CLVPartners

Start-up vállalkozások

A ki- és beutazás joga a Brexitet követően

Az Egyesült Királyság jelen állás szerint 2020. január 31-én elhagyja az Európai Uniót. Ahogy a nap egyre közeledik, itt az ideje megismerkedni az ország kilépését követő szabályokkal, elsősorban az uniós állampolgárok ki- és beutazásához való jogával.
Jelenleg a valamely uniós tagállam állampolgárai akár nemzeti személyazonosító igazolvánnyal, akár útlevéllel, vízummentesen beléphetnek az UK-ba. Bár az UK hivatalosan 2020. január 31-i dátummal hagyja el az EU-t, ezt egy átmeneti időszak követi majd, amelyben a ki- és beutazás szabályozása változatlan marad.

Az UK és az EU közötti megállapodás alapján ez az átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. A Vegyes Bizottság (amelyet az EU és az UK képviselői alkotnak) egy alkalommal meghosszabbíthatja az átmeneti időszakot, további 1 vagy 2 évvel. Ez azt is eredményezheti, hogy a jelenlegi rendszer akár 2022-ig is fennmarad, de egyelőre 2020. december 31. tekintendő az irányadó dátumnak.

2021. január elsejével – feltételezve, hogy nem kerül sor meghosszabbításra – teljes mértékben a brit Parlament hatásköre lesz, hogy meghatározza a ki- és beutazás feltételeit, különösen, hogy útlevél vagy vízum szükséges-e hozzá.

Célunk, hogy a jelen weboldalon megjelent cikkekben felvetett kérdésekről rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás nyújtsunk. A jelen weboldal és az azon olvasható cikkek tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

A NAIH közleményt adott ki a munkavállalói e-mail fiókok ellenőrzéséről

A tavalyi év végén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki, amelyben a NAIH elkötelezi magát, hogy minden lehetséges lépéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel – beleértve a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazását a további jogsértések megelőzése érdekében – megállítsa a munkavállalói („céges”) e-mailek jogtalan kezelésének széles körben elterjedt gyakorlatát.
Hogyan jön képbe a személyes adat?

Ha egy e-mail cím munkavégzés céljára lett biztosítva, akkor is előfordulhat, hogy a munkavállaló magáncélra használja, illetve harmadik felek személyes jellegű e-maileket küldhetnek a címre, ez által a kérdés az adatvédelemre tartozik. Habár lehet bizonyos célszerű lépéseket tenni a munkahelyi e-mail címek magáncélú használatának megelőzése érdekében (pl. a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosításának megtiltása), a két cél teljes elválasztása nem tűnik lehetségesnek, hiszen a harmadik felektől érkező magán e-mailek általában a munkáltató és a munkavállaló ellenőrzési körén kívül esik. Azt is fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkahelyi e-mail címét magánérdekeire használja az esetleges kifejezett tilalom ellenére, az ilyen tevékenység is a munkáltató adatkezeléseként kerül értékelésre, tehát a személyes adatok kezelése elkerülhetetlen.

Mi várható el a munkáltatóktól?

A munkáltatónak mindenek előtt meg kell határoznia az adatkezelés jogalapját. A NAIH kiemelte a tárolást, archiválást és a keresést/ indexelést, mint a munkavállalói e-maileken leggyakrabban alkalmazott műveleteket. Természetesen a munkáltatóknak komoly érdeke fűződik a munkavállalói e-mailek ellenőrzéséhez, mivel az szükséges a munkafolyamatok irányításához és fenntartásához, tehát a jogalapot egy részletes érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztani az adatkezelést megelőzően. Amint meghatározásra került a jogalap, javasolt belső szabályzatot készíteni az ellenőrzési folyamatról.

A munkáltatónak megfelelően értesítenie kell a munkavállalókat a munkahelyi e-mailek ellenőrzéséről, az adatkezelésről, és arról, hogy a munkahelyen az e-mail címek magáncélú használata megengedett, vagy tilos.

Az ellenőrzés előtt vagy alatt a munkáltató köteles minden észszerű lépést megtenni a munkával kapcsolatos és a személyes e-mailek elkülönítése érdekében. Az elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak jegyzőkönyvet kell vezetnie az ellenőrzés során tett lépésekről.

Figyelembe véve a tényt, hogy szinte minden munkáltató biztosít a munkavállalóinak munkavégzés céljára szolgáló e-mail címet, ez a közlemény fontos minden munkáltatónak, akik szeretnének a GDPR követelményeinek megfelelni, és a munkavállalóknak, akik a magánéletük védelmében érdekeltek.

Az Év Vége HR Szemszögből

Közeleg az év vége, ami azt jelenti, hogy a HR osztálynak rengeteg elintézendő feladata van az éves zárásokhoz fűződő teendők körében. Többek között fontos ellenőrizni, hogy a munkavállalóknak 2019. december 31. napját megelőzően ki lettek-e adva az adott évben kötelezően biztosítandó szabadságok, valamint azt is szükséges megvizsgálni, hogy a szabadságokat érintő esetleges megállapodások egyaránt munkavállalói és munkáltatói oldalról aláírásra kerültek-e. A 2020. év beköszönte előtt ezért szeretnénk a HR figyelmét felhívni néhány fontos részletre, melyek ellenőrzése elengedhetetlen az év lezárását megelőzően, továbbá tájékoztatni szeretnénk Önöket a következő évre vonatkozó HR szempontból lényegesebb változásokról is.

I. Szabadságok kiadása

A felhasználatlan szabadságok az év vége közeledtével minden HR osztály számára kardinális kérdésnek számítanak. Fontos, hogy év végén minden munkavállaló esetében ellenőrizzük a már kivett és esetlegesen „bennragadt” szabadságok számát. Amennyiben fel nem használt szabadsága van a munkavállalónak, az semmi esetre sem váltható meg készpénzben, erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik. Egyebekben a munkáltató köteles – még a munkavállaló akarata ellenére is – az adott évre vonatkozóan kiadni azokat .

Az általános szabály tehát az, hogy a 2019. évre járó szabadságokat nem adhatja ki a munkáltató a 2020. évben. Néhány esetben ugyanakkor a hatályos törvényi rendelkezések értelmében megengedett a fennmaradó szabadságok következő évre való „áttolása”:

•           Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év, azaz 2020. március 31-éig adhatja ki a szabadságot.

•           Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett szabályszerűen 2019-ben kiadni (betegség, gyes, gyed, keresőképtelenség, stb.), akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül lehet rá sort keríteni.

•           Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni azt a szabadságot, amelynek igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

•           2020. december 31. napjáig adható ki az életkori pótszabadság, ha ebben a felek 2019-ben megállapodtak.

•           Végezetül, ha azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolttá teszi és a kollektív szerződés is úgy rendelkezik, a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

II. A rendkívüli munkaidő esete (túlóra)

Figyelembe véve azt, hogy a rendkívüli munkaidővel érintett órák számának a jelenleg hatályos törvény értelmében van felső határa, az év vége közeledtével ajánlatos ellenőrizni, hogy a társaság hogyan áll az elrendelt „túlórák” számával.

Teljes munkaidős foglalkoztatás esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján évi legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak kiegészítő jelleggel további rendkívüli munkaidőről is, melynek mértéke nem haladhatja meg az évi 100 órát. A munkavállaló és a munkáltató megállapodása esetén így rendkívüli munkaidőként éves szinten legfeljebb 400 óra rendelhető el. Ezt a megállapodást a munkavállaló az év végére felmondhatja.

A fentiekben részletezett szabályok mellett a rendkívüli munkaidő elrendelése során figyelemmel kell lenni az arányosság követelményére is: a túlóra a munkaviszony kezdetének időpontjával arányosan rendelhető el, annak számát befolyásolja ha a munkaviszony határozott időre jött létre a felek között, illetve az is, ha a munkavállaló részmunkaidőben van foglalkoztatva. Fontos, hogy a törvény által meghatározott keret túllépése egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során súlyos bírságot vonhat maga után.

III. Minimálbér és garantált bérminimum 2020-ban:

2020 januárjától a minimálbér és a garantált bérminimum várhatóan ismét emelkedni fog. 2018-ban kétéves megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén, amelynek értelmében 2019-ben és 2020-ban 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér összege így 2020-ban 161 000 forintra, a garantált bérminimum 210 600 forintra is nőhet akár.

A minimálbér és a garantált bérminimum hivatalosan kormányrendeletben kerül közzétételre, melyre várhatóan év égéig sor fog kerülni.

A kormányrendelet közzétételét követően az egyes munkaszerződések – különös tekintettel a bérre vonatkozó rendelkezések – felülvizsgálata és módosítása válhat majd szükségessé.

IV. Járulékok 2020-ban

A járulékok terén nem kell számolnunk jelentősebb változásokkal, azonban bérszámfejtési szempontból érdemes megjegyezni, hogy a T/8021. számú törvényjavaslat értelmében 2020 július 1-jétől összeolvad a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő piaci járulék az új társadalombiztosítási járulékká. Ennek mértéke változatlanul 18,5% lesz.

V. Áthelyezett munkanapok 2020-ban

A pénzügyminiszter jogkörébe tartozik a munkaszüneti napok körüli munkarend adott naptári évre történő beosztása, melyet munkáltatóként az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók esetében figyelembe kell venni.

A 7/2019. (VI. 25.) PM rendelet alapján 2020. augusztus 21. (péntek) és 2020. december 24. (kedd) pihenőnapok lesznek, 2020. augusztus 29. és december 12. pedig áthelyezett munkanapok lesznek.

VI. Nyugdíjkorhatár 2020-ban

Az 1997. évi LXXXI. törvény értelmében azon munkavállalók, akik 1956-ban születtek, társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra 64. életévük betöltését követő 183. nap elteltével válnak jogosulttá.

Megjegyezzük, a munkaviszonyt nem kell megszüntetni feltétlen az öregségi nyugdíjkorhatár elérése okán, továbbá a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása adóügyi szempontból továbbra is kedvező lesz az eljövendő évben.

A közigazgatási külön bírósági rendszer határozatlan időre elhalasztva

Az ellentmondásos javaslat egy külön közigazgatási bírósági rendszer létrehozására Magyarországon, amely a munkaügyi bíróságokat összevonta volna a regionális bíróságokkal, határozatlan időre elhalasztásra került.
Amint korábban rámutattunk (Itt), 2018 végén a magyar parlament egy új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról elfogadta a 2018. évi CXXX. Törvényt. A koncepció az volt, hogy azok az újonnan létrehozott Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság irányítása és az Igazságügyi Minisztérium operatív vezetése alatt működnek, és ugyanakkor a munkaügyi bíróságokat az általános regionális bíróságokkal egyesítenék.

Az elmúlt hat hónapban hatalmas nemzetközi vita zajlott a törvény körül, amelynek során a magyar kormányt súlyosan bírálták az Európai Unió értékeinek, úgymint az alkotmányos állam és a bírói függetlenségének veszélyeztetése miatt .

Ennek eredményeként 2019. május 30-án a magyar kormány egy új törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek a közigazgatási bírósági rendszer létrehozásának elhalasztásáról. A törvényjavaslat hivatalos indoklása szerint a kormány véget vet a törvény körüli alaptalan vitáknak és az alkotmányos államot érintő kritikának.

Ennek eredményeképpen a külön közigazgatási bírósági rendszert 2020. január 1-jéig nem hozzák létre, és a terv határozatlan időre lekerült a napirendről. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok továbbra is változatlan feltételekkel mellett működnek

Megbízható Munkaidő

Az EUB eldöntötte a dilemmát: kötelező az egyes munkavállalók által teljesített napi munkaidő tartamának mérését lehetővé rendszer bevezetése
Az Európai Unió Bírósága egy olyan objektív, megbízható és hozzáférhető rendszer létrehozását írja elő, amely lehetővé teszi az egyes munkavállalók által teljesített napi munkaidő tartamának (teljesített, ill. túlórák száma, valamint időbeli eloszlásuk) mérését.

Az Európai Unió Bírósága 2019. május 14-én meghozta ítéletét a spanyol kiemelt ügyek országos bírósága (Audiencia Nacional) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján lefolytatott Federación de Servicios de Comisiones Obreras kontra Deutsche Bank SAE, C-55/18. sz. ügyben, melynek értelmében az uniós jognak kizárólag az a gyakorlat felel meg, mely szerint a munkáltatók kötelesek az egyes munkavállalók által teljesített tényleges napi munkaidő mérését lehetővé rendszer létrehozására.

Az Európai Unió Bírósága álláspontja szerint a fenti kötelezettséget két kulcsfontosságú körülmény indokolja.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszony természeténél fogva aszimmetrikus, melyben a munkavállaló minősül „gyengébb fél”-nek, a nyilvántartás szükségességét elsősorban a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméből levezethető maximális munkaidő korlátozásához, valamint a napi és heti pihenőidőhöz fűződő alapjog hívja életre. Megfelelő adatbázis hiányában ugyanis nem állna a munkavállalók rendelkezésére hatékony bizonyítási eszköz az őket ért jogsértés esetén.
Ebből eredően pedig a hatóságok, illetőleg bíróságok ellátják a fenti jogok érvényesülésével kapcsolatos felügyeletet, mely során szintén kizárólag e feljegyzések ellenőrzése nyújt elfogadható megoldást.

A kötelezettség tehát egy olyan objektív, megbízható és hozzáférhető rendszer létrehozására terjed ki, amely lehetővé teszi az egyes munkavállalók által teljesített napi munkaidő tartamának mérését, így különösen a teljesített órák számának, időbeli eloszlásának, valamint a túlórák számának változatlan visszaidézését, és mindemellett megfelel a tagállamok által esetlegesen előírt speciális rendelkezéseknek, amelyek a nyilvántartás formáját, az érintett tevékenységi ágazatok jellemzőit vagy a bizonyos vállalatok különleges sajátosságait érintik (lsd. közúti fuvarozás).

Ugyan a nemzetközi gyakorlat szerint a munkavégzésnek – különösen a flexibilis munkaidő alkalmazásának – számos konstrukciója alakult ki az utóbbi időben, melyek gyakran nélkülözik a munkaidő mérés módjának világos elvárásait, Magyarországon a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) a kezdetektől meglehetősen egyértelműen fogalmaz, mely összecseng az uniós jogelvekkel is. Főszabály szerint az Mt. 134. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az önként vállalt túlmunka tartamát tartja nyilván, míg a 96. § (2) bekezdése szerint alkalmazott kötetlen munkarend esetén az utóbbi két elemre terjed ki a fenti kötelezettség.

Mindezek alapján felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a kérdés aktualitására tekintettel kifejezetten javasolt az alkalmazott munkarendek körülhatároltságának, valamint a fentieknek megfelelő munkanyilvántartások vezetésének felülvizsgálata.

A GDPR salátatörvény felülírja a megszokott HR folyamatokat

Alig néhány hónap telt el azóta, hogy a munkáltatók a GDPR miatt újraszabályozták a folyamataikat, máris itt van a GDPR salátatörvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvét is módosítja.

A módosítás azonnali és jelentős munkát ró a HR-re, ugyanakkor sok a nyitott – munkajogászok, valamint HR és adatvédelmi szakemberek értelmezésére váró – kérdés, főként, hogy a munkáltatók HR gyakorlata hogyan feleltethető meg az új és nem teljesen egyértelmű rendelkezéseknek. A gond az, hogy bár a magyar törvényhozók jelentős késedelemben voltak a GDPR implementációjával, a HR folyamatok felülvizsgálatára és a mögöttes dokumentumok ki-, illetve átdolgozására április 26-ig csak néhány napot hagytak, annak ellenére, hogy minden munkáltató számára kötelezően alkalmazandóak az új követelmények az első naptól. Erősen reméljük, hogy – amint az már előfordult számos esetben-, a saláta törvény pontosítása hamarosan megtörténik.

Amint már korábbi hírlevelünkben jeleztük, a GDPR salátatörvény 2019. április 26-ai hatálybalépésével összesen 86 törvényt módosít a GDPR rendeletnek való megfelelés érdekében. Ezek között szerepel a Munka Törvénykönyve is. Az említett módosítás és számos fontos HR folyamat újragondolását és alapvető szabályzatok, a munkaszerződések felülvizsgálatát követeli meg, mint a toborzás-kiválasztás, a munkaviszony létesítése/beléptetés, az adatok kezelése a munkahelyi beléptető rendszerek működtetése, valamint a munkáltatói eszközök használata, csak néhány jellemző területet említve. A felkészülésre a jogalkotó mindössze néhány napot hagyott, így minden cégnek ilyen rövid időn belül kellene megfelelnie az új törvényi előírásoknak.

Az új rendelkezések ugyan a korábban közzétett törvényjavaslathoz képest részletesebbek, de még így is sok nyitott kérdést hagy a gyakorlati jogalkalmazók számára, úgymint a munkavállalók személyiségi jogainak (pld. levelező rendszer, eszköz, internet használat ellenőrzése vagy kamerás megfigyelés stb.,) korlátozására vonatkozó a szükségességi-arányossági teszt fogalma és szempontjai, hiszen a GDPR érdekmérlegelési tesztet és adatvédelmi hatásvizsgálatot kíván meg.

A munkáltatók új munkavállaló beléptetésére alkalmazott folyamatait alapjaiban írja át az a szabály, miszerint a munkavállaló munkaviszony létesítése/teljesítése szempontjából lényeges iratainak csak a bemutatása kérhető, az iratokat lemásolni és így dokumentálni nem lehet, még a munkavállaló hozzájárulásával sem, ami a személyazonosság ellenőrzését nem teszi lehetővé, bár a hamis adatszolgáltatás a munkaviszony érvénytelenséghez vezethet, de dokumentáció hiányában munkáltató nem léphet fel.

A bűnügyi adatok kezelése tekintetében a munkáltatói érdekek szempontjából ugyancsak szigorúbbá válik a szabályozás, és a jövőben főszabályként, a pályázóktól/munkavállalóktól nem lehet erkölcsi bizonyítvány kérni. A módosítás kivételként és nagyon szigorúan határozza meg azokat a szempontokat, amelyre hivatkozással erkölcsi bizonyítvány kérhető, de ezek pontos kimunkálása is a munkáltatókra vár, miközben kétségtelenül komoly üzleti kockázatot hordoz, ha a munkáltató nem tudja, vagy vele nem közlik, hogy valamely munkakör esetleg büntetett előéletű személy által kerül betöltésre.
Végezetül, a módosítás érinti továbbá a biometrikus adatokat használó beléptető rendszereket (pl. ujjlenyomat, írisz- és retina azonosító, arcfelismerő rendszer), valamint a munkahelyi eszközök használata tekintetében is új alapelvre helyezkedik, amely a vonatkozó szabályzatok mielőbbi felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Versenytilalom újraértelmezve!

A Kúria megerősítette a versenytilalmi megállapodások eddigi feltételeit, amikor ítéletében kimondta, hogy érvényesen nem lehet olyan megállapodást kötni a vezető állású munkavállalókkal sem, amely a versenytilalom ellenértékét a havi jövedelembe építi be és ezzel konkrét ellenérték kifizetése nem történik meg.

A kötbér tekintetében pedig az a gyakorlat, hogy a tilalom időszaka alatt az új jogviszony létesítését és az új munkáltató személyének bejelentését is előírja a megállapodásban a munkáltató, azonban ezen bejelentési kötelezettség a kúria döntése szerint nem kötbérezhető, csak a versenytilalom megszegése.

A meglepő döntéssel lényegesen csökken a fizetésre kötelezett a munkáltatók lehetősége a kötelezettség teljesítésnek ellenőrzésére, hiszen vagy véletlenszerűen vagy sehogyan sem szereznek tudomást az esetleges a volt munkavállaló versenytársnál történő elhelyezkedéséről. A döntés ellentmondásos fogadtatásra talál szakmai körökben, hiszen a versenytilalmi megállapodás bár az Mt.- alapul, de polgári jogi szerződés, és a Ptk. alapvetően a felek szerződési szabadságán alapul, amely szerint a kifejezetten nem tiltott rendelkezés hiányában a megállapodást a felek szabadon határozhatják meg. Bár a Ptk. a bejelentési kötelezettség kötbérezését nem tilalmazza, de úgy tűnik, a bíróságok egyre kisebb mozgásteret hagynak a magyar munkáltatóknak a polgári jogi szerződéseikben is.

Kihirdették a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat

A mai napon kihirdették az április 1-jén az Országgyűlés által elfogadott GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat.

A törvénymódosítás az Európai Uniós adatvédelmi rendeletnek megfelelően módosít több mint 80 törvényt, beleértve a Munka Törvénykönyvét is.

A törvénymódosítások nagy része április végén, míg a nemzeti akkreditálással és a találmányok szabadalmi oltalmával kapcsolatos módosítások majd csak május közepén lépnek hatályba.

GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítások

Elfogadta az Országgyűlés a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosításokat április 1-jén.

A törvénymódosítás sok ágazati jogszabályt módosít az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően.

A törvényjavaslat az Országgyűlés elnökének aláírására vár, de a kihirdetést követően bővebben is tájékoztatjuk ügyfeleinket a változásokról.

A GDPR-hoz kapcsolódó törvényjavaslatok újdonságai

A GDPR hatályba lépésével és alkalmazásával szükségessé vált, hogy az egyes hazai ágazati törvényeket érintő módosító rendelkezések is megalkotásra kerüljenek, amelyek javaslatát az Országgyűlés várhatóan a héten fogadja el. A módosítás többek között érinti a munka törvénykönyve rendelkezéseit is.

A munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések a személyiségi jogok védelmét követően egy új alcím, az Adatkezelés alatt kerülnek meghatározásra. Eszerint a munkáltatón kívül az üzemi tanács és a szakszervezet is követelheti nyilatkozat megtételét vagy adat közlését a munkavállalóktól az Mt.-ben meghatározott jogaik gyakorlása vagy kötelességeik teljesítése céljából. Ez alapján követelhetik továbbá okirat bemutatását, így azok tárolására, fénymásolására a fenti okokból nem lehet szükség, elegendő azok bemutatása és a szükséges adatok feljegyzése.

A tervezet alapján a biometrikus azonosítók kezelése is további szabályozás alá került, miszerint a munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely vagy a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.

A munkahelyi ellenőrzés körében sokak számára meglepő szabályként került rögzítésre a tervezetben, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközt. Ettől a felek közös megállapodással eltérhetnek, azonban főszabály szerint ezeket az eszközöket a munkavállaló magáncélokra már egyáltalán nem használhatja. Bár a javaslat úgy rendelkezik, hogy a munkáltató ellenőrzése során csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be, a fenti jogosultság szempontjából annak minősíti a magáncélú használati korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adatot is.

A fent ismertetett tervezet rendelkezései elfogadásra még nem kerültek, így annak későbbi elfogadásáról vagy esetleges módosításairól későbbi cikkünkben adunk tájékoztatást.

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.