CLVPartners

Munkajog

A Munka Törvénykönyve módosítása

A vezető állású munkavállalók esetében a felek az Mt. valamennyi rendelkezésétől eltérhetnek, kivéve azon néhány rendelkezést, ahol az Mt. kifejezetten tiltja az eltérést. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a vezető munkaszerződése sem térhet el az Mt. 128. § rendelkezésétől, amely szerint a vezető állású munkavállaló részére is kötelező biztosítani a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot.
Várandósság, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatta a munkáltatót a várandósságáról vagy kezeléséről, a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosult, de nem köteles a felmondást visszavonni, míg korábban ehhez kellett a munkavállaló hozzájárulása.

Az Mt. 297. §-a helyébe új rendelkezések léptek. Ezek szerint amennyiben a külföldi munkáltató munkavállalója határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát Magyarországon, és a magyar szerződő fél, azaz a szolgáltatás igénybe vevője tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató nem teljesítette a munkabér és járulék fizetési kötelezettségét a külföldi munkavállalójának Magyarországon történő foglalkoztatása során, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megfizetéséért. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ettől a rendelkezéstől a felek sem térhetnek el szerződésükben.

Általános szabályként a munkavállaló részére naponta legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezen szabály alól számos kivételt tartalmaz az Mt., amikor csak legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. 2017. január 1-től a kivételek közül a jövőben törlésre kerülnek a készenléti jellegű munkakörök, így az ilyen munkakörben foglalkoztatottak esetében is az eddigi 8 óra helyett legalább 11 óra napi pihenőidőt kell majd biztosítani.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

2017. január 1-jétől a munkáltató által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese lesz.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

2017-től átalakul a “cafeteria rendszer”, amelynek nyomán a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások kategóriákba tartozó juttatások átrendeződnek. Ezen kívül új béren kívüli juttatásként a munkáltató maximum évi 100.000,- Ft értékben készpénzes kifizetést is, az arra vonatkozó csökkentett adóteher mellett.

Változik a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által fizetett költségtérítés adómentessége is, 2017-től kilométerenként 15Ft/km lesz adómentes, szemben a jelenlegi 9 Ft/km-rel.

Pontosításra kerül a kiküldetés definíciója is. 2016 augusztusától a kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást.

A Polgári Törvénykönyv módosítása – az ügyvezetői felelősség

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a társaság és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelnek harmadik személyekkel szemben azon szerződésen kívül okozott károkért, amelyeket a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva okozott. Az új rendelkezések alapján a vezető tisztségviselő csak e minőségében történő szándékos károkozása esetén felel egyetemlegesen a társasággal.
Ezen kívül a módosítás tisztázza, hogy a fenti esetben nemcsak a szerződésen kívüli károkozás esetén, hanem a szerződésszegéssel okozott károk esetén is fennáll a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége. (Idáig a szerződésszegéssel okozott károkért csak a társaság felelt, a vezető tisztségviselő nem.)

Rangsorolták ügyvédi irodánkat a Chambers EUROPE Guide-ban

Munkajogi és Life Science területek vonatkozásában a világszerte elismert Chambers and Partners szintén rangsorolta ügyvédi irodánkat a Chambers EUROPE Guide kiadványában, ahol ügyfeleink véleménye alapján a CLVPartners-ről a következőket írták: „A team egyre elismertebb nemzetközi és hazai ügyfeleiknek a gyógyszerjogi, kiskereskedelmi, média szektorban az Európán belüli munkáltató jogutódlás, csoportos létszámleépítés, munkáltatói átszervezések  területén nyújtott jogi tanácsadásról. Nagy szakértelemmel kezelnek kollektív szerződőseket, adatvédelemi kérdéseket, és üzemi tanácsokkal és szakszervezetekkel folyó tárgyalásokat.”

A teljes értékelés itt található: http://www.chambersandpartners.com/108/23/editorial/7/1#22609124_editorial

2016. április 25.

Munkajogi Tréning

Dr Csabai Marianna (CLVPartners) és Natasa Randlova ( Randl& Partners) közös munkajogi tréninget tartott olyan cseh cégek HR vezetőinek Prágában, akik regionális szinten többek között a magyar operációk HR igazgatását is ellátják. A résztvevők a jó hangulatú egész napos tréninget hasznosnak ítélték ahol teljes és átfogó képet kaptak a magyar és cseh munkajog összehasonlításával a legfontosabb jogintézményekről és a napi gyakorlatról.

 

További kérdéseire készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:
Dr. Csabai Marianna
H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3. Tel: + 36 1 488 7008 Fax: + 36 1 488 7009

A Március 27-től hatályos a vasárnapi pótlékra vonatkozó Munkatörvénykönyv módosítás

Módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény; „Mt.”) vasárnapi pótlékkal kapcsolatos rendelkezései a parlament legutóbbi döntésének megfelelően.

Az Mt. 140. § szakasza szerinti esetekben munkabére 50%-ának megfelelő mértékű vasárnapi pótlékra jogosult az érintett munkavállaló. Ahogy azt korábbi Hírlevelünkben is említettük, a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály elfogadásával egyidejűleg az Mt. rendelkezéseivel kapcsolatos módosító javaslatok is előterjesztésre kerültek. Ezeket több módosítást követően 2015. március 17. napján fogadta el az országgyűlés.
A fentieknek megfelelően módosult az Mt. 140. § szakasza, amely szerint azok a munkavállalók, akik
– a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál advent vasárnapjain 6 és 22 óra között, december 24. és 31. – amennyiben azok vasárnapra esnek – 6 óra és dél között, továbbá évente egy, a munkáltató által tetszőlegesen megjelölt vasárnapon 6 és 22 óra között dolgoznak; illetve
– akik olyan boltokban dolgoznak vasárnap, amelyek a Kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV törvény, „Kertv.”) legutóbbi módosítása szerint kiskereskedelmi tevékenységet végzőnek minősülnek a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény alkalmazása során
az Mt. 140. § (1) bekezdésében foglalt pótlékon túlmenően további 50 % vasárnapi pótlékra jogosultak. E rendelkezések a fenti időpontokra beosztott rendes munkaidőre, illetve elrendelt rendkívüli munkavégzésre is vonatkoznak. Ez tehát a fent említett munkavállalók és vasárnapi munkavégzések esetében összességében 100% vasárnapi pótlékot jelent.

Az említett szabály nem alkalmazandó a Vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény 5-6. § szerinti munkáltatókra, azaz pl. a pékségekre, illetve a 200 m2-t meg nem haladó alapterületű „családi” üzletekben vasárnaponként munkát végzőkre. Megjegyezzük, hogy mind az Mt., mind pedig a Kertv. jelen Hírlevélben ismertetett módosításait 2015. március 17. napján fogadta el az országgyűlés, és a kihirdetést követő napon, azaz 2015. március 27. napján léptek hatályba.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

H-1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 3.
Tel: + 36 1 488 7008
Fax: + 36 1 488 7009

e-mail:

A Munka törvénykönyve módosításáról

2015. január 1-ei hatállyal néhány ponton módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezései, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze:

Az eddigi szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig volt köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felére módosítani, amely rendelkezés 2015. január 1. napjától a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a jelen pont alkalmazásában a törvény új fogalomként használja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót, ezért a fogalmak között pontosan rögzítésre került, hogy kit kell ilyen munkavállalónak tekinteni. Ennek megfelelően három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
i. családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
ii. gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Változott továbbá a szabadságra való jogosultság szabályrendszere is, amelynek következtében a keresőképtelenség teljes tartamára jár a munkavállalónak szabadság, nem csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó tartamra.

A módosításoknak megfelelően a vezető munkavállalók munkaszerződése nem térhet el az Mt. 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltaktól, azaz amennyiben egy vezető az Mt. 65. § (3) e) pontja szerinti emberi reprodukciós kezelés alatt áll, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapig, az általános szabályoknak megfelelően felmondási védelemben részesül, és ettől a felek a munkaszerződésben megállapodásukkal sem térhetnek el.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Kricskovics-Béli Boglárka
Dr. Óváry-Papp Nóra

CLVPartners hírek

Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez

Bár már 1999 óta hatályos az az EÜM rendelet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szól (1999. évi 50 EÜM rendelet; „Rendelet”), sajnos nem minden munkáltató tesz eleget az abban foglalt kötelezettségeknek, illetve nem minden munkavállaló ismeri a pontos szabályokat, ezért sem árt időről időre visszatérni erre a kérdésre.

A Rendelet meghatározza, hogy alkalmazása szempontjából pontosan mi minősül képernyős munkahelynek, illetve azt is rögzíti, hogy az a munkavállaló, aki legalább napi 4 óra képernyős eszköz használatát igénylő munkakört tölt be – ideértve a képernyő figyelésével kapcsolatos munkakört is – milyen feltételek mellett foglalkoztatható. Utóbbi kérdéssel összefüggésben megjegyezendő, hogy nagy terhet ró a munkáltatókra a Rendelet azon előírása miszerint a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünet szakítsa meg, és hogy a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama ne haladja meg a napi hat órát. Teher ez a rendelkezés a munkáltatóra, mivel nem állíthat minden számítógép előtt dolgozó kolléga mellé „őrt”, aki ügyel arra, hogy minden órában tíz percet más, nem a monitor előtti tevékenységet folytasson a munkavállaló, illetve ellenőrzi, hogy a hat órát naponta nem haladta meg a munkavégzés. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a Rendelet által előírt tízperces szünetek csak a monitor előtti munkavégzés alól mentik fel a munkavállalót, és nem minősülnek munkaközi szünetnek. Tehát ekkor is kell munkát végezni, csak nem a képernyő előtt.

A képernyős munkahellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy bizonyos esetben könnyű azok beminősítése, vannak azonban olyan munkakörök, amelyek tekintetében munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet folytató szakember bevonására és véleményére is szükség lehet.

Amennyiben megtörtént a munkakör képernyős munkakörnek történő minősítése, a munkáltató köteles a munkakörben történő foglalkozás megkezdése előtt, valamint a külön jogszabályban előírtakon túlmenően legalább kétévente a munkavállalót szem- és látásvizsgálatra küldeni. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló ilyen esetben köteles a vizsgálaton részt venni. Ha a vizsgálatok során a szemészeti szakorvos megállapítja a védőszemüveg használatának szükségességét, a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel ellátni. Tekintettel arra, hogy a Rendelet szerint a munkáltató csak a minimálisan szükséges költségek megtérítésére köteles, ezért bevett gyakorlat, hogy kollektív szerződés, belső utasítás, stb. tartalmazza azt az összeghatárt, amíg a munkáltató vállalja a költségek megtérítését. Így tehát minimálisan szükséges költség nem minden esetben lehet elengedő a munkavállaló ízlésének is minden tekintetben megfelelő szemüveg vásárlásához, hiszen maga a Rendelet tartalmazza, hogy a képernyő előtti munkavétéshez szükséges szemüveglencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet köteles csak a munkáltató biztosítani. A rendeltetésszerű használat követelményének a legolcsóbb és a szemüveglencséhez megfelelő keret is eleget tesz.

Gyakorta merül fel kérdésként a munkavállalókban, hogy ha egyébként is szemüveget használnak, amely megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez, úgy kiterjed-e erre a munkáltató költségtérítési kötelezettsége. A Rendelet helyes értelmezése nemleges válaszhoz vezet, ugyanis kizárólag „a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretre” vonatkozik a Rendelet, amelybe nem értendő „a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse.”

Jó hír azonban, hogy ha a munkavállaló a kizárólag a képernyős előtti munkavégzéshez szükséges, és a Rendelet által előírt szemüveget kap, amelynek minimális költségeit a munkáltató megtéríti, úgy ez a juttatás a jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A 2003/108. Adózási kérdés szerint ugyanis, „a szemüveg juttatása – akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti – természetbeni juttatás.” Ilyen esetben tehát a munkavállaló akkor jár el helyesen, hogy ha a képernyős szemüveghasználat szakorvos által történő elrendelését követően a munkáltató nevére kéri kiállítani a szemüveg vételáráról a számlát, amelyet természetesen a helyben szokásos módon szükséges ezt követően a munkáltató rendelkezésére bocsátani. E körben azonban ismét ki kell emelni, hogy nem „határtalan” a munkáltató költségtérítési kötelezettsége, az csak minimálisan szükséges képernyős szemüvegre terjed ki. Így tehát mindenképpen javasolt, hogy a munkavállalók még a képernyős szemüveg megrendelése, megvásárlása előtt tájékozódjanak a munkáltatóknál az esetleges belső szabályzatokról, irányadó rendelkezésekről.

CLVPartners hírek

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.