Btátv.

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán

Hírek, Idegenrendészet / 2025.04.28. / Btátv., foglalkoztatás, Idegenrendészet, Vendégmunkások

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán

2025. július 1-jétől módosulnak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás és a beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély szabályai. A fő újdonság, hogy a beruházás megvalósítása két szakaszra, az előkészítésre és a beüzemelésre osztódik, így az engedélyeztetési folyamat ehhez igazítva alakul át. Jelen hírlevélben áttekintjük, hogy milyen feltételek mellett lehet harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni Magyarországon különböző beruházások során, és hogyan kell az engedélyezési eljárásokat intézni.

Beruházási célú foglalkoztatás feltételei

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény („Btátv.”) lehetővé teszi a vendégmunkások beruházási célú foglalkoztatását. Ennek keretében beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban beruházás megvalósítása érdekében tényleges munkát végezzen olyan foglalkoztatónál, aki a beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a külgazdasági és külügyminiszterrel és a foglalkoztató a jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással („Munkavállalási Jóváhagyás”) rendelkezik. A vendégmunkás tartózkodási engedély kérelmezése előtt tehát a foglalkoztatónak első lépésként az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást szükséges beszereznie.

Előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás

A július 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében az engedélyeztetések szempontjából a beruházás két szakaszra osztódik: a beruházás előkészítő szakaszára, amely a beruházás előkészítését, kivitelezését, használatbavételét jelenti, valamint a beruházás beüzemelési szakaszára, amely magában foglalja a beruházással egyidejűleg a már használatba vett üzemegységek rendeltetésszerű üzemeltetését, valamint a betanító képzést.

A beruházás előkészítő szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás iránti kérelmet a beruházó terjeszti elő abból a célból, hogy a beruházás megvalósítása során több harmadik országbeli állampolgárt tudjon foglalkoztatni. A kérelmet a nemzetgazdasági miniszter bírálja el, aki az eljárás során megvizsgálja a beruházás üzleti tervét, valamint a foglalkoztatni tervezett harmadik országbeli állampolgárok létszámát, (FEOR kódok szerinti) munkakörét, valamint a munkavállalók megosztását a fő-és alvállalkozók között. A kérelemben meg kell jelölni a beruházó, a fővállalkozó, valamint az alvállalkozó adatait. Az eljárásban az illetékes kormányhivatal is bevonásra kerül a térség munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata érdekében, a rendelkezésre álló magyar munkaerő vizsgálatának vonatkozásában. A Munkavállalási Jóváhagyás a beruházás teljes időtartamára, de legfeljebb három évre szólhat. A Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt az abban foglaltaktól való eltérést, így a fő-és alvállalkozók személyét, a harmadik országbeli állampolgárok (FEOR kódok szerinti) munkakörét és megoszlásukat szintén a nemzetgazdasági miniszter által szükséges engedélyeztetni.

A beruházás beüzemelési szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás iránti kérelem előterjeszthető már az előkészítő szakaszra vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt, vagy annak leteltét követő naptól. Kizárólag a beruházás azon szakaszára lehet kérni, amely esetében szükséges a beüzemelés. Az elbírálás az előkészítő szakaszra vonatkozó kérelemhez hasonlóan a nemzetgazdasági miniszterhez tartozik, az eljárásban szintén meg kell adni a foglalkoztatni tervezett harmadik országbeli állampolgárok létszámát, (FEOR kódok szerinti) munkakörét, a fő-és alvállalkozók megnevezését és a munkavállalók megosztását. Erre a szakaszra vonatkozóan is vizsgálja a kormányhivatal az érvényes munkaerőigényt. A Munkavállalási Jóváhagyás a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évre szólhat. Az előkészítő szakaszra vonatkozó szabályokkal azonosan a Munkavállalási Jóváhagyás időtartama alatt az abban foglaltaktól való eltérést, így a fő-és alvállalkozók személyét, a harmadik országbeli állampolgárok (FEOR kódok szerinti) munkakörét és megoszlásukat szintén a nemzetgazdasági miniszter által szükséges engedélyeztetni.

Vendégmunkások foglalkoztatása

A vendégmunkásokat a beruházás megvalósítására irányuló munkavégzés céljából munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel lehet foglalkoztatni. A munkavállalási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik a munkavégzésüket a beruházás megvalósításához szükségesen, ellenérték fejében végzik. A tartózkodási engedély kiadása iránti eljárásban az általánosan meghatározottakon túl mellékelni kell a Munkavállalási Jóváhagyást, és a külgazdasági és külügyminiszterrel kötött megállapodás igazolását. A Paksi Atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjei esetében a jogszabály kedvezményes elbírálást biztosít, a foglalkoztatónak nem kell mellékelni a külgazdasági miniszter által kiállított megállapodást, ha a vonatkozó jogszabályok szerinti fővállalkozónak vagy alvállalkozónak minősül.

A foglalkoztató a kérelmezés során köteles mellékelni a szálláshely megfelelőségének bizonyításához a szálláshely létesítésére vonatkozó hatósági engedélyt, és annak igazolását, hogy az ingatlan hány fő elhelyezésére alkalmas. Amennyiben a foglalkoztató a vendégmunkások szállását nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja, az engedély kiadása megtagadható.

A beruházás előkészítő szakaszára vonatkozó Munkavállalási Jóváhagyáson alapuló beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb 3 évig érvényes, míg a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb 1 évig érvényes és ezek az engedélyek az évente meghatározott engedélyszámba beleszámítanak.

A vendégmunkás ezen engedéllyel nem kérhet tartózkodási engedélyt más jogcím alatt, és nem jogosult nemzeti tartózkodási kártyára.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozott időtartamát a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejére figyelemmel szükséges megállapítani.

A foglalkoztató kötelezettségei

A foglalkoztató köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő elhelyezéséről, valamint arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja, ennek megsértése esetén az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesülhet a bírság alól, ha igazolja, hogy minden tőle elvárható intézkedést megtett.

Összegzés

A vendégmunkások foglalkoztatásának jogi háttere Magyarországon szigorú szabályozás alatt áll és a 2025. július 1-jétől hatályba lépő új szabályozás átalakítja a vendégmunkások beruházási célú foglalkoztatásának kereteit. Az engedélyeztetési eljárások két külön szakaszra – az előkészítő és beüzemelési fázisra – való bontása, valamint a munkáltatói kötelezettségek részletes szabályozása komoly adminisztratív és jogi felkészültséget kíván meg a beruházók és foglalkoztatók részéről.

Ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltatók időben megismerkedjenek az új előírásokkal, és azoknak maradéktalanul megfeleljenek a szankciók súlyára is tekintettel. Egy jól időzített és szakmailag megalapozott jogi tanácsadás segíthet a jogszabályi megfelelés biztosításában, az engedélyeztetési eljárások gördülékeny lefolytatásában és a bírságok elkerülésében.

Kép forrása: Anamul Rezwan, Pexels.com

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán Read More »

Ügyvezetőként Magyarországon

Hírek, Idegenrendészet / 2024.11.22. / Btátv., harmadik országbeli ügyvezető, Idegenrendészet, ügyvezetőként történő magyarországi tartózkodás

Bevezetés

Cikksorozatunk következő részében a harmadik országbeli állampolgárok ügyvezetőként történő magyarországi tartózkodását járjuk körbe több szempont mentén.

A téma azért is kiemelkedő jelentőséggel bírhat, mert manapság már egyáltalán nem szokatlan, hogy egyes, a társaságok irányító pozícióiba külföldi, ezen belül is sokszor harmadik országbeli állampolgárok kerülnek kinevezésre. Ezen személyek kinevezése során pedig sokszor talán nincs is az előzetes megfontolási szempontok között, hogy nekik milyen, a megfelelő tartózkodási és a tevékenység ellátásához kapcsolódó, ezt igazoló okirattal kell rendelkezniük.

A jelen cikkben igyekszünk olyan gondolatébresztő információhoz juttatni olvasóinkat, ami segítségként szolgálhat hasonló és nem törvényszerűen egyszerű helyzetekben.

A Btátv. előtt és után

A korábbi (a Harmtv.) és az új szabályozás (azaz a Btátv.) között a jelen kérdéskörben is jelentős eltéréseket lehet felmutatni.

A Harmtv. alatt még – a sokak számára talán ismerősen hangzó – jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt lehetett kérelmezni, amennyiben valaki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként szerette volna Magyarországon végezni a tevékenységét. Abban az esetben azonban, amikor a vezető tisztségviselőnek kinevezett nem az ilyen tisztségéhez kapcsolódó feladatait akarta itt végezni, vagy nem csak ezeket teljesítette volna, hanem klasszikus értelemben vett munkavállalói feladatokat (is), a jövedelemszerzési célú helyett munkavállalás célú tartózkodási engedélyt volt szükséges kérelmeznie.

A Btátv. ennél a bináris rendszernél már sokkal színesebb palettával rendelkezik, ha vezető tisztségviselők Magyarországon kifejtett egyik vagy másik tevékenységéről van szó, amelyekkel alább foglalkozunk.

Vezető tisztségviselő, vagy klasszikus munkavállaló

A képviseleti és foglalkoztatotti feladatok ellátására vonatkozó, a Harmtv. alatt is létező kettős rendszer ugyan alapvetően fennmaradt a Btátv. alatt, de a jelenleg hatályos kódex a körülményektől függően ezen két fő kategórián belül is több engedélytípus közül teszi lehetővé a válogatást. Az alábbiakban látható, hogyan épülnek egymásra az egyes engedélytípusok és azok milyen fő felosztás szerinti esetben alkalmazhatók.

Engedély neve	Vezető tisztségviselői feladatok ellátása[1]	A vezető tisztségviselői tevékenységen túli tényleges munkavégzés
Vendég-önfoglalkoztató	Alkalmazható	Nem alkalmazható
Vendégbefektető[2]	Alkalmazható	Nem alkalmazható
Magyar Kártya	Nem alkalmazható	Alkalmazható
Vállalati Kártya	Alkalmazható	Alkalmazható
Nemzeti Kártya	Nem alkalmazható	Alkalmazható

Vendég-önfoglalkoztató

Mint minden esetben, ahhoz, hogy lehetővé váljon a hatósági jóváhagyás, a kérelmező a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó, az annak igénylését megfelelően alátámasztó körülményeket köteles bizonyítani.

Az ilyen típusú tartózkodási engedélyhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy:

a gazdasági társaság legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább öt magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy
a magyarországi tartózkodása a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt, a gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozata alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. A nyilatkozatban foglaltakat különösen az alábbiak valamelyikével tudja alátámasztani: vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés.

Fontos, hogy a fentieken túl az idegenrendészeti hatóság további dokumentumokat is kérhet.

Esetleg mérlegelési szempont lehet, hogy a vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt rendszeres jelentkezési kötelezettség is terheli, ugyanakkor ennek elektronikus úton tehet eleget az idegenrendészeti ügyindítási felületen keresztül.

Magyar Kártya

Az előző típussal szemben Magyar Kártya a vezető tisztségviselői feladatok magyarországi ellátására nem, csak az azokon túli tevékenységre kérelmezhető. Utóbbira is csak akkor, ha a kérelmező megfelelő, a hatóság által elfogadott felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezik, tehát ez a típus szabályozott képzettséghez kötött.

A kérelmező képzettségére vonatkozó igazoláson túlmenően az OIF a munkavégzéssel érintett cég működésének alátámasztására további okiratot is kérhet a vendég-önfoglalkoztatási tartózkodási engedélynél részletezett dokumentumkörben.

Vállalati Kártya

Ez a típus újnak számít a tartózkodási szabályok között. A bevezetésének a célja – amit már az elnevezése is sejtet – a magyarországi befektetések minél vonzóbbá tétele. Éppen ezért nem csak a kérelmezőnek, de a kérelemmel érintett vállalkozásnak is meg kell felelnie bizonyos előfeltételeknek. Így például a jogi személy a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó lehet.

Nemzeti Kártya

A Nemzeti Kártyát nem csak általános esetű munkavállalásra, hanem az általunk vizsgált, a vezető tisztségviselői feladatokon túlterjeszkedő teljesítésre is lehet kérelmezni. Fontos ugyanakkor, hogy ez az engedély csak meghatározott állampolgárságú vezető tisztségviselőknek érhető el.

Összefoglalás

Láthatjuk tehát, hogy a két felvázolt célból kérelmezhető tartózkodási engedélyek köre hol átfedésben, hol egymást kizáró viszonyban van egymással, de alapvetően teljes lefedettséget biztosít a különböző esetekre. Ez azonban azt is jelenti, hogy a korábbi, már megszokott és egyszerűbb gyakorlattal ellenétben nagyobb körültekintéssel kell eljárni a megfelelő típus kiválasztásakor, hogy az minden, a jelen cikkben még nem is tárgyalt egyéb körülményre tekintettel is a tényleges érdekeket szolgálja.

Szerző: dr. Bohati Eszter, ügyvéd – CLVPartners

[1] Gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselői feladatok ellátása

[2] Ezzel a kategóriával részletesebben nem foglalkozunk, csak említést teszünk róla.

Ügyvezetőként Magyarországon Read More »

Munkavállalási vs. foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

Hírek, Idegenrendészet / 2024.11.22. / Btátv., foglalkoztatás, harmadik országbeli munkavállalás, harmadik országbeli munkavállaló, Idegenrendészet, tartózkodási engedély

Bevezetés

Talán senki sem fogja túlzásnak tartani, ha azt mondjuk, hogy a címben szereplő két (azaz tulajdonképp egymást átfedő) engedélyfajta az, amit a leggyakrabban kérelmeznek a külföldiek, ha magyarországi munkavállalásról van szó. Igaz ez annak ellenére, hogy több, egyéb célból kiadható engedéllyel is bővült a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lehetőségek tárháza az idők során, de az „univerzális” jellegéből az előbbi típus mit sem veszített.

Ezen engedélytípus gyakorlati fontosságára való tekintettel jelen cikkünkben az új névvel illetett foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyként, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket vesszük sorra az elődjével összehasonlítva, hogy könnyebben átlássuk az elnevezésen kívül mi változott, vagy éppen mi maradt változatlan.

Ami maradt a régi

Ami biztosan senkinek sem lesz ismeretlen, akinek legalább egyszer érintőlegesen volt dolga ilyen kérelemmel, az az annak alapjául szolgáló előfeltétel: a foglalkoztatási cél. Ilyen engedélyt elsődlegesen az kaphat, aki Magyarországon azért szeretne huzamosabb időt tölteni, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ezen a Btátv. sem változtatott, tehát az erre irányuló szerződéses kapcsolatot továbbra is igazolni kell tudni a kérelmezés során (pl. leggyakrabban egy, a jövőbeli munkáltatóval kötött előzetes megállapodással).

Újszerűleg hathat, de tulajdonképp nem az, hogy a Kormány meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyekben a foglalkoztatás tilos. Hasonló, protekcionista rendelkezés ugyanis már majd 30 éve a harmadik országbeli állampolgárok hazai foglalkoztatási feltételeinek a része, igaz, korábban ez nem volt ennyire „szem előtt”.

Ugyanez igaz a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számbeli korlátozására, hiszen az is már egy viszonylag régen velünk élő lehetőség, hogy valamilyen formában maximalizálásra kerül(jön) a kiadható engedélyek száma. A 2024-re irányadó bűvös szám a 65.000, azaz ebben idén ennyi a munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma.

Ami viszont változott

Munkavégzési célból vendégmunkás

A Btátv. a szabályozási rendszert kis túlzással teljesen átdolgozta. Az újradefiniálás körében megszületett a vendégmunkás kategória. Ez a gyűjtőfogalom ugyanakkor egy csoportot jelöl, ugyanis nem egy, hanem rögtön négy engedélyformát fed le és foglal magában. Ezek a következők: a szezonális vendégmunkás, a beruházás megvalósítása érdekében foglalkoztatott vendégmunkás, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás és a „vendégmunkás”. A régi-új típus tehát ezen fogatba tartozik.

Miért is tetszik jönni?

További kiemelendő eltérés az engedély alapjául szolgáló egyéb cél kapcsán bukkan fel.

Korábban a foglalkoztatott kiválthatta ezt a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt akkor is, ha gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl kívánt ténylegesen munkát végezni. Mivel azonban a Harmtv. érája alatt egy ügyvezető csak egy jogcímen végezhette a dolgát hazánkban (ergo egy tartózkodási engedélyt kaphatott), két – egyébként az esetében alkalmazható – engedélytípus „versenyéből” a munkavállalási célú került ki győztesen, és ezt volt érdemes beszereznie. Ehhez képest a Btátv. az ilyen céllal történő országon belüli tartózkodást és tevékenységet már teljesen más idegenrendészeti kategória alá sorolja be.

Új és hiánypótló az az új szabály, miszerint akkor is megszerezhető a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, ha munkaviszony nem a magyar foglalkoztatóval létesül, hanem a külföldi munkavállaló a magyarországi vállalatnál csak kiküldetésben van.

Milyen tartammal számolhatunk?

Az érvényesség maximális tartama maradt két év. A Btátv. alatt viszont az ehhez kapcsolódó rendelkezések is picit más színezetet kapnak. A korábbi eljárásrenddel ellentétben, amikor a munkavállaló a gyakorlatban annyiszor hosszabbíttathatta az engedélyt, ahányszor a munkáltatójával hosszabbították a (munka)szerződésüket, az új rendszerben a korlátozás nélküli folyamatos hosszabbítgatás lehetősége megszűnt. Az első kiadástól számított három év elteltével ugyanis nem hosszabbításért, hanem új engedélyért kell folyamodnia az érintettnek.

Ki jöhet még?

A Harmtv. alatt a munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve azt kérelmező külföldi állampolgár családtagja az előbbi tartózkodási engedélyéből „származtatva”, arra alapozva kérhette családi egyesülés biztosítása céljából a magyarországi tartózkodás jóváhagyását. Ez azt jelentette, hogy a viszonylag szoros rokoni kapcsolatban álló személy, ha a kérelemhez kapcsolódó egyéb feltételeket teljesültek, akár munkaviszony nélkül is itt élhetett dolgozó hozzátartozójával.

A Btátv. koncepcionális újraszabályozásának részeként ez a lehetőség sem maradt érintetlenül. A családegyesítési célból kérelmezett tartózkodás a korábban, ilyen engedéllyel rendelkező személyek számára egy nagyon szűk körben még továbbra is biztosított lehet, azonban az új kódex ennek a lehetőségét a foglalkoztatási célú engedéllyel rendelkezők családtagjai esetében megszüntette. Ez pedig gyakorlati szempontból nem kis jelentőségű változást indukálhat a munkavállalási hajlandóság tekintetében, figyelembe véve az egyes, szoros családi kapcsolatokkal rendelkező vendégmunkásokért megindult versenyt is. Ehhez kapcsolódóan azonban egyelőre konkrét, számokra is átültethető negatív hatásról nem tudunk beszámolni.

Országelhagyás mint munkáltatói kötelesség

Senkinek nem volt valószínűleg kétsége korábban sem afelől, hogy az ideiglenesen itt munkát vállaló a határozott időre engedélyezett foglalkoztatás megszűnését követően csak valamilyen megfelelő indokkal és az ahhoz társított jóváhagyással maradhatott az ország területén. Ha ilyen nem volt, távoznia kellett. Ezen kötelezettség megszegését szankcionálta a Harmtv. is.

A Btátv. viszont ebben is szintet lépett, és annak érdekében, hogy a felelősség súlyát a munkáltató is (még jobban) érezze, újításként bevezetésre került egy új bírságtípus szemmel is jól látható összegben. Ily módon tehát a társaságok is még érdekeltebbek abban, hogy minden külföldi munkavállalójuk, ha nem is haza, de rövid időn belül mindenképp az országhatáron kívülre kerüljön. Arra, hogy ezen kötelezettségek a cégek hogyan tudnak a legmegfelelőbb módon, őket ténylegesen védő formában eleget tenni, egyelőre nincs kiforrott hatósági gyakorlat, de ha valakit érdekelnének az ehhez kapcsolódó tanácsaink, javaslataink, keressen minket bártan.

Összefoglalás

Fontos, hogy a jelen összefoglaló célja a címben hivatkozott engedélyek közötti átfedések és különbségek átfogó áttekintése, de nem tértünk ki benne minden releváns részre, és a jelen cikk annak jellege, valamint általános célja miatt jogi tanácsnak sem minősül. Ha bármilyen kérdésük felmerülne akár a fentiekkel, akár az itt nem részletezett háttérrel kapcsolatban, vagy csak egy bővebb összefoglalót szeretnének, csak bíztatni tudjuk Önöket, hogy keressenek minket bártan.

Szerző: dr. Bohati Eszter, ügyvéd – CLVPartners

Munkavállalási vs. foglalkoztatási célú tartózkodási engedély Read More »

Az új időszámítás kezdete: 2024. január 1. – Btátv.

Hírek, Idegenrendészet / 2024.11.22. / Btátv., Idegenrendészet, Idegenrendészeti jogszabálymódosulás, Kódex

Bevezetés

Sokan sok helyen olvashattak már a 2024-gyel szinte együtt érkező új idegenrendészeti kódexről. Jelen cikkel induló sorozatunkkal arra teszünk kísérletet tenni, hogy a vonatkozó témákat, változásokat ne csak általánosságban, hanem az ügyfeleket, mint gyakorlati alkalmazókat általában érintő, akár speciálisabb kérdések megválaszolásával járjuk körbe. Ezt a célt szem előtt tartva az érintett témák alapvetően a foglalkoztatási kérdéseket fogják felölelni.

Annak érdekében azonban, hogy a változásokat, ismereteket megfelelően kontextusba helyezzük és a későbbi értelmezést ezzel is segítsük, kezdeményezésünk első részében a hivatkozott joganyag módosulását összefoglalóan mutatjuk be.

Régi és új

A korábbi (azaz a Harmtv.) és az új szabályozás (azaz a Btátv.) között talán első ránézésre is az a legfőbb említésre méltó változás, hogy az általánosabb felől a jogalkotó elmozdult a kategorizáltabb, és több szempontból megszorító szabályozási forma irányába. Ezen belül konkrétumként említendő, hogy a munkavállalási célból történő magyarországi tartózkodás korábban nem létező, vagy az előzőekhez képest másként szabályozott, többféle engedélytípussal került lefedésre, de van olyan engedély is, aminek a megalkotása az „elszórt” rendelkezések egységesítését szolgálja (lásd: Nemzeti Kártya). A Harmtv. alatt begyakorolt mechanizmusok tehát a Btátv. alatt nem, vagy csak jelentős eltérésekkel alkalmazhatóak.

Ezen túlmenően a Btátv. nyíltan protekcionista célkitűzéseket is rögzít. Deklarálásra került például, hogy az új törvénnyel szigorítani szeretnék „a külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit”, valamint előnyben kívánják részesíteni a magyar munkavállalók foglalkoztatását a külföldiekkel szemben, illetve korlátot kívánnak teremteni a tömeges bevándorlás ellen.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az új kódex és annak a végrehajtási rendelete még nem jelenti azt, hogy a korábbi szabályokat már nem kell, vagy bizonyos esetekben nem lehet alkalmazni. Vannak ugyanis olyan tartózkodási célok, illetve helyzetek, amelyek kapcsán ugyanúgy a Harmtv. él tovább, azt szükséges ismerni. Ilyen „túlélő” rendelkezés vonatkozik például a (továbbra is a) korábbi szabályok szerint kiadható családi együttélés biztosítását szolgáló tartózkodási engedélyre, ami különös jelentőséggel bírhat egyes munkavállalói csoportok kapcsán, akár (csak) munkavállalói motiválás, megtartás szempontjából.

Harmadik országbeli állampolgár vs. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

A jogszabályi háttér természetesen fenntartja a harmadik országbeli állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (elsősorban EGT-állampolgárok és családtagjaik) közötti megkülönböztetést. Ebben a vonatkozásban azt a gyakorlati szempontot javasoljuk szem előtt tartani, hogy az olyan harmadik országbeli állampolgár esetén, akiről tudja a munkáltató, hogy huzamosabb tartózkodásra jogosult EGT-állampolgárhoz „csatlakozik”, vagy vele érkezik, előzetesen ellenőrizze, hogy az ilyen családtag az Szmtv. (azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény) hatálya alá tartozik-e, és ezzel tulajdonképp kikerül, „mentesül” a Btátv. alól.

Tartózkodás tartama szerinti kategóriák

A Btátv. alapvetően három kategóriát különböztet meg aszerint, hogy a harmadik országbeli állampolgár meddig szeretne Magyarországon maradni, tehát ezen időtartam mentén dönthető el a szükséges engedély típusa:

rövid: azaz bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tartózkodást tervez a harmadik országbeli állampolgár. Ehhez – beutazás szempontjából – „csak” vízum szükséges, sőt, bizonyos állampolgárok esetén még az sem.
tartós: ebbe a kategóriába esik a bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás. Az ilyen hosszúságú ittlét már minden esetben engedélyköteles, azaz az érintettnek a tartózkodási céljához igazodó, tulajdonképp az alapján előre kiválasztott engedélyért kell folyamodnia az idegenrendészeti hatósághoz.
huzamos: ez a határozatlan idejű tartózkodási engedélyek és esetek csoportja, és természetesen többletfeltételekhez kötött az előző kategóriákhoz képest.

A második, és egyben leggyakrabban alkalmazott kategóriába tartozó, illetve az ott meghatározott tartamú engedély minden esetben célhoz kötött. Ennek okán nagyon fontos, hogy az adott célhoz ténylegesen illeszkedő engedélytípust a munkáltató és az érintett előzetesen egyeztesse a kérelmezésben jártas szakemberrel, mert egy tévesen beadott kérelem jelentős elhúzódást eredményezhet a munkaviszony létesítésében.

Szemléltetésképpen egy nagyon egyszerűsített, de legalább az engedélyeztetési körülmények előzetes felmérésére emlékeztető ökölszabályt alkottunk az ismert elv mintájára. Eszerint: minden harmadik országbeli állampolgár a Btátv. hatálya alá tartozik, de nem minden, a Btátv. hatálya alá tartozó személy munkavállalásához kell a munkaügyi hatóságtól (külön vagy a tartózkodásival összevont) engedély. (Ahogy az előző pontnál említettük, természetesen vannak kivételek, abba az irányba is, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem a Btátv. hatálya alá tartozik, de a gyakorlatban ezek a ritkábbak.)

Összefoglalás

Az új jogszabályi rendszerről tehát általánosságban elmondható, hogy szigorúbb szabályok mentén teszi lehetővé a magyarországi munkavállalást egyes szereplőknek, míg másokat – a feltételek teljesülése esetén – jelentős előnyökben tud részesíteni. A szigorúbb követelményeknek való megfelelés, valamint az ilyen, esetleges „előnyök” lehívása érdekében javasolt minden érintett részére előzetes szaktanácsadás igénybevétele a kérdéskör kapcsán. Ha ezzel kapcsolatban bármilyen kérdés felmerülne, természetesen irodánk is a rendelkezésükre áll a nem is csak csomók, de gordiuszi gubancok kioldásában.

Szerző: dr. Bohati Eszter, ügyvéd – CLVPartners

Az új időszámítás kezdete: 2024. január 1. – Btátv. Read More »

Változnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai a beruházások kapcsán

Ügyvezetőként Magyarországon

Munkavállalási vs. foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

Az új időszámítás kezdete: 2024. január 1. – Btátv.

Elérhetőségek

Szakterületek

Aktualitások