CLVPartners

Társasági jog és M&A

Egyes Adójogi és Társasági Jogi Határidőkről és Eljárásokról

A veszélyhelyzet és az elrendelt kijárási korlátozás ideje alatt a társaságok döntéshozatala és folyamatos működése könnyedén ellehetetlenülhetne, ennek elkerülése érdekében az akadályozott társaságok határozathozatali eljárására 2020. április 11-étől kezdődően eltérő szabályokat lehet alkalmazni, illetve egyes tisztségviselők megbízatása sem jár le ezen idő alatt.

Értelemszerűen a döntéshozatali szabályokat nem alkalmazandóak, ha a társaság a rendkívüli körülmények között sem akadályozott, mint például egy taggal rendelkező társaságok esetén.

A veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő 90. napig a vezető tisztségviselő, a testületi tag (felügyelőbizottsági tag) és az állandó könyvvizsgáló megbízatása nem szűnhet meg az idő múlásának vagy az érintett lemondásának következményeként, ezen időpontig kötelesek feladatukat ellátni. Ez a rendelkezés vonatkozik a nem akadályozott társaságokra is, természetesen azonban lehetőség van a veszélyhelyzet ideje alatt is új tisztségviselők választására.

Valamennyi adózó esetén érvényesülő új szabály, hogy a számviteli törvény szerinti, 2020. április 22. napját követően esedékessé váló beszámolók elkészítésének, nyilvánosságra hozatalának, letétbehelyezésének, közzétételének, illetve benyújtásának határideje 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodik. A főbb adónemek (társasági adó, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó, stb.) esetén pedig az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségek, illetve az éves adóbevallással együttesen teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek is szintén ezen meghosszabbított határidőig lehet eleget tenni.

Egyes Adójogi és Társasági Jogi Határidőkről és Eljárásokról Read More »

Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos változásai

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvényt („Cégtörvény”) érintő, 2018. július 1-től hatályos módosítások az egyszerűsített végelszámolás szabályait és a törvényességi felügyeleti szabályokat érintik, illetve a törvény lehetőség biztosít az ún. jövőbeni változásbejegyzési kérelmek benyújtására is.

Előzetes változásbejegyzési kérelem
A változásbejegyzési kérelmet már a változás időpontját megelőzően is be lehet nyújtani, a változás időpontját megelőző, legfeljebb 30 nappal.

Vezető tisztségviselő képviseleti jog nélkül
A jövőben fel kell tüntetni a cégjegyzékben azt a vezető tisztségviselőt is, aki nem képviseli a céget. Tipikusan a testületi ügyvezetés esetén fordul elő, hogy nem minden igazgatósági tag lesz jogosult képviseletre és aláírásra.

Törvényességi felügyeleti eljárást érintő változás
Az, akinek a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához jogos érdeke fűződik, saját nevében, kérelmezőként jogosult az eljárást megindítani, így a jövőben nem lesz mód arra, hogy a cég számára meg nem ismerhető személyek kezdeményezzenek eljárást velük szemben a cégbíróság előtt.

Végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás
Bármely cégforma (tehát a kft. és zrt.) esetében lefolytatható az egyszerűsített végelszámolás, feltéve, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett. Egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót kinevezni, a végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselője látja el. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell bejelenteni, az adóhatóság fogja automatikusan értesíteni a cégbíróságot, aki közzéteszi a végelszámolási közleményt a Cégközlönyben.

Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos változásai Read More »

A székhelyszolgáltatás változásairól

2017. július 1-jétől hatályba lépett a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet, amely legfontosabb szabályai az alábbiak voltak:
A megbízónak (cég) és a székhelyet szolgáltató megbízottnak írásba foglalt megbízási szerződést kell kötnie.

A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.

Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget.

2017. július 19-én kihirdették a fenti IM rendelet módosítását (9/2017. (VII. 18.) IM rendelet), amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba és legfontosabb módosításai az alábbiak:

A megbízott akkor is nyújthat székhelyszolgáltatást, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta, és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
b) a megbízott a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
c) a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

A rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2018. június 30-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni.

Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatási szerződés, amely nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a fent meghatározott határidőt követő napon hatályát veszti.

A székhelyszolgáltatás változásairól Read More »

A Polgári Törvénykönyv módosítása – az ügyvezetői felelősség

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a társaság és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelnek harmadik személyekkel szemben azon szerződésen kívül okozott károkért, amelyeket a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva okozott. Az új rendelkezések alapján a vezető tisztségviselő csak e minőségében történő szándékos károkozása esetén felel egyetemlegesen a társasággal.
Ezen kívül a módosítás tisztázza, hogy a fenti esetben nemcsak a szerződésen kívüli károkozás esetén, hanem a szerződésszegéssel okozott károk esetén is fennáll a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége. (Idáig a szerződésszegéssel okozott károkért csak a társaság felelt, a vezető tisztségviselő nem.)

A Polgári Törvénykönyv módosítása – az ügyvezetői felelősség Read More »

A Legal 500 magasabb szinten rangsorolta ügyvédi irodánkat

A Legal 500 EMEA 2016 kiadványában az előző évekhez képest magasabb szinten rangsorolta a CLVPartners Ügyvédi Irodát a Munkajog és a Kereskedelemi, Társasági és M&A területeken. Az eredmény alapja az Iroda profiljának, az ellátott ügyek összetettségének és a kiváló minőségű szolgáltatásnak, az új tagoknak és az egyes jogterületek növekedésének elismerése.

További információkért kérjük, kattintson ide. látogasson el a Legal 500 weboldalán tájékozódhat.

 

 

A Legal 500 magasabb szinten rangsorolta ügyvédi irodánkat Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.