CLVPartners

CLV-02
Menu

Cégcsoportok

Szigorított korlátozások és bővülő gazdaságvédelmi intézkedések

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / ,

A magyar kormány 104/2021 (III.5) Korm. rendeletével 2021. március 5-én a járványügyi szabályok ideiglenes szigorításáról döntött, amely szabályokat 2021. március 8. napjától kell alkalmazni.

A legfontosabb változásokat alább gyűjtöttük össze:

Közterületen és nyilvános helyen mindenki köteles maszkot viselni és másoktól 1,5 méter távolságot tartani.

Üzletek és szolgáltatók nyitvatartása

Összesen 30 kategóriába tartozó kiskereskedelmi üzlet és szolgáltató nyithat ki 2021. március 8. és 22. között. Minden egyéb kiskereskedelmi üzlet és szolgáltató köteles zárva tartani.

Távmunkára vonatkozó szabályok

A Kormány kéri – de nem kötelezi – a munkáltatókat az otthoni munkavégzés alkalmazására. Ugyan a Munka Törvénykönyve az otthoni munkavégzést nem szabályozza, álláspontunk szerint a Kormányrendelet megfogalmazása minden távmunkavégzési módra vonatkozik.

Amennyiben azonban a munkáltató az egészséges és biztonságos munkafeltételeket a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyen biztosítani tudja, a munkáltató székhelyén/telephelyén való munkavégzés továbbra is jogszerűen lehetséges.

Oktatással kapcsolatos szabályok

Az óvodák és az oktatási intézmények április 7-ig zárva tartanak.

Az oktatással kapcsolatos szabályok 2021. április 7-e utáni időszakra való meghosszabbítása nem zárható ki.

Gazdaságvédelmi intézkedések

A Kormány 105/2021. (III.5.) Korm.rendelete tartalmazza a fenti szigorításokhoz kapcsolódó gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelendő a kedvezményben részesülők körének bővülése a mostani bezárással érintett üzletkört tényleges főtevékenységként folytató vállalkozásokkal, amelyek szintén igénybe vehetik 2021. március hónapra az ágazati bértámogatást, valamint a munkavállalóknak március hónapra fizetett munkabér után szoc.ho fizetésére sem kötelesek.

 

Az igénybe vehető bértámogatás mértéke a munkavállaló bruttó munkabérének 50 %-a, és az igénybevétel feltétele, hogy a munkáltató a munkavállaló munkabérét a bezárással érintett időszakra megfizesse és a munkavállaló munkaviszonyát 2021. április 30-ig fenntartsa, azt ne szüntesse meg sem felmondással, sem közös megegyezéssel.

CLVPartners hírek

Veszélyhelyzet meghosszabításával összefüggő intézkedések

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , ,

A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról

I. A Kormány a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet alapján 2021. február 8. napjától Magyarország egész területére ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki, melynek időtartama várhatóan 2021. május 23. napjáig fog tartani a 2021. február 21. napon hatályba lépett, koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény alapján. Ezen időtartam alatt a Kormány rendeleti úton további rendkívüli intézkedésekről dönthet.

II. A veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról a Kormány 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet útján rendelkezett. A rendelet alapján a rendkívüli intézkedések előreláthatóan 2021. május 23. napjáig maradnak hatályban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a járványhelyzet alakulásától függően a veszélyhelyzetet a Kormány ismételten meghosszabbíthatja, illetve egy későbbi időpontban ismételten kihirdetheti, további korlátozásokat vezethet be, vagy bizonyos korlátozások veszélyhelyzetet követő fenntartásáról rendelkezhet.

CLVPartners hírek

Az új veszélyhelyzeti intézkedések hatása a munkáltatókra

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , , , ,

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet korlátozásai 2020. november 11. napjától hatályosak, Magyarország egész területére, és 2020. december 11. napjáig maradnak hatályban. A korlátozások hatálya szükség esetén meghosszabbítható.

A maszkviselésre, a távolságtartásra, illetve a határátlépésre vonatkozó, jelenleg is hatályos előírások továbbra is érvényben maradnak, azzal, hogy a maszkviselés a 10 000 főnél nagyobb településeken a helyi önkormányzat által kijelölt közterületeken is kötelező.

I. Teljes kijárási tilalom este 8 és hajnal 5 között, munkavégzési célú felmentéssel

A kijárási tilalom ideje alatt a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkahelyre és onnan vissza közlekedők tartózkodhatnak közterületen. A munkáltatók által kiadandó munkába járási igazolás minta a Kormány oldaláról letölthető: https://kormany.hu/hirek/kijarasi-tilalomrol-szolo-igazolas

II. Oktatásra vonatkozó szabályok

A bölcsődék, óvodák és általános iskolák 14 év alattiak számára nyitva maradnak. A 9. osztálytól azonban a közép- és felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárják.

III. Általános rendezvénytilalom

Általános rendezvénytilalom lép életbe, amely a személyes jelenléttel megtartott szakmai rendezvényekre (konferenciákra, workshopokra, stb.) is vonatkozik.

IV. Kereskedelmi és vendéglátóipari korlátozások

Az éttermek bezárnak, csak elvitel és házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak. A kereskedelmi üzletek, szolgáltató egységek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – 19 órakor bezárnak, ahol ezt követően az ott dolgozók kivételével mások nem tartózkodhatnak. A szállodák pedig csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.

V. Jogkövetkezmények

A rendezvényekre, illetve az intézményekre, üzletekre és létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése esetén a rendőrség a területet, helyiséget, illetve intézményt (az oktatási intézmények kivételével) egy naptól egy évig terjedő időtartamra bezárathatja, és 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. Gazdaságvédelmi intézkedések

A kormány a munkahelyek védelme érdekében a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel gazdaságvédelmi intézkedésekről is döntött, a következők szerint.

1. Adófizetési kedvezmény

A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó munkáltatóknak 2020. november hónapra szochot és szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. A kormányrendeletben felsorolt tevékenységi körbe tartozó KATÁ-s adóalanyoknak pedig nem kell a kisvállalati adóalapjukba számítani a személyi jellegű kifizetéseket azon munkavállalóik után, akik a veszélyhelyzetre tekintettel elbocsátásra kerültek volna, feltéve, hogy az érintett munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

2. Szállodákra vonatkozó rendelkezések

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba regisztrált egyes szálláshelyek esetében az állam megtérti a 2020. november 8. napjáig beérkezett – és 30 napon belüli időszakra vonatkozó – foglalások árának (nettó bevétel) 80 százalékát, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

3. Bértámogatás

Az éttermek és a kormányrendeletben felsorolt egyes szabadidős létesítmények munkavállalói 2020. november havi bérének 50 százalékát az állam támogatás formájában megtéríti, feltéve, hogy a munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra, és megkapják a fizetésüket.

Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amelyből a megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30 %-a származott.

A fenti kormányzati intézkedések végrehajtása kapcsán egyelőre sok a nyitott kérdés, a várható további intézkedésekről azok kihirdetését követően tájékoztatást nyújtunk.

 

Utazási korlátozások ismételt meghosszabbításáról

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , ,

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Kormány 469/2020. (X. 29.) Korm. rendeletével ismételten meghosszabbította a határellenőrzést és utazási korlátozásokat 2020. december 1-ig.

Az ország területére történő belépésre továbbra is csak a korábbi tájékoztatások szerinti korlátozásokkal, illetve a kivételes esetekben kerülhet sor.
Amennyiben az utazási korlátozások, illetve a határátlépés szabályaiban változás állna be, arról további tájékoztatást nyújtunk.

 

Enyhített a NAIH elnöke a lázméréssel kapcsolatban

Adatvédelem, Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , , , , ,

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban.
Eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság („NAIH”, „Hatóság”) elnöke, Dr. Péterfalvi Attila egy hírportál[1] kérdésére nyilatkozott a lázméréssel kapcsolatban, eltérően a Hatóság korábbi hivatalos álláspontjától, a mostani elnöki álláspont szerint a tavaszi helyzettel ellentétben a mai magyarországi járványhelyzetre tekintettel már nem tartja aránytalannak az általános jelleggel bevezetett lázmérést, azonban a lázmérés adatainak rögzítését továbbra is indokolatlannak tekinti, mivel az egészségügyi adatként különleges adatnak, kiemelten védettnek minősül.

Emlékeztetőül, a Hatóság 2020. március 11-én kiadott tájékoztatója és azt megerősítő 2020. április 28. napján közzétett állásfoglalása még aránytalannak tekintett minden diagnosztikai eszközzel végzett általános és kötelező jelleggel bevezetett vizsgálatot, példaként a lázmérőt említve, mivel a tavaszi járványhelyzet ezt nem indokolta.

A NAIH elnök nyilatkozata a korábban kiadott tájékoztató és állásfoglalás többi részét nem érintette, így valamennyi koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelés mint a lázmérés továbbra is a munkáltató jogos érdeke alapján, érdekmérlegelési teszt elvégzésével vezethető be, a lázmérést pedig egészségügyi szakember által vagy az ő szakmai felügyelete mellett végezhető a GDPR 9. cikk (3) bekezdése alapján.

A Hatóság változatlanul megköveteli, hogy a munkáltatók adatkezeléssel nem járó intézkedéseket részesítsék előnyben (alapvető higiénia betartása, fertőtlenítőszerek biztosítása, megfelelő takarítás, védőeszközök biztosítása, munkavállalók közötti távolságtartás).

 

 

A jelenleg hatályos korlátozásokról és az egészségügyi válsághelyzetről

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , , , , ,

A veszélyhelyzet megszűnésével (2020.06.18.) egyidejűleg a Kormány járványügyi készültséget hirdetett és hatályba lépett a veszélyhelyzetről megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Átmeneti törvény) egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezése (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §).
A járványügyi készültség egészségügyi válsághelyzet idején hirdethető ki 6 hónapra, és arra ad lehetőséget, hogy a Kormány a megszűnt veszélyhelyzethez képest szűkebb körben korlátozásokat vezessen be. Elsőként a jelenleg hatályban lévő korlátozásokat foglaljuk össze, majd az egészségügyi válsághelyzet idejében bevezethető további korlátozásokat.

Jelenleg az alábbi korlátozások vannak hatályban:

1.     A járványügyi készültség ideje alatt Magyarország területére személyforgalomban az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai és családtagjaik léphetnek be, kivéve az Egyesült Királyság állampolgárait. Beléphetnek személyforgalomban továbbá Szerbia és Románia állampolgárai is.

2.     A fenti körbe nem eső, harmadik országok állampolgárai különös méltánylást érdemlő okok esetén a rendőrség felmentésével léphetnek be személyforgalomban Magyarország területére. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani magyar nyelven a rendőrség honlapján.

3.     A száj és orr eltakarása, tehát a maszkviselés továbbra is kötelező tömegközlekedési eszközökön és üzlethelyiségekben, nem kötelező azonban a vendégeknek a vendéglátó területén.

4.     Az akár kültéri, akár beltéri zenés táncos rendezvények 500 résztvevő alatt tarthatók meg. Ez azt jelenti, hogy újra kinyithatnak a mozik és a színházak.

A nyitás pontos idejéről az üzemeltek jogosultak dönteni, színházak esetében pedig a szükséges előkészületek miatt várhatóan tovább tarthat az újra nyitás mint mozik esetében.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésének szabályait és a bevezethető további korlátozásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

Kihirdetése:

·        az országos tiszti főorvos javaslatára kormányrendelettel rendeli el a kormány

·        indokolt:

o   járványügyi szükséghelyzet, vagy

o   polgárok életét, testi épségét, egészségét, vagy egészségügyi szolgáltatók működését súlyos mértékben veszélyeztető vagy károsító bármely esemény

o   a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó a lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozó körülmény

·        legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja

·        az országos tiszti főorvos feltételeinek fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak az elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére

·        Magyarország egész, vagy meghatározott területeire rendelhető el

·        Kormány indokolt esetben rendeleti úton Operatív Törzset hozhat létre, amely ügyeleti központot és akciócsoportokat hozhat létre

Bevezethető korlátozások:

·        elrendelés esetén a Kormány rendeleti úton

–          korlátozhatja vagy megtilthatja többek között

o   intézmények és létesítmények működését, rendezvények látogatását és szervezését, tevékenységek végzését

o   az üzletek működését, nyitvatartását,

    • az ország egyes területei illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást
    • az emberek személyes érintkezését

o   egyes termékek árusítása, fogyasztása

    • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
    • ivóvíz fogyasztását
    • meghatározott állatok tartását
    • közlekedést.

–        intézkedés hozható az alábbi körben:

o   gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

o   egészégügyi készlet állagának megóvása

o   szociális távolságtartás szabályai, védőeszköz viselése, vásárlási idősávok meghatározása

o   köznevelés, felsőoktatás

o   járványügyi elkülönítés

o   küldemények kézbesítése.

A fentiekkel egyidejűleg az Eütv. kiegészült a „Hatósági házi karantén” (67/A. §), a „Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében” (70/B. §) illetve „Egyéb járványügyi intézkedések (74/B. §) szabályaival.

Hatalmas adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH

Adatvédelem, Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , , ,

100 000 000 forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH” vagy „Hatóság”) 2020 május 18-án a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal („Digi” vagy „Társaság”) szemben.
A határozatot a hatóság a mai napon hozta nyilvánosságra, amely a GDPR hatálybalépése és a Hatóság fennállása óta messze a legmagasabb kiszabott összeg. A bírsághoz vezető tényállást, illetve azt követően a Hatóság döntését az alábbiak szerint foglaltuk össze:

Előzmény

1. A Digi egy korábbi adatvesztés miatt hibaelhárítási célra hozott létre egy tesztadatbázist, amelyet azonban valós személyes adatokkal töltött meg a Társaság. A tesztadatbázis eredetileg megfelelő hozzáférési jogosultsággal volt megtekinthető a Társaság weboldalán.

2. A Társaság által használt tartalomkezelő rendszerben (content management system, ’CMS’) több mint 9 éve észlelték a megfelelő eszközökkel, applikációkkal automatikusan is detektálható, illetve javítható sérülékenységet, amely révén hozzáférési jogosultság nélkül is bárki megtekinthette a tesztadatbázist.

3. Ezt a sérülékenységet kihasználva egy etikus hacker betekintést nyert a tesztadatbázisba, ahol bármiféle titkosítás nélkül, szabadon olvasható módon (’plain text’) tárolták az előfizetők jelentős részének személyes adatait, ez alatt értve az összes személyazonosító adatot, személyi igazolvány számot, esetenként személyi szám, e-mail cím, telefonszám és bankszámlaszám is szerepelt az előfizetőknél.

4. A fentieken túlmenően a hírlevélre feliratkozók és a teljes jogú rendszergazdák adataihoz is hozzá lehetett férni a sérülékenység révén, ezzel akár azt is lehetővé téve, hogy egy támadó a weboldal feletti teljes irányítást átvegye és az azon keresztül elérhető bármilyen személyes adathoz vagy üzleti titokhoz hozzáférjen.

A NAIH megállapításai

· Az érintett személyes adatok kategóriái alkalmasak arra, hogy azokkal egy támadó visszaéljen, az érintettek személyazonosságát ellopja.

· Súlyosító körülmény továbbá, hogy az adatvédelmi incidens érintetteinek száma Magyarország teljes lakosságára vetítve is számottevő, a Társaság piaci pozíciója önmagában indokolta volna komolyabb adatbiztonsági intézkedések alkalmazását.

· A nyílt forráskódú tartalomkezelő hibája régóta ismert, a sérülékenység kiküszöbölésére ingyenesen is elérhető javítás.

· A titkosítás mellőzése növelte az incidens kockázatát, pedig a titkosításra szintén csekély ráfordítás mellett lehetősége lett volna a Társaságnak.

· A teljes jogú rendszergazda felhasználók belépési adatainak kiszivárgása súlyosan növeli a biztonsági kockázatot.

· A tesztadatbázis fenntartása sértette a GDPR alapelveit, ugyanis a tesztadatbázist a cél teljesülését követően véglegesen törölni kellett volna.

· A Társaság a saját belső szabályzatának rendelkezéseit is megsértette.

Mindezek alapján a Hatóság mérlegelése szerint a figyelmeztetésnek nem lett volna kellő visszatartó ereje, ezért a bírság kiszabása volt indokolt, amelynek kiugróan magas összegét a számos súlyosító körülmény magyarázza.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners ügyvédei keressen minket bátran.

A társasági adóalap csökkentésének lehetősége a veszélyhelyzet alatt

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , , , ,

2020. április 30-án újabb adókönnyítés került kihirdetésre a veszélyhelyzetre való tekintettel.

Ezúttal a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao. tv.”) szerinti adóalap csökkentő tételei szélesednek a veszélyhelyzet időtartama alatti adóévekben, illetve az adózó választása szerint a 2019-es adóévben is az alábbiak szerint:

1. Az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint („fejlesztési tartalék”). Az adókönnyítés előtt a fejlesztési tartalék nem haladhatta meg az adózó adott adóévi adózás előtti nyereségének 50%-át, ez a korlátozás nem alkalmazandó az új szabályok szerint.

2. Ha az adózó a 2019-es adóévre is az új szabály alkalmazását választja, de a 2019-es adóbevallását már benyújtotta 2020. május 1-ig, akkor a 2019-es adóévre önellenőrzési eljárás keretében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint képezhet lekötött tartalékot 2020. szeptember 30-ig.

3. Ha az adóbevallás még nem került benyújtásra, de az adózó már rendelkezik elfogadott számviteli beszámolóval, akkor az elfogadott beszámoló tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners ügyvédei keressen minket bátran.

 

Egyes Adójogi és Társasági Jogi Határidőkről és Eljárásokról

Cégcsoportok, Hírek, Kereskedelmi jogi tanácsadás, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Társasági jog és M&A / / , , , , , ,

A veszélyhelyzet és az elrendelt kijárási korlátozás ideje alatt a társaságok döntéshozatala és folyamatos működése könnyedén ellehetetlenülhetne, ennek elkerülése érdekében az akadályozott társaságok határozathozatali eljárására 2020. április 11-étől kezdődően eltérő szabályokat lehet alkalmazni, illetve egyes tisztségviselők megbízatása sem jár le ezen idő alatt.

Értelemszerűen a döntéshozatali szabályokat nem alkalmazandóak, ha a társaság a rendkívüli körülmények között sem akadályozott, mint például egy taggal rendelkező társaságok esetén.

A veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő 90. napig a vezető tisztségviselő, a testületi tag (felügyelőbizottsági tag) és az állandó könyvvizsgáló megbízatása nem szűnhet meg az idő múlásának vagy az érintett lemondásának következményeként, ezen időpontig kötelesek feladatukat ellátni. Ez a rendelkezés vonatkozik a nem akadályozott társaságokra is, természetesen azonban lehetőség van a veszélyhelyzet ideje alatt is új tisztségviselők választására.

Valamennyi adózó esetén érvényesülő új szabály, hogy a számviteli törvény szerinti, 2020. április 22. napját követően esedékessé váló beszámolók elkészítésének, nyilvánosságra hozatalának, letétbehelyezésének, közzétételének, illetve benyújtásának határideje 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodik. A főbb adónemek (társasági adó, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó, stb.) esetén pedig az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségek, illetve az éves adóbevallással együttesen teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek is szintén ezen meghosszabbított határidőig lehet eleget tenni.

Az Európai Adatvédelmi Testület tájékoztatója a koronavírus járvány alatti adatkezelésről

Adatvédelem, Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , , , , , ,

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, „EDPB”) tájékoztatót tett közzé honlapján a koronavírus járvány alatti adatkezelésről. A tájékoztató részleteit az alábbiakban foglaltuk össze:
1. Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok, munkáltató általi kezelésének feltételeit a nemzeti jognak kell meghatároznia a GDPR szerint. Ebben a körben a GDPR megköveteli, hogy a jogalkotó meghatározza a konkrét intézkedéseket és az érintettek jogait védő megfelelő garanciákat.

2. Ahogy a NAIH álláspontja is hangsúlyozta, az egészségügyi vizsgálatoknál, mint amilyen a lázmérés is, ez a garancia az egészségügyi szakember jelenléte, ezért továbbra sincs lehetőség szakember jelenléte nélkül lázmérés bevezetésére a munkahelyen.

3. Az EDPB álláspontja szerint a munkáltatónak közölnie kell a munkavállalókkal, ha a munkahelyen koronavírus fertőzött személyt azonosítottak (hogy megtegyék a szükséges védelmi intézkedéseket), anélkül, hogy felfednék ezen személy kilétét. Az érintett munkavállalókat előzetesen kell értesíteni, a méltóságuk megóvása mellett. A fertőzésről való információkat elsősorban az ilyen adatok kezelésére jogosult hatóságoknak, illetve kezelő orvosoknak kell az ő kérésükre átadni.

Mivel a GDPR széles körben enged eltérést a nemzeti jognak, a járvánnyal kapcsolatos adatkezelésről részletesebb magyar szabályozásra számíthatunk a közeljövőben.

A jelen cikk tartalma nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben cikkeinkkel kapcsolatban konkrét jogi kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk kérdéseivel, észrevételeivel, és készséggel állunk rendelkezésére.

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.