CLVPartners

Középvállalatok

Változnak az adószabályok

A 2017-től hatályos adójogszabályok több módosítást követően 2016. december 21. napján kerültek kihirdetésre.
A változások a vállalkozások számára kedvező adócsökkentéseket tartalmaztak, így a társasági adó és vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is (pozitív) adóalap 9%-ára csökken a csökken a jelenlegi 10%-ról, egyidejűleg a kisvállalati adó kulcsa is mérséklődik 14%-ra.

A munkáltatók munkabért terheit csökkenti az egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22% történő mérséklése, és a tervek szerint tovább csökken majd 2018. január 1. napjától 20%-ra. A fentieken túlmenően a szociális hozzájárulási adó mértéke is 22%-ra mérséklődik. A módosítás érinti az Szja törvény egyes rendelkezéseit is, ennek megfelelően változnak az összevont adóalap megállapítására vonatkozó szabály. Ugyancsak kedvezően változik az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adóalapja, mivel a szerzést követő 5. évben történő minden ingatlan értékesítése adómentes lesz, nemcsak a lakó ingatlanoké.

Munkavédelmi képviselő választás

Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani.
A munkavédelemről szóló törvény változása folytán azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. A munkáltató kötelezettsége a választás feltételeinek biztosítása.

Módosulnak a zálogjogi szabályok

2016. október 1-jei hatállyal módosulnak a Ptk. zálogjogi szabályai.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a régi Ptk. által ismert önálló zálogjog újra alkalmazható lesz. Ezáltal az önálló jelzáloghitelezést végző bankoknak újból lehetőségük lesz arra, hogy önállóan átruházható zálogjogot alapítsanak a követelésük biztosítására, ami újra megteremti a lehetőséget arra, hogy a javukra alapított önálló zálogjogot továbbruházzák a saját finanszírozóiknak, így biztosítva a hitelezésükhöz szükséges forrást.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatást adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről

A távmunka a Munka törvénykönyvében szabályozott egyik atipikus munkaviszony, „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.
Gyakorlati szempontból fontos a távmunka elhatárolása a bedolgozói, az esetenként otthonról vagy változó helyen végzett munkától, hiszen bár a fenti munkavégzési formák esetenként mutatnak a távmunka végzéséhez hasonló elemeket, azokra az Mt. távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályai nem alkalmazhatóak.

Klinikai vizsgálatok egységes intézményi szabályzata

Tervek szerint ősztől lép életbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (“ÁEEK”) által létrehozott, a klinikai vizsgálatokra vonatkozó egységes intézményi szabályzat (“Szabályzat”).
A szabályzat egyrészt az uniós szabályokkal való összhangot, valamint az ÁEEK fenntartásában álló intézmények szerződéskötési gyakorlatának egységesítését szolgálja. Így a szerződéskötés minden esetben a jogszabályoknak megfelelően, időben pedig jóval rövidebb idő alatt történhet a jövőben. A várakozások szerint a klinikai vizsgálatok egységes szabályozással történő támogatása ezen vizsgálatok számának növekedését, ezáltal pedig a szükséges szakember-állomány megtartását/növelését is maga után vonja.
A tervezet legutolsó információk szerin államtitkári jóváhagyásra vár.

A Polgári Perrendtartás módosítása

2016. július 1. napjától a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításai értelmében a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát elektronikusan köteles benyújtani, továbbá amennyiben a gazdálkodó szervezet alperesként vesz részt a peres eljárásban, részére a bíróság szintén elektronikusan kézbesít – a keresetlevél kivételével, amelyet papír alapon küldenek meg.
Mindehhez szükséges a megfelelő technikai háttér biztosítása vagy a gazdálkodó szervezet vagy a jogi képviselője részéről, amely minimálisan az ún. ÁNYK program, a perkapu, valamint az elektronikus aláírás alkalmazását jelenti. Ezeken kívül szükség van arra, hogy a dokumentumok elektronikus formában is rendelkezésre álljanak a peres feleknél. Abban az esetben, ha a papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy azok valódisága vitás, lehetőség van arra, hogy a bizonyítási eljárásban az okiratokat papír alapon mutassák be a peres felek.

A Munka Törvénykönyve módosítása

A vezető állású munkavállalók esetében a felek az Mt. valamennyi rendelkezésétől eltérhetnek, kivéve azon néhány rendelkezést, ahol az Mt. kifejezetten tiltja az eltérést. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a vezető munkaszerződése sem térhet el az Mt. 128. § rendelkezésétől, amely szerint a vezető állású munkavállaló részére is kötelező biztosítani a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot.
Várandósság, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatta a munkáltatót a várandósságáról vagy kezeléséről, a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosult, de nem köteles a felmondást visszavonni, míg korábban ehhez kellett a munkavállaló hozzájárulása.

Az Mt. 297. §-a helyébe új rendelkezések léptek. Ezek szerint amennyiben a külföldi munkáltató munkavállalója határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát Magyarországon, és a magyar szerződő fél, azaz a szolgáltatás igénybe vevője tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató nem teljesítette a munkabér és járulék fizetési kötelezettségét a külföldi munkavállalójának Magyarországon történő foglalkoztatása során, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megfizetéséért. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ettől a rendelkezéstől a felek sem térhetnek el szerződésükben.

Általános szabályként a munkavállaló részére naponta legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezen szabály alól számos kivételt tartalmaz az Mt., amikor csak legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. 2017. január 1-től a kivételek közül a jövőben törlésre kerülnek a készenléti jellegű munkakörök, így az ilyen munkakörben foglalkoztatottak esetében is az eddigi 8 óra helyett legalább 11 óra napi pihenőidőt kell majd biztosítani.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

2017. január 1-jétől a munkáltató által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese lesz.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

2017-től átalakul a “cafeteria rendszer”, amelynek nyomán a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások kategóriákba tartozó juttatások átrendeződnek. Ezen kívül új béren kívüli juttatásként a munkáltató maximum évi 100.000,- Ft értékben készpénzes kifizetést is, az arra vonatkozó csökkentett adóteher mellett.

Változik a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által fizetett költségtérítés adómentessége is, 2017-től kilométerenként 15Ft/km lesz adómentes, szemben a jelenlegi 9 Ft/km-rel.

Pontosításra kerül a kiküldetés definíciója is. 2016 augusztusától a kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást.

A Polgári Törvénykönyv módosítása – az ügyvezetői felelősség

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a társaság és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelnek harmadik személyekkel szemben azon szerződésen kívül okozott károkért, amelyeket a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva okozott. Az új rendelkezések alapján a vezető tisztségviselő csak e minőségében történő szándékos károkozása esetén felel egyetemlegesen a társasággal.
Ezen kívül a módosítás tisztázza, hogy a fenti esetben nemcsak a szerződésen kívüli károkozás esetén, hanem a szerződésszegéssel okozott károk esetén is fennáll a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége. (Idáig a szerződésszegéssel okozott károkért csak a társaság felelt, a vezető tisztségviselő nem.)

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.