2024. év végén kihirdetésre került a munkaügyeket érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. számú törvény („Módosító Törvény”), mely a 2025-ös évre vonatkozó, munkaügyeket érintő jogszabályokra tartalmaz rendelkezéseket. A Módosító Törvény többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt („Munka Törvénykönyve”), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt („Munkavédelmi Törvény”) is módosítja. Cikkünkben ezen Módosító Törvény fontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.
A Munka Törvénykönyvét érintő fontosabb rendelkezések:
- 2 hónapról 4 hónapra nő az apasági szabadság igénybevehetőségének lehetősége, figyelembe véve annak jogvesztő jellegét. Fontos újdonság, hogy a munkáltatók apasági szabadság tartama alatt nem közölhetnek felmondást a munkavállalóval, akkor sem, ha az vezető állású.
- A munkavállalók mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük alól legfeljebb 2 órára, amennyiben választás vagy népszavazás napján nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettségük merülne fel, illetve a távollét időtartamára távolléti díjra is jogosultak lesznek. A Munka Törvénykönyve ezen módosításának célja, hogy a választásokon való részvétel biztosítása érdekében mentesítse a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettségük alól anélkül, hogy emiatt pénzügyi vagy egyéb munkajogi hátrányt szenvednének.
- A Munka Törvénykönyve eddig is tartalmazta, hogy a készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve a munkáltató hozzátartója, a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodása esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt legfeljebb 24 órára, heti munkaidőről szóló megállapodás esetén legfeljebb 72 órára felemeljék a munkaidőt. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló számára az ilyen jellegű megállapodás nagy megterhelést jelenthet, a Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít, hogy az érintett munkavállaló felmondja a megállapodást. Annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jognak, kiegészítésre kerül az előbb említett, írásbeli megállapodás felmondására vonatkozó szabályozás. A Módosító Törvény alapján a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeret esetében – 6 hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára 15 napos felmondási idővel élhet felmondási jogával.
- A Módosító Törvény az eddigi jogértelmezésre tekintettel konkrétan meghatározza, hogy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértéke 100%.
A Munkavédelmi Törvényt érintő rendelkezések:
- A Módosító Törvény rendelkezései alapján, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl.: kockázatértékelésről vagy időszakos biztonsági felülvizsgálatról szóló dokumentációkat) a munkáltatóknak naprakész állapotban, olyan módon kell a székhelyén vagy telephelyén tárolni, hogy az az érintettek, így különösen a munkavállalók számára megismerhetőek legyenek. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert eddig nem írta elő a Munkavédelmi Törvény, hogy a munkavédelmi dokumentumokat hol kell tárolni. Számos esetben rendkívüli események bekövetkezésekor derült fény arra, hogy a munkáltatók nem ismerik pontosan a rájuk vonatkozó kötelezettségeket, valamint a munkavállalók és képviselőik sem tudták megismerni az őket értintő rendelkezéseket. A tárolás akár fizikai, akár elektronikus úton is megoldható.
- A munkavédelmi bírságok megemelt összegére való tekintettel a Módosító Törvény lehetőséget teremt, hogy a munkáltatók számára a hatóság részletfizetést engedélyezzen, ezzel védve a kisebb, vagy adott esetben nehéz anyagi helyzetben lévő vállalatokat. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben bármely részlet megfizetésével késedelembe esik az érintett cég, esedékessé válik a fennmaradó bírság teljes összege.
A Módosító Törvény rendelkezései 2025. január 1-jén lépnek hatályba. Fontos, hogy a munkáltatók az év elején felülvizsgálják a gyakorlatukat, különösen a szaktevékenység keretében keletkezett munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentumok tárolása vonatkozásában. Ennek az az oka, hogy a Munkavédelmi Törvény szerint a munkavédelmi hatóság tevékenysége kiterjed az összes, munkavédelemre vonatkozó szabály megtartásának elősegítésére, ennek érdekében pedig hatósági eszközöket is alkalmazhat. Természetesen a Munka Törvénykönyve módosuló rendelkezései is fontosak, hiszen például amennyiben a munkáltató az apasági szabadság tartama alatt felmondást közöl és azt a munkavállaló munkaügyi perben megtámadja, a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapíthatja meg.
(Kép forrása: Pavel Danilyuk, pexels.com)