CLVPartners

CLV-02
Menu

Középvállalatok

Gyógyszerjogi hírek – 2015. január

Cégcsoportok, Gyógyszerjog, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , , , , , , ,

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény több jogszabály módosítását vezetett be, amelyek döntően 2015. január 1. napjával léptek hatályba. A jelen összefoglalóban a gyógyszerjogot érintő módosításokra térünk ki.

1./ Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása (a továbbiakban: „Gytv.”)

1.1. Az átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány szabályainak kiegészítése
Az átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány bejelentésére vonatkozó szabályok módosításra kerültek. Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítmény átmeneti vagy tartós forgalmazási akadályának bejelentésekor tájékoztatnia kell a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőket, a gyógyszerészeti államigazgatási szervet és TB támogatott gyógyszer esetén az egészségbiztosítási szervet is. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tartós forgalmazás akadályára, amelyre a bejelentési kötelezettség eddig is kiterjedt, és mostantól az akadályozatás időtartamára, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjére. Átmeneti vagy tartós forgalmazási hiány esetén, a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel. (Gytv. 16.§) A jogszabály módosítása a gyártókra és nagykereskedők számára fokozottabb együttműködési kötelezettséget jelent átmeneti vagy tartós gyógyszer forgalmazási hiány esetén.

1.2. Hamis gyógyszerek elleni fellépés új jogszabályi eszköze
A hamis gyógyszerek forgalmazása elleni fontos lépésnek tekinthető egy új jogintézmény, az ún. elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelése. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatával elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével függ össze. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott szolgáltatót és közvetítő szolgáltatót kötelezi a határozatában. A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozata az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával rendeli el. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, amely a kötelezettségének nem tesz eleget. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik (Gytv. új 20/A§-a tartalmazza a további részletszabályokat).

2./ A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása (a továbbiakban: „Gyftv.”)

2.1. A kereskedelmi gyakorlat felügyeletére vonatkozó szabályok pontosítása, kiegészítése
Az ismertetés és egyéb kereskedelmi gyakorlat felügyeletével kapcsolatos szabályok ismételten pontosításra kerültek, azonban alapvető változást a módosítás nem jelent. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti, az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti, az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni. A vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak. (Gyftv. 20.§(4)-(4a))

Az ismertetési és a kereskedelmi gyakorlat végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások ügyintézési határideje a Gyftv.-ben került rögzítésre. Az ügyintézési határidő 60 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. (Gyftv. 20.§ (11))

A fenti jogszabályi módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jövőben még kiterjedtebben szeretné felülvizsgálni a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos tevékenységet az egészségügyi szakemberek és gyógyszertárak vonatkozásában is, amelyre az eddigiekben is megvolt a jogköre.

2.2. Támogatásvolumen szerződésekre vonatkozó szabályok módosítása
A támogatásvolumen szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség a szerződésben rögzített, a költséghatékonyság szempontjából meghatározó adagolástól, alkalmazott dózistól való eltérés alapján, az adott gyógyszer alkalmazási előírásának megfelelően kerülhet megállapításra. (Gyftv. 26.§) A törvénymódosítás alapján az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert támogatási érték nélküli (0%) támogatási kategóriába kedvezményezetti státusszal, ha a gyógyszer éves forgalma várhatóan nem haladja meg a 30 millió forintot. Ez az új rendelkezés alapvetően a kórházban forgalmazott gyógyszerekre vonatkozik. Az egészségbiztosítási szerv a befogadott gyógyszer forgalmi adatainak felülvizsgálatát évente elvégzi, és ha a gyógyszer forgalma a meghatározott értéket meghaladja, az egészségbiztosítási szerv dönthet a kedvezményezetti státusz megszüntetéséről az ötéves időtartam lejártát megelőzően is. (Gyftv. 31./C §)

2.3. Gyógyászati segédeszköz befogadás szabályai módosításra kerültek. Új funkcionális csoport nyitásának kezdeményezése az egészségbiztosítási szerv által
A gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője az egészségbiztosítási szervnek a gyógyászati segédeszköz befogadására vonatkozó határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszköz árát vagy a kölcsönzési díját érintő változtatással kíván élni, kérelmet kell előterjesztenie, illetve a bejelentést kell tennie.

Az egészségbiztosítási szerv hivatalból kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján kerül engedélyezésre nem TB támogatott gyógyászati segédeszköz méltányosságból történő támogatása és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza az egészségügyért felelős miniszter rendelete.(Gyftv. 34.§)

2.4. Gyógyszertár alapítás szabályainak módosítása
Módosulnak a gyógyszertár létesítésének szabályai, fiókgyógyszertár alapításának szabályai, és a személyi jogra vonatkozó pályázati kiírás tartalma pontosításra került. (Gyftv. 49.§-60.§)

3./ Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozóan új szabály
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: “Ebtv.”) módosítása alapján a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató kötelező egészségbiztosítás keretében a törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat – ide nem értve a részleges térítési díjat és a kiegészítő térítési díjat – nem kérhet. A jogszabály módosítás azt jelenti, hogy kórházakban nem lehet térítési díjat kérni olyan szolgáltatásért, amely egyébként közfinanszírozott (pl. labor) (Ebtv. 9/B. §).

4./ Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII.törvény módosítása alapján 2015. március 1-jével jön létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely átveszi a GYEMSZI intézményfenntartói feladatait.

5./ Minimálbér módosítása
Az ésszerű mértékű támogatás és a csekély értékűnek minősülő ajándék meghatározása szempontjából felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2015-ös évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havi 105.000,- Ft, melynek 5%-a = 5.250,- Ft (azaz ötezer-kettőszázötven forint).

Az egészségbiztosítási szabályok módosításával egy külön hírlevélben foglalkozunk.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:

Dr. Csabai Marianna

CLVPartners hírek

Gyógyszerjogi hírek – 2015. január Read More »

Reklámadó változások, csökkenő adóteher és adminisztráció, központi adatbázis létrehozása

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , ,

Jelen összefoglalónkban a 2014. évi XXII. számú reklámadóról szóló törvény („Ratv.”) 2015. január 1-től hatályos módosításait szeretnénk figyelmükbe ajánlani. Az újonnan hatályba lépett módosítások terjedelme miatt jelen összefoglalóban az adóalanyok többségét érintő változásokat ismertetjük, a módosítások további körét egy soron következő hírlevélben fogjuk bemutatni.

Reklám-közzététel fogalmának pontosítása
A reklámadó tárgyi hatálya főszabályként gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti kereskedelmi közlemény Ratv. 2.§(1) bekezdésében meg határozott felületeken történő közzétételére terjed ki.

Az adókötelezettség fennállásának egyértelmű megítélése érdekében a Ratv. 2015-től pontosítja a reklám közzétételének fogalmát és egyértelműen rögzíti, hogy reklám-közzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját. Ezáltal vitathatatlanná válik, hogy akkor is adóköteles tényállás valósul meg, ha például a felek abban állapodnak meg a reklám közzétételére irányuló szerződésükben, hogy a reklámot a műsoridő egy előre meghatározott sávjában kell közzétenni, így a kimondottan a speciális közzétételért fizetett/nyújtott ellenérték (mint a közzétevő adóalany adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételének része) is adóalapot képez.

A reklám-közzététel megrendelése utáni adókötelezettség
A Ratv. alapján a reklám közzététel mellett a reklám közzététel megrendelése is adóköteles tényállást valósíthat meg, ha a reklám közzétevője az Ratv. szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti a megrendelő felé.

A reklám közzétevőnek egyrészt i) vagy arról kell nyilatkoznia, hogy az adókötelezettségének eleget tesz, vagy ii) pedig arról, hogy az adóévben, reklám közzététele után őt adófizetési kötelezettség – figyelemmel a reklám-közzétételből származó éves nettó árbevétele, illetve a reklám-közzététellel összefüggésben közvetlenül felmerült költségei (mint adóalap) összegére – nem terheli. Tehát, ha a megrendelő rendelkezik a közzétevő ezen nyilatkozatával, az adott reklám-közzététel megrendelése után reklámadó-kötelezettsége nem keletkezik.

2015. január 1-jétől a Ratv. a reklám megrendelőjénél akkor sem keletkezik adókötelezettség, ha hitelt érdemlően (például tértivevénnyel, elektronikus levél esetén olvasási nyugtával vagy az elküldött e-levelek listájával) igazolni tudja, hogy a fenti nyilatkozat kiadását kérte ugyan a közzétevőtől, de azt a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg. A mentesülés további feltétele, hogy a nyilatkozat kiadására irányuló kérés tényét, valamint a közzétevő személyét, továbbá a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

Továbbá, 2015. január 1-től a reklám megrendelőjénél akkor sem merül fel adófizetési kötelezettség, ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság e célból létrehozott, az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, vagy az adófizetésre nem kötelezett adóalanyok nyilvántartásában.

Reklámot közzétevők nyilvántartása (NAV Adatbázis)
Annak érdekében, hogy a reklám megrendelők tisztában legyenek azzal, hogy egy konkrét közzétevőtől megrendelt reklám-közzététel esetén terhelheti-e őket adókötelezettség vagy sem az állami adóhatóság – a közzétevő erre irányuló kérelmére – a reklám-közzétevő adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról 2015. január 1-től havonta frissülő nyilvántartást vezet, mely a NAV honlapján, Adatbázisok fül alatt elérhető.

Ha – 2015. január 1-jét követően – a reklám-közzététel megrendelése időpontjában a reklámot közzétevő szerepel a nyilvántartásban, ez azt jelenti, hogy i) egyrészt a közzétevőt nem terheli a megrendelő felé teljesítendő (reklámadó-kötelezettsége és adófizetési kötelezettsége teljesítéséről vagy az adófizetési kötelezettség hiányáról szóló) nyilatkozattételi kötelezettség, másrészt pedig azt jelenti ii) hogy a reklám megrendelője automatikusan mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól. Azon a reklámot közzétevők esetében akik nem szerepelnek a nyilvántartásban, a nyilatkozatadási kötelezettség továbbra is fennáll.

A fenti módosítás céljával összhangban, a jövőre nézve a fenti szabályok bevezetésével vélhetően csökken majd a reklámot megrendelők adóterhe, másrészt ez a módosítás a reklámot közzétevők adminisztratív terheit is enyhíti majd.

A reklám közzétevők az adatbázisba történő nyilvántartásba vételt bizonyos feltételek teljesülése mellett kérhetik. A nyilvántartásba vételi eljárás tárgyi illetékmentes, az adóhatósági nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését az adóhatóság előzetesen megvizsgálja.

A közzétevőt az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha az adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy, ha nyilatkozik arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli (nemleges adófizetési nyilatkozat). Az utóbbi esetben az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.

A későbbiekben, az adóalany vonatkozásában való bizonyos jogszabályi feltételek bekövetkezése esetén az állami adóhatóság az adóalanyt törli a nyilvántartásból.

Az adóalanyok személyében bekövetkezett adatváltozásokat, az állami adóhatóság adatváltozásról való tudomásszerzés napján vezeti át a nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján teszi közzé a honlapján. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyilvántartás havonta frissül, így a megrendelő kizárólag az állami adóhatóság honlapján a megrendelés időpontjában hozzáférhető nyilvántartás tartalma alapján mentesülhet a megrendelői adóalanyiság alól.

***

Jelen írás általános jellegű információkat tartalmaz, jellegéből adódóan nem minősül jogi tanácsadásnak és nem helyettesíti azt, a benne foglalt információk pedig nem teljeskörűek.

További kérdéseikre készséggel válaszolnak a CLVPartners jogászai:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Zsigmond Antónia

CLVPartners hírek

Reklámadó változások, csökkenő adóteher és adminisztráció, központi adatbázis létrehozása Read More »

Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Gyógyszerjog, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , , ,

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló, 2014. december 16. napján elfogadott 2014. évi CXI. törvény („Módtv.”) számos jogszabályt érint. Ezek közül a jelen hírlevélben kizárólag a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény („Ebtv.”) rendelkezéseit érintő legfőbb változásokat tekintjük át. A Módtv. egyéb rendelkezéseinek elemzésére külön hírlevélben kerül sor.

A törvénymódosítás következtében bővült az Ebtv. fogalom meghatározásának köre a jövedelem, szerződés szerinti havi jövedelem és a kereset fogalmával, továbbá itt sorolta fel a jogalkotó az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait. Ez utóbbiak a – terhességi gyermekágyi segélyt felváltó – csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz.

Változás, hogy a fenti pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti táppénz megállapításánál (bizonyos kivételektől eltekintve) az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, az eddigi, a biztosítási jogviszonyban elért jövedelem helyett.

Az Ebtv. kiegészült azzal a megállapítással, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával, illetve koraszülött gyermek esetén a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj („GYED”) mértéke változatlan maradt, azonban az alapul szolgáló jövedelem kiszámítása – amelyre változatlanul a táppénz alap számításának szabályai vonatkoznak – változott. Ennek megfelelően folyamatos biztosítási jogviszony fennállásakor a táppénz összegét már nem a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A Módtv. úgy rendelkezik ugyanis, hogy főszabály szerint a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 nap naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. Egy példával szemléltetve: ha a táppénzre való jogosultság kezdő napja 2015. június 15. napja, abban az esetben a 2014.01.01. és a 2015.03.31. napja közötti időszakot kell vizsgálni, és a 2015.03.31. napját közvetlenül megelőző 180 napban elért jövedelem lesz a táppénz alapja.

Fenntartva az eddig struktúrát, a Módtv. is rendelkezik azokról a helyzetekről, amennyiben a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, vagy a már kivételnek számító 120 naptári napi jövedelemmel sem.

A Módtv. rendelkezései szerint a csecsemőgondozási díj, táppénz összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat majd Kormányrendelet fogja tartalmazni.
A Módtv. alapján a GYED-re való jogosultság szabályai is változtak. GYED-re jogosult az anya, valamint az a személy, akinek a részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá a gyermeket saját háztartásában neveli.
Ha a GYED-re jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző két éven belül másik (különböző korú) gyermekére tekintettel jogosult volt GYED-re, a GYED folyósításának időtartama:

  • nem lehet rövidebb az utoljára folyósított GYED megállapított időtartamánál, valamint
  • nem hosszabbodik meg az új GYED megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, továbbá
  • nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított GYED, GYES jogosultsági idejével sem.

A táppénz összegével kapcsolatosan egy lényeges változást tartalmaz a Módtv., nevezetesen, hogy az Ebtv. 44. § d) pontjában foglalt esetben (azaz, ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára keresőképtelen, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben) a táppénz összege a táppénz alapjának 50%-a, míg a módosítást megelőzően ez is 60% volt.

További pontosítás történt a baleseti járadékra jogosultak körével kapcsolatosan. Baleseti járadékra jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló és egyes törvények módosításairól szóló törvény alapján részesül öregségi nyugdíjban.

A Módtv. alapján bevezetett új rendelkezések 2015. január 1-vel léptek hatályba.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal:

Dr. Csabai Marianna
Dr. Kricskovics-Béli Boglárka
Dr. Óváry-Papp Nóra

CLVPartners hírek

Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról Read More »

Új EU rendelet a fogyasztók érdekében

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások, Versenyjog és fogyasztóvédelem / / , , , ,

A fogyasztók 2014. december 13-tól már kötelezően megkapják az általuk vásárolt vagy a vendéglátásban elfogyasztott élelmiszerekre a 2011. október 25-e óta hatályos parlamenti és tanácsi Rendeletben előírt, de csak a jövő hónaptól kötelező alkalmazandó tájékoztatást, amely kiterjed az élelmiszerek megjelenésére, csomagolására sőt, a termékek elrendezésének módjára és kiállításuk kellékeire, és nem utolsó sorban az élelmiszer reklámokra.

Mivel az élelmiszer-gyártók és forgalmazók egy része már önkéntes alapon eddig is, döntően az előrecsomagolt termékein, feltüntette az EU rendelet szerinti kötelező tájékoztatást, a fogyasztók nem biztos, hogy azonnal, mintegy varázsütésre érzékelik december 13-án a boltokban a változásokat, talán azért sem, mert a Rendelet megengedi, hogy a már ezt megelőzően legyártott vagy a boltokba kiszállított termékeket a készlet erejéig forgalmazzák akkor is, ha fogyasztói a tájékoztató még nem felel meg a Rendeletnek. Ez az átmeneti tolerancia azonban értelemszerűen nem terjed ki a reklámokra.

Az EU rendelet számos deklarált célja közül kiemelendő a vásárlói fogyasztóvédelem magasabb szintjének elérése a félrevezető információk megelőzésével és a tudatos táplálkozás elősegítésével, amelynek egyik eszköze, hogy az élelmiszerekre vonatkozóan fogyasztók Európa-szerte egységesen megkapják az EU Rendeletben meghatározott információkat teljes körűen, világos, egyértelmű formában anyanyelvűkön, még a vásárlást megelőzően, azaz a megvásárolt élelmiszerek esetén a vásárló birtokában legyen miden információnak, aminek alapján dönthet, mi vesz meg és mit fogyaszt.

A Rendelet deklaráltan célul tűzte ki emellett a nagyobb jogbiztonságot és az ésszerű végrehajthatóságot a szabályok és előírások egységesítésével, naprakésszé és rugalmassá tételével, amelytől az élelmiszergyártók és forgalmazók adminisztratív terheinek csökkentését várják.
Ennek érdekében a Rendelet egységes fogalmakat alkalmaz és így a követelmények mindenki számára egyértelműek, átláthatók, követhetőek, és elősegítik az élelmiszeripari vállalkozások jogkövető magatartását.

A nemes cél ellenére nem kívánom azt a téves képzetet kelteni, hogy a teljes élelmiszeripari szabályozás egyszerűsödött volna, de az kétségtelen, hogy a fogyasztók tájékoztatása terén áttekinthetőbb és egységesebb lesz a szabályozás, mivel egyetlen rendeletben találhatók meg azok a szabályok, amelyek a fogyasztók és az élelmiszergyártók és forgalmazók erer vonatkozó kötelezettségeit szabályozza, és ez még akkor is igaz lehet, ha időközben eddig is számos bizottsági rendelet és hazai jogszabály született a Rendelet végrehajtására.
Természetesen a Rendelet elsődleges célja mégis csak az, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet és a tisztességes kereskedelmi gyakorlat követelményével elősegítse az Európai Unió lakosságának tudatos élelmiszerfogyasztását.

Nézzük a konkrétumokat! Elsőként nem tartoznak a szabályozás alá az EU élelmiszer fogalom alapján a takarmányok, az élő állatok, a betakarítás előtti növények, gyógyszerek, kozmetikai termékek, dohánytermékek, kábítószer és pszichotróp anyagok valamint szermaradványok és szennyezések.

Az ez év december 13-a után gyártott és forgalomba hozott élelmiszereken kötelező feltüntetni az élelmiszer nevét, az összetevőket, az allergiás vagy intoleranciát okozó anyagokat, az összetevőket, azok mennyiségét, az élelmiszer nettó mennyiségét, az eltarthatóságot, a tárolási vagy különleges felhasználási feltételeket, az élelmiszert forgalomba hozó vagy gyártó vállalkozás nevét, címét, származási vagy eredet megjelölést.

A tájékoztatás megjelenésében és feltüntetésének módjában eltérhet az előrecsomagolt, a friss és a vendéglátásban értékesített élelmiszerek tekintetében, de külön ki kell emelni, hogy az allergén anyagokat nemcsak fel kell tüntetni, hanem azt ki kell emelni pld. eltérő írásmóddal vagy betűtípussal „tejpor”, és az allergéneket a nem előcsomagolt élelmiszereknél is jelezni kell, ott nem elegendő, ha azokról csak a fogyasztó kérésre ad csak tájékoztatást a forgalmazó.

A Rendelet előírja az olvashatóság érdekében a tájékoztatások betűméretét, elhelyezését. Részletes a szabályozás a súly meghatározás, mértékegység, valamint az összetevők pontos és korrekt meghatározása tekintetében is. A magyar vásárlók számára jó hír, -főleg így karácsony előtt- hogy kötelező lesz az 5%-t meghaladó hozzáadott víz feltüntetése a darabolt, szeletelt húskészítmények megnevezésében, hiszen a víz csak a húsok/ halak tömegét növeli, többnyire indokoltatlanul. Az alkoholtartalmú italok esetén a tényleges alkoholtartalmat is térfogat százalékban kell meghatározni.

Hogy a magyar vásárlók a boltokban, piacokon a Rendelet összes előnyét valóban élvezhessék, az élelmiszer-gyártók és forgalmazók jogkövető magatartására, a fogyasztói tudatosság növelésére és hatékony ellenőrzésre lesz szükség, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok és 2008 óta hatályos fogyasztókkal szembeni tisztességtelen piaci kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény következetesen alkalmazására a hatóságok részéről.
A Rendelet tápértékre vonatkozó rendelkezése most nem lép hatályba, annak alkalmazása csak a 2016. december 13-tól lesz kötelező, amely természetesen nem zárja ki azt, hogy a vállalkozások már ezt megelőzően a Rendeletben előírt feltételek mellett önkéntesen tájékoztassák a fogyasztókat a tápértékről, amint azt több esetben már tapasztaljuk.
Az Európai egységes belső piacon belül az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatban szűk a tagállamok mozgástere, bár a Rendelet lehetőséget ad az eltérések tagállami szabályozására a helyi sajátosságok figyelembe vételével, azonban csak olyan nemzeti jogszabály vagy intézkedés születhet, amelyet az uniós jog kifejezetten megenged és amelyek nem akadályozzák az áruk szabad mozgását, nem diszkriminatívak.

A Rendelet tehát csak tovább erősíti az élelmiszerekre vonatkozó eddig is tiltott tisztességtelen és megtévesztő tájékoztatást, amint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is, viszont nem érinti az élelmiszerekkel vagy étrend kiegészítőkkel kapcsolatban olyan állítások relámozásának tilalmát, amely betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat tulajdonít egyes élelmiszereknek, vagy olyan ezzel kapcsolatos pozitív hatást állít.

A Rendelet egyértelműen szabályozza, hogy a fogyasztók Rendelet szerinti tájékoztatás tartalmáért az élelmiszert gyártó, forgalmazó, vagy amennyiben az Unión kívüli importból származik az élelmiszer, az importőr felel.
Bízzunk abban, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók számára 2011 óta elegendő idő állt rendelkezésre a felkészülésre és így a fogyasztók minél előbb élvezhetik a Rendeletben biztosított előnyöket, a vállalkozók pedig valóban kisebb adminisztratív terhekkel számolhatnak.

Dr. Csabai Marianna
Ügyvéd

CLVPartners hírek

Új EU rendelet a fogyasztók érdekében Read More »

Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez

Hírek, Középvállalatok, Munkajog, Start-up vállalkozások / / , , , , , ,

Bár már 1999 óta hatályos az az EÜM rendelet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szól (1999. évi 50 EÜM rendelet; „Rendelet”), sajnos nem minden munkáltató tesz eleget az abban foglalt kötelezettségeknek, illetve nem minden munkavállaló ismeri a pontos szabályokat, ezért sem árt időről időre visszatérni erre a kérdésre.

A Rendelet meghatározza, hogy alkalmazása szempontjából pontosan mi minősül képernyős munkahelynek, illetve azt is rögzíti, hogy az a munkavállaló, aki legalább napi 4 óra képernyős eszköz használatát igénylő munkakört tölt be – ideértve a képernyő figyelésével kapcsolatos munkakört is – milyen feltételek mellett foglalkoztatható. Utóbbi kérdéssel összefüggésben megjegyezendő, hogy nagy terhet ró a munkáltatókra a Rendelet azon előírása miszerint a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünet szakítsa meg, és hogy a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama ne haladja meg a napi hat órát. Teher ez a rendelkezés a munkáltatóra, mivel nem állíthat minden számítógép előtt dolgozó kolléga mellé „őrt”, aki ügyel arra, hogy minden órában tíz percet más, nem a monitor előtti tevékenységet folytasson a munkavállaló, illetve ellenőrzi, hogy a hat órát naponta nem haladta meg a munkavégzés. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a Rendelet által előírt tízperces szünetek csak a monitor előtti munkavégzés alól mentik fel a munkavállalót, és nem minősülnek munkaközi szünetnek. Tehát ekkor is kell munkát végezni, csak nem a képernyő előtt.

A képernyős munkahellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy bizonyos esetben könnyű azok beminősítése, vannak azonban olyan munkakörök, amelyek tekintetében munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet folytató szakember bevonására és véleményére is szükség lehet.

Amennyiben megtörtént a munkakör képernyős munkakörnek történő minősítése, a munkáltató köteles a munkakörben történő foglalkozás megkezdése előtt, valamint a külön jogszabályban előírtakon túlmenően legalább kétévente a munkavállalót szem- és látásvizsgálatra küldeni. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló ilyen esetben köteles a vizsgálaton részt venni. Ha a vizsgálatok során a szemészeti szakorvos megállapítja a védőszemüveg használatának szükségességét, a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel ellátni. Tekintettel arra, hogy a Rendelet szerint a munkáltató csak a minimálisan szükséges költségek megtérítésére köteles, ezért bevett gyakorlat, hogy kollektív szerződés, belső utasítás, stb. tartalmazza azt az összeghatárt, amíg a munkáltató vállalja a költségek megtérítését. Így tehát minimálisan szükséges költség nem minden esetben lehet elengedő a munkavállaló ízlésének is minden tekintetben megfelelő szemüveg vásárlásához, hiszen maga a Rendelet tartalmazza, hogy a képernyő előtti munkavétéshez szükséges szemüveglencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet köteles csak a munkáltató biztosítani. A rendeltetésszerű használat követelményének a legolcsóbb és a szemüveglencséhez megfelelő keret is eleget tesz.

Gyakorta merül fel kérdésként a munkavállalókban, hogy ha egyébként is szemüveget használnak, amely megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez, úgy kiterjed-e erre a munkáltató költségtérítési kötelezettsége. A Rendelet helyes értelmezése nemleges válaszhoz vezet, ugyanis kizárólag „a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretre” vonatkozik a Rendelet, amelybe nem értendő „a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse.”

Jó hír azonban, hogy ha a munkavállaló a kizárólag a képernyős előtti munkavégzéshez szükséges, és a Rendelet által előírt szemüveget kap, amelynek minimális költségeit a munkáltató megtéríti, úgy ez a juttatás a jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A 2003/108. Adózási kérdés szerint ugyanis, „a szemüveg juttatása – akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti – természetbeni juttatás.” Ilyen esetben tehát a munkavállaló akkor jár el helyesen, hogy ha a képernyős szemüveghasználat szakorvos által történő elrendelését követően a munkáltató nevére kéri kiállítani a szemüveg vételáráról a számlát, amelyet természetesen a helyben szokásos módon szükséges ezt követően a munkáltató rendelkezésére bocsátani. E körben azonban ismét ki kell emelni, hogy nem „határtalan” a munkáltató költségtérítési kötelezettsége, az csak minimálisan szükséges képernyős szemüvegre terjed ki. Így tehát mindenképpen javasolt, hogy a munkavállalók még a képernyős szemüveg megrendelése, megvásárlása előtt tájékozódjanak a munkáltatóknál az esetleges belső szabályzatokról, irányadó rendelkezésekről.

CLVPartners hírek

Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez Read More »

Nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtása

Cégcsoportok, Hírek, Középvállalatok, Start-up vállalkozások / / , , ,

2014. októberében Óváry-Papp Nóra előadást tartott a nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtásáról a Velencei Kereskedelmi Kamara által szervezett konferencián, amelyen a téma nemzetközi szakértői – jogászok és üzletemberek – vettek részt.

CLVPartners hírek

Nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtása Read More »

CLVPartners
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.