Egyértelműsítés a bizalmi vagyonkezelések kapcsán

Több, mint 10 éve lépett hatályba a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amelyet az új Polgári Törvénykönyv nevesített, mint szerződéstípust és külön törvény született a részletszabályok tekintetében.

A vagyonkezelés egy felelősségteljes, ugyanakkor nagyszerű lehetőség a nagymértékű magánvagyonnal rendelkező természetes személyek számára, ugyanis amellett, hogy adóelőnnyel járhat, egyszerre alkalmas menedzsment, cégutódlási-generációváltási, házassági vagyonjogi, magánvagyonvédelmi és öröklési jogi kihívások megoldására vagy akár egy értékesítés előkészítéseként. Egy jól felépített szerződés évekre, sőt, rendszeres felülvizsgálat mellett évtizedekre alkalmas a vagyon sorsának megtervezésére. Azt tapasztaljuk, hogy a struktúrát választó ügyfeleink először nehezen, majd egyre bátrabban nyúlnak olyan témákhoz a rendelkezések során, amik alapvető élethelyzeteiket érintik:

  • Hogyan tudom biztosítani a hosszú évek munkájával felépített cég sikeres jövőjét, a munkavállalók kiszámítható életképét?
  • Milyen szerepe lehet az egyes családtagoknak a vállalat sorsában?
  • Akarnak-e egyáltalán részt venni a menedzsmentben és van-e B terv, ha nem a számomra legkedvesebb ember számára tudom átadni a cég működtetését?
  • Mi történik mindazzal a vagyonnal, amit saját erőmből állítottam fel, halálom után?
  • Hogyan biztosíthatom, hogy a családtagjaim békében és jómódban éljék a saját életüket, miután én már nem tudom őket ebben segíteni?

Ezekről a kérdésekről egyeztetni nagyfokú bizalmat jelent számunkra, ezért mi is kiemelt figyelemmel és tisztelettel fordulunk az ilyen megbízásokhoz.

Ugyanakkor a piacon sokszor találkozunk olyan ajánlatokkal, véleménnyel, amik a vagyonkezelés – egyébként üdvözölt – adóelőnyét mint legfontosabb célt határozzák meg és ennek vetnek mindent alá – de a cél álláspontunk szerint most sem szentesíti az eszközt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztályának friss közös állásfoglalása egyértelművé tesz egy számunkra a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény alapján korábban is képviselt álláspontot, miszerint az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése (ami történhet a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor vagy egy későbbi időpontban is), nem módosítja a közjogi szabályozás szerinti közteherfizetési kötelezettséget, vagyis, ha az osztalék már megállapításra került az adott adóévben, akkor annak kifizetésétől vagy vagyonkezelésbe történő rendelésétől függetlenül osztalék ágon adózik.

Az, hogy az NGM-NAV közzétette állásfoglalását és a 2025. évi ellenőrzési tervben is kiemelt helyen szerepel a bizalmi vagyonkezelési szerződések ellenőrzése, három dolgot jelent álláspontunk szerint:

  • azok, akik nem a Polgári Törvénykönyv, a Számviteli Törvény és az Szja Törvény együttes értelmezéséből fakadó fenti módon rendelték a vagyont, várhatóan önellenőrzést kell, hogy végezzenek;
  • azok, akik a vagyonrendelés során nem szenteltek kellő figyelmet a „substance-elvnek”, javasolt, hogy felülvizsgálják a szerződéseiket és kiigazítsák a vonatkozó rendelkezéseket;
  • akik idén tervezik, hogy vagyonkezelőt állítanak fel, vegyék figyelembe, hogy más adózási következménye van a már megállapított osztaléknak és az eredménytartalékba helyezett összegnek.

Hiszünk abban, hogy ha jól ismerjük a játékszabályokat, akkor tisztán játszva is lehet, akár közösen is nyerni.

Kép forrása: Leeloothefirst, Pexels.com

Egyértelműsítés a bizalmi vagyonkezelések kapcsán Read More »