könyvvizsgálat

Valamennyi gazdasági társaság működése során fontos teendő minden évben az éves beszámoló elkészítése és elfogadása, melyhez bizonyos feltételek teljesülése esetén könyvvizsgáló bevonása is szükséges. A beszámoló eredményétől függően pedig előfordulhat olyan eset, amely a tőkehelyzet felülvizsgálatát és rendezését teszi szükségessé. Jelen hírlevelünkben az éves beszámoló elfogadásának és közzétételének általános határidejére tekintettel ismertetjük a főbb tudnivalókat.

Az éves beszámoló jelentősége

A gazdasági társaságoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Számviteli Törvény”) által előírt éves beszámolót évenként az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig – azaz december 31-én végződő üzleti évvel rendelkező cégek esetén május 31. napjáig – kell közzétenni, amelyhez bárki hozzáférhet.

A beszámoló lényege, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és a vagyon változásáról megbízható és valós képet mutasson harmadik személyek részére is. A beszámoló tartalmazza a cég mérlegét, amely részletezi a társaság eszközeit (aktívák) és annak forrásait (passzívák), valamint az eredménykimutatást, amely a társaság előző évi és tárgyévi vagyoni helyzetét jelzi összehasonlítható módon.

Könyvvizsgálat szükségessége

A beszámoló előkészítése alapvetően az ügyvezetés feladata, annak elfogadása pedig a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Bizonyos feltételek fennállása esetén a beszámoló elfogadása során könyvvizsgálati kötelezettség is fennállhat. Ennek körében az auditor feladata, hogy megállapítsa az éves beszámoló törvénynek megfelelő elkészítését, valamint azt, hogy az valós és megbízható képet ad-e a társaság gazdasági helyzetéről.

A Számviteli Törvény előírja minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak a kötelező könyvvizsgálatot. Ez alól kivételt képeznek azok a gazdálkodók, akiknek a megelőző két üzleti évben az éves nettó árbevétele nem éri el a 600 millió forintot (2024. december 31-ig a határ: 300 millió forint) és az átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Vagyis, ha bármelyik feltétel nem teljesül, a cég köteles a könyvvizsgálatra. Ha az adott gazdasági társaság könyvvizsgálatra köteles, akkor az éves beszámoló jogszerű elfogadásának előfeltétele a könyvvizsgálói jelentés. Természetesen azok a társaságok is dönthetnek könyvvizsgáló bevonásáról, akik jogszabálynál fogva erre egyébként nem kötelesek.

Könyvvizsgáló kinevezése

Ahhoz, hogy a könyvvizsgálati kötelezettségnek a társaság eleget tudjon tenni, könyvvizsgáló kinevezése és megbízása szükséges. Az első könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni. A könyvvizsgáló megbízatásának legalább a megválasztását követő beszámoló elfogadásáig kell tartania, a jogviszony maximális időtartama pedig 5 év lehet. Erre tekintettel a társaság működése során több alkalommal is (legalább 5 évente) a legfőbb szervnek könyvvizsgáló választásáról kell döntenie, amelyet a cégbíróság felé változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni. A kinevezést és annak a könyvvizsgáló általi elfogadását követően pedig az ügyvezetés köteles a könyvvizsgálóval a meghatározott feltételeknek megfelelő szerződést kötni 90 napon belül.

A fenti szabályokra tekintettel a társaságok tipikusan május 31-ig határozzák meg a könyvvizsgálói jogviszony végét. Az éves beszámoló elfogadására vonatkozó közelgő határidőre figyelemmel érdemes megvizsgálni, hogy a társaságnál kötelező-e a könyvvizsgálat és rendelkezik-e aktuálisan kijelölt könyvvizsgálóval a Számviteli Törvényben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez.

Tőkehelyzet vizsgálata

Az éves beszámoló elkészítését és elfogadását követően egyértelműen láthatóvá válik a társaság gazdasági eredménye, amely akár negatív is lehet. A Polgári Törvénykönyv számos tőkeelvárást támaszt a cégek felé, amelynek nem felel meg a vállalkozás, ha

• a saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
• a saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege (korlátolt felelősségű társaság esetén jelenleg 3 millió forint) alá csökkent;
• a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
• vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezek fennállása esetén a korlátolt felelősségű társaságok esetében a jogszabály beavatkozási kötelezettséget ír elő, amelyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül a társaság számára leginkább megfelelő és hosszútávon megoldást jelentő intézkedéssel kell orvosolni, valamint ennek eredményét szükség szerint a cégbíróságnál is jelezni kell.

A negatív tőkehelyzet orvoslására számos megoldás létezik, de csak abban az esetben lesz célravezető, ha reagál a tőkehiányos állapothoz vezető okra és figyelembe veszi annak rövid- és hosszútávú társasági jogi hatásait. Az évek tapasztalatai alapján minden esetben javasoljuk, hogy társasági jogban jártas ügyvédjeink mellett bevonásra kerüljenek a megfelelő döntés előkészítésekor a könyvelők és auditorok is – ha szükséges, akár még a beszámoló elfogadását megelőzően.

Kép forrása: Nataliya Voitkevich, Pexels.com