CLVPartners

Mt.

2019-es munkajogi változások: a cafeteria juttatások és a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni közterhek

2018. július 26. napján került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, amely a jövő évtől a cafeteria juttatások rendszerét jelentősen átalakítja, illetve kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását.

A változások lényegét az alábbiakban foglaljuk össze:

– a kedvezményes adózású kategóriában (ez jövőre 34,5%) kizárólag a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) marad, évi 450.000.-Ft-os kerettel;
– 40,71 %-kal adóznak jövőre az alábbi juttatások: SZÉP Kártya keretösszeg feletti része; ajándékutalvány, évente egyszer, a minimálbér 10 %-áig;
– munkabérként, az általános szabályok szerint adózik jövőre minden további juttatás.

Teendők a fenti változásokkal kapcsolatban:
– cafeteria szabályzat felülvizsgálata;
– a cafeteria juttatásokat tartalmazó dokumentumok (munkaszerződés, tájékoztató) felülvizsgálata, megfelelő módosítása.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas foglalkoztatott munkabére után jövőre nem kell tb járulékot és szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni. Erre tekintettel a fenti kategóriába tartozó nyugdíjas társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez majd jogosultságot.

2019-es munkajogi változások: a cafeteria juttatások és a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni közterhek Read More »

Munkavédelmi képviselő választás

Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, munkavédelmi képviselő választást kell tartani.
A munkavédelemről szóló törvény változása folytán azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. A munkáltató kötelezettsége a választás feltételeinek biztosítása.

Munkavédelmi képviselő választás Read More »

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatást adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről

A távmunka a Munka törvénykönyvében szabályozott egyik atipikus munkaviszony, „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.
Gyakorlati szempontból fontos a távmunka elhatárolása a bedolgozói, az esetenként otthonról vagy változó helyen végzett munkától, hiszen bár a fenti munkavégzési formák esetenként mutatnak a távmunka végzéséhez hasonló elemeket, azokra az Mt. távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályai nem alkalmazhatóak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatást adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről Read More »

A Munka Törvénykönyve módosítása

A vezető állású munkavállalók esetében a felek az Mt. valamennyi rendelkezésétől eltérhetnek, kivéve azon néhány rendelkezést, ahol az Mt. kifejezetten tiltja az eltérést. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a vezető munkaszerződése sem térhet el az Mt. 128. § rendelkezésétől, amely szerint a vezető állású munkavállaló részére is kötelező biztosítani a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot.
Várandósság, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetén, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatta a munkáltatót a várandósságáról vagy kezeléséről, a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosult, de nem köteles a felmondást visszavonni, míg korábban ehhez kellett a munkavállaló hozzájárulása.

Az Mt. 297. §-a helyébe új rendelkezések léptek. Ezek szerint amennyiben a külföldi munkáltató munkavállalója határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát Magyarországon, és a magyar szerződő fél, azaz a szolgáltatás igénybe vevője tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató nem teljesítette a munkabér és járulék fizetési kötelezettségét a külföldi munkavállalójának Magyarországon történő foglalkoztatása során, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékok megfizetéséért. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ettől a rendelkezéstől a felek sem térhetnek el szerződésükben.

Általános szabályként a munkavállaló részére naponta legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezen szabály alól számos kivételt tartalmaz az Mt., amikor csak legalább 8 óra napi pihenőidő biztosítását írja elő. 2017. január 1-től a kivételek közül a jövőben törlésre kerülnek a készenléti jellegű munkakörök, így az ilyen munkakörben foglalkoztatottak esetében is az eddigi 8 óra helyett legalább 11 óra napi pihenőidőt kell majd biztosítani.

A Munka Törvénykönyve módosítása Read More »

CLVPartners
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.