2017. január 1-től módosul a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény.
A Magyar Közlöny 2016. december 15-ei, 203. számában kihirdetésre került a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény.
A törvénymódosítások rendelkezései főszabályként – egyes kivételekkel – 2017. január 1-én lépnek hatályba, melyek elsődleges célja a közpénzek felhasználásának szigorítása mind az ajánlattevői mind pedig az ajánlatkérői oldalon.
A jelen cikk célja – a teljesség igénye nélkül – ezen főbb változások bemutatása és azok gyakorlati alkalmazásának elősegítése.
1) Ajánlatkérőket érintő legfontosabb változás
A Kbt. módosítás- kiterjesztve a Kbt. hatókörét – az 1 millió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre is előírja legalább három ajánlat bekérését. Ez a szabály kizárja tehát a szerződések ún. „közvetlen odaítélésének” lehetőségét, másrészt a kisebb értékű beszerzések esetén is biztosítja a piac felmérés és a leggazdaságosabb szerződéskötés általános törvényi követelményét.
A kisebb értékű beszerzésekre vonatkozó szerződéskötés szabályait illetőleg az ide vonatkozó kivételes szabályokat (hiszen a gyakorlatban előfordulnak olyan esetek is ahol a három ajánlat követelménye nem ésszerű, vagy ahol a szolgáltatás egy meghatározott személyhez köthető csak) és alapvető követelményeit egy külön kormányrendelet szabályozza de ez nem jelenti azt, hogy ezen kis értékű beszerzésekre is a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást kellene majd alkalmazni, hiszen a közbeszerzési eljárási kötelezettség, illetőleg az ide vonatkozó többletkövetelmények alkalmazása a kisebb értékű beszerzések esetében a beszerzés nagyságrendjéhez képest aránytalan terhet jelentene.
2) Támogatások miatti ajánlatkérővé válás megváltozó szabályai
A támogatás fogalmának módosítása mellett, a törvénymódosítás kitér azokra a szabályokra is, amelyek alapján a támogatásban részesülő gazdasági szereplőket közbeszerzési kötelezettség terheli. Könnyítést jelent, hogy 25 millió forintról 40 millió forintra nő a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár, másrészt bővül a törvényi kivételek köre is, melyek keretében a jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy bizonyos esetben a Kormány egyedi határozatában felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentést azonban minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.
3) Közbeszerzési Adatbázisban történő bővülő közzétételi kötelezettség
A központi beszerző szervek számára 2017. február 1-től a törvény előírja az elektronikus közbeszerzési kötelezettséget, amely tulajdonképpen az elektronikus kommunikáció kötelező alkalmazását jelenti ez eljárásokban. Ez azonban – az uniós irányelveknek megfelelően – az egyes eljárási cselekmények, mint például az értékelés kötelező elektronizálására nem terjed ki. A nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása érdekében az ajánlatkérő köteles lesz a Közbeszerzési Adatbázisban, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a saját vagy a fenntartója honlapján nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, valamint a bontási jegyzőkönyvet is.
A fentiekkel összhangban a törvény 2017. december 31-től minden ajánlatkérő tekintetében előírja az elektronikus közbeszerzési kötelezettséget, amely egy erre célra kiépített egységes elektronikus közbeszerzési rendszer keretében lesz teljesíthető.
4) Alkalmassági követelmények általános szabályainak pontosításai
A törvénymódosítás a szerződések teljesítésének szakaszára vonatkozóan növelni kívánja a közbeszerzések átláthatóságát, ezáltal kötelezővé teszi az ajánlatkérők számára a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság igazolásához kapacitást nyújtó szervezetekre vonatkozó adatok közzétételét. A tervek szerint ezáltal átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik, hogy mely szervezetek milyen kapacitások nyújtását vállalják mely szerződésekhez, így a Közbeszerzési Hatóság a teljesítés során az alkalmasságot igazoló valódi szervezetek részvételét nagyobb hatékonysággal tudja ellenőrizni.
5) Az eljárást megindító felhívás tartalmi elemeinek változásai
A módosítás csökkenti az eljárást megindító felhívás kötelező adattartalmát, így például a kizáró okok és az alkalmassági követelmények igazolására vonatkozó dokumentumok mellőzhetőek a hirdetményből. Ezen információkat az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell részletesen megadni melyeknek az eljárást megindító felhívás megjelenésével rendelkezésre kell állnia.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt lehetővé teszi, a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát, mennyiségét minden egyes rész tekintetében meg kell határoznia.
Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő ennek figyelembevételével köteles az eljárást előkészíteni.
6) Kizáró okok változásai
Az új rendelkezések módosítják a kizáró okokat is, erősítve a gazdasági szereplők felelősségét az általuk vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítéséért.
Így az eljárásban 90 napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére Kbt-ben előírt rendelkezéseket és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.
7) Eredménytelenség kettőnél kevesebb ajánlat esetén
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha – az egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában – nem nyújtottak be legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában legalább két részvételi jelentkezést.
8) Műszaki-technikai sajátosság mentén indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás speciális megindítási módja
Jogszabályi előírás, hogy ha az ajánlatkérő műszaki –technikai sajátosságok miatt dönt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzé tenni. A piac szereplői a hirdetménnyel szemben akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy a verseny kizárására jogszerűtlenül került sor.
A transzparencia biztosítása érdekében az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésének napján köteles a Közbeszerzési Adatbázisban vagy a honlapján az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, valamint a bontási jegyzőkönyvet is közzétenni.
9) Az összefoglaló tájékoztatás kötelező tartalmi elemeinek változása
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek a nemzeti eljárásrendben összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárás keretében hogyan kell a gazdasági szereplőket ajánlattételre felhívnia. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő köteles az eljárás megindítását megelőzően megfelelően tájékozódni a felhívni kívánt gazdasági szereplőkről, szakmai megbízhatóságukról. Az eljárásban- ennek megfelelően nem is kötelező az alkalmassági feltétel előírása.
10) A “négy ajánlattevős” eljárás megszűnése
A módosítás jelentősen átalakítja a legkisebb értékű beszerzések szabályait is. A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás a közbeszerzési értékhatárok emelkedésével árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnik. Ezzel 18 millió forintról 15 millió forintra csökken az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni.
11) Építési beruházásokat érintő változások
A korábbi 100 millió forint helyett 300 millió forintra emelték azt az értékhatárt amely felett az ajánlatkérőnek a beszerzését meg kell hirdetnie.
Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályoknak megfelelően kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos.
Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja ezeket a szabályokat, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. A verseny kiterjesztése érdekében ugyanakkor az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték.
Az ajánlatkérőt a törvény kötelezné továbbá arra, hogy a felhívandó gazdasági szereplők személye rendszeresen változzon.
12) A kizárólag érték alapú (de minimis) szerződésmódosítás szabályainak változásai
A törvénymódosítás pontosítja a szerződésmódosítást kis mértékben, indokolás nélkül lehetővé tevő, ún. de minimis szerződésmódosítási szabályokat. Az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően rögzíti a javaslat, hogy a koncessziók esetében a szerződés értékének 10%-ig alkalmazható ez a jogalap.
A gyakorlat orientálása érdekében kifejezetten rögzítésre kerül, hogy ez a szerződésmódosítási jogalap nem alkalmazható akkor ha az ajánlatkérő olyan értékhatárt lép át a módosítással, amelynek elérésével a megelőző eljárást más szabályok szerint (pl. nagyobb nyilvánosságot biztosítva) kellett volna lefolytatnia. Amennyiben a szerződés módosítás ilyen értékhatárt lépne át, arra csak akkor kerülhet sor, ha valamely más jogalapon (pl. előre nem látható körülmény folytán) a módosítás indoka igazolható.
13) Emelkedő értékhatárok
A költségvetési törvény módosításával 2017. január 1-vel emelkednek a Kbt. szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárok – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – az alábbiak szerint:
a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 25,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.”
A közbeszerzési kötelezettség értékhatárának emelkedése jelentős egyszerűsítést jelent a legkisebb értékű beszerzések esetén. Ugyanis a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szigorú eljárási kötöttségek egy kis értékű beszerzés esetében aránytalan terhet jelentenek az ajánlatkérő szervezetek számára.
