2017. január 1-től lép életbe a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása.
A Magyar Közlöny 2016. december 15-ei, 203. számában kihirdetésre került a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény. A törvénymódosítások rendelkezéseinek elsődleges célja a közpénzek felhasználásának szigorítása mind az ajánlattevői mind pedig az ajánlatkérői oldalon.
A 2017-től hatályos adójogszabályok több módosítást követően 2016. december 21. napján kerültek kihirdetésre.
A változások a vállalkozások számára kedvező adócsökkentéseket tartalmaztak, így a társasági adó és vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is (pozitív) adóalap 9%-ára csökken a csökken a jelenlegi 10%-ról, egyidejűleg a kisvállalati adó kulcsa is mérséklődik 14%-ra.
A munkáltatók munkabért terheit csökkenti az egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22% történő mérséklése, és a tervek szerint tovább csökken majd 2018. január 1. napjától 20%-ra. A fentieken túlmenően a szociális hozzájárulási adó mértéke is 22%-ra mérséklődik. A módosítás érinti az Szja törvény egyes rendelkezéseit is, ennek megfelelően változnak az összevont adóalap megállapítására vonatkozó szabály. Ugyancsak kedvezően változik az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adóalapja, mivel a szerzést követő 5. évben történő minden ingatlan értékesítése adómentes lesz, nemcsak a lakó ingatlanoké.
2016. október 1-jei hatállyal módosulnak a Ptk. zálogjogi szabályai.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a régi Ptk. által ismert önálló zálogjog újra alkalmazható lesz. Ezáltal az önálló jelzáloghitelezést végző bankoknak újból lehetőségük lesz arra, hogy önállóan átruházható zálogjogot alapítsanak a követelésük biztosítására, ami újra megteremti a lehetőséget arra, hogy a javukra alapított önálló zálogjogot továbbruházzák a saját finanszírozóiknak, így biztosítva a hitelezésükhöz szükséges forrást.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról: 2016-tól a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában több szempontból is változások következtek be. Jelen hírlevelünkben azokra a fontosabb módosításokra kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyekre érdemes a jövőben odafigyelni:
1. Termékdíj-fizetési kötelezettség:
a) Készletre vétel: A legutóbbi módosítások értelmében termékdíj fizetési kötelezettség ezentúl nemcsak a termékdíj köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása, hanem annak készletre vétele esetén is keletkezik, ha a kötelezett a termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésének a készletre vétel időpontját választja és választását bejelenti az adóhatóság felé a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, vagy a folyamatosan működő kötelezett esetében a tárgyév január 31-ig.
b) Csomagolási hulladék: A kötelezetti kör szintén kiegészítésre került. Eszerint a termékdíj megfizetésének kötelezettsége terheli a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját, valamint a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát. Utóbbi rendelkezés elsősorban a logisztikai központok szempontjából lesz releváns a gyakorlatban.
c) Ún. háromszög ügyletek: A törvénymódosítás alapján nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség abban az esetben, ha termékdíj köteles termék belföldi vevő részére történő értékesítését követően a termék külföldre fuvarozásra, kiszállításra kerül. Korábban ennek kötelező feltétele volt, hogy a terméket maga az értékesítő adta fel fuvarozásra vagy küldeményként.
2. Késedelmi pótlék
Új rendelkezésként bekerült a törvénybe a késedelmi pótlék, amelyet az Art. szerint megállapított összegben kell megfizetni a termékdíj késedelmes vagy hiányos megfizetése esetén. Költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele ugyancsak késedelmi pótlékot kell fizetni a törvényben megállapított összeg és időszak után.
3. Fogalom-meghatározások
A módosítások a törvény fogalom-meghatározásait is érintették. Kiegészítésre kerültek többek között a csomagolás, kereskedelmi csomagolás, kereskedelmi csomagolószer, termékdíj átalány fogalmak. Ezen kívül olyan új fogalmakkal bővült az értelmező rendelkezések köre, mint csomagolás alkotóeleme, csomagolás-összetevő, csomagolás része, csomagolási hulladék, építési termék, gépjármű, kézműipari termék, kézműipari tevékenység, nagyméretű ipari szerszám, termékdíjhiány, termékdíj-különbözet, termékdíj-tartozás, vámtarifaszám.
4. Egyéb
A fentieken kívül pontosításra kerültek még a termékdíj átalányra, a hulladékkezelési teljesítmény mértékére, a termékdíj visszaigénylésére, valamint a termékdíj-bírságra vonatkozó részletszabályok is.
Hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény („Új Kbt.”). Az új Kbt. megalkotása az EU három új közbeszerzési tárgyú irányelveivel összhangban az uniós közbeszerzési jog egységes kódexben való átültetését célozta meg. Az új törvényt a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
Az Európai Bizottság reklámadóval kapcsolatos vizsgálatával összefüggésben módosultak többek között a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény egyes rendelkezései. A módosításokat 2015. május 27-én fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály jelenleg kihirdetés előtt áll.
A legfontosabb változás a reklámadó mértékével kapcsolatos, mivel az elfogadott törvénymódosítás szerint az adó mértéke:
– az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%;
– az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3% lesz.
Megszűnnek tehát az eddig alkalmazott progresszív sávok. További változás, hogy a megrendelő által a reklám-közzététel havi összesített
ellenértékének 2.500.000,-Ft-ot meghaladó része után fizetendő adó mértéke 20%-ról 5%-ra csökken. Az új adómértéket a jogszabály hatályba lépését követően időarányosan kell alkalmazni. Egy átmeneti rendelkezés szerint azonban lehetőség lesz arra, hogy a reklám-közzétételi
adókötelezettségre vonatkozó adómértéket, választása szerint a 2014. évi és a 2015. évi adókötelezettség tekintetében is alkalmazza az adó alanya.
A módosító törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, viszont a reklámadóval kapcsolatos rendelkezések csak a kihirdetést követő 31. naptól alkalmazhatóak.
