jogszabályváltozás

Olvasási idő: 4 perc

A Kormányzat benyújtotta az Országgyűlés részére a 2026. év végéig terjedő időszakra vonatkozó jogalkotási programját, amelyből már most körvonalazódni látszik, hogy mely szabályozási területeken várhatóak érdemi változások a közeljövőben.

A dokumentum összesen 83 javaslatot tartalmaz, amelyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Munkajogi tárgyú javaslatok

Bértranszparencia

A munkajog területén kiemelt jelentőséggel bír a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) („Bértranszparencia Irányelv”) hazai átültetését célozza. A tervezett szabályozás várhatóan jelentős új kötelezettségeket ró a munkáltatókra, különösen a bérezési rendszerek átláthatósága, a munkavállalók részére nyújtandó tájékoztatás, valamint a rendszeres adatszolgáltatás terén. A módosítások célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése és az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének hatékonyabb érvényesítése. A törvényjavaslat elfogadása várhatóan 2026 októberében történhet meg.

Platform-munkavégzés

Szintén uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja a platformalapú foglalkoztatás szabályozásának átültetése, amely a digitális platformokon keresztül végzett munka feltételeinek javítását és kiszámíthatóbbá tételét célozza. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló 2024/2831/EU irányelv („Platform-munka Irányelv”) átültetésére az uniós jogalkotó 2026. december 2. napját határozta meg mint végső határidő. Ezzel összhangban a magyar jogalkotási folyamat várhatóan korábban lezárul, mivel a vonatkozó nemzeti szabályozás elfogadása előreláthatólag 2026 októberére tehető.

Munkavédelem

A munkavédelem területén szintén számos változás körvonalazódik. Az új, a gépekről, valamint a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a 73/361/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete („Géprendelet”) végrehajtásához kapcsolódó módosítások elsősorban a gépekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmények korszerűsítését célozzák majd, különös tekintettel az új technológiák – így a mesterséges intelligencia – alkalmazására.

Társasági jogi tárgyú javaslatok

A társasági jogi szabályozás területén várható a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) módosítása. A tervezet többek között rövidebb határidőket vezetne be a cégadatok változásának bejelentésére és a cégbírósági eljárások lefolytatására, továbbá egyes uniós előírások alkalmazását a közkereseti és a betéti társaságokra is kiterjesztené. A javaslat emellett egyszerűsítené a határon átnyúló működéshez kapcsolódó adminisztrációt, például az Európai Unión belüli apostille-kötelezettség megszüntetésével és az uniós cégbizonyítvány bevezetésével.

Ezzel összefüggésben ugyanakkor várható egy olyan törvényjavaslat benyújtása is, amely a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény hatálybalépését halasztaná el. A halasztás indoka elsősorban az új szabályozás alkalmazásához szükséges informatikai rendszerek felkészítésének elhúzódása.

Kereskedelmi jogi tárgyú javaslat

A kereskedelmi jog területén a külföldi befektetések ellenőrzési rendszerének módosítása várható. A tervezett változások célja a befektetési környezet versenyképességének erősítése és a szabályozás befektetőbarátabbá tétele, különös tekintettel az energiaszektorra. Ennek keretében várhatóan megszűnik a naperőműveket üzemeltető, stratégiai jelentőségű társaságok tulajdonosi szerkezetét érintő tranzakciókra vonatkozó korlátozás is.

Digitális állammal kapcsolatos javaslat

A digitális állam fejlődésével összefüggésben várható a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény („Dáptv.”), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek felülvizsgálata és módosítása. A tervezett módosítások a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált pontosításokat és fejlesztéseket vezetnék be, különös tekintettel az elektronikus ügyintézés és az elektronikus közigazgatás működésére.

Igazságszolgáltatási tárgyú törvények felülvizsgálata

Végül több, az igazságszolgáltatási rendszer működését érintő jogszabály módosítása is várható, így különösen a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”), valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) tekintetében. A módosítások célja a meglévő szabályozási keretrendszerek felülvizsgálata alapján szükségessé vált korrekciók átvezetése.

Összegzés

Irodánk a fejleményeket és a benyújtott javaslatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, és indokolt esetben Ügyfeleink részére részletes tájékoztatást nyújt azok tartalmáról. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük merül fel, forduljanak hozzánk bizalommal.

Kép forrása: pexels.com, Efrem Efre