CLVPartners

CLV-02
Menu

Start-up vállalkozások

Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos változásai

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , , , , , ,

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvényt („Cégtörvény”) érintő, 2018. július 1-től hatályos módosítások az egyszerűsített végelszámolás szabályait és a törvényességi felügyeleti szabályokat érintik, illetve a törvény lehetőség biztosít az ún. jövőbeni változásbejegyzési kérelmek benyújtására is.

Előzetes változásbejegyzési kérelem
A változásbejegyzési kérelmet már a változás időpontját megelőzően is be lehet nyújtani, a változás időpontját megelőző, legfeljebb 30 nappal.

Vezető tisztségviselő képviseleti jog nélkül
A jövőben fel kell tüntetni a cégjegyzékben azt a vezető tisztségviselőt is, aki nem képviseli a céget. Tipikusan a testületi ügyvezetés esetén fordul elő, hogy nem minden igazgatósági tag lesz jogosult képviseletre és aláírásra.

Törvényességi felügyeleti eljárást érintő változás
Az, akinek a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához jogos érdeke fűződik, saját nevében, kérelmezőként jogosult az eljárást megindítani, így a jövőben nem lesz mód arra, hogy a cég számára meg nem ismerhető személyek kezdeményezzenek eljárást velük szemben a cégbíróság előtt.

Végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás
Bármely cégforma (tehát a kft. és zrt.) esetében lefolytatható az egyszerűsített végelszámolás, feltéve, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett. Egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót kinevezni, a végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselője látja el. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell bejelenteni, az adóhatóság fogja automatikusan értesíteni a cégbíróságot, aki közzéteszi a végelszámolási közleményt a Cégközlönyben.

A 2018-as munkajogi tárgyú változások

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások /

Összefoglaló a 2018-as munkajogi tárgyú jogszabályok változásairól – minimálbér, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, gyermekgondozási díj, csecsemőgondozási díj, táppénz, cafeteria szabályok, nyugdíjkorhatár

A 2018-as munkajogi tárgyú változások

A legkisebb fizetések összegét a 430/2016. (XII. 15.) Kormányrendelet határozza meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 8%-kal emelkedik 2018. január 1-jétől: 127.500,- Ft-ról bruttó 138.000,- Ft összegre. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 12%-kal emelkedik 2018. január 1-jétől: 161.000,- Ft-ról bruttó 180.500,- Ft-ra. A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás 22%-ról 19,5%-ra csökkent. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) szintén csökkent: a foglalkoztatónak az eddigi 20 helyett 19,5% ekhót kell fizetnie.

A minimálbér emeléséből adódóan a gyermekgondozási díj (gyed), a diplomás gyed és a táppénz összege is emelkedik 2018. január 1-jétől. A gyed maximális összege bruttó 193.200,- Ft, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96.600,- Ft, a mesterképzésben részt vevők esetében 126.350,- Ft. A diplomás gyed jogosultsági ideje meghosszabbodik, 2018. januártól a gyermek második életévének betöltéséig vehető igénybe. További változás, hogy a csecsemőgondozási díjra (csed) 2018. január 1-jétől a vérszerinti apa több élethelyzetben is jogosult lehet. A táppénz maximális napi összege 8500 Ft helyett legfeljebb 9180 Ft lesz.    

Módosultak a cafeteria szabályai is. Új elem: a diákhitel-törlesztési támogatás a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27.600,- Ft-ig adható adómentesen. A mobilitási célú lakhatási támogatás (albérlet-támogatás) igénybe vételének feltételei enyhültek, a kedvezményességet biztosító összeghatárok emelkedtek (közel 83.000,- Ft-ig adómentes). Egyes meghatározott juttatások esetében (Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, ajándékutalvány, egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás) a munkáltatói terhek 43,66%-ról 40,71%-ra csökkentek. A cafeteriában történő készpénz-kifizetés, illetve a Széchenyi Kártya különböző alszámláin (vendéglátás, szállás, szabadidő) adható juttatások közterhei változatlanul 34,22% mértékűek, amennyiben együttes összegük nem haladja meg a 450.000,- Ft-ot. 

A nyugdíjkorhatár 63,5 évre nőtt, a nyugdíjak összege kedvezően változott. 2018. január 1-jétől az öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást 3%-kal megemelték. A nyugdíjminimum összege változatlanul 28.500,- Ft maradt.

 

A 235/2009. (X. 20.) Kormányrendelet változásairól

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , ,

2017 szeptemberében lépett hatályba az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti szabályozásokat érintő 250/2017. (IX. 5.) kormányrendelet.
A 2017. szeptember 7. napján hatályba lépett az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 250/2017. (IX. 5.) kormányrendelet módosította az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Kormányrendeletet („Kormányrendelet”).

A Kormányrendelet 2018. január 1-jén hatályba lépő változásai a kutatási és a vizsgálati terv módosítását érintik. A korábbi megfogalmazás a kutatási engedély / vizsgálat engedélyének „jogerőre emelkedését” követően engedte meg annak módosítását, míg a hatályba lépő rendelkezés a „véglegessé válását” követő szófordulatot használja.

2018. február 1-jén hatályba lépő új rendelkezésként a Kormányrendelet szabályozza az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó kutatás engedélyezését is, amely az uniós jogi aktusoknak (Euratom irányelv) való megfelelést szolgálja.

A székhelyszolgáltatás változásairól

Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , ,

2017. július 1-jétől hatályba lépett a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet, amely legfontosabb szabályai az alábbiak voltak:
A megbízónak (cég) és a székhelyet szolgáltató megbízottnak írásba foglalt megbízási szerződést kell kötnie.

A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.

Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget.

2017. július 19-én kihirdették a fenti IM rendelet módosítását (9/2017. (VII. 18.) IM rendelet), amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba és legfontosabb módosításai az alábbiak:

A megbízott akkor is nyújthat székhelyszolgáltatást, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta, és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
b) a megbízott a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
c) a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

A rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2018. június 30-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni.

Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatási szerződés, amely nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a fent meghatározott határidőt követő napon hatályát veszti.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szabályozza a „cookie”-k használatát

Adatvédelem, Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , ,

A NAIH egy idén megjelent tájékoztatóban összegzi a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi elvárásokat.
A NAIH 2017 februárjában közzétett tájékoztatója az eddigi tapasztalatok alapján összegzi a webáruházak által alkalmazott sütikre („cookie”-k) vonatkozó adatvédelmi követelményeket, nem titkolva a szándékot, hogy jogszerű és egységes gyakorlatot alakítson ki.
A tájékoztatóban a NAIH felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2018. május 25-én hatályba lépő  általános adatvédelmi rendelettel egyidejűleg várhatóan egy új elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet is életbe lép – ez utóbbi a „cookie”-k kérdését egységes szinten rendezi az Unióban.

A tájékoztató a direct marketing hírlevelek küldésének adatvédelmi kérdéseire is kitér, amikor rámutat, hogy a célzott reklámoknál nemcsak a Reklám törvény és az  Elektronikus Kereskedelmi Szolgáltatásokról szóló törvény, hanem az Adatvédelmi törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Minimálbér változások

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / ,

2017. január 1-től változnak a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum összegei.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 430/2016 (XII. 15.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint a 2017. január 1-től, illetve 2018. január 1-től átalakul a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a legalább középiskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkaköröknél alkalmazandó garantált bérminimum összege.

Ezzel összefüggésben szeretnénk kiemelni azt is, hogy a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 208. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerinti vezető állású munkavállalókkal kapcsolatosan az Mt. nem csak a fokozottan bizalmi jellegű vagy a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű munkakör betöltését írja elő, hanem azt is, hogy e munkavállalók munkabére a kötelező legkisebb munkabér összegének hétszeresét elérje. Ennek megfelelően e körben is a megváltozó kötelező legkisebb munkabér összegét kell alkalmazni.

Közbeszerzési törvénymódosítás

Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / /

2017. január 1-től lép életbe a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása.
A Magyar Közlöny 2016. december 15-ei, 203. számában kihirdetésre került a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény. A törvénymódosítások rendelkezéseinek elsődleges célja a közpénzek felhasználásának szigorítása mind az ajánlattevői mind pedig az ajánlatkérői oldalon.

 

Változnak az adószabályok

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , ,

A 2017-től hatályos adójogszabályok több módosítást követően 2016. december 21. napján kerültek kihirdetésre.
A változások a vállalkozások számára kedvező adócsökkentéseket tartalmaztak, így a társasági adó és vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is (pozitív) adóalap 9%-ára csökken a csökken a jelenlegi 10%-ról, egyidejűleg a kisvállalati adó kulcsa is mérséklődik 14%-ra.

A munkáltatók munkabért terheit csökkenti az egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22% történő mérséklése, és a tervek szerint tovább csökken majd 2018. január 1. napjától 20%-ra. A fentieken túlmenően a szociális hozzájárulási adó mértéke is 22%-ra mérséklődik. A módosítás érinti az Szja törvény egyes rendelkezéseit is, ennek megfelelően változnak az összevont adóalap megállapítására vonatkozó szabály. Ugyancsak kedvezően változik az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adóalapja, mivel a szerzést követő 5. évben történő minden ingatlan értékesítése adómentes lesz, nemcsak a lakó ingatlanoké.

Munkavédelmi képviselő választás

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , ,

Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani.
A munkavédelemről szóló törvény változása folytán azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. A munkáltató kötelezettsége a választás feltételeinek biztosítása.

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.