Olvasási idő: 4 perc
A modern technológiai fejlődés tükrében szükségessé vált a termékfelelősségi szabályozás újragondolása, amely eredményeként az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a 2024/2853 számú irányelvet („Irányelv”) a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. Az Irányelv célja, hogy elősegítse a gazdasági szereplők felelősségvállalása és a fogyasztók magas szintű védelme közötti kiegyensúlyozott viszony megteremtését. Az Irányelvnek – amelynek rendelkezéseit a tagállamoknak legkésőbb 2026. december 9-ig kell beépíteniük saját jogrendszerükbe – való megfelelés érdekében az Igazságügyi Minisztérium megalkotta a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezetet, amely többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény („Ptk.”) termékfelelősségi szabályainak átfogó felülvizsgálatát is tartalmazza. Jelen cikkünkben a termékfelelősség új szabályait mutatjuk be.
Mi számít terméknek?
Az uniós szabályozás átfogó reformját a technológiai fejlődés indokolta: a digitális és intelligens eszközök terjedése új kockázatokat hozott, ezekre ad választ az Irányelv, valamint ennek átültetésével a magyar szabályozás.
Az egyik legjelentősebb újítás, hogy az Irányelv alapján a Ptk. a termék fogalmát kiterjeszti. Az új rendelkezések értelmében terméknek minősül minden ingó dolog – akkor is, ha azt másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ahhoz kapcsolódik –, beleértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlokat, a nyersanyagokat és a szoftvereket is. Ez azt jelenti, hogy új felelősségi szabályok kell alkalmazni a 2026. december 9. napját követően forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre, így a digitális gyártási fájlokra, szoftverekre is – akár önálló termékként értékesítik őket, akár más eszközökbe integrálva kerülnek forgalomba.
Kivételt képeznek ugyanakkor a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverek, melyekre a szabályozás nem vonatkozik.
Kiket terhel a felelősség?
A termékfelelősség alapelve, hogy a fogyasztók védelme érdekében a hibás termék által okozott károkért felelős gazdasági szereplők részére kötelezettséget ír elő. Az új szabályok értelmében kibővül a felelősségre vonható személyek köre, így az alábbi gazdasági szereplőket terhelheti a termékfelelősség:
A termék hibájáért elsődlegesen a termék gyártója felelős, azaz aki a terméket fejleszti, gyártja, előállítja, nevét gyártóként feltünteti, vagy saját használatra fejleszt, gyárt vagy állít elő terméket.
Ha a hibát egy beépített alkotóelem okozza, akkor annak gyártója is felelőssé válik, ha az alkotóelem a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe került be.
Amennyiben a termék vagy annak alkatrésze olyan gyártótól származik, aki az Európai Unión kívül működik, akkor az EU-ba importáló vállalkozást, vagyis aki a terméket az uniós piacon forgalomba hozza, valamint a gyártó meghatalmazott képviselőjét terheli a felelősség.
Ha az importáló vagy a gyártó meghatalmazott képviselője szintén nem EU-s székhelyű, akkor pedig a logisztikai szolgáltató felelős, azaz aki kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál a következők közül: valamely termék raktározása, csomagolása, címzése és feladása, az érintett termék tulajdonlása nélkül.
A forgalmazó tartozik felelősséggel akkor is, ha a felelős személye nem állapítható meg és a károsult kérelmére nem azonosítja az előzőekben felsorolt gazdasági szereplőt vagy forgalmazóját.
Ezeken kívül, ha egy természetes vagy jogi személy lényegesen módosít egy terméket a gyártó tudta vagy irányítása nélkül, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi, a jog szerint ő maga is gyártónak minősül, és felelőssé válhat a termékkárokért.
Újdonság, hogy a hibás termék gyártója a vele együttműködő egyéb gazdasági szereplőkkel – például az alkatrészgyártóval vagy importőrrel – egyetemlegesen felelős a termékkárokért, így a fogyasztó bármelyiküktől követelheti a teljes kártérítést. A károsult személynek kártérítést nyújtó gazdasági szereplő pedig visszkeresettel élhet a többi felelős gazdasági szereplővel szemben.
Mikor minősül egy termék hibásnak?
A termék akkor tekinthető hibásnak, ha nem biztosítja azt a szintű biztonságot, amely az adott terméktípustól általánosan elvárható, vagy amelyet az uniós jogszabályok, illetve a vonatkozó hazai rendelkezések előírnak. A biztonság szintjének megítélésekor figyelembe kell venni többek között a termék ésszerűen előrelátható használatát, a forgalomba hozatal időpontját, valamint a fogyasztók ésszerű elvárásait. Ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy a termék megjelenése után fejlettebb vagy korszerűbb változat válik elérhetővé – akár frissítés, akár teljesen új termék formájában – még nem teszi hibássá a korábbi modellt. A hibás termék megítélésének alapját tehát nem az újabb technológiai szinthez való viszonyítás, hanem a termék saját korában elvárható biztonsági szint nyújtása adja.
Mikor mentesülhet a felelősség alól a gyártó, az importőr vagy más gazdasági szereplő?
A termékfelelősség alól bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek a gazdasági szereplők, amennyiben képesek bizonyítani, hogy a kárt okozó hiba nem az ő felelősségi körükben keletkezett, vagy az nem volt előre látható.
A gyártó vagy importőr mentesül a felelősség alól, ha igazolni tudja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, illetve nem ő vette használatba. Forgalmazó mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kérdéses terméket nem ő forgalmazta.
Bármely gazdasági szereplő mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a termék hibája valószínűsíthetően nem állt fenn a forgalomba hozatal, használatbavétel vagy forgalmazás időpontjában, illetve csak ezek után keletkezett. Ez az eset azonban nem alkalmazható, ha a termék hibája a gyártó ellenőrzése alatt álló termékhez kapcsolódó szolgáltatással, a termékhez tartozó szoftverrel (ideértve a szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket is), a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával, vagy a termék lényeges módosításával összefüggésben keletkezett.
Szintén a felelősség alóli mentesülést eredményezi, ha a termék hibája jogi előírásoknak való megfelelésből ered (pl. egy kötelező műszaki szabványnak való megfelelés okozta a hibát), vagy a hiba a forgalomba hozatal vagy használatbavétel időpontjában, vagy amikor a termék még a gyártó ellenőrzése alatt állt, a tudományos és műszaki ismeretek aktuális állása szerint nem volt felismerhető.
Változatlan szabályok
A gyártót, valamint egyéb felelősség alá vonható szereplőt 10 évig terheli a termékfelelősség. A termék hibáját, az elszenvedett kárt, valamint a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggést továbbra is a károsultnak kell bizonyítania. Az igényérvényesítésre hároméves jogvesztő határidő áll rendelkezésre, amely attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett, vagy az adott körülmények között ésszerűen tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról, valamint a felelős gazdasági szereplő személyéről.
Összegzés
Az Irányelv és annak hazai átültetése jelentős változásokat hoz a termékfelelősségi szabályozásban. A módosításokkal kibővül mind a termék fogalma, mind pedig azok köre, akik a hibás termékek által okozott károkért felelőssé tehetők. A termék fogalma immár kiterjed a szoftverekre, digitális gyártási fájlokra, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra is, így a felelősségi rendszer alkalmazandóvá válik a modern, digitális és összetett technológiákra is. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőknek a jövőben nagyobb körültekintéssel és tudatossággal kell eljárniuk a termékek tervezése, gyártása, forgalmazása, illetve módosítása során.
Az új szabályozás célja, hogy megerősítse a fogyasztók védelmét a modern termékkockázatokkal szemben, ugyanakkor a gazdasági szereplők számára komolyabb felelősségviselést ír elő. A változások tükrében elengedhetetlen, hogy az érintett vállalkozások felülvizsgálják működésüket, belső folyamataikat, szerződéseiket és felelősségbiztosítási gyakorlataikat.
Fotó forrása: pexels.com, Lukas