CLVPartners

Munkajog

2019-es munkajogi tárgyú változások

Minimálbér – Garantált bérminimum – Gyed – Táppénz – Nyugdíj

A legkisebb fizetések összegét a 324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet határozza meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 8%-kal emelkedik 2019. január 1-jétől: 138.000,- Ft-ról bruttó 149.000,- Ft összegre. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén ugyancsak 8%-kal emelkedik 2019. január 1-jétől: 180.500,- Ft-ról bruttó 195.000,- Ft-ra.

A minimálbér emeléséből adódóan a gyermekgondozási díj (gyed), a diplomás gyed és a táppénz összege is emelkedik 2019. január 1-jétől. A gyed maximális összege bruttó 208.600,- Ft, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 104.300,- Ft, a mesterképzésben részt vevők esetében 136.500,- Ft. A táppénz maximális napi összege 9180 Ft helyett legfeljebb 9933 Ft lesz.

A nyugdíjak összege kedvezően változott. 2019. január 1-jétől az öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást 2,7%-kal megemelték. A nyugdíjminimum összege változatlanul 28.500,- Ft maradt.

2019-es munkajogi tárgyú változások Read More »

A jövedelmeket érintő 2019-es adóváltozások: az új típusú szociális hozzájárulási adó

2018. július 31. napján került kihirdetésre a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény, amely 2019. január 1-jétől jelentősen növeli a bér és egyéb jellegű jövedelmek után fizetendő adótételeket.
Jelentős változás, hogy megszűnik az eho, és helyette 19,5% mértékű szociális hozzájárulási adó („szocho”) terheli majd a jövedelmeket.

Az új rendelkezések egyértelműen növelik a munkáltatók terheit pl. a béren kívüli juttatások utáni adó mértékének az emelkedése, az osztalék esetén az adó számítási alapjának és az adó mértékének az emelése, valamint az adókedvezmények jelentős szűkítése miatt. A bérek jövő évi tervezése során fontos tehát az új szabályokat figyelembe venni.

A szocho felső határa vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem után a jelenlegi 450.000,-Ft-ról a minimálbér összege 24-szeresének 19,5%-a lesz, ami az idei minimálbérrel számolva is 645.000,-Ft-ra emelkedik. Ezen felül a kkt, bt., kft. biztosított tagja után fizetendő szocho számítási alapja a minimálbér 112,5% -a.

Bár a szocho megfizetésére elsősorban a kifizető köteles, a jogszabályban meghatározott kivételes esetekben a jövedelemszerző magánszemély köteles azt megfizetni. Az adófizetési kötelezettség szempontjából speciális szabályok vonatkoznak a kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre és a több munkáltató által létesített munkaviszonyra.

Megszűnő adókedvezmények

– 25 év alatti pályakezdők, valamint 55 év feletti foglalkoztatottak utáni,
– Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó,
– kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető,
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető,
– a tartósan álláskeresők után igénybe vehető,
– a csed, a gyed, a gyes vagy a gyet folyósítása kapcsán érvényesíthető adókedvezmény, stb.

Fontos megjegyezni, hogy azon kedvezmények, amelyek meghatározott ideig vehetők igénybe, nem szűnnek meg 2019. január 1-jével automatikusan, azokat még az érvényesítésükre nyitva álló időtartamban igénybe lehet venni.

Az adókedvezménnyel érintett személyi kör jövőre az alábbiakra szűkül le
– a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók
– munkaerő-piacra lépők
– három vagy több gyermeket nevelő, munkaerő-piacra lépő nő
– megváltozott munkaképességű munkavállaló
– közfoglalkoztatott

Ugyanazon munkavállaló után egyszerre csak egy típusú kedvezmény vehető igénybe. A többféle kedvezményre való jogosultság esetén a választás joga a munkáltatót illeti meg.

A jövedelmeket érintő 2019-es adóváltozások: az új típusú szociális hozzájárulási adó Read More »

2019-es munkajogi változások: a cafeteria juttatások és a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni közterhek

2018. július 26. napján került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, amely a jövő évtől a cafeteria juttatások rendszerét jelentősen átalakítja, illetve kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását.

A változások lényegét az alábbiakban foglaljuk össze:

– a kedvezményes adózású kategóriában (ez jövőre 34,5%) kizárólag a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) marad, évi 450.000.-Ft-os kerettel;
– 40,71 %-kal adóznak jövőre az alábbi juttatások: SZÉP Kártya keretösszeg feletti része; ajándékutalvány, évente egyszer, a minimálbér 10 %-áig;
– munkabérként, az általános szabályok szerint adózik jövőre minden további juttatás.

Teendők a fenti változásokkal kapcsolatban:
– cafeteria szabályzat felülvizsgálata;
– a cafeteria juttatásokat tartalmazó dokumentumok (munkaszerződés, tájékoztató) felülvizsgálata, megfelelő módosítása.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas foglalkoztatott munkabére után jövőre nem kell tb járulékot és szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni. Erre tekintettel a fenti kategóriába tartozó nyugdíjas társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez majd jogosultságot.

2019-es munkajogi változások: a cafeteria juttatások és a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni közterhek Read More »

A 2018-as munkajogi tárgyú változások

Összefoglaló a 2018-as munkajogi tárgyú jogszabályok változásairól – minimálbér, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, gyermekgondozási díj, csecsemőgondozási díj, táppénz, cafeteria szabályok, nyugdíjkorhatár

A 2018-as munkajogi tárgyú változások

A legkisebb fizetések összegét a 430/2016. (XII. 15.) Kormányrendelet határozza meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 8%-kal emelkedik 2018. január 1-jétől: 127.500,- Ft-ról bruttó 138.000,- Ft összegre. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 12%-kal emelkedik 2018. január 1-jétől: 161.000,- Ft-ról bruttó 180.500,- Ft-ra. A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás 22%-ról 19,5%-ra csökkent. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) szintén csökkent: a foglalkoztatónak az eddigi 20 helyett 19,5% ekhót kell fizetnie.

A minimálbér emeléséből adódóan a gyermekgondozási díj (gyed), a diplomás gyed és a táppénz összege is emelkedik 2018. január 1-jétől. A gyed maximális összege bruttó 193.200,- Ft, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96.600,- Ft, a mesterképzésben részt vevők esetében 126.350,- Ft. A diplomás gyed jogosultsági ideje meghosszabbodik, 2018. januártól a gyermek második életévének betöltéséig vehető igénybe. További változás, hogy a csecsemőgondozási díjra (csed) 2018. január 1-jétől a vérszerinti apa több élethelyzetben is jogosult lehet. A táppénz maximális napi összege 8500 Ft helyett legfeljebb 9180 Ft lesz.    

Módosultak a cafeteria szabályai is. Új elem: a diákhitel-törlesztési támogatás a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27.600,- Ft-ig adható adómentesen. A mobilitási célú lakhatási támogatás (albérlet-támogatás) igénybe vételének feltételei enyhültek, a kedvezményességet biztosító összeghatárok emelkedtek (közel 83.000,- Ft-ig adómentes). Egyes meghatározott juttatások esetében (Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, ajándékutalvány, egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás) a munkáltatói terhek 43,66%-ról 40,71%-ra csökkentek. A cafeteriában történő készpénz-kifizetés, illetve a Széchenyi Kártya különböző alszámláin (vendéglátás, szállás, szabadidő) adható juttatások közterhei változatlanul 34,22% mértékűek, amennyiben együttes összegük nem haladja meg a 450.000,- Ft-ot. 

A nyugdíjkorhatár 63,5 évre nőtt, a nyugdíjak összege kedvezően változott. 2018. január 1-jétől az öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást 3%-kal megemelték. A nyugdíjminimum összege változatlanul 28.500,- Ft maradt.

 

A 2018-as munkajogi tárgyú változások Read More »

Minimálbér változások

2017. január 1-től változnak a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum összegei.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 430/2016 (XII. 15.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint a 2017. január 1-től, illetve 2018. január 1-től átalakul a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a legalább középiskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkaköröknél alkalmazandó garantált bérminimum összege.

Ezzel összefüggésben szeretnénk kiemelni azt is, hogy a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 208. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerinti vezető állású munkavállalókkal kapcsolatosan az Mt. nem csak a fokozottan bizalmi jellegű vagy a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű munkakör betöltését írja elő, hanem azt is, hogy e munkavállalók munkabére a kötelező legkisebb munkabér összegének hétszeresét elérje. Ennek megfelelően e körben is a megváltozó kötelező legkisebb munkabér összegét kell alkalmazni.

Minimálbér változások Read More »

Munkavédelmi képviselő választás

Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani.
A munkavédelemről szóló törvény változása folytán azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. A munkáltató kötelezettsége a választás feltételeinek biztosítása.

Munkavédelmi képviselő választás Read More »

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatást adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről

A távmunka a Munka törvénykönyvében szabályozott egyik atipikus munkaviszony, „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.
Gyakorlati szempontból fontos a távmunka elhatárolása a bedolgozói, az esetenként otthonról vagy változó helyen végzett munkától, hiszen bár a fenti munkavégzési formák esetenként mutatnak a távmunka végzéséhez hasonló elemeket, azokra az Mt. távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályai nem alkalmazhatóak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatást adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről Read More »

A Munka Törvénykönyve módosítása

A vezető állású munkavállalók esetében a felek az Mt. valamennyi rendelkezésétől eltérhetnek, kivéve azon néhány rendelkezést, ahol az Mt. kifejezetten tiltja az eltérést. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a vezető munkaszerződése sem térhet el az Mt. 128. § rendelkezésétől, amely szerint a vezető állású munkavállaló részére is kötelező biztosítani a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot.
Várandósság, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatta a munkáltatót a várandósságáról vagy kezeléséről, a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosult, de nem köteles a felmondást visszavonni, míg korábban ehhez kellett a munkavállaló hozzájárulása.

Az Mt. 297. §-a helyébe új rendelkezések léptek. Ezek szerint amennyiben a külföldi munkáltató munkavállalója határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát Magyarországon, és a magyar szerződő fél, azaz a szolgáltatás igénybe vevője tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató nem teljesítette a munkabér és járulék fizetési kötelezettségét a külföldi munkavállalójának Magyarországon történő foglalkoztatása során, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megfizetéséért. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ettől a rendelkezéstől a felek sem térhetnek el szerződésükben.

Általános szabályként a munkavállaló részére naponta legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezen szabály alól számos kivételt tartalmaz az Mt., amikor csak legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. 2017. január 1-től a kivételek közül a jövőben törlésre kerülnek a készenléti jellegű munkakörök, így az ilyen munkakörben foglalkoztatottak esetében is az eddigi 8 óra helyett legalább 11 óra napi pihenőidőt kell majd biztosítani.

A Munka Törvénykönyve módosítása Read More »

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

2017. január 1-jétől a munkáltató által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese lesz.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása Read More »

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

2017-től átalakul a “cafeteria rendszer”, amelynek nyomán a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások kategóriákba tartozó juttatások átrendeződnek. Ezen kívül új béren kívüli juttatásként a munkáltató maximum évi 100.000,- Ft értékben készpénzes kifizetést is, az arra vonatkozó csökkentett adóteher mellett.

Változik a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által fizetett költségtérítés adómentessége is, 2017-től kilométerenként 15Ft/km lesz adómentes, szemben a jelenlegi 9 Ft/km-rel.

Pontosításra kerül a kiküldetés definíciója is. 2016 augusztusától a kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda-vissza utazást.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.