CLVPartners

munkajog

2025-re vonatkozó munkaügyi törvénymódosítások legfontosabb rendelkezései

2024. év végén kihirdetésre került a munkaügyeket érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. számú törvény („Módosító Törvény”), mely a 2025-ös évre vonatkozó, munkaügyeket érintő jogszabályokra tartalmaz rendelkezéseket. A Módosító Törvény többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt („Munka Törvénykönyve”), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt („Munkavédelmi Törvény”) is módosítja. Cikkünkben ezen Módosító Törvény fontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.

A Munka Törvénykönyvét érintő fontosabb rendelkezések:

  • 2 hónapról 4 hónapra nő az apasági szabadság igénybevehetőségének lehetősége, figyelembe véve annak jogvesztő jellegét. Fontos újdonság, hogy a munkáltatók apasági szabadság tartama alatt nem közölhetnek felmondást a munkavállalóval, akkor sem, ha az vezető állású.
  • A munkavállalók mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük alól legfeljebb 2 órára, amennyiben választás vagy népszavazás napján nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettségük merülne fel, illetve a távollét időtartamára távolléti díjra is jogosultak lesznek. A Munka Törvénykönyve ezen módosításának célja, hogy a választásokon való részvétel biztosítása érdekében mentesítse a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettségük alól anélkül, hogy emiatt pénzügyi vagy egyéb munkajogi hátrányt szenvednének.
  • A Munka Törvénykönyve eddig is tartalmazta, hogy a készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve a munkáltató hozzátartója, a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodása esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt legfeljebb 24 órára, heti munkaidőről szóló megállapodás esetén legfeljebb 72 órára felemeljék a munkaidőt. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló számára az ilyen jellegű megállapodás nagy megterhelést jelenthet, a Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít, hogy az érintett munkavállaló felmondja a megállapodást. Annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jognak, kiegészítésre kerül az előbb említett, írásbeli megállapodás felmondására vonatkozó szabályozás. A Módosító Törvény alapján a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeret esetében – 6 hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára 15 napos felmondási idővel élhet felmondási jogával.
  • A Módosító Törvény az eddigi jogértelmezésre tekintettel konkrétan meghatározza, hogy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértéke 100%.

A Munkavédelmi Törvényt érintő rendelkezések:

  • A Módosító Törvény rendelkezései alapján, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl.: kockázatértékelésről vagy időszakos biztonsági felülvizsgálatról szóló dokumentációkat) a munkáltatóknak naprakész állapotban, olyan módon kell a székhelyén vagy telephelyén tárolni, hogy az az érintettek, így különösen a munkavállalók számára megismerhetőek legyenek. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert eddig nem írta elő a Munkavédelmi Törvény, hogy a munkavédelmi dokumentumokat hol kell tárolni. Számos esetben rendkívüli események bekövetkezésekor derült fény arra, hogy a munkáltatók nem ismerik pontosan a rájuk vonatkozó kötelezettségeket, valamint a munkavállalók és képviselőik sem tudták megismerni az őket értintő rendelkezéseket. A tárolás akár fizikai, akár elektronikus úton is megoldható.
  • A munkavédelmi bírságok megemelt összegére való tekintettel a Módosító Törvény lehetőséget teremt, hogy a munkáltatók számára a hatóság részletfizetést engedélyezzen, ezzel védve a kisebb, vagy adott esetben nehéz anyagi helyzetben lévő vállalatokat. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben bármely részlet megfizetésével késedelembe esik az érintett cég, esedékessé válik a fennmaradó bírság teljes összege.

A Módosító Törvény rendelkezései 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Fontos, hogy a munkáltatók az év elején felülvizsgálják a gyakorlatukat, különösen a szaktevékenység keretében keletkezett munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentumok tárolása vonatkozásában. Ennek az az oka, hogy a Munkavédelmi Törvény szerint a munkavédelmi hatóság tevékenysége kiterjed az összes, munkavédelemre vonatkozó szabály megtartásának elősegítésére, ennek érdekében pedig hatósági eszközöket is alkalmazhat. Természetesen a Munka Törvénykönyve módosuló rendelkezései is fontosak, hiszen például amennyiben a munkáltató az apasági szabadság tartama alatt felmondást közöl és azt a munkavállaló munkaügyi perben megtámadja, a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapíthatja meg.

(Kép forrása: Pavel Danilyuk, pexels.com)

2025-re vonatkozó munkaügyi törvénymódosítások legfontosabb rendelkezései Read More »

A munkavédelem szabályai 2025-ben

2024. december végén kihirdetésre került a jogi versenyképesség érdekében megalkotott jogszabálymódosítás, amely munkavédelmi tárgyú változásokat is tartalmaz. Jelen cikkünkben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: „Munkavédelmi Törvény”) 2025-ben életbe lépő új szabályait foglaljuk össze.

Dokumentumkészítési kötelezettség egyszerűsödése

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, majd indokolt esetben köteles elvégezni. 2025. január 1-től a Munkavédelmi Törvényben meghatározott időszakos elvégzés kötelezettsége meghosszabbításra került 5 évre (az eddig 3 évvel szemben). Ezen kötelezettségek mostantól arra az esetre is kiterjednek, ha a munkáltató tevékenységi köre megváltozik.

Továbbá a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kockázatértékelés részét képezze a megelőzési stratégia, illetve az egyéni védőeszközök juttatási rendje, így a jövőben nem szükséges ezekről külön dokumentumban rendelkezni.

Munkavédelem körébe tartozó feladatok elvégzésére jogosult személyek változása

A Munkavédelmi Törvény számos esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyásához köti bizonyos munkaegészségügyi feladatok szakmai képesítéssel rendelkező személyek általi ellátását, azonban a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy egyes esetekben célszerű az orvosi jóváhagyás mellőzése, és a meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyek önállóan is végezhetik az egyes munkaegészségügyi szaktevékenységeket, amellyel megkönnyítik a vállalkozások helyzetét.

Így 2025. július 1-től a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat, a mentési terv munkaegészségügyi tartalmának elkészítését, a munkavédelmi oktatási tematika elkészítését foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy önállóan elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy továbbra is jogosult végezni.

A kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat szintén a fent felsorolt szakképesítéssekkel rendelkező személyek lesznek jogosultak ellátni; ez a könnyítés továbbá kiterjed a legalacsonyabb, ún. III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztató munkáltatókra is. Ugyancsak ez vonatkozik majd a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakításával kapcsolatos feladatok ellátására is 2025. július 1-től.

Ugyanezen indokok mentén módosul az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének meghatározásával, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok elvégzésére jogosultak köre is 2025. július 1. napjától. E feladatok ellátására jogosult lesz a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy. Orvosi jóváhagyással pedig népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy továbbra is eljárhat.

 Összegzés

A január 1-től életbe lépett, valamint a később, július 1-től bevezetésre kerülő változásoknak köszönhetően a vállalkozások egyszerűbben tehetnek majd eleget a munkavédelmi előírásoknak mind adminisztratív, mind operatív szempontból.

Amennyiben bármilyen kérdésük felmerülne a módosítások gyakorlatban való alkalmazásával, vagy egyéb munkavédelmi szabály teljesítésével kapcsolatban, Irodánk szívesen áll rendelkezésükre.

(Kép forrása: Luis Quintero, pexels.com)

A munkavédelem szabályai 2025-ben Read More »

Fontos Kúriai döntés született a felmondások postai közlése kapcsán

A döntés alapját képező tényállás szerint a munkavállaló lakcíméről elköltözött és bár ezt munkaszerződése szerint köteles lett volna munkáltatója részére bejelenteni, azt mégsem tette. Ugyanakkor a postától utánküldési szolgáltatást vett igénybe.

A munkáltató a munkavállaló költözése után postai úton felmondást közölt (a korábbi címre), amelyet a munkavállaló a tértivevény tanúsága szerint át is vett. Ezt követően – a jogviszony lezárása közben folytatott kommunikáció során – a munkavállaló jelezte, hogy részére a felmondás nem került kézbesítésre, ám a munkáltató – bízva a tértivevény tanúságában – azt nem vette figyelembe és intézkedett a további teendők (pl.: a munkavállaló kijelentése) iránt.

A fentiek okán a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetésére hivatkozással pert indított a munkáltatóval szemben. A peres eljárás során megállapítást nyert, hogy a postai kézbesítő nem szabályszerűen járt el kézbesítéskor: az utánküldési szolgáltatás ellenére a munkavállaló korábbi lakcímére kézbesítette a küldeményt, ráadásul oly módon, hogy az átvevő személyt nem azonosította.

A munkáltató arra hivatkozott, hogy ez által a postai kézbesítő szegte meg a munkavállaló és a posta közötti utánküldési megállapodásban foglaltakat, ez azonban a felmondás közlését nem érinti és nem értékelhető az ő terhére.

A bíróság azonban nem értett egyet ezzel az érveléssel. Ugyanis, az Mt. értelmében vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet (jelen esetben a munkáltatót) terhelte annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. Mivel ennek a munkáltató (önhibáján kívül) nem tudott eleget tenni, a felmondást a Kúria jogellenesnek minősítette.

A fentiek alapján tehát látható, hogy bár a munkáltató jogszerűen intézkedett a felmondás postai úton történő közlése iránt, olyan körülmények is a terhére eshetnek, amelyekre nincs (és nem is lehet) ráhatása, így ez kockázatot jelenthet a munkáltató oldalán. Ezért bármely munkáltatói jognyilatkozat közlését megelőzően érdemes átgondolni, milyen alternatív megoldás létezik és érdemes-e a postai út helyett azokat választani.

(Kép forrása: sl wong, pexels.com)

Fontos Kúriai döntés született a felmondások postai közlése kapcsán Read More »

A lakhatási támogatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Bevezetés

A tavaly decemberben megjelent, a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”) értelmében a munkáltatók meghatározott keretösszegben lakhatási támogatásban részesíthetik munkavállalóikat 2025. január 1-től. Ezen új típusú béren kívüli juttatási forma bevezetése a munkáltatók számára is kedvező, hiszen kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a 18 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. Cikkünkben a juttatással kapcsolatban felmerült főbb kérdéseket foglaltuk össze.

A juttatással kapcsolatos főbb kérdések, előnyei

A lakhatási támogatást 35 évnél fiatalabb munkavállalók vehetik igénybe, melynek összege évi maximum 1.8 millió forint, tehát havi maximum 150 ezer forint lehet, abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve lakbérfizetésre is felhasználható. A Kormányrendelet értelmében a munkavállaló a lakhatási céljának megjelölésével igényelheti a támogatást. A támogatás összegét a munkáltatónak a munkavállaló által megadott számlaszámra kell utalnia. Bár a Kormányrendelet erről nem rendelkezik, a kormányzati kommunikáció szerint a lakáshitel törlesztés esetén közvetlenül a bankok részére is utalhat a munkáltató. Jelenleg tehát még bizonytalan a helyzet, nem egyértelmű, hogy születik-e új szabályozás, vagy esetleg maguk a bankok határoznak meg további feltételeket.

Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a juttatásra vonatkozó jogszabályi előírások megszegéséért alapvetően a munkavállalók a felelősek. Amennyiben az érintett munkavállaló magasabb összegű lakhatási támogatást kap, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként ténylegesen fizet, a munkavállaló részére az adóhatóság különbözeti bírságot szab ki, továbbá az összeget személyi jövedelemadóként kell megfizetni.

Összegzés

Bár a jogalkotó a támogatással kapcsolatban néhány alapvető szabályt már meghatározott, mindenképpen javasoljuk, hogy a munkáltatók a következőkre figyeljenek a bevezetéskor:

  • rögzítsék szabályzatban a juttatás nyújtásának feltételeit, így minimalizálva a juttatással kapcsolatos adó és munkajogi kockázatokat és előre meghatározva a részletszabályokat;
  • megfelelő nyilatkozatot készítsenek a munkavállalói igénybevételhez, amiben igazolható a juttatási cél, annak fajtája és kommunikációra vonatkozó részletek;
  • azonosítsák, milyen dokumentumokat szükséges tárolniuk a juttatás igazolása céljából és ezt adatkezelési szempontból is megfelelően kezeljék.

Természetesen amennyiben kérdése lenne az olvasottakkal kapcsolatban, állunk szíves rendelkezésére.

(Kép forrása: Timur Saglambilek, Pexels.com)

A lakhatási támogatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók Read More »

Várható munkajogi jogszabály módosulások

2024. október 29-én a kormányzat benyújtotta a T/9718-as számú törvényjavaslatát („Javaslat”), mely a 2025-ös évre vonatkozó, egyes munkaügyeket érintő jogszabályokra tartalmaz módosító rendelkezéseket. A Javaslat többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt („Mt.”), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt („Mvt.”) érinti. Az alábbiakban az egyes, relevánsabbnak ítélt módosítás-tervezeteket mutatjuk be.

A Javaslat Mt-t érintő egyik rendelkezése szerint a választásokon, illetve népszavazásokon való részvétel biztosítása érdekében 2 óra időtartamra mentesülnének a munkavégzési kötelezettség alól az olyan munkavállalók, akiknek az érintett napon nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettségük merülne fel. Bár az Mt. eddig is előírta, hogy a munkavállaló számára biztosítani kell a szavazáson való részvételt, a kiegészítéssel egyértelművé válik a távolmaradás elfogadott időtartama.

A Javaslat továbbá az apasági szabadság felhasználására nyitva álló időt 2 hónapról 4 hónapra bővítené. Ez azt jelentené, hogy az apukák részére a gyermekük születését követően hosszabb idő állna a rendelkezésére, hogy ezt a szabadságot felhasználják.

Az eddigi, vezető állású munkavállalót védő intézkedések sora is kiegészülne, az érintett foglalkoztatottak munkaviszonyát sem lehetne munkáltatói felmondással az apasági szabadság tartama alatt megszüntetni.

A Mvt. módosításával a kormányzat deklarált célja, hogy a munkáltatók naprakészebben és átláthatóbban kezeljék a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációt. Ezen kívül a Javaslat megteremtené a lehetőségét annak, hogy a munkavédelmi bírságok teljesítése során, hogy a vállalkozások részletfizetés lehetőségét vegyék igénybe, így védve kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégeket.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a módosítások 2025. január 1-én lépnek hatályba.

Várható munkajogi jogszabály módosulások Read More »

Az alkalmassági vizsgálat biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettség részleges eltörlése

Az utóbbi hónapok sok kérdést felvető és bizonytalansággal övezett témája a foglalkoztatók által a dolgozók részére kötelezően biztosított munkaalkalmassági felmérés megszüntetése. A kivezetés hivatalosan kommunikált jogalkotói célja, hogy ezzel (is) csökkentsék a társaságok adminisztrációs terheit. A jelen hírlevelünk célja, hogy útmutatást adjunk ügyfeleink számára a változásokra és a kapcsolódó feladataikra vonatkozóan.

1. A korábbi előírások

Korábban az Mt-ben és a Munkavédelmi törvényben általános jelleggel került rögzítésre, hogy a munkáltató a munkába lépést megelőzően, majd a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a dolgozó munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A munkaképesség felmérése kapcsán – hacsak a foglalkoztató tevékenysége, illetve a munkakörre meghatározott követelmények okán nem tartozott kivételszabály alá – általánosan az 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet („Rendelet”) kellett alkalmazni.

2. A már hatályba lépett és a várható jogszabálymódosítások

A már említett vállalati kötelezettségek csökkentése érdekében 2024. szeptember 1-jével módosításra került mind az Mt., mind a Munkavédelmi törvény hivatkozott előírása.

Az új megfogalmazás azonban nem tisztázta teljes mértékben a vállalati kötelezettségeket. A rendelkezés szerint általános, azaz nem valamely szakmaspecifikus (pl. katonák szolgálati jogviszonya) követelmény alá tartozó esetekben ugyanis a vizsgálatra akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a munkáltató úgy dönt, hogy kötelezettség hiányában is folytatja a gyakorlatot, vagy jogszabály ezt továbbra is előírja.

Utóbbi esetkör kapcsán az elmúlt hetekben jelentek meg azok a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek, amelyek közül több a napokban hatályba is lép, amik egyértelműsíteni kívánják, mikor kötelező a vizsgálat. Értelmezésünk szerint azok a cégek lesznek továbbra is kötelesek az alkalmassági vizsgálatok lefolytatására, akik a tervezetekben foglalt ágazatokban működnek (pl. építésgazdaság, kereskedelem). Ugyanakkor az ágazati besorolás alá tartozó cégeknél is csak azon munkavállalókról kell gondoskodni, akik a munkakörükből adódóan az ugyanott listázott kategóriákba tartoznak (pl. fokozott baleseti veszélynek, zajnak, 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak kitett foglalkoztatott vagy éjszakai műszakban is dolgozók). Egy olyan eset van, amikor nem az ágazati besorolás és a munkakör lesz irányadó, ugyanis, ha az alkalmazott rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében végez éjszakai munkát, ő a munkáltató ágazati besorolásától függetlenül a kötelező vizsgálati körbe esik.

3. Javaslat

A fent részletezettek alapján értelemszerű ajánlásként lehetne megfogalmazni, hogy a társaságok először vizsgálják meg, hogy valamely tervezetben foglalt ágazat alá tartoznak-e, majd második lépésben mérjék fel a kötelezettség körébe eső munkaköröket és ezen alkalmazottakra vonatkozóan szervezzék meg az alkalmassági vizsgálatot.

A Munkavédelmi törvény azonban továbbra is általános szabályként tartalmazza, hogy a vállalat felel azért, hogy a munkavállaló egészségét a foglalkoztatása károsan ne befolyásolja. Ennek a kötelezettségének pedig akkor lehet nagy biztonsággal eleget tenni, ha – a munkakör sajátosságainak az ismeretében – a társaság esetről-esetre felméri azt is, hogy azok az alkalmazott kapcsán milyen esetleges kockázatot jelentenek. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy a vállalatok lehetőség szerint az összes dolgozó tekintetében tartsák fenn az alkalmassági vizsgálatot a Rendelet szerint, amíg a részletszabályok (ideértve a Munkavédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeleteket is) végső formájukban nem ismertek.

Érdemes megjegyezni, hogy a változásnak nem csak munkajogi, hanem adatvédelmi vetülete is van, hiszen a vizsgálati rend immár a cég döntésén alapul sok esetben, ami további adatkezelési dokumentáció elkészítését igényli.

Az alkalmassági vizsgálat biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettség részleges eltörlése Read More »

Köszöntjük két új ügyvéd kollégánkat a CLVPartners© csapatában!

A CLVPartners© Ügyvédi Iroda örömmel jelenti be két új, tehetséges ügyvéd csapattagját, Bohati Esztert és Hrebenku Anikót, akik a közelmúltban csatlakoztak csapatunkhoz.

Eszter több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a jogi szakmában, ebből 8 évet nemzetközi ügyvédi irodákban töltött, ahol munkajogi, bevándorlási és adatvédelmi kérdésekben nyújtott tanácsadást. A CLVPartners© ügyfeleit angol és magyar nyelven segíti mindennapi jogi problémáik megoldásában, és kamatoztatja korábbi tapasztalatait, hogy személyre szabott, magas színvonalú megoldásokkal szolgáljon.

Anikó 2017-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és 2021-ben sikeresen felvették a Budapesti Ügyvédi Kamarába. Az évek során több ügyvédi irodában szerzett figyelemre méltó tapasztalatot a polgári és munkajog területén. Jelenleg elsősorban munkajogi, társasági jogi és adatvédelmi kérdésekben támogatja ügyfeleinket angol, német és magyar nyelven.

 

 

Köszöntjük két új ügyvéd kollégánkat a CLVPartners© csapatában! Read More »

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában

Újabb örömteli bejelentéssel érkezünk, a Legal 500 EMEA 2024-es kiadványában ismét a legjobb magyarországi ügyvédi irodák közé került A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda. Szolgáltatásainkat a Munkajog és a Kereskedelmi- Társasági jog és M&A szakterületeken rangsorolták. A bírálók többek között nagyra értékelték a különböző ágazatokban működő multinacionális ügyfélkörünket, olyan fontos szakterületünket, mint a cégek digitális átalakulásában való segítségnyújtás, valamint a határokon átnyúló tranzakciós ügyletek terén szerzett széleskörű szakértelmünket.

A Legal 500 EMEA-kalauz több mint 80 országot és több mint 2700 rangsorolt ügyvédi irodát foglal magában. A kutatók kizárólag az érdemek alapján dönthetnek a rangsorolásról. A rangsorolást évente végzik, különböző tényezők részletes, minőségi értékelésének segítségével, beleértve az ügyvédi irodák által az elmúlt 12 hónapban és a múltban végzett munkát; a csapatok tapasztalatát és annak mélységét; a szakterületeket és kiegészítő szolgáltatásokat; és ami a legfontosabb, az ügyvédi irodák ügyfeleinek véleményét.

Külön megtiszteltetés számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kiadványnak, és hálásak vagyunk ügyfeleinknek, akik ilyen kiváló visszajelzést adtak teljesítményünkről.

Nagy örömmel osztunk meg néhány ügyfeleink által adott visszajelzést:

„A csapat proaktívan és gyorsan reagál, igyekezve minden problémára üzleti szempontból kielégítő megoldást találni.”

„Kérdéseimre gyorsan és szakszerűen kaptam választ, a problémákat széles perspektívából vizsgálták meg, és mindig a nagyobb képet vették figyelembe, hogy megfelelő megoldást találjanak a kihívásokkal teli kérdésre.”

„Közvetlen kapcsolattartóink Papp Anna Katalin és Seregély Barbara. Mindig rendelkezésünkre állnak, mindig számíthatunk együttműködő munkájukra, szakmailag jól felkészültek. Ha valamilyen változás van a jogszabályokban, arra mindig felhívják a figyelmünket.

„Sok éve dolgozunk már a CLVPartners-el, sok tapasztalt és fiatal kollégával találkoztunk már, akik mindig szakértelemmel és gyorsan adtak válaszokat kérdéseinkre. A CLVPartners képes nemzetközi szinten együttműködni multinacionális feladatokban, amely számunkra fontos.”

„Minden munkatársuk magas szinten beszél angolul és nagyon jól felkészültek. A megbeszélések időzítésében mindig rugalmasságot tapasztaltunk részükről, alkalmazkodva a mi igényeinkhez. Ha nagyon specifikus kérésünk van, akkor rendelkeznek olyan szakértővel, aki megfelelő magyarázattal szolgál.”

„Nagyon jó a kapcsolatunk az irodával, munkatársaik nagyon nyitott gondolkodásúak. Tanácsadóik képesek innovatív ötletekkel előállni és nem szigorúan a kérdésnél leragadva gondolkozni, ha erre van szükség.”

Ügyvédi irodánk megtartotta pozícióját a Legal 500 EMEA 2024. évi kiadványának rangsorában Read More »

A CLVPartners Ügyvédi Iroda ismét rangsorolva lett a Chambers Europe Legal Guide 2024. évi kiadványában

Büszkén és örömmel jelentjük be, hogy a Chambers and Partners ismét rangsoroltra a CLVPartners Ügyvédi Irodát 2024 évi, legfrissebb kiadványában! Ez csapatunk kemény munkájának, elkötelezettségének és szakértelmének rangos elismerése. A Chambers and Partners általi rangsorlás nagy megtiszteltetés, és hálásak vagyunk ügyfeleink bizalmáért és támogatásáért, ami arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is a legmagasabb szakmai színvonalon nyújtsuk szolgáltatásainkat.

Emellett szeretnénk megosztani az CLVPartners jogi szolgáltatásáról ügyfeleink értékelését és véleményét amit a Chambers and Partners rangsorolás során adtak:

“A CLV kiválóan kezeli az összetett és kifinomult ügyeket, és minden releváns szempontra kiterjedő átfogó tanácsadást nyújt számunkra.”

“A cég felkészült tudással, gyakorlatias megoldásokat ad jogi problémákra és a tisztázza a nyitott kérdéseket.”

“A CLV legerősebb tulajdonsága, hogy gyakorlati szempontból érti és értékeli az ügyeket.”

Csabai Marianna, Senior Partnerünk szintén rangsorolt a munkajogászok között.

A CLVPartners Ügyvédi Iroda ismét rangsorolva lett a Chambers Europe Legal Guide 2024. évi kiadványában Read More »

2024. január 1-től az egyes munkajogi tárgyú jogszabályok módosultak, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre.

Az alábbiakban ismertetjük a lefontosabb változásokat.

1. Munkajogi tárgyú jogszabálymódosulások

   1.1  Foglalkoztatási igazolás bevezetése

A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki, kivéve az alkalmi foglalkoztatás esetét. A módosítás biztosítja, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne többféle különböző dokumentumot, hanem csak egy egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

A foglalkoztatási igazolás elektronikus formában kerül kiállításra, melynek adattartalmát a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben fogja megállapítani. A foglalkoztatási igazolást a munkavállaló kérésére papír alapon a rendelkezésére kell bocsátani.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére.

A foglalkoztatási igazolás adattartalma kiegészül, illetve megváltozik.

  1.2 Megőrzési kötelezettség

Fontos újdonság, hogy januártól nem csak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, hanem valamennyi ilyen adatot és foglalkoztatási igazolást is meg kell őrizni a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig.

Ugyanakkor, a munkáltatókat terhelő megőrzési kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a jövőben az állami nyilvántartások tartalmazzák.

  1.3 Szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak a munkavállaló által kért időpontban kell kiadnia a gyermekek után járó pótszabadságot is. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt értesítenie kell a munkáltatót az ilyen szabadság iránti kérelméről, csakúgy, mint a szülői szabadság esetén.

  1.4 Képernyő előtti munkavégzés szabályai

A munkáltató továbbra is köteles biztosítani, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, megszűnik a képernyő előtti munkavégzés napi 6 óra időtartamra, illetve a napi munkaidő 75%-ban való korlátozása.

  1.5 Munkaköri alkalmasság vizsgálata

A munkaköri alkalmassági vizsgálat 2024. szeptember 1-től nem lesz általánosan kötelező a munkavállalók részére. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket, amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles, továbbá ezt a munkáltató is elrendelheti. A kötelező eseteket miniszteri rendelet fogja meghatározni.

2. Munkavédelemmel kapcsolatos jogszabálymódosulások 

  2.1  Szakmai képesítésre vonatkozó szabályok

A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni.

  2.2 Munkavédelmi oktatás

A munkáltató köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót munkába álláskor és a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor.

A változás 2024. február 1.-től lehetővé teszi, hogy meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatást a munkáltató az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával teljesíthesse.

Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

   2.3 Munkabalesettel kapcsolatos szabályok

A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is ki kell vizsgálnia, dokumentálnia, méghozzá új munkabaleseti jegyzőkönyv minta alapján.

   2.4 Munkavédelmi képviselő

Az újdonságot az jelenti, hogy a munkavédelmi képviselő választására határidőt rendel a jogszabály. Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. Azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül kell a munkavédelmi képviselő választást megtartani tartani.

2024. január 1-től az egyes munkajogi tárgyú jogszabályok módosultak, valamint új rendelkezések kerülnek bevezetésre. Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.