Olvasási idő: 4 perc
A digitális platformok fejlődésével ma már bárkiből válhat tartalomgyártó: egy okostelefon, egy jó ötlet és néhány kattintás elég ahhoz, hogy üzeneteink, videóink vagy képeink akár több ezer emberhez is eljussanak. Az online jelenlét azonban nem csupán kreatív lehetőségeket, hanem jelentős jogi és adatvédelmi felelősséget és kockázatot is magában hordoz. A különféle tartalmak, így például posztok és videók megosztása során – különösen, ha azokban felismerhető személyek jelennek meg– személyes adatok kezelése valósul meg.
GDPR alkalmazhatósága általánosságban
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete („Általános Adatvédelmi Rendelet”, „GDPR”) kettős célt szolgál: egyrészt a természetes személyek személyes adatainak védelmét biztosítja, másrészt keretet ad az adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának. A GDPR részletesen meghatározza, hogy az érintetteket milyen jogok illetik meg, és az adatkezelőket milyen kötelezettségek terhelik.
Ugyanakkor a GDPR-t egyes kivételes esetekben nem kell alkalmazni; ilyen kivétel például, amikor egy magánszemély kizárólag személyes célból kezel adatokat. Ilyennek minősül például a magánlevelezés akár papír alapon, akár elektronikus formában; címek, elérhetőségek tárolása; otthoni jegyzetek, napló; családi fotók; közösségi hálózatokon kapcsolattartás; egyéb online tevékenység. E kivételeket szűken kell értelmezni, és az adatkezelés csak akkor esik a GDPR hatályán kívül, ha az kizárólag magánjellegű célt szolgál, vagyis sem közösségi, sem szakmai, sem gazdasági vonatkozása nincs. Így például, ha az adatot meghatározhatatlan számú személy ismerheti meg vagy az nyilvánosságra kerül, már nem a magáncélú adatkezelés körébe tartozik. Gazdasági társaságok általi adatkezelés esetén pedig nem jöhet szóba a magáncélú használat, ezért bármely online tartalom közzététele, melyben személyes adatok szerepelnek (fénykép, hangfelvétel, más adat), legyen az munkavállaló, vagy bármely természetes személy, mindenképp megfelelő jogi körültekintést igényel.
Online tartalomkészítéssel kapcsolatos adatkezelés
A digitális platformok széles körben lehetővé teszik a felhasználóik részére, hogy fotókat, videókat vagy hangfelvételeket készítsenek és osszanak meg – akár más emberekről is. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetekben alkalmazandóak-e az adatvédelmi rendelkezések. Tekintettel arra, hogy a feltöltött felvételek – legyen szó arcról, hangról vagy más, személyhez köthető információról– személyes adatnak minősülnek, és e tartalmak a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válnak, azok kezelésére a GDPR rendelkezései irányadók.
Az adatvédelem egyik alapelve, hogy a személyes adatok kezeléséhez minden esetben szükség van érvényes jogalapra. Amikor egy adatkezelő személyes adatok kezelésével járó tevékenységbe kezd, mindig gondosan mérlegelnie kell, melyik jogalap felel meg leginkább a tervezett adatkezelés céljának. A tartalomgyártással összefüggő adatkezelések leggyakrabban az érintett hozzájárulásán alapulnak.
A hozzájárulás megszerzése kulcskérdés, hiszen más emberről felvételt készíteni és közzétenni csak akkor lehet jogszerűen, ha az érintett előzetesen, kifejezetten és megfelelő tájékoztatás birtokában egyezett bele. A kamera puszta jelenlétének eltűrése vagy egy kérdésre adott válasz önmagában még nem számít érvényes beleegyezésnek. Ez mutatja, hogy az adatvédelem területén milyen szigorúan értelmezett jogalapokra van szükség: a GDPR nem tartalmaz olyan kivételi szabályokat a tömegfelvétel vagy a közszereplés esetére, mint amelyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény („Ptk.”) a személyiségi jogoknál ismer. Ez az adatvédelem és más jogszabályok szerinti jogcímek párhuzamos valóságát jelzi, hiszen a Ptk.-nak megfelelő eljárás még megvalósíthat adatvédelmi szabálysértést, tehát eltérő feltételek szükségesek az egyes jogszabályok által megkövetelt jogszerűség biztosításához.
Megfelelés hiánya esetén felmerülő jogkövetkezmények
Az online térben való közzététel, amennyiben hozzájárulás, vagy más megfelelő jogalap nélkül valósul meg, az adatvédelmi előírások megsértését eredményezi. A jogsértő adatkezelésnek súlyos következményei lehetnek: hatósági eljárást és az adatvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Ha egy felvétel engedély nélkül készül és annak közzététele jelentős érdeksérelmet okoz, akkor a tevékenység nem csupán adatvédelmi szempontból jogellenes, hanem akár bűncselekményt is megvalósíthat, és megalapozhatja a Ptk. szerinti sérelemdíj-igényt is az eset körülményeitől függően. A felelősség minden esetben a felvétel készítőjét, illetve a tartalom közzétevőjét terheli.
Különösen kockázatos helyzet, ha gyermekekről, egészségügyi ellátásról, politikai véleményekről vagy más érzékeny adatokról készül felvétel. Ha a közzététel az érintett tudta és hozzájárulása nélkül történik, az nem esik a magáncélú kivétel alá, hanem teljes mértékben adatkezelésnek számít a GDPR alapján. Az érintetteknek ilyenkor joguk van tájékoztatást kérni, a hozzájárulásukat visszavonni, a felvételek törlését kérni, és akár jogi útra terelni az ügyet.
Összegzés
Az online térben való jelenlét – különösen vállalati kommunikáció, marketing vagy HR-tartalomgyártás esetén – körültekintő adatvédelmi gyakorlatot igényel. Ami a Ptk. alapján nem jár jogkövetkezménnyel, az adatvédelmi szempontból még jogsértő lehet.
A hozzájárulás tehát nem puszta formalitás, hanem a jogszerű adatkezelés egyik alapfeltétele. A szervezeteknek – akár tartalomkészítők, akár munkáltatók – ajánlott belső eljárásrendet, oktatást vagy szabályzatot kialakítaniuk az online tartalomkészítés adatvédelmi kockázatainak kezelésére.
Az érintetti jogok tiszteletben tartása, a hozzájárulások megfelelő dokumentálása és a GDPR-előírások betartása nemcsak jogi megfelelés kérdése, hanem a vállalati reputáció és bizalom megőrzésének záloga is.
Fotó forrása: pexels.com, Plann