CLVPartners

irányelv

Merre tovább, bértranszparencia? dr. Papp Anna Katalin írása

Olvasási idő: 8 perc

Ha megnyitunk bármilyen HR-portált, szinte minden nyitóoldalon találunk egy bértranszparenciával kapcsolatos hírt, ami nem is csoda. Véleményem szerint az 2023-as irányelv olyan átláthatóságot követel meg a vállalatoktól, amire még nem volt példa a munkajogban és alapvetően formálja át a cégek és munkavállalóik egymással való kommunikációját – meggyőződésem szerint pozitív irányba.

A téma nem újkeletű, tulajdonképpen már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződés is előírta annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő díjazást kapjanak. Magyarországon a Munka Törvénykönyve is számos rendelkezést tartalmaz, amelynek célja, hogy ne lehessen a nemek között különbséget tenni.

Az igazi változást az jelenti az elmúlt időszakban, hogy a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 IRÁNYELV („EUPTD”), felismerve, hogy a bérezési rendszerek nem átláthatóak és emiatt a munkavállalói igényérvényesítés nem lehetséges, konkrét nyilvánosságra-hozatali, tájékoztatási és riportolási kötelezettségeket telepít a foglalkoztatókra.

Az EUPTD tehát egyfajta végrehajtási irányelv és tudomásunk szerint a már előkészített minisztériumi tervezet sem sok többlettartalommal, szigorítással egészíti ki a szabályokat – hiszen azok már önmagukban is elég részletesnek mutatkoznak.

Tudjuk, hogy ügyfeleink egy része már jóideje foglalkozik a témával cégcsoport szinten, többen viszont a háttértámogatás hiányában vagy a magyar jogszabályi előírásokra várva önmaguk kezdték el feldolgozni a témakört. E körben sok esetben támogatást nyújtunk, de fontosnak tartjuk hírlevél formájában is tömören összefoglalni, hogy hogyan érdemes nekiállni a projektnek.

Természetesen számos szolgáltató megközelítését, végrehajtási modelljét megvizsgáltuk, amelyek működőképesek lehetnek, de mi álláspontunkat legfőképpen az EUPTD konkrét előírásaira, az uniós szakmai háttérintézmények iránymutatására és munkaanyagaira, továbbá az Európai Unió Bíróságának kapcsolódó, a tagállamokra is kötelező gyakorlatára alapozzuk. Tesszük ezt azért, mert véleményünk szerint ez a megközelítés adja a megfelelőségre törekvő vállalatok számára a legnagyobb biztonságot a folyamatban.

Az EUPTD megfelelési folyamat legfőbb teendői valamennyi vállalat részére 2026. június 7-től:

A munkavállalónak minősülő személyek és a bérelemek feltérképezése

Bár elsőre egyértelműnek tűnhet a munkavállaló fogalma, a magyar jogszabályi fogalomrendszernél az uniós definíció sokkal tágabb. Így valamennyi jogviszony munkajogi megítélés alá esik, amelyben a munkavállaló (i) meghatározott ideig; (ii) más irányítása alatt; (iii) munkát végez / szolgáltatást nyújt és (iv) ezért díjazásban (munkabérben) részesül.

Ennek megfelelőn körültekintően kell eljárni a munkáltatóknak, mert a beszállítói szerződéseik közül akár a freelancer, a gyakornok, a szövetkezeti vagy kölcsönzötti állomány is az EUPTD projekt alá tartozik ugyanúgy, akár a board tagok.

Szintén kiemelt jelentőségű, hogy a cég mely díjazási elemekre terjeszti ki a vizsgálatot. Az uniós fogalomhasználat és bírói gyakorlat alapján ugyanis nem csak az alapbér és a bónuszok, hanem akár a természetben kapott juttatások (céges pótszabadságok, bérletek, céges eszközök magánhasználata, internal mobility lehetőségek) és a cégcsoport szinten nyújtott juttatások (ESOP, MRP, VSOP rendszerek) is az EUPTD hatálya alá tartoznak. A díjazási elemek meghatározása versenyelőnyt jelenthet – pl. az álláshirdetésre jelentkezők esetében -, ugyanakkor muszáj lesz ennél holisztikusabban is megközelíteni a kérdést, mert historikusan nagy eltérések tapasztalhatóak egyes munkavállalók között és az üzleti titok, valamint személyhez fűződő jogok is sérülhetnek a folyamatban.

Munkakör, bérstruktúra kialakítása vagy felülvizsgálata

Bár a munkakör-struktúra megléte nem nevesített kötelezettség, álláspontom szerint enélkül nem vihető végig a megfelelési folyamat. Valamennyi tájékoztatási és riportolási kötelezettség ugyanis arra épül, hogy a foglalkoztató elszámoltatható legyen a tekintetben, melyik munkavállalója milyen munkát végez (munkaköri leírás feladatmeghatározási része). Ugyanakkor az is elvárás, hogy a cég felmérje, az adott munkakör betöltéséhez milyen készség, erőfeszítés, felelősség és munkafeltétel tartozik.

Ha megvan a bázisadat (munkavállalók, díjazás és munkakör), akkor állapítható meg, hogy mennyire objektív szempontok szerint történik a bérstruktúra kialakítása. Ehhez tehát az adott munkakörhöz társított díjazást kell minősíteni: mennyire objektív szempontok szerint került meghatározásra, ha eltérés van ugyanazon munkakörök tekintetében, az igazolható-e. Szintén ez a bázisinformáció fogja adni a bérnövekedési stratégia alapját, a jövőben ugyanis az előmeneteli lehetőségekről is tájékoztatni kell a kollégákat.

A fenti feladat elvégzése sok cég számára azért is kihívás, mert ilyenkor szembesül a középvezetői réteg azzal, hogy bizonyos beosztottak díjazása nem indokolható racionálisan, míg más, hosszabb távon kiszámíthatóan dolgozó munkavállalók bérezése nem került megfelelő mértékben növelésre vagy kiigazításra. A jövőre nézve egy fokkal könnyebb lesz kiépíteni a rendszert, a már kialakult eltéréseket kiigazítani vagy az indokokat feltárni ugyanakkor hosszabb idő és jelentős HR-időráfordítást igénylő folyamat. A jó hír, hogy a feladat elvégzése projektjelleggel kezelhető és az uniós szakmai anyagok is segítik a vállalatokat a gyorsabb eljárásban.

Azoknak a vállalatoknak, akik már rendelkeznek bértstruktúrával, érdemes az EUPTD fogalomrendszere alapján felülvizsgálni a munkaköröket és az irányelvben használt munkavállalói kategóriákat a riportra való felkészüléshez.

Adminisztráció, adminisztráció, adminisztráció

Az EUPTD nem titkolt célja, hogy a munkáltatóknak elszámoltathatónak kell lenni. Ezért a cégeknek négy irányban kell felépíteniük tájékoztatási eljárásrendjüket:

állásra pályázók felé

munkavállalók irányában

munkavállalói képviselőkkel folytatott egyeztetésekben

felügyeleti és ellenőrző szerv felé

A legtöbb magyar részletszabály e tekintetben várható: konkrét határidők, felelős hatóság kijelölése, valamint a mulasztás esetére irányadó szankciók nevesítése ugyanis tipikusan a tagállami jogalkotó hatásköre.

A munkáltatók igen széles körben kötelesek bemutatni a fent említett struktúrából kinyerhető béradatokat, minden esetben a nemek közötti bérkülönbség százalékos mértékű összehasonlításával együtt.

Mivel ezzel kapcsolatban számos félreértés merül fel, és gyakran jelennek meg félinformációk, fontos hangsúlyozni, hogy a fenti feladatok túlnyomó része csak meghatározott méretű vállalatok számára kötelező idén júniustól. A KKV-szektor annyiban kap könnyítést, hogy a hatóságok és munkavállalói képviselők felé történő jelentéstétel sávosan kerül bevezetésre, az alábbiak szerint:

250 vagy annál több munkavállaló 2027. június 7. és azt követően évente
150-249 munkavállaló 2027. június 7. és azt követően háromévente
100-149 munkavállaló 2031. június 7. és azt követően háromévente
1-99 munkavállaló önkéntesen

EUPTD általános megközelítése

Az eddigi tapasztalatunk alapján ugyanilyen fontos, hogy – a teljesség igénye nélkül – az alábbi szempontok is kitárgyalásra és megfontolásra kerüljenek még a megvalósítás előtt és ne egy önmagában álló, elkülöníthető projektként tekintsük az EUPTD implementációjára:

munkavállalói kíváncsiság

új piaci szereplők és szolgáltatások (új benchmark-lehetőségek, kompetenciatérkép kialakítása, folyamatmenedzsment

nyilvánosság szerepe

piaci versenyre gyakorolt hatás

eljárásrendek átalakulása

AI adta lehetőségek

menedzsment tagok juttatási rendszerének specialitása

Azt gondolom, hogy ha belső HR vagy jogi osztály munkatársaként vesznek részt a feladatban, hihetetlenül izgalmas és szakmailag is sok kihívást rejtő időszak elé néznek partnereink. Bár az EUPTD bevezetése egy magyar szervezetbe biztosan sok időráfordítást igényel, hosszú távú hatásai (pl. toborzás hatékonyabbá tétele, kiválasztási és értékelési szempontok standardizálása – és annak számonkérhetősége, transzparens vállalati HR kultúra) végső soron pozitívak és a mindennapi együttműködést segítőek lesznek. Természetesen ebben mindvégig támogatjuk ügyfeleinket, mert a részletszabályok együttes értelmezése és egyéb munkajogi (és szélesebb körű jogi) megítélése a gyakorlatban sok kérdést vet fel, amire érdemes már előre felállítani a helyes válaszokat.

Kép forrása: pixabay, pexels.com

Merre tovább, bértranszparencia? dr. Papp Anna Katalin írása Read More »

Változnak a termékfelelősségi szabályok

Olvasási idő: 4 perc

A modern technológiai fejlődés tükrében szükségessé vált a termékfelelősségi szabályozás újragondolása, amely eredményeként az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a 2024/2853 számú irányelvet („Irányelv”) a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. Az Irányelv célja, hogy elősegítse a gazdasági szereplők felelősségvállalása és a fogyasztók magas szintű védelme közötti kiegyensúlyozott viszony megteremtését. Az Irányelvnek – amelynek rendelkezéseit a tagállamoknak legkésőbb 2026. december 9-ig kell beépíteniük saját jogrendszerükbe – való megfelelés érdekében az Igazságügyi Minisztérium megalkotta a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezetet, amely többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény („Ptk.”) termékfelelősségi szabályainak átfogó felülvizsgálatát is tartalmazza. Jelen cikkünkben a termékfelelősség új szabályait mutatjuk be.

Mi számít terméknek?

Az uniós szabályozás átfogó reformját a technológiai fejlődés indokolta: a digitális és intelligens eszközök terjedése új kockázatokat hozott, ezekre ad választ az Irányelv, valamint ennek átültetésével a magyar szabályozás.

Az egyik legjelentősebb újítás, hogy az Irányelv alapján a Ptk. a termék fogalmát kiterjeszti. Az új rendelkezések értelmében terméknek minősül minden ingó dolog – akkor is, ha azt másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ahhoz kapcsolódik –, beleértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlokat, a nyersanyagokat és a szoftvereket is. Ez azt jelenti, hogy új felelősségi szabályok kell alkalmazni a 2026. december 9. napját követően forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre, így a digitális gyártási fájlokra, szoftverekre is – akár önálló termékként értékesítik őket, akár más eszközökbe integrálva kerülnek forgalomba.

Kivételt képeznek ugyanakkor a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverek, melyekre a szabályozás nem vonatkozik.

Kiket terhel a felelősség?

A termékfelelősség alapelve, hogy a fogyasztók védelme érdekében a hibás termék által okozott károkért felelős gazdasági szereplők részére kötelezettséget ír elő. Az új szabályok értelmében kibővül a felelősségre vonható személyek köre, így az alábbi gazdasági szereplőket terhelheti a termékfelelősség:

A termék hibájáért elsődlegesen a termék gyártója felelős, azaz aki a terméket fejleszti, gyártja, előállítja, nevét gyártóként feltünteti, vagy saját használatra fejleszt, gyárt vagy állít elő terméket.

Ha a hibát egy beépített alkotóelem okozza, akkor annak gyártója is felelőssé válik, ha az alkotóelem a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe került be.

Amennyiben a termék vagy annak alkatrésze olyan gyártótól származik, aki az Európai Unión kívül működik, akkor az EU-ba importáló vállalkozást, vagyis aki a terméket az uniós piacon forgalomba hozza, valamint a gyártó meghatalmazott képviselőjét terheli a felelősség.

Ha az importáló vagy a gyártó meghatalmazott képviselője szintén nem EU-s székhelyű, akkor pedig a logisztikai szolgáltató felelős, azaz aki kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál a következők közül: valamely termék raktározása, csomagolása, címzése és feladása, az érintett termék tulajdonlása nélkül.

A forgalmazó tartozik felelősséggel akkor is, ha a felelős személye nem állapítható meg és a károsult kérelmére nem azonosítja az előzőekben felsorolt gazdasági szereplőt vagy forgalmazóját.

Ezeken kívül, ha egy természetes vagy jogi személy lényegesen módosít egy terméket a gyártó tudta vagy irányítása nélkül, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi, a jog szerint ő maga is gyártónak minősül, és felelőssé válhat a termékkárokért.

Újdonság, hogy a hibás termék gyártója a vele együttműködő egyéb gazdasági szereplőkkel – például az alkatrészgyártóval vagy importőrrel – egyetemlegesen felelős a termékkárokért, így a fogyasztó bármelyiküktől követelheti a teljes kártérítést. A károsult személynek kártérítést nyújtó gazdasági szereplő pedig visszkeresettel élhet a többi felelős gazdasági szereplővel szemben.

Mikor minősül egy termék hibásnak?

A termék akkor tekinthető hibásnak, ha nem biztosítja azt a szintű biztonságot, amely az adott terméktípustól általánosan elvárható, vagy amelyet az uniós jogszabályok, illetve a vonatkozó hazai rendelkezések előírnak. A biztonság szintjének megítélésekor figyelembe kell venni többek között a termék ésszerűen előrelátható használatát, a forgalomba hozatal időpontját, valamint a fogyasztók ésszerű elvárásait. Ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy a termék megjelenése után fejlettebb vagy korszerűbb változat válik elérhetővé – akár frissítés, akár teljesen új termék formájában – még nem teszi hibássá a korábbi modellt. A hibás termék megítélésének alapját tehát nem az újabb technológiai szinthez való viszonyítás, hanem a termék saját korában elvárható biztonsági szint nyújtása adja.

Mikor mentesülhet a felelősség alól a gyártó, az importőr vagy más gazdasági szereplő?

A termékfelelősség alól bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek a gazdasági szereplők, amennyiben képesek bizonyítani, hogy a kárt okozó hiba nem az ő felelősségi körükben keletkezett, vagy az nem volt előre látható.

A gyártó vagy importőr mentesül a felelősség alól, ha igazolni tudja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, illetve nem ő vette használatba. Forgalmazó mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kérdéses terméket nem ő forgalmazta.

Bármely gazdasági szereplő mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a termék hibája valószínűsíthetően nem állt fenn a forgalomba hozatal, használatbavétel vagy forgalmazás időpontjában, illetve csak ezek után keletkezett. Ez az eset azonban nem alkalmazható, ha a termék hibája a gyártó ellenőrzése alatt álló termékhez kapcsolódó szolgáltatással, a termékhez tartozó szoftverrel (ideértve a szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket is), a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával, vagy a termék lényeges módosításával összefüggésben keletkezett.

Szintén a felelősség alóli mentesülést eredményezi, ha a termék hibája jogi előírásoknak való megfelelésből ered (pl. egy kötelező műszaki szabványnak való megfelelés okozta a hibát), vagy a hiba a forgalomba hozatal vagy használatbavétel időpontjában, vagy amikor a termék még a gyártó ellenőrzése alatt állt, a tudományos és műszaki ismeretek aktuális állása szerint nem volt felismerhető.

Változatlan szabályok

A gyártót, valamint egyéb felelősség alá vonható szereplőt 10 évig terheli a termékfelelősség. A termék hibáját, az elszenvedett kárt, valamint a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggést továbbra is a károsultnak kell bizonyítania. Az igényérvényesítésre hároméves jogvesztő határidő áll rendelkezésre, amely attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett, vagy az adott körülmények között ésszerűen tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról, valamint a felelős gazdasági szereplő személyéről.

Összegzés

Az Irányelv és annak hazai átültetése jelentős változásokat hoz a termékfelelősségi szabályozásban. A módosításokkal kibővül mind a termék fogalma, mind pedig azok köre, akik a hibás termékek által okozott károkért felelőssé tehetők. A termék fogalma immár kiterjed a szoftverekre, digitális gyártási fájlokra, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra is, így a felelősségi rendszer alkalmazandóvá válik a modern, digitális és összetett technológiákra is. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőknek a jövőben nagyobb körültekintéssel és tudatossággal kell eljárniuk a termékek tervezése, gyártása, forgalmazása, illetve módosítása során.

Az új szabályozás célja, hogy megerősítse a fogyasztók védelmét a modern termékkockázatokkal szemben, ugyanakkor a gazdasági szereplők számára komolyabb felelősségviselést ír elő. A változások tükrében elengedhetetlen, hogy az érintett vállalkozások felülvizsgálják működésüket, belső folyamataikat, szerződéseiket és felelősségbiztosítási gyakorlataikat.

Fotó forrása: pexels.com, Lukas

Változnak a termékfelelősségi szabályok Read More »

Kihirdetésre került a Whistleblowing irányelvet átültető jogszabály

A Magyar Közlönyben 2023. május 25. napján kihirdetésre került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztv.” vagy „Törvény”), amellyel a magyar jogba átültetésre került az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv („Irányelv”). Szabályozásra került a belső visszaélés-bejelentő rendszer, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak (ideértve a jövőbeli és volt alkalmazottakat is), szerződéses partnereinek, tulajdonosainak, hogy a cégnél működő rendszerben visszaélésre vonatkozó információt jelentsenek be.

Kiknek és mikortól kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?

A Panasztv. két lépésben kerül bevezetésre.

  1. július 24. napjától az alábbi cégeknek kell megfelelni a szabályoknak:
  • legalább 250 személyt foglalkoztató cégek;
  • a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, így például az ingatlanközvetítők, könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ügyvédek, székhelyszolgáltatók

A legalább 50, de nem több, mint 249 főt alkalmazó vállalatok pedig 2023. december 17-től kötelesek követni a Törvény rendelkezéseit. A középvállalkozások számára további könnyítés, hogy közös belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, csökkentve ezzel az adminisztrációs terhet.

Milyen alapvető kötelezettségei vannak a foglalkoztatóknak a belső bejelentési csatornák létrehozásakor?

  • Felelős kijelölése: Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek belső visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre, ki kell jelölniük egy pártatlan személyt vagy szervezeti egységet, vagy erre vonatkozó szerződés keretében külső szervezetet, bejelentővédelmi ügyvédet a rendszer működtetésére.
  • Szabályzat alkotása: A Törvényre tekintettel elengedhetetlen lehet a meglévő szabályzatok felülvizsgálata és a kapcsolódó belső eljárásrendek (például az adatvédelmi szabályzat) esetleges módosítása.
  • Tájékoztatás: Annak érdekében, hogy a bejelentésre jogosultak tudomást szerezzenek a belső visszaélés-bejelentési rendszerről, a cégeknek megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelzőrendszer eljárásrendjéről.
  • Nyilvántartás: Azért, hogy a társaság el tudja dönteni, mellőzhet-e egy bejelentést arra hivatkozással, hogy azt már korábban vizsgálta, vagy a Törvényben megjelölt határidőt követően érkezett, pontos nyilvántartást szükséges vezetni minden beérkezett jelzésről.

Milyen következményekkel jár, ha nincs bejelentési rendszer?

A jelzőrendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fogja ellenőrzi. A hatóság az alábbi döntéseket hozhatja:

  • figyelmeztetést ad ki,
  • kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére,
  • a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását, ha az a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése során minden vállalkozásnak kiemelt figyelemmel kell lenni a szigorú adatvédelmi szabályokra. Az adatvédelmi előírások elmulasztása már pénzben kifejezhető hátrányokkal járhat az adatvédelmi hatóság eljárása esetén.

Milyen lehetséges kihívások merülhetnek fel a belső jelzőrendszer alkalmazása során?

A Törvényt tanulmányozva számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekre azonban álláspontunk szerint kidolgozható megoldás. Az alábbiakban pár témát mutatunk be, amelyet minden cégnek érdemes átgondolnia.

Nem minden bejelentést köteles ellenőrizni a foglalkoztató, több olyan eset is felmerülhet, amikor a kivizsgálás mellőzhető, így például:

  • a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  • a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
  • a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú, illetve
  • a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ugyancsak kérdésként merülhet fel a munkáltatóban, hogy szükséges-e más hatóságot értesíteni vagy további eljárást indítani, akár egy bűncselekmény gyanújának felmerülésekor, vagy olyan kevésbé nyilvánvaló esetben, amely során a versenyhatóság megkeresése indokolt.

A bejelentők és a bejelentések nyilvántartása és jegyzőkönyvezése során az üzleti titok védelme és az adatvédelem okozta kihívásokra kell felkészülnie a társaságoknak. A túl kevés bekért információ a bejelentés vizsgálatának sikerességére lehet hatással, míg a túl sok információ adatvédelmi problémákat vethet fel. Meg kell tehát találni azt a középutat, amelyben elegendő, de nem túl sok információ áll a foglalkoztatók rendelkezésére az incidensek vizsgálata során. Az információáramlás minőségére a bejelentővel és a bejelentéssel érintettekkel folytatott kommunikáció során is figyelemmel kell lenni, hiszen a Törvény számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalatok számára, azonban nem mindegy, hogy a kiadott értesítés milyen részletezettségű.

A Panasztv. alapján a cégek kötelesek tartózkodni minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedéstől, ha az összefüggésben áll a bejelentő által megtett bejelentéssel. Ilyen hátrányos intézkedés lehet többek között:

  • a felmondás;
  • a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása;
  • a munkaköri feladatok átruházása;
  • a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
  • egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése.

Ha egy cég az intézkedések közül bármelyiket alkalmazza a munkavállalóval szemben és a foglalkoztatott azt bíróság előtt megtámadja, akkor a vállalkozásnak kell tudni bizonyítania, hogy a meghozott döntésének egyéb jogszerű indoka volt.

Számos, főleg nemzetközi hátterű cégcsoport már létrehozta a belső visszaélés-bejelentő rendszerét az Irányelv hatálybalépését követően. Mivel a Törvény kihirdetett szövege számos ponton szigorúbb követelményeket fogalmaz meg az Irányelvnél, a már bejelentési szabályzattal rendelkező magyarországi leányvállalatoknak felül kell vizsgálni az eljárásrendjüket.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük adódik, keressenek minket bizalommal.

Kihirdetésre került a Whistleblowing irányelvet átültető jogszabály Read More »

Megszületett a Whistleblowing irányelvet átültető hazai jogszabálytervezet

A kormány február utolsó napján benyújtotta az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv („Irányelv”) hazai jogba való átültetését szolgáló új törvényjavaslatot. A szabályozás célja, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknál a munkavállalók és szerződéses partnerek megtorlástól való félelem nélkül bejelenthessék a cégnél tapasztalt visszaéléseket, jogszabálysértéseket és ezen bejelentéseket a társaságok előre kidolgozott eljárásrend szerint vizsgálják ki. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az a kihirdetésétől számított 60. napon lép majd hatályba, így várhatóan szűk idő áll majd rendelkezésre a megfelelés kidolgozására.

Megszületett a Whistleblowing irányelvet átültető hazai jogszabálytervezet Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.