CLVPartners

CLV-02
Menu

társasági jog

Általános tudnivalók a vállalatcsoportok szabályozásáról

Hírek, Társasági jog és M&A / / , , , , , , ,

Olvasási idő: 6 perc

A modern gazdasági életben a hatékonyság növelése, az erőforrások és a piaci kockázatok megosztása érdekében a vállalkozások egyre gyakrabban tömörülnek szoros együttműködési rendszerekbe, úgynevezett vállalatcsoportokba (avagy konszernekbe). Ez a folyamat azonban sokszor ellentétesnek bizonyul a klasszikus társasági jog alaptételeivel, ami a jogi személyek önállóságán és elkülönült felelősségén alapul. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2012. évi V. törvény („Polgári Törvénykönyv”) szabályozása erre a dilemmára kínál strukturált megoldást az elismert vállalatcsoport intézményével, legális kereteket és szigorú garanciális rendszert biztosítva a vállalatcsoportok felelős gazdasági és jogi működéséhez.

Tekintettel arra, hogy a vállalatcsoportok szabályozása idén tavasszal módosul, cikkünk a vállalatcsoportok szabályozási rendszerét mutatja be a változások hátterének könnyebb átláthatósága érdekében.

Az elismert vállalatcsoport

Ahhoz, hogy egy vállalatok közötti szoros együttműködés elismert vállalatcsoportnak minősüljön, három fogalmi elemnek együttesen kell érvényesülnie:

kell egy uralkodó tag, amely konszolidált éves beszámoló készítésére köteles,

szükség van legalább 3 különböző, az uralkodó tag által ellenőrzött jogi személyre,

szükséges egy egységes üzletpolitika, melyet maga az uralmi szerződés rögzít.

A vállalatcsoport az uralmi szerződés tervezetének elkészítésével és a tagok általi háromnegyedes többségű jóváhagyásával jön létre (megfelelő közzétételi kötelezettségek sikeres teljesülése esetén). Az uralkodó tagnak az utolsó jóváhagyástól számított 60 napon belül kell kérelmeznie a cégjegyzékbe történő bejegyzést.

Az uralmi szerződés

Az uralmi szerződés a vállalatcsoport működésének központi szabályozóeszköze, mivel ez tartalmazza az együttműködés alapjául szolgáló egységes üzletpolitikát. A szerződésnek a tagok legfontosabb azonosító adatain kívül kötelezően tartalmaznia kell az együttműködésük formáját és lényeges tartalmi elemeit.

Fontos, hogy a szerződés csak az egységes üzleti cél megvalósításához szükséges mértékben korlátozhatja az ellenőrzött tagok önállóságát. A Polgári Törvénykönyv szabályai alapján az uralkodó tag ügyvezetése az uralmi szerződés keretein belül utasíthatja a tagok ügyvezetését. Ez esetben nem alkalmazhatóak a legfőbb szervi döntések kizárólagosságára vonatkozó szabályok sem.

A transzparens működés érdekében a vállalatcsoport tagjainak ügyvezetése (ideértve az uralkodó tagot) köteles a legfőbb szerveknek legalább évente beszámolni a szerződés teljesítésével kapcsolatos tevékenységről. Az uralkodó tag ügyvezetésének többlet kötelezettsége tájékoztatni a jelentős követeléssel rendelkező hitelezőket is. Amennyiben utóbbit elmulasztja, a hitelező a nyilvántartó bírósághoz fordulhat.

Kisebbségvédelem

A vállalatcsoporti működés sajátos kisebbségvédelmi szabályokat tesz szükségessé, hiszen az alacsony részesedéssel rendelkező tagoknak nemcsak a saját társaságon belüli többségi tulajdonoshoz, hanem az uralkodó tagéhoz is alkalmazkodnia kell. Ebből kifolyólag, a törvény mind a vállaltcsoport létrejöttekor, mind annak működése során speciális kisebbségvédelmi garanciákat teremt:

vállalatcsoport létrejöttekor: az ellenőrzött tagként belépő jogi személyek azon tagjai, akik nem kívánnak a vállalatcsoportban részt venni, a megalakulásról szóló közlemény második közzétételétől számított 30 napon belül kérhetik, hogy az uralkodó tag a részesedésüket piaci értéken vásárolja meg,

vállalatcsoport működése során: ha az uralkodó tag lényegesen vagy ismételten megszegi az uralmi szerződést, az ellenőrzött tag szavazatainak legalább 5%-ával rendelkező tagjai, valamint az ellenőrzött tag ügyvezetése is kezdeményezheti az uralkodó tag legfőbb szervének összehívását. Ez teremt arra lehetőséget, hogy a szerződésszegést az uralkodó tag legfőbb döntéshozó fóruma elé tárják. Amennyiben az uralkodó tag ügyvezetése a kérelemnek nem tesz eleget, a bíróság is összehívhatja az ülést vagy feljogosíthatja erre a kérelmezőket.

Hitelezővédelem és mögöttes helytállási kötelezettség

A vállalatcsoport létrejöttének, valamint működésének egyik alapvető célja a hitelezői érdekek védelme.

A rendszer legfőbb biztosítékát az uralkodó tag mögöttes helytállási kötelezettsége adja. Ugyanis, amennyiben az ellenőrzött tagok közül bármelyik felszámolásra kerül, az uralkodó tag köteles fedezni a kielégítetlen tartozásokat. A felelősség alól annyiban mentesülhet, amennyiben sikeresen bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség nem az egységes üzletpolitika teljesítésének következménye volt.

Cégbírósági felügyelet

A vállalatcsoport törvényességi felügyeletét a nyilvántartó Cégbíróság látja el. Az uralmi szerződés lényeges vagy ismételt megszegése esetén bármely jogilag érdekelt (pl. tag, hitelező) kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le a vállalatcsoport ellen.

Tényleges vállalatcsoport

Tényleges vállalatcsoportról beszélünk abban az esetben, ha az egységes irányítás, illetve a szoros gazdasági együttműködés 3 éven keresztül folyamatosan megvalósul anélkül, hogy a felek az alaki követelményeknek (uralmi szerződés, bejegyzés) eleget tennének. A régóta fennálló szabályok szerint bármely jogilag érdekelt fél kérelmére a bíróság kötelezheti a vállalatcsoportot az uralmi szerződés megkötésére vagy az irányadó rendelkezések szerződés hiányában való alkalmazására, amely tehát megteremti mind a mögöttes felelősséget mind a kontrollált tagvállalatok kisebbségi tagjainak kilépési lehetőségét.

A tényleges vállalatcsoportokkal kapcsolatosan 2026. március 1. napjától hatályba lépő módosítás pontosította a jogilag érdekelt fogalmát: jogilag érdekeltnek számít a jövőben mindenki, akivel szemben az uralkodó tag helytállni tartozna (vagyis jellemzően az ellenőrzött tag hitelezője). A módosítás a hitelezővédelmet helyezi előtérbe azzal, hogy közvetlenül összekapcsolja a tényleges vállalatcsoport tényét a helytállási kötelezettséggel, így a formális keretek hiánya ellenére is érvényesíthetővé teszi az uralkodó tag mögöttes felelősségét a károsult hitelezők számára.

Összegzés

A vállalatcsoportok szabályozása a „hatalom és felelősség” egyensúlyára épít. Az elismert vállalatcsoport intézménye jogbiztonságot kínál az egységes irányítás és utasításadás jogának biztosításával, ugyanakkor szigorú garanciákkal védi a gazdasági környezet szereplőit. A cégvezetők számára elemi érdek, hogy a vállalatcsoporti működést a törvényes garanciákat betartva, átlátható szerződéses keretek között valósítsák meg, elkerülve ezzel a váratlanul felmerülő, mögöttes helytállási kötelezettségeket és jogvitákat.

Fotó forrása: pexels.com, Fauxels

Általános tudnivalók a vállalatcsoportok szabályozásáról Read More »

Speciális szabályok külföldi alapító(k) és/vagy ügyvezető(k) esetén

Hírek, Társasági jog és M&A / / , , , ,

Olvasási idő: 4 perc

Bevezető

Alábbi cikkünkben azokat a legfontosabb témákat szedtük össze, amelyek a külföldi személy tulajdonossal vagy vezető tisztségviselővel rendelkező társaságok életében szükségképpen felmerülnek. Legyen szó bármilyen külföldi személyről, aki társasági jogi szempontból szerepet tölt be a cég életében, néhány további teendő biztosan felmerül cégbejegyzéskor, illetve változásbejegyzéskor.

Külföldi tag cégkivonata

Ha egy társaságnak külföldi cég tagja lesz akár alapításkor, akár a későbbiek folyamán, vagy annak adataiban változás következik be (pl.: módosul a tag székhelye), a cégbíróság részére be kell nyújtani a külföldi cég 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Ennek célja, hogy igazolja

a külföldi cég saját joga szerinti nyilvántartásba vételét,

a külföldi cég adatait, illetve

a külföldi cég képviseletére jogosult személy(eke)t.

Ilyenkor a külföldi cég tagnak a saját cégbíróságától/nyilvántartó hatóságától szükséges kikérnie a cégkivonatát vagy ezzel azonos tartalmú egyéb iratát (pl. közjegyzői nyilatkozat), amelyet aztán meghatározott szakfordítónak kell hiteles magyar fordításban elkészítenie.

Kézbesítési megbízott

Ha a társaság szervezetében valamely szerepet (pl.: tag, ügyvezető, felügyelőbizottsági tag, stb.) külföldi jogi személy vagy olyan külföldi természetes személy tölt be, akinek nincs magyarországi lakóhelye, annak kézbesítési megbízottat kell megjelölnie.

Kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy is lehet. Sokszor felmerülő kérdés, ezért fontos tisztázni, hogy a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el ilyen feladatot. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a társaság egyetlen tagja egy külföldi cég, annak kézbesítési megbízottja nem lehet a társaság ügyvezetője, hiába rendelkezik magyar állampolgársággal, illetve lakcímmel.

A kézbesítési megbízott funkciója, hogy a külföldi személy részére címzett egyes dokumentumokat (pl.: bírósági/hatósági dokumentumok) átvegye és azokat részére kézbesítse. Ennek oka nyilvánvalóan a külföldre történő kézbesítések nehézsége, illetve költsége, amelyet a hatóságok/bíróságok nem vállalnak magukra. Kézbesítési megbízott esetén a kézbesítés időpontjára vélelmet állít fel a törvény: ennek értelmében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő 15. napon a külföldi személy számára ismertté vált.

Látható tehát, hogy a kézbesítési megbízott fontos és kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, hiszen sokszor szoros határidőket tartalmazó felhívásokat, megkereséseket kell továbbítania a külföldi címzettek részére, amelyek elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járhat.

Adóazonosító jel

Bár kevesen tudnak róla, 2018 óta a társaság adóazonosító számmal nem rendelkező vezető tisztségviselője, illetve bizonyos esetben annak tagja vagy részvényese köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól adóazonosító jelet kérni.

Sokszor előfordul, hogy a külföldi ügyvezető például ingyenes megbízási szerződés alapján látja el a pozícióját, így adóköteles bevétele Magyarországon nem is keletkezik. Ilyenkor az adóazonosító jel hiánya adójogi szempontból nem feltétlenül merül fel. Ugyanakkor, a cégek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, amely cégkapun keresztül történik. Cégkaput regisztrálni pedig az ügyvezető(k) tudnak meglévő ügyfélkapu hozzáférésük alapján, amelynek létrehozásához a magyar adóazonosító jel megléte feltétlenül szükséges.

E-aláírás kiemelkedő szerepe

Kétségtelen, hogy az e-aláírások terjedésével a folyamatok egyre gyorsabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá válnak valamennyiünk részére. Külföldi személy(eke)t tartalmazó cég életében ez hatványozottan igaz. Ha például vannak külföldi tagok és ügyvezetők is a cég szervezetében, akár különböző országokból, egyes dokumentumok aláírása akár heteket és szükségtelen költségeket (pl.: futárszolgálat, utazás, felülhitelesítés) jelenthet. Elektronikus aláírások alkalmazásával ez az idő azonban percekre, sőt másodpercekre korlátozódhat, hiszen 1-1 aláírás elhelyezése csupán pár kattintással történik, az e-aláírás biztosításán túli egyéb költség pedig nem merül fel.

Jogi eljárások során, mint amilyen például a cégeljárás, arra is van lehetőség, hogy az aláírókat a jogi képviselő online, szintén pár perc alatt azonosítsa, amellyel további idő és költség spórolható meg.

A modern kor adta lehetőségekkel élve tehát érdemes megfontolni az elektronikus aláírások alkalmazását, hiszen az kényelmes, idő-és költséghatékony megoldást kínálhat, joghatásában pedig a fizikai aláírással megegyező lehet.

Fotó forrása: pexels.com, Kampus Production

Speciális szabályok külföldi alapító(k) és/vagy ügyvezető(k) esetén Read More »

Új rendelkezések a hazai vállalatok felvásárlásával kapcsolatban

Hírek, Társasági jog és M&A / / , ,

A Kormány a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendeletével („Rendelet”) még 2022-ben, a Covid világjárvány okozta válsághelyzet kezelésére hivatkozva korlátozta a külföldi befektetők hazai tulajdonú stratégiai vállalatokban való tulajdonszerzését. Június végén a Magyar Közlöny 75. számában megjelenő 163/2025. (VI. 23.) Korm. rendelettel („Módosítás”) tovább szigorodtak a külföldi tranzakciókra vonatkozó szabályok.

A szabályozásban jelentős változást fog hozni az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséról szóló 2025. évi L. törvény („Törvény”), ami 2025. augusztus 19-től hatályon kívül helyezi a Rendeletet. Meg kell jegyezni, hogy ezzel egy időben a jelenlegi rendeleti szabályozás főbb tartalmi elemei – bizonyos módosításokkal és kiegészítésekkel – törvényi szintre fognak emelkedni. Cikkünkben a jelenleg hatályos Rendelet mellett az augusztus közepétől alkalmazandó Törvény fontosabb rendelkezéseit és az azzal kapcsolatos újdonságokat foglaljuk össze.

A szabályozás hatálya

A szabályozás értelmében a stratégiai ágazatokban működő, Magyarországon bejegyzett kft.-k, zrt.-k és nyrt.-k esetében minden olyan tranzakciót be kell jelenteni a belgazdaságért felelős miniszterként a nemzetgazdasági miniszter („Miniszter”) részére, mely révén harmadik országbeli állampolgárok, illetve bizonyos esetben az Európai Unió más tagállamának, az EGT megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára tulajdonjogot, illetve meghatározott mértékű befolyást szerezne, ha az érintett jogügylet értéke legalább 350 millió forint.

Ezen kívül a Miniszterhez tett bejelentés és annak tudomásulvétele szükséges ahhoz is, hogy a stratégai ágazatokba tartozó tevékenységek folytatásához szükséges infrastruktúrák üzemeltetési jogát külföldi befektető vagy olyan társaság szerezze meg, mely felett a külföldi befektető akár közvetlenül, akár közvetetten többségi befolyással rendelkezik. Stratégiai társaságnak minősülnek – többek közt – a gyógyszergyártás, a kis és nagykereskedelem, a filmgyártás, dohánytermékek gyártása, munkaerő-kölcsönzés, az építőiparon belül a lakó- és nem lakóépület építése, gépi berendezések gyártása, információtechnológiai szolgáltatást.

A bejelentést az érintett jogügylet megkötését követő 10 napon belül kell benyújtani a Miniszternek.

Jogügyletnek nem csak az üzletrész- vagy részvény adásvétele számít, hanem bármilyen tulajdonjog átruházási címen történő részesedésszerzés, ideértve az apportálást, ingyenes átruházást, tőkeemelést, átalakulást, egyesülést, szétválást és akár jog alapítását is (pl. átváltoztatható jogot biztosító kötvény, haszonélvezet).

A bejelentési kötelezettségét megszegő természetes személy, illetve társaság a tranzakció értékének kétszereséig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, feltéve, hogy a büntetőjogi felelőssége nem áll fenn.

A Miniszter a bejelentés vizsgálatát követően megtiltja vagy tudomásul veszi az érintett jogügyletet. Tiltó döntésnek az alábbi esetekben van helye:

  • ha a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése vagy ezek bekövetkezésének lehetősége fennáll;
  • a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó tagállam kormányának – beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is – ellenőrzése alatt áll, akár tulajdonosi szerkezete, akár jelentős finanszírozása révén;
  • a bejelentő az Európai Unió bármely tagállamában érintett volt biztonságot vagy közrendet veszélyeztető tevékenységben,
  • illetve komoly kockázat áll fenn arra, hogy a bejelentő bűncselekménynek minősülő tevékenységet fog folytatni.

A tiltó döntésbe ütköző jogügyet, illetve társasági határozat semmisnek minősül. A tiltó döntéssel érintett társaság tagjegyzékében vagy részvénykönyvében a szerző fél nem tüntethető fel, illetve a jogügylet alapján semmilyen jogot nem gyakorolhat.

2025. június 24-től alkalmazandó szabályok

  • Hosszabb ügyintézési határidők

A Módosítás következtében a Miniszternek a bejelentéstől számított 45 munkanapon belül kell döntést hoznia arról, hogy a tiltás körülményei fennállnak. A tényállás tisztázása érdekében a Miniszter további 3 alkalommal, alkalmanként 30 munkanappal, így összesen akár 4-5 hónappal is meghosszabbíthatja az ellenőrzésre nyitva álló időtartamot.

  • Az Állam elővásárlási jogának kiterjesztése

A Módosítással a Kormány rendkívüli módon kiszélesítette az elővásárlásra való jogosultságát.  Az állam az MNV Zrt.-n vagy más általa kijelölt szervezet útján elővásárlási jogot gyakorolhat – az adott jogügyletben szereplő feltételekkel megegyezően – a tiltó döntéstől számított 90 napon belül. Ez a jog nem csak naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaság tekintetében illeti meg az államot, hanem valamennyi, stratégiai jelentőségű ágazatba tartozó vállalkozás esetében.

2025. augusztus 19-től alkalmazandó szabályok

Ahogyan a bevezetésben is utaltunk rá, a jogalkotó döntése értelmében a Rendelet 2025. augusztus 18. napján hatályát veszti, egyes rendelkezései pedig törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A Rendelet és a Törvény közötti különbségeket az alábbiakban foglaljuk össze.

  • Rövidebb ügyintézési határidők

A Törvény értelmében a Miniszternek a bejelentéstől számított 30 munkanapon belül kell döntést hoznia arról, hogy a tiltás körülményei fennállnak-e. Fontos eleme a Törvényi szabályozásnak, hogy a Miniszternek nincs lehetősége az ellenőrzésre nyitva álló határidőt meghosszabbítani. Ezen változásokkal a jogalkotó a júniusi Módosítás előtti szabályozáshoz tér vissza.

  • Állam elővásárlási jogának szűkítése

Az elővásárlási jog kiterjesztése is kikerül a Törvényi rendelkezések közül, így a továbbiakban – a naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaságokon kívül – nem illeti meg elővásárlási jog az Államot.

  • Meghosszabbított elővásárlási határidő a minősített szektorban

A Törvény értelmében a minősített energiaszektorban az Állam MNV Zrt.-n keresztül gyakorolt elővásárlási jogával kapcsolatos határidő a – rendeleti szabályozástól eltérően – a bejelentő részére megküldött tájékoztatástól számított 60 munkanapról 90 munkanapra nő, ezzel együtt pedig az energiapolitikáért felelős miniszter ezzel kapcsolatos válaszadási ideje is duplájára, azaz 15 munkanapról 30 munkanapra emelkedik.

  • A döntés megtámadásának lehetősége

2025. augusztus 19.-től kezdődően számos esetben közigazgatási peres eljárásban lehet megtámadni a tiltó döntéseket. Így például, az érintett tiltó döntést meg lehet támadni, ha a Miniszter tévesen állapította meg, hogy fennállnak-e a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettséget megalapozó feltételek. Ezen joggal továbbra is kizárólag a Fővárosi Törvényszéken lehet élni. További újdonság, hogy ezentúl azonnali jogvédelem biztosításának is helye van a megtámadás során. Kérdés azonban, hogy a további jogorvoslati lehetőség biztosítása önmagában befolyásolja-e a külföldi befektetőket a struktúra megtervezésekor.

Összegzés

Tekintettel arra, hogy a Törvény rendelkezéseit – jelenlegi ismereteink szerint – 2026. december 31. napjáig kell majd alkalmazni, a külföldi befektetőknek, illetve a magyarországi vállalatoknak érdemes számításba venniük, hogy a vállalatfelvásárlással (M&A) kapcsolatos tranzakcióik lebonyolítása során az Állam továbbra is igen széleskörű jogosítványokkal fog rendelkezni. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy egyrészt szűkül az Államot megillető elővásárlási jog köre, másrészt pedig megteremtésre kerül a tiltó döntéssel szembeni jogorvoslat lehetősége is, de összességében, nemzetközi viszonylatban továbbra is szigorú a magyar szabályozás és már a tranzakció tervezésekor érdemes a minősítést elvégezni és a szándéknyilatkozatban, szerződésben kalkulálni a lehetséges állami beavatkozás lehetőségével.

Kép forrása: Andrea Piacquadio, pexels.com

Új rendelkezések a hazai vállalatok felvásárlásával kapcsolatban Read More »

Közeleg az éves beszámoló közzétételének határideje – társasági jogi tennivalók

Hírek, Társasági jog és M&A / / , , ,

Valamennyi gazdasági társaság működése során fontos teendő minden évben az éves beszámoló elkészítése és elfogadása, melyhez bizonyos feltételek teljesülése esetén könyvvizsgáló bevonása is szükséges. A beszámoló eredményétől függően pedig előfordulhat olyan eset, amely a tőkehelyzet felülvizsgálatát és rendezését teszi szükségessé. Jelen hírlevelünkben az éves beszámoló elfogadásának és közzétételének általános határidejére tekintettel ismertetjük a főbb tudnivalókat.

Az éves beszámoló jelentősége

A gazdasági társaságoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Számviteli Törvény”) által előírt éves beszámolót évenként az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig – azaz december 31-én végződő üzleti évvel rendelkező cégek esetén május 31. napjáig – kell közzétenni, amelyhez bárki hozzáférhet.

A beszámoló lényege, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és a vagyon változásáról megbízható és valós képet mutasson harmadik személyek részére is. A beszámoló tartalmazza a cég mérlegét, amely részletezi a társaság eszközeit (aktívák) és annak forrásait (passzívák), valamint az eredménykimutatást, amely a társaság előző évi és tárgyévi vagyoni helyzetét jelzi összehasonlítható módon.

Könyvvizsgálat szükségessége

A beszámoló előkészítése alapvetően az ügyvezetés feladata, annak elfogadása pedig a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Bizonyos feltételek fennállása esetén a beszámoló elfogadása során könyvvizsgálati kötelezettség is fennállhat. Ennek körében az auditor feladata, hogy megállapítsa az éves beszámoló törvénynek megfelelő elkészítését, valamint azt, hogy az valós és megbízható képet ad-e a társaság gazdasági helyzetéről.

A Számviteli Törvény előírja minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak a kötelező könyvvizsgálatot. Ez alól kivételt képeznek azok a gazdálkodók, akiknek a megelőző két üzleti évben az éves nettó árbevétele nem éri el a 600 millió forintot (2024. december 31-ig a határ: 300 millió forint) és az átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Vagyis, ha bármelyik feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra. Ha az adott gazdasági társaság könyvvizsgálatra köteles, akkor az éves beszámoló jogszerű elfogadásának előfeltétele a könyvvizsgálói jelentés. Természetesen azok a társaságok is dönthetnek könyvvizsgáló bevonásáról, akik jogszabálynál fogva erre egyébként nem kötelesek.

Könyvvizsgáló kinevezése

Ahhoz, hogy a könyvvizsgálati kötelezettségnek a társaság eleget tudjon tenni, könyvvizsgáló kinevezése és megbízása szükséges. Az első könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni. A könyvvizsgáló megbízatásának legalább a megválasztását követő beszámoló elfogadásáig kell tartania, a jogviszony maximális időtartama pedig 5 év lehet. Erre tekintettel a társaság működése során több alkalommal is (legalább 5 évente) a legfőbb szervnek könyvvizsgáló választásáról kell döntenie, amelyet a cégbíróság felé változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni. A kinevezést és annak a könyvvizsgáló általi elfogadását követően pedig az ügyvezetés köteles a könyvvizsgálóval a meghatározott feltételeknek megfelelő szerződést kötni 90 napon belül.

A fenti szabályokra tekintettel a társaságok tipikusan május 31-ig határozzák meg a könyvvizsgálói jogviszony végét. Az éves beszámoló elfogadására vonatkozó közelgő határidőre figyelemmel érdemes megvizsgálni, hogy a társaságnál kötelező-e a könyvvizsgálat és rendelkezik-e aktuálisan kijelölt könyvvizsgálóval a Számviteli Törvényben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez.

Tőkehelyzet vizsgálata

Az éves beszámoló elkészítését és elfogadását követően egyértelműen láthatóvá válik a társaság gazdasági eredménye, amely akár negatív is lehet. A Polgári Törvénykönyv számos tőkeelvárást támaszt a cégek felé, amelynek nem felel meg a vállalkozás, ha

  • a saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
  • a saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege (korlátolt felelősségű társaság esetén jelenleg 3 millió forint) alá csökkent;
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  • vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezek fennállása esetén a korlátolt felelősségű társaságok esetében a jogszabály beavatkozási kötelezettséget ír elő, amelyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül a társaság számára leginkább megfelelő és hosszútávon megoldást jelentő intézkedéssel kell orvosolni, valamint ennek eredményét szükség szerint a cégbíróságnál is jelezni kell.

A negatív tőkehelyzet orvoslására számos megoldás létezik, de csak abban az esetben lesz célravezető, ha reagál a tőkehiányos állapothoz vezető okra és figyelembe veszi annak rövid- és hosszútávú társasági jogi hatásait. Az évek tapasztalatai alapján minden esetben javasoljuk, hogy társasági jogban jártas ügyvédjeink mellett bevonásra kerüljenek a megfelelő döntés előkészítésekor a könyvelők és auditorok is – ha szükséges, akár még a beszámoló elfogadását megelőzően.

Kép forrása: Nataliya Voitkevich, Pexels.com

Közeleg az éves beszámoló közzétételének határideje – társasági jogi tennivalók Read More »

A számviteli törvényt érintő legfontosabb, aktuális változások

Hírek, cégjog / / ,

Tavaly év végén kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely – többek között – módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számviteli Törvény”) egyes rendelkezéseit. Cikkünkben a Számviteli Törvényt érintő fontosabb módosításokat foglaljuk össze.

2024. november 29. napjától hatályos változások

  • Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztásának következménye

Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget bármely Számviteli Törvénybeli közzétételi vagy letétbe helyezési kötelezettségének – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is -, bármely harmadik fél (pl.: természetes személy, jogi személy, hatóság) kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

  • Fenntarthatósági jelentéssel összefüggő új rendelkezések

A Számviteli Törvény kimondja, hogy azon vállalkozók, akik fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, továbbá azon személyek, akik ezt önkéntes alapon vállalják, kötelesek fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani. Ez azt eredményezi, hogy fenntarthatósági jelentés készítése esetén speciális képesítéssel rendelkező könyvvizsgáló járhat csupán el. Erre az érintett könyvvizsgáló megbízásakor és megválasztásakor tehát figyelemmel kell majd lenni. Az átmeneti szabályok értelmében a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentés, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés kapcsán a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.

2025. január 1. napjától hatályos változások

  • Kötelező könyvvizsgálat értékhatárának megemelése

Főszabály szerint valamennyi kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetén kötelező a könyvvizsgálat. Ezen kötelezettség alól azonban – bizonyos értékhatár és foglalkoztatotti létszám alapján – van kivétel. A Számviteli Törvény az értékhatár összegét módosította (duplázta meg), így jelenleg nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában

  • a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
  • a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Ha bármelyik fenti feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra.

A módosított feltételeket először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

  • Az egyszerűsített éves beszámolót érintő értékhatár változás

További általános szabály, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások éves beszámolót és üzleti jelentést kötelesek készíteni. Ezen szabály alól azonban csakugyan létezik – értékhatár és foglalkoztatotti létszám szerinti kivétel. Az értékhatárok megduplázódására tekintettel jelenleg egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három érték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az általános szabály, hogy az új, megemelt értékhatárokat a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó saját döntése szerint akár már a is alkalmazhatja a magasabb értékhatárokat.

A fenti számviteli szabályok hatálybalépésére, illetve alkalmazhatóságára figyelemmel valamennyi érintett számára javasolt megvizsgálni, hogy azok mennyiben és milyen módon érintik jelenlegi és jövőbeli működésüket és gyakorlatukat.

(Kép forrása: Tima Miroshnichenko, pexels.com)

 

A számviteli törvényt érintő legfontosabb, aktuális változások Read More »

Köszöntjük két új ügyvéd kollégánkat a CLVPartners© csapatában!

Hírek, csapat / / , , , ,

A CLVPartners© Ügyvédi Iroda örömmel jelenti be két új, tehetséges ügyvéd csapattagját, Bohati Esztert és Hrebenku Anikót, akik a közelmúltban csatlakoztak csapatunkhoz.

Eszter több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a jogi szakmában, ebből 8 évet nemzetközi ügyvédi irodákban töltött, ahol munkajogi, bevándorlási és adatvédelmi kérdésekben nyújtott tanácsadást. A CLVPartners© ügyfeleit angol és magyar nyelven segíti mindennapi jogi problémáik megoldásában, és kamatoztatja korábbi tapasztalatait, hogy személyre szabott, magas színvonalú megoldásokkal szolgáljon.

Anikó 2017-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és 2021-ben sikeresen felvették a Budapesti Ügyvédi Kamarába. Az évek során több ügyvédi irodában szerzett figyelemre méltó tapasztalatot a polgári és munkajog területén. Jelenleg elsősorban munkajogi, társasági jogi és adatvédelmi kérdésekben támogatja ügyfeleinket angol, német és magyar nyelven.

 

 

Köszöntjük két új ügyvéd kollégánkat a CLVPartners© csapatában! Read More »

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában

Hírek, Munkajog, rangsorolás, Társasági jog és M&A / / , , , ,

Újabb örömteli bejelentéssel érkezünk, a Legal 500 EMEA 2024-es kiadványában ismét a legjobb magyarországi ügyvédi irodák közé került A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda. Szolgáltatásainkat a Munkajog és a Kereskedelmi- Társasági jog és M&A szakterületeken rangsorolták. A bírálók többek között nagyra értékelték a különböző ágazatokban működő multinacionális ügyfélkörünket, olyan fontos szakterületünket, mint a cégek digitális átalakulásában való segítségnyújtás, valamint a határokon átnyúló tranzakciós ügyletek terén szerzett széleskörű szakértelmünket.

A Legal 500 EMEA-kalauz több mint 80 országot és több mint 2700 rangsorolt ügyvédi irodát foglal magában. A kutatók kizárólag az érdemek alapján dönthetnek a rangsorolásról. A rangsorolást évente végzik, különböző tényezők részletes, minőségi értékelésének segítségével, beleértve az ügyvédi irodák által az elmúlt 12 hónapban és a múltban végzett munkát; a csapatok tapasztalatát és annak mélységét; a szakterületeket és kiegészítő szolgáltatásokat; és ami a legfontosabb, az ügyvédi irodák ügyfeleinek véleményét.

Külön megtiszteltetés számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kiadványnak, és hálásak vagyunk ügyfeleinknek, akik ilyen kiváló visszajelzést adtak teljesítményünkről.

Nagy örömmel osztunk meg néhány ügyfeleink által adott visszajelzést:

„A csapat proaktívan és gyorsan reagál, igyekezve minden problémára üzleti szempontból kielégítő megoldást találni.”

„Kérdéseimre gyorsan és szakszerűen kaptam választ, a problémákat széles perspektívából vizsgálták meg, és mindig a nagyobb képet vették figyelembe, hogy megfelelő megoldást találjanak a kihívásokkal teli kérdésre.”

„Közvetlen kapcsolattartóink Papp Anna Katalin és Seregély Barbara. Mindig rendelkezésünkre állnak, mindig számíthatunk együttműködő munkájukra, szakmailag jól felkészültek. Ha valamilyen változás van a jogszabályokban, arra mindig felhívják a figyelmünket.

„Sok éve dolgozunk már a CLVPartners-el, sok tapasztalt és fiatal kollégával találkoztunk már, akik mindig szakértelemmel és gyorsan adtak válaszokat kérdéseinkre. A CLVPartners képes nemzetközi szinten együttműködni multinacionális feladatokban, amely számunkra fontos.”

„Minden munkatársuk magas szinten beszél angolul és nagyon jól felkészültek. A megbeszélések időzítésében mindig rugalmasságot tapasztaltunk részükről, alkalmazkodva a mi igényeinkhez. Ha nagyon specifikus kérésünk van, akkor rendelkeznek olyan szakértővel, aki megfelelő magyarázattal szolgál.”

„Nagyon jó a kapcsolatunk az irodával, munkatársaik nagyon nyitott gondolkodásúak. Tanácsadóik képesek innovatív ötletekkel előállni és nem szigorúan a kérdésnél leragadva gondolkozni, ha erre van szükség.”

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában Read More »

2024. január 1-től módosulnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Hírek, cégjog, magyar / / , , ,

Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb változásokat.

1. Cégeljárás változásai

2024. március 1-től kezdve a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló kérelemhez csatolt létesítő okiratot elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és     intézkedik  a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről. Érdemi újítás, hogy a cégiratok kereshetőségét és gyors megismerését teszi lehetővé azzal, hogy a létesítő okirat    keltét tartalmazó cégadat rovatnál megjelenítésre kerül egy link, amelyen keresztül a kapcsolódó létesítő okirat egy kattintással elérhető lesz. Ezen szolgáltatás a 2024. március 1.  napján és azt követően benyújtott kérelmek alapján bejegyzésre kerülő létesítő okiratok (azok változása) esetében, tehát felmenő rendszerben lesz elérhető.

Egyszerűsödik továbbá a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás azáltal, hogy a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott kérelmek esetén nem szükséges a jogi           képviselőknek minden dokumentumot egyesével minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátni, elegendő lesz csak magát az összeállított kérelmet ilyen      módon aláírni.

2. Kft. üzletrészt terhelő zálogjog adataiban való változás

2024. január 1-től a cégjegyzék kft. esetében már nem csak a zálogjog tényét és a zálogjogosult adatait tartalmazza, hanem a zálogjoggal biztosított követelés összegét vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet, továbbá – kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat is.

Újdonság, hogy bekerülnek a cégjegyzékbe az üzletrészt terhelő zálogjog elzálogosításával alapított alzálogjogra vonatkozó adatok is.

Az üzletrészt terhelő zálogjog a tag (zálogkötelezett) vagy a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján kerül bejegyzésre, illetve törlésre. A cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kft. és a tagja zálogszerződésben feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival, továbbá, hogy bejegyezni kért adatok egyeznek-e a zálogszerződés tartalmával.

A már 2024. január 1-jét megelőzően bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog esetében az új adatokat a cégjegyzék egyéb adatát érintő következő módosítás alkalmával, legkésőbb 2024. december 31. napjáig előterjesztett változásbejegyzési kérelemben lehet kérni illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül, ezt követően a megszokott illeték- és közzétételi költségtérítés ellenében.

3. Leválás új jogintézményével kapcsolatos változások

A törvénymódosítást megelőzően a jogi személy több jogi személlyé való szétválására különválás vagy kiválás útján volt lehetőség a Ptk.-ban foglaltak szerint. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

A törvénymódosítással új jogintézmény, a leválás került bevezetésre mint a kiválás egyik alesete. Leválás esetén a kiválással a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz.

4. Adatátvezetés

A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül érkező (frissülő) adatokat – például közösségi adószám – a magyar cégbíróságnak a cégjegyzékbe kell jegyeznie. Ugyanakkor előfordul. hogy a kapott adattartalom nem felel meg teljesen mértékben a cégjegyzék előírt adattartalmának. A Ctv. alapján 2024. március 1-től a cégbíróság a BRIS-en keresztül érkező információkat a cégjegyzékbe bejegyzi, és ha észleli, hogy nem szerepel minden, Ctv.-ben előírt adat a cégjegyzékben, ezzel egyidejűleg felhívja a céget, hogy 60 napon belül jelentse be a hiányzó adatokat.

2024. január 1-től módosulnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre. Read More »

Változó társasági jogi szabályok

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , , , , , , , ,

2022. január 1-jével számos ponton módosították a Polgári Törvénykönyvet. Cikkünkben az Ügyfeleinket leginkább érintő témákat szedtük egy csokorba.

Szervezetet érintő szabályozás

Felügyelőbizottságot érintő módosítások
Bár első ránézésre úgy tűnik, hogy törlésre került a felügyelőbizottságnál korábban szerepelt kógens rendelkezés, miszerint szótöbbségnél alacsonyabb arányt nem lehet előírni, az az általános szabályok szerint továbbra is érvényes, így fontos ezen szabályt továbbra is betartani az érintett cégeknek.
Pontosítás történt a jogszabályban: amennyiben a felügyelőbizottsági tag jogi személy, ki kell jelölni egy természetes személyt, aki a feladatokat ténylegesen ellátja.

A legfőbb szerv megismételt gyűlése
A döntéshozó szerv akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha a kft. taggyűlése vagy az rt. közgyűlése nem határozatképes, új gyűlést kell tartani. Korábban a Ptk. az eredeti és a megismételt ülés közötti minimális, valamint maximális idő elteltét kötelező jelleggel szabályozta, amely azonban nem volt életszerű és a kft.-k, valamint rt.-k döntéshozatalát szükségtelenül megnehezítette.
Ezt orvosolva, január 1. napjától kezdve a törvénybeli határidők diszpozitívak, vagyis a Ptk.-tól eltérő határidőre is kitűzhető a megismételt taggyűlés / közgyűlés.

Rt. igazgatótanácsának összetétele
A részvénytársaság igazgatótanácsának elnökét eddig annak tagjai választották maguk közül. Az év első napjától azonban ez a döntési jogosultság csak akkor illeti meg az igazgatótanács tagjait, ha azzal a közgyűlés nem élt.

Korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó változások

Késleltetett pénzbeli hozzájárulás
Bár a jogszabály szövegezése jelentősen változik, a gyakorlatban eddig is megvalósuló cél kerül pontosításra: a tagok az osztalékuk terhére vállalhatják a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását. Amennyiben tehát van a tagnak még nem teljesített pénzbeli törzsbetétje, elsőként ezt „pótolja ki” az osztalék és ha az elszámolást követően is marad fenn osztalékalap, akkor lehet annak tényleges kifizetéséről dönteni. Fontos kiemelni, hogy az új szabályt csak a 2022. január 1-jét követően indult cégeljárásokban kell alkalmazni, a korábbi, részben kedvezőbb szabályokat alkalmazó vállalatoknak nem kell a Ptk. módosulás miatt változtatni létesítő okiratukon.

Egy tag – több üzletrész
Változás, hogy a polgári jogi kódex immár kimondja, egy tag egy társaságban több üzletrésszel is rendelkezhet. Szintén új szabály, hogy a taggyűlés hozzájárulása esetén a felosztás bármikor lehetséges. Az új rendelkezésnek abban az esetben lehet jelentősége, ha az egyes üzletrészeken valamilyen teher (pl. zálogjog, egyéb opció) áll fenn, hiszen most már lehetőség lesz arra, hogy ugyan egy kézben összpontosulnak az üzletrészek, az azokat terhelő kötelezettségek egymástól elváljanak.

Alultőkésített állapot
Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok egyike, hogy ha egy gazdasági társaság saját tőkéje két egymást követő üzleti évben nem éri el az adott társasági formára előírt jegyzett tőkét, akkor köteles tőkepótlásról, vagy ennek hiányában átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, egyesülésről dönteni. Az ilyen alultőkésített állapot tipikusan akkor fordul elő, ha egy társaságnak magas a jegyzett tőkéje vagy huzamosabb ideig nagymértékben veszteséges. A pontosított szövegezés egyértelművé teszi, hogy minden esetben két teljes, tizenkét hónapot magában foglaló üzleti évet kell figyelembe venni az alultőkésített állapot megállapításához, ezért év végén alakuló vagy egyéb okból (p. átalakulás, üzleti év váltás) ún. tört üzleti évvel rendelkezők esetén az első rövidebb üzleti évet nem kell vizsgálni e körben.

Pótbefizetés
A pótbefizetés tipikusan egy tőkehiányos állapot átmeneti megoldására használt jogi eszköz. Segítségével egy gazdasági társaság tulajdonosai kifejezetten a fizetőképesség helyreállítása érdekében gondoskodhatnak a cégbe történő tőkeinjektálásról. A pótbefizetést eddig a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok között kellett keresni, 2022. január 1-jétől azonban valamennyi kkt., bt. és zrt. is élhet ezzel a lehetőséggel. Jelentős újdonság, hogy a módosult normaszöveg rögzíti, hogy a legfőbb szerv dönthet úgy, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket nem kell a tagok számára visszafizetni – amely döntés álláspontom szerint akár a pótbefizetés elrendelését követően is meghozható vagy akár módosítható is. Ésszerű új előírás, hogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál a létesítő okirat módosítása nem szükséges a pótbefizetésről való döntés miatt.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre.

CLVPartners hírek

Változó társasági jogi szabályok Read More »

Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos változásai

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , , , , , ,

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvényt („Cégtörvény”) érintő, 2018. július 1-től hatályos módosítások az egyszerűsített végelszámolás szabályait és a törvényességi felügyeleti szabályokat érintik, illetve a törvény lehetőség biztosít az ún. jövőbeni változásbejegyzési kérelmek benyújtására is.

Előzetes változásbejegyzési kérelem
A változásbejegyzési kérelmet már a változás időpontját megelőzően is be lehet nyújtani, a változás időpontját megelőző, legfeljebb 30 nappal.

Vezető tisztségviselő képviseleti jog nélkül
A jövőben fel kell tüntetni a cégjegyzékben azt a vezető tisztségviselőt is, aki nem képviseli a céget. Tipikusan a testületi ügyvezetés esetén fordul elő, hogy nem minden igazgatósági tag lesz jogosult képviseletre és aláírásra.

Törvényességi felügyeleti eljárást érintő változás
Az, akinek a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához jogos érdeke fűződik, saját nevében, kérelmezőként jogosult az eljárást megindítani, így a jövőben nem lesz mód arra, hogy a cég számára meg nem ismerhető személyek kezdeményezzenek eljárást velük szemben a cégbíróság előtt.

Végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás
Bármely cégforma (tehát a kft. és zrt.) esetében lefolytatható az egyszerűsített végelszámolás, feltéve, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett. Egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót kinevezni, a végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselője látja el. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell bejelenteni, az adóhatóság fogja automatikusan értesíteni a cégbíróságot, aki közzéteszi a végelszámolási közleményt a Cégközlönyben.

Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos változásai Read More »

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.