CLVPartners

digitalizáció

Várható jogszabályok a horizonton

Olvasási idő: 4 perc

A Kormányzat benyújtotta az Országgyűlés részére a 2026. év végéig terjedő időszakra vonatkozó jogalkotási programját, amelyből már most körvonalazódni látszik, hogy mely szabályozási területeken várhatóak érdemi változások a közeljövőben.

A dokumentum összesen 83 javaslatot tartalmaz, amelyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Munkajogi tárgyú javaslatok

Bértranszparencia

A munkajog területén kiemelt jelentőséggel bír a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) („Bértranszparencia Irányelv”) hazai átültetését célozza. A tervezett szabályozás várhatóan jelentős új kötelezettségeket ró a munkáltatókra, különösen a bérezési rendszerek átláthatósága, a munkavállalók részére nyújtandó tájékoztatás, valamint a rendszeres adatszolgáltatás terén. A módosítások célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése és az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének hatékonyabb érvényesítése. A törvényjavaslat elfogadása várhatóan 2026 októberében történhet meg.

Platform-munkavégzés

Szintén uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja a platformalapú foglalkoztatás szabályozásának átültetése, amely a digitális platformokon keresztül végzett munka feltételeinek javítását és kiszámíthatóbbá tételét célozza. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló 2024/2831/EU irányelv („Platform-munka Irányelv”) átültetésére az uniós jogalkotó 2026. december 2. napját határozta meg mint végső határidő. Ezzel összhangban a magyar jogalkotási folyamat várhatóan korábban lezárul, mivel a vonatkozó nemzeti szabályozás elfogadása előreláthatólag 2026 októberére tehető.

Munkavédelem

A munkavédelem területén szintén számos változás körvonalazódik. Az új, a gépekről, valamint a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a 73/361/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete („Géprendelet”) végrehajtásához kapcsolódó módosítások elsősorban a gépekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmények korszerűsítését célozzák majd, különös tekintettel az új technológiák – így a mesterséges intelligencia – alkalmazására.

Társasági jogi tárgyú javaslatok

A társasági jogi szabályozás területén várható a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) módosítása. A tervezet többek között rövidebb határidőket vezetne be a cégadatok változásának bejelentésére és a cégbírósági eljárások lefolytatására, továbbá egyes uniós előírások alkalmazását a közkereseti és a betéti társaságokra is kiterjesztené. A javaslat emellett egyszerűsítené a határon átnyúló működéshez kapcsolódó adminisztrációt, például az Európai Unión belüli apostille-kötelezettség megszüntetésével és az uniós cégbizonyítvány bevezetésével.

Ezzel összefüggésben ugyanakkor várható egy olyan törvényjavaslat benyújtása is, amely a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény hatálybalépését halasztaná el. A halasztás indoka elsősorban az új szabályozás alkalmazásához szükséges informatikai rendszerek felkészítésének elhúzódása.

Kereskedelmi jogi tárgyú javaslat

A kereskedelmi jog területén a külföldi befektetések ellenőrzési rendszerének módosítása várható. A tervezett változások célja a befektetési környezet versenyképességének erősítése és a szabályozás befektetőbarátabbá tétele, különös tekintettel az energiaszektorra. Ennek keretében várhatóan megszűnik a naperőműveket üzemeltető, stratégiai jelentőségű társaságok tulajdonosi szerkezetét érintő tranzakciókra vonatkozó korlátozás is.

Digitális állammal kapcsolatos javaslat

A digitális állam fejlődésével összefüggésben várható a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény („Dáptv.”), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek felülvizsgálata és módosítása. A tervezett módosítások a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált pontosításokat és fejlesztéseket vezetnék be, különös tekintettel az elektronikus ügyintézés és az elektronikus közigazgatás működésére.

Igazságszolgáltatási tárgyú törvények felülvizsgálata

Végül több, az igazságszolgáltatási rendszer működését érintő jogszabály módosítása is várható, így különösen a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”), valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) tekintetében. A módosítások célja a meglévő szabályozási keretrendszerek felülvizsgálata alapján szükségessé vált korrekciók átvezetése.

Összegzés

Irodánk a fejleményeket és a benyújtott javaslatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, és indokolt esetben Ügyfeleink részére részletes tájékoztatást nyújt azok tartalmáról. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük merül fel, forduljanak hozzánk bizalommal.

Kép forrása: pexels.com, Efrem Efre

Várható jogszabályok a horizonton Read More »

Az AVDH teljes megszűnése és a cégek ezzel kapcsolatos teendői

Olvasási idő: 4 perc

Az elektronikus ügyintézés az elmúlt években jelentős változásokon esett át a Digitális Állampolgári Program (DÁP) bevezetésével. A korábban széles körben alkalmazott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) lehetősége lépcsőzetesen és mostanra teljesen kivezetésre került. Tekintettel arra, hogy ez jelentősen érinti a magánszemélyek és a cégek elektronikus ügyintézésének módját (pl.: ePapír ügyintézést, akár magánszemélyként, akár Cégkapun keresztül), az alábbiakban bemutatjuk a változások lényegét, az érintettek körét és gyakorlati teendőket.

Az AVDH-ról röviden

Az AVDH korábban egy ingyenes, minden ügyfélkapuval rendelkező felhasználó számára elérhető dokumentumhitelesítési megoldás volt. Széles körben alkalmazható, könnyen hozzáférhető és egyszerűen használható szolgáltatásként működött, továbbá cégszerű aláírásra is alkalmasnak minősült. Az AVDH-val hitelesített iratok teljes bizonyító erejű magánokiratnak számítottak, így sokféle eljárásban és ügyintézési folyamatban felhasználhatók voltak.

Az AVDH alkalmazásának általános lehetősége tavaly év végén megszűnt, így az már csak szűk körben, az ePapír szolgáltatásba integráltan volt alkalmazható. Ez azt jelentette tulajdonképpen, hogy a magánszemélyek és a cégek az állami szervekkel történő kommunikáció során, amikor ePapíron keresztül nyújtottak be iratokat (pl.: foglalkoztatási hivatal részére), akkor a beadványukat, azok mellékletét AVDH-val tudták hitelesíteni, így nem volt szükség elektronikus aláírás használatára.

Novemberi változások

2025. október 31-én az AVDH szolgáltatás teljeskörűen (azaz a hivatali eljárásokban) is megszűnt. Helyét – jelentősen szűkített funkciókkal – a felhasználó dokumentumhoz rendelése (FEDOR) nevű szolgáltatás vette át 2025. november 1. napjától kezdődően.

A FEDOR azonban közel sem biztosítja mindazt, amit elődje. A FEDOR szolgáltatás ugyanis nem az aláírást helyettesíti, hanem csak hozzárendelést végez a magánszemélyhez, így az teljes bizonyító erejű magánokiratot sem eredményez. Ahhoz azonban, hogy az elektronikus dokumentum hitelesnek minősüljön legalább teljes bizonyító erejű magánokiratra (és elektronikus időbélyegzőre) van szükség.

Szükséges teendők

Tekintettel arra, hogy az elektronikus ügyintézés során hiteles elektronikus dokumentumot szükséges benyújtani, jelenleg a teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősülő dokumentumok esetén a hivatalok felhívják az ügyfeleket a megfelelő dokumentumok újbóli benyújtására.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a minősített elektronikus aláírással, illetve a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok teljes bizonyító erejű magánokiratot eredményeznek, így ezek valamelyikével szükséges a beadni kívánt dokumentumokat aláírni.

Annak érdekében, hogy a vállalat hivatalokkal való kommunikációja ne lehetetlenüljön el, tudjuk, hogy sok cég gyorsan választott egy magyar bizalmi szolgáltató által biztosított minősített elektronikus aláírást, azonban fontos látni, hogy hosszútávon a megfelelő partner kiválasztása esetén sokkal több lehetőség rejlik a digitalizációban.

Gyakorlati lehetőségek

A magánszemélyek számára elérhető a DÁP által biztosított eAláírási funkció, amely minősített elektronikus aláírnak minősül. Fontos azonban kiemelni, hogy ez csupán magánszemélyek által használható, vagyis, a DÁP eAláírási funkciója cégszerű aláírásra nem alkalmas a jogszabályi rendelkezések értelmében, így a gazdálkodó szervezeteknek egyéb megoldás után kell nézniük.

Minősített elektronikus aláírást, illetve minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírást kizárólag ún. bizalmi szolgáltatók biztosíthatnak. Fontos kiemelni, hogy ennek szabályozása Európai Uniós lábakon nyugszik, ami azt eredményezi, hogy nemcsupán a Magyarországon nyilvántartásba vett három szolgáltató közül, hanem az EU bármely tagállamában nyilvántartásba vett szolgáltatótól lehet igénybe venni ilyen szolgáltatást, hiszen azt a tagállamok kötelesek elfogadni. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az illetékes felügyeleti szerv, amely ezt a nyilvántartást vezeti, a nyilvántartásba vett szolgáltatók listája pedig itt található. A különböző EU tagállamokban nyilvántartásba vett szolgáltatók pedig a következő linken keresztül érhetőek el.

Emellett fontos kiemelni, hogy az elektronikus eljárásokban is természetesen van lehetőség meghatalmazott (pl.: magánszemély, könyvelő, jogi képviselő meghatalmazott) útján eljárni, amely esetben a meghatalmazottnak szükséges megfelelő aláírással rendelkeznie.

Összegzés

A korábbi, széles körben használt AVDH szolgáltatás teljes megszűnésével, az ePapír szolgáltatás igénybevételéhez megfelelő elektronikus aláírás megléte szükséges.

Bár ez elsőre teherként érzékelhető az érintettek oldalán, az elektronikus aláírások ennél sokkal szélesebb körben is alkalmazhatóak, gyakorlatilag teljes mértékben kiválthatják a korábbi, papír alapú aláírások szerepét. Az elektronikus aláírások természetesen többletköltséget jelenthetnek, azonban azt is szükséges látni, hogy azok alkalmazása esetén számos költség csökken (pl.: papír-, nyomtató-, posta-, futár-, utazási költség). Tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírásoknak több fajtája is létezik, amelyek eltérő típusú, illetve bizonyító erejű dokumentumokat eredményeznek, továbbá, hogy nagyon széles körben (pl.: cégeljárás, munkaviszonyok, hatósági bejelentések tekintetében) alkalmazhatóak, a konkrét szolgáltatás (aláírástípus) kiválasztása esetén mindenképp javasolt mérlegelni, hogy azt milyen célból, illetve milyen körben szeretnék az érintettek alkalmazni. Gyakorlatunkban számos cégcsoport digitális átállását segítettük, amely során egyértelműen kijelenthetjük, hogy a vállalatok eltérő prioritások szerint (pl. tömeges dokumentumfeltöltés, iratmenedzsment, széles aláírói kör, munkavállalóknak munkáltató által biztosítható aláírás, költség) szerint más és más szolgáltató mellett döntenek.

Fotó forrása: pexels.com, Karola G

Az AVDH teljes megszűnése és a cégek ezzel kapcsolatos teendői Read More »

Ügyvédi Irodánk ESG vállalásai 2024-re

A CLVPartners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda aktívan keresi a lehetőségeket arra, hogy a fenntarthatósági szempontokat beépítse a döntéshozatali folyamatokba és a mindennapi üzletmenetbe, miközben felismerjük a biztonságos, etikus és fenntartható munkavégzés fontosságát. A 2024. évre vonatkozó ESG vállalásaink a következők:

  1. Elkötelezettek vagyunk a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása mellett, elősegítve az esélyegyenlőséget és a tisztességes bánásmódot minden munkavállaló számára, nemtől, fajtól, etnikai hovatartozástól vagy háttértől függetlenül.
  2. Arra törekszünk, hogy minimalizáljuk ökológiai lábnyomunkat, működésünk során szem előtt tartjuk a fenntarthatósági szempontokat, folyamataink nagy részének digitalizálásával, és arra ösztönözzük ügyfeleinket és partnereinket, hogy ugyanígy járjanak el. Munkatársaink számára is hangsúlyozzuk a fenntartható életmód fontosságát, rugalmas munkaidő-beosztást kínálunk az ingázásból származó széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
  3. Elkötelezettek vagyunk a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása mellett, munkatársaink oktatási és képzési lehetőségekkel élhetnek, és a munkán kívül is szervezünk olyan eseményeket, ahol kikapcsolódhatnak.
  4. Az integritás, az átláthatóság és a megfelelés képezik irányítási gyakorlatunk alapját. Üzleti tevékenységünket etikusan és transzparensen végezzük. Ezek a vállalati értékeink vezérlik az ügyfeleinkkel és partnereinkkel való kapcsolatunkat.

Ügyvédi Irodánk ESG vállalásai 2024-re Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.