polgári perrendtartás

Az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi  XLIX. törvényt („Módosítás”), amely többek közt megteremti a polgári perek gyorsításának lehetőségét, valamint szankcionálja a bíróságok határidő túllépését. A Módosítás ezen kívül lehetőséget biztosít arra is, hogy a jövőben a tárgyalásokat online módon is követni lehessen. Cikkünkben a Módosítás egyes, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. („Pp.”) törvénnyel kapcsolatos rendelkezéseit foglaljuk össze.

2025. augusztus 19. napjától lépnek hatályba az új pertípus, az egyszerűsített per szabályai, a rövidített indokolást tartalmazó ítélet új esetei, valamint az elhúzódó tárgyalások miatti jogkövetkezmények alkalmazhatósága. 2026. január 1-től pedig a tárgyalásokon való online részvételre is lehetőség lesz.

Egyszerűsített polgári per

A Módosítás új pertípusként bevezeti az egyszerűsített polgári pert, amely kizárólag szerződéses jogviszonyból eredő polgári perek esetén alkalmazható. A felek írásba foglalt szerződésükben köthetik ki az egyszerűsített polgári pert jogvita esetére, azonban személyállapoti, munkaügyi és fogyasztói jogvitában ilyen kikötés kizárt.

Az egyszerűsített polgári perben kötelező a jogi képviselet. Az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát biztosítja egyrészt annak írásbelisége, másrészt az, hogy az eljárást a felperesnek teljes mértékben elő kell készítenie. Ez utóbbi követelmény azt jelenti, hogy a pert indító felperesnek már a keresetlevélhez csatolni kell valamennyi okirati bizonyítékot, illetve szakvéleményt, keresetváltoztatásnak nincs helye.

Az egyszerűsített polgári perben nincs elkülönült perfelvételi, valamint érdemi tárgyalás, kizárólag a keresettel érintett követelés tekintetében zajlik a per.

A bíróságok soron kívül járnak el és legfeljebb 8 napjuk van megtenni az intézkedéseiket. Az ellenkérelem benyújtásának határideje 15 nap, melyet semmilyen esetben sem lehet meghosszabbítani.

Ezen kívül az ellenkérelem előterjesztését követően a bíróság – rövid határidő tűzésével – felhívja a feleket, hogy nyilatkozzanak arról, kívánják-e a pert az általános szabályok szerint lefolytatni, illetve szándékukban áll-e egyezséget kötni. Ha a felek közösen úgy nyilatkoznak, hogy a pert az általános szabályok szerint kívánják lefolytatni, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, és az eljárást ezt követően az általános szabályok alapján folytatja. Ha a felek egyezségi megállapodásukat benyújtják a bírósághoz, a bíróság – amennyiben az egyezség jóváhagyásának feltételei teljesülnek – azt végzésével jóváhagyja.

Ha az érintett felek nem kérik a per lefolytatását az általános szabályok szerint, és egyezséget sem kötnek, a bíróság köteles a felek részére tett felhívástól számított 30 napon belül ítéletet hozni.

A jogorvoslatokra szintén rövid határidők vonatkoznak: A fellebbezés előterjesztésére a feleknek 8 nap áll majd rendelkezésükre és csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság 15, az ítélet elleni fellebbezést pedig 30 napon belül bírálja el.

A Módosítás e per esetében kedvezményes illetékez vezet be, ugyanis a megfizetendő illeték összege az általános szabályok szerint lefolytatott per illetékének a 70 %-a.

Automatikus rövidített indokolást tartalmazó ítélet

A Módosítás annak érdekében, hogy a bíróságok adminisztrációs terhét tovább csökkentse, illetve az érdemi munkavégzésre fordítható időt növelje, átalakítja a Pp. eddigi, a rövidített indokolásra vonatkozó szabályrendszerét. Ennek eredményeképpen megszűnik az a lehetőség, hogy a felek az ítélet rövidített tartamú indokolását kérjék.

Ugyanakkor a Módosítás bevezet két új esetkört, melyekben automatikusan rövidített indokolást tartalmazhat egy ítélet. A fellebbezéssel támadható ítéletet meghozó bíróság az ítéletét csak abban az esetben köteles részletesen megindokolni, ha a felek a bíróság kifejezett felhívására ezt kérik. Tehát amennyiben egyik fél sem jelenik meg az ítélethirdetésen, vagy a kihirdetéskor a bíróság felhívása ellenére a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást, úgy a bíróság automatikusan rövidített indokolást tartalmazó ítéletet fog hozni.

Elhúzódó tárgyalások jogkövetkezménye

Amennyiben az intézkedésükre megállapított jogszabályi határidőt mulasztanak, a bíróságok kötelesek hivatalból, a határidő elmulasztását követő naptól kezdve naponta a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújtani a felek részére. A jogalkotónak ezzel a lépéssel a deklarált célja, hogy rábírja a bíróságokat arra, hogy a Pp.-ben meghatározott határidőket minden esetben pontosan betartsák. A Módosítás jogorvoslati lehetőséget is biztosít a felek számára arra az esetre, ha a vagyoni elégtétel kifizetése iránt a mulasztó bíróság nem intézkedik. Ilyen esetekben ugyanis az érintett fél a kifogást terjeszthet majd elő.

Online közvetített tárgyalások

A Módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a polgári peres eljárásokban a hallgatóság online felületen keresztül is részt tudjon venni a tárgyaláson. Ennek ugyanakkor feltétele az is, hogy a szükséges technológiai feltételek adottak legyenek a bíróságon. A Módosítás indokolása szerint ez lehetővé teszi, hogy a bíróságok feletti társadalmi kontroll még inkább kiteljesedjen. Másrészt biztosítja azt is, hogy a jogi vagy államtudományi képzési területen tanuló hallgatók, illetve oktatók és kutatók is közvetlenül bekapcsolódjanak a tárgyalások követésébe.

A tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt. Regisztrálni az erre külön létrehozott felületen lehet majd, melynek előfeltétele, hogy a regisztrálni kívánó személy a DÁP alkalmazás eAzonosítási szolgáltatásával azonosítsa magát.

Összefoglalás

A jogalkotó jelen Módosítással megpróbálja enyhíteni a bíróságokon lévő ügyterhet azzal, hogy a rövidített indokolás lehetőségét alapértelmezetté teszi, valamint ezt a célt szolgálja az egyszerűsített polgári per intézménye is. Az egyszerűsített polgári per bevezetésére tekintettel célszerű lehet felülvizsgálni a fennálló és jövőben megkötendő szerződéseket is, hiszen az egyszerűsített perre vonatkozó kitétel relatíve gyors igényérvényesítést tesz lehetővé.

Az eljárások időben való intézését pedig a bíróságok „kötbérezése” hivatott elősegíteni. Természetesen felmerül az a kérdés, hogy a vagyoni elégtétel megfizetésével kapcsolatos adminisztráció nem igényel-e majd több kapacitást a bíróságoktól.

Az elmúlt években lezajlott digitális forradalomnak következtében megnőtt az igény arra, hogy a bírósági tárgyalások online, telekommunikációs eszközök segítségével is nyomon lehessen követni. A gyakorlatban ugyanakkor az online hallgatóságként regisztráló személyek előzetes ellenőrzése további terhet fog róni a bíróságokra, valamint megnöveli a visszaélés kockázatát is.

A Módosítással kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az Országos Bírói Tanács („OBT”) 2025. június 26-án alkotmányjogi panaszt („Panasz”) nyújtott be az Alkotmánybíróság („AB”) részére. A panaszban az OBT – többek közt – a Módosítás vagyoni elégtételre és egyszerűsített polgári perre vonatkozó rendelkezésének alaptörvényellenességének megállapítását, valamint visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését is kérte. A Panaszról az AB-nak legkésőbb szeptemberig kell döntenie. Amennyiben a kérdéses rendelkezéseket megsemmisíti az AB, a döntésről külön cikkben adunk majd tájékoztatást.

Kép forrása: Sora Shimazaki, pexels.com