jogszabály

Olvasási idő: 4 perc

Az Európai Unió 2024-ben elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét („MI Rendelet”), amely a világon elsőként hozott létre egy átfogó szabályozási keretet a mesterséges intelligencia területén. Az MI Rendelet rendelkezései fokozatosan válnak kötelezővé, egészen 2027. augusztus 2-ig. Az MI Rendelet bizonyos végrehajtási és felügyeleti feladatokat a tagállamok hatáskörébe utal, ennek nyomán 2025 őszén Magyarországon is kihirdetésre került a mesterséges intelligencia („MI”) alkalmazására vonatkozó hazai szabályozási keretrendszer.

Tekintettel arra, hogy az MI Rendeletet az idei év augusztusától szinte teljeskörűen alkalmazni kell, a felkészülés elősegítése érdekében a CLVPartners mesterséges intelligenciával foglalkozó hírlevél-sorozatot indít. A cikksorozat célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó jogi kérdéseket gyakorlatorientált, ugyanakkor közérthető módon mutassa be. A sorozat első részében a hatályos uniós és magyar szabályozási keretrendszer alapvető koncepcióját, valamint annak főbb célkitűzéseit ismertetjük.

MI Rendelet célja, szabályozásának koncepciója

Az MI a leggyorsabban fejlődő technológiai területek egyike, amelynek alkalmazása egyes előrejelzések szerint a gazdasági és társadalmi tevékenységek széles körében jelentős előnyökkel járhat. Az Európai Unió ugyanakkor felismerte, hogy a MI használata számos kockázatot is magában hordoz, így például a nem megfelelő módon történő használata veszélyeztetheti az uniós jog által védett alapvető jogokat és szabadságokat.

Az MI Rendelet célja, hogy az MI-rendszerek fejlesztése és alkalmazása felelősségteljes keretek között valósuljon meg. Fontos kiemelni, hogy az MI Rendelet nemcsak az Európai Unióban működő gyártókat, importőröket, forgalmazókat és szolgáltatókat érinti, hanem az EU-n kívüli vállalatokat is, ha azok termékei vagy szolgáltatásai elérhetők az uniós piacon, vagy hatással vannak uniós állampolgárokra. Ennek érdekében az MI Rendelet kötelezettségeket ír elő az MI-rendszerek fejlesztői és felhasználói számára, valamint egységes szabályozási rendszert hoz létre az uniós piacon való engedélyezésükre. Az MI Rendelet rögzíti, hogy szabályozási kerete az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítését, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia elterjedését szolgálja. Célja továbbá a megkülönböztetés és a torzítások kiküszöbölése, miközben biztosítja az uniós alapértékek és alapvető jogok érvényesülését, valamint hatékony védelmet nyújt az MI-rendszerekből eredő kockázatokkal szemben.

Az MI Rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amely szerint az MI-rendszereket négy kockázati kategóriába sorolja, és az egyes kategóriákhoz eltérő szabályokat és kötelezettségeket rendel. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő, úgynevezett tiltott MI-rendszerek – például a kognitív viselkedésmanipuláció vagy a munkahelyi érzelemfelismerés – alkalmazása az Európai Unióban már jelenleg is tilos. A nagy kockázatú MI-rendszerekre szigorú követelmények vonatkoznak, így különösen tesztelési, átláthatósági és emberi felügyeleti kötelezettségek, és csak ezek teljesítését követően hozhatók forgalomba. Ide tartoznak többek között az egészségügyi diagnosztikában, az önvezető járművekben vagy a biometrikus azonosításban alkalmazott rendszerek. A csekély kockázatú MI-rendszerek esetében – mint például a chatbotok – elsősorban átláthatósági kötelezettségek érvényesülnek, míg a minimális vagy kockázatmentes MI-rendszerekre az MI Rendelet nem állapít meg külön szabályokat.

Az MI Rendelet minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály, amelyet jogforrási jellegéből fakadóan nem lehet nemzeti jogba átültetni, és önálló kihirdetése sem szükséges. Ennek köszönhetően az MI Rendelet egységes jogi keretet teremt a mesterséges intelligencia szabályozására az Európai Unió egészében.

Magyar szabályozás

Az MI Rendelet az egységes uniós szabályozási keret megteremtésén túl több kötelezettséget is előír a tagállamok számára. Ennek megfelelően a tagállamok – így Magyarország is – megkezdték azon intézményi és jogi keretek kialakítását, amelyek az MI Rendelet rendelkezéseinek hatékony végrehajtását és felügyeletét hivatottak biztosítani.

Az MI Rendelet értelmében az egyes kockázati kategóriákba sorolt MI-rendszerekkel szemben előírt követelmények betartásának felügyelete a tagállamok hatáskörébe tartozó feladat lesz. Ennek értelmében a tagállamoknak kötelezettsége kijelölni egy piacfelügyeleti hatóságot és egy, a műszaki megfelelőség vizsgálatáért felelős bejelentő hatóságot. Továbbá minden tagállamnak létre kell hoznia szabályozói tesztkörnyezeteket a biztonságos és jogszerű MI fejlesztések támogatására.

E követelmények érvényesülésének biztosítása érdekében az Országgyűlés 2025 őszén elfogadta az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvényt („MI Törvény”), amely megteremti a hazai hatósági és intézményi struktúra alapjait. Az MI Törvény végrehajtására szolgál továbbá az októberben kihirdetett, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról szóló 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet („MI Korm. Rendelet”), amely részletes szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságok működésére vonatkozóan.

Az MI Törvény alapján a bejelentő hatósági feladatokat egyetlen szerv, az MI bejelentő hatóság látja el. E hatóság feladata azon megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, amelyek a nagy kockázatú MI-rendszerek műszaki megfelelőségét előzetesen vizsgálják és igazolják. Az MI Korm. Rendelet rendelkezései alapján e feladatkörben a Nemzeti Akkreditáló Hatóság jár el.

Az MI Törvény értelmében a piacfelügyeleti feladatokat szintén egyetlen hatóság látja el. A piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az MI-rendszerek jogszerű alkalmazásának vizsgálata a forgalomba hozatalt követően. A törvény emellett előírja az MI piacfelügyeleti hatóság számára egy MI-szabályozói tesztkörnyezet létrehozását és működtetését 2026 augusztusától, valamint azt is, hogy a hatóság kapcsolattartási pontként járjon el. Az MI Korm. Rendelet rendelkezései alapján e feladatok ellátásáért a nemzetgazdasági miniszter felel.

Az MI Törvény továbbá létrehozza a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely koordináló és tanácsadó testületként működik. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács feladata, hogy iránymutatások és állásfoglalások révén elősegítse az MI Rendelet hazai végrehajtását egységes értelmezését.

Összefoglalás

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az Európai Unió 2024-ben – a világon elsőként – olyan átfogó szabályozási keretrendszert fogadott el, amelynek elsődleges célja az emberközpontú, átlátható és megbízható mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdítása, az uniós alapértékek és alapvető jogok védelme, valamint az MI-rendszerekből fakadó kockázatok megfelelő kezelése. Az MI Rendelet kockázatalapú szabályozási koncepciót alkalmaz, amely az egyes MI-rendszerek kockázatához igazodva differenciált előírásokat határoz meg.

Az MI Rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, ugyanakkor a végrehajtási és felügyeleti feladatok ellátását nemzeti hatáskörbe utalja. Ennek eredményeként Magyarország 2025 őszén megalkotta az MI Rendelet hazai végrehajtását biztosító MI Törvényt és a kapcsolódó MI Korm. Rendeletet.

Fotó forrása: pexels.com, Dušan Cvetanović