzeti jogszabály vagy intézkedés születhet, amelyet az uniós jog kifejezetten megenged és amelyek nem akadályozzák az áruk szabad mozgását, nem diszkriminatívak.

A Rendelet tehát csak tovább erősíti az élelmiszerekre vonatkozó eddig is tiltott tisztességtelen és megtévesztő tájékoztatást, amint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is, viszont nem érinti az élelmiszerekkel vagy étrend kiegészítőkkel kapcsolatban olyan állítások relámozásának tilalmát, amely betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat tulajdonít egyes élelmiszereknek, vagy olyan ezzel kapcsolatos pozitív hatást állít.

A Rendelet egyértelműen szabályozza, hogy a fogyasztók Rendelet szerinti tájékoztatás tartalmáért az élelmiszert gyártó, forgalmazó, vagy amennyiben az Unión kívüli importból származik az élelmiszer, az importőr felel.
Bízzunk abban, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók számára 2011 óta elegendő idő állt rendelkezésre a felkészülésre és így a fogyasztók minél előbb élvezhetik a Rendeletben biztosított előnyöket, a vállalkozók pedig valóban kisebb adminisztratív terhekkel számolhatnak.

Dr. Csabai Marianna
Ügyvéd

CLVPartners hírek