+36 1 488 7008Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

hirek clvpartners

Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez

szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez
Bár már 1999 óta hatályos az az EÜM rendelet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szól (1999. évi 50 EÜM rendelet; „Rendelet"), sajnos nem minden munkáltató tesz eleget az abban foglalt kötelezettségeknek, illetve nem minden munkavállaló ismeri a pontos szabályokat, ezért sem árt időről időre visszatérni erre a kérdésre.

A Rendelet meghatározza, hogy alkalmazása szempontjából pontosan mi minősül képernyős munkahelynek, illetve azt is rögzíti, hogy az a munkavállaló, aki legalább napi 4 óra képernyős eszköz használatát igénylő munkakört tölt be – ideértve a képernyő figyelésével kapcsolatos munkakört is – milyen feltételek mellett foglalkoztatható. Utóbbi kérdéssel összefüggésben megjegyezendő, hogy nagy terhet ró a munkáltatókra a Rendelet azon előírása miszerint a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünet szakítsa meg, és hogy a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama ne haladja meg a napi hat órát. Teher ez a rendelkezés a munkáltatóra, mivel nem állíthat minden számítógép előtt dolgozó kolléga mellé „őrt", aki ügyel arra, hogy minden órában tíz percet más, nem a monitor előtti tevékenységet folytasson a munkavállaló, illetve ellenőrzi, hogy a hat órát naponta nem haladta meg a munkavégzés. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a Rendelet által előírt tízperces szünetek csak a monitor előtti munkavégzés alól mentik fel a munkavállalót, és nem minősülnek munkaközi szünetnek. Tehát ekkor is kell munkát végezni, csak nem a képernyő előtt.

A képernyős munkahellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy bizonyos esetben könnyű azok beminősítése, vannak azonban olyan munkakörök, amelyek tekintetében munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet folytató szakember bevonására és véleményére is szükség lehet.

Amennyiben megtörtént a munkakör képernyős munkakörnek történő minősítése, a munkáltató köteles a munkakörben történő foglalkozás megkezdése előtt, valamint a külön jogszabályban előírtakon túlmenően legalább kétévente a munkavállalót szem- és látásvizsgálatra küldeni. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló ilyen esetben köteles a vizsgálaton részt venni. Ha a vizsgálatok során a szemészeti szakorvos megállapítja a védőszemüveg használatának szükségességét, a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel ellátni. Tekintettel arra, hogy a Rendelet szerint a munkáltató csak a minimálisan szükséges költségek megtérítésére köteles, ezért bevett gyakorlat, hogy kollektív szerződés, belső utasítás, stb. tartalmazza azt az összeghatárt, amíg a munkáltató vállalja a költségek megtérítését. Így tehát minimálisan szükséges költség nem minden esetben lehet elengedő a munkavállaló ízlésének is minden tekintetben megfelelő szemüveg vásárlásához, hiszen maga a Rendelet tartalmazza, hogy a képernyő előtti munkavétéshez szükséges szemüveglencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet köteles csak a munkáltató biztosítani. A rendeltetésszerű használat követelményének a legolcsóbb és a szemüveglencséhez megfelelő keret is eleget tesz.

Gyakorta merül fel kérdésként a munkavállalókban, hogy ha egyébként is szemüveget használnak, amely megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez, úgy kiterjed-e erre a munkáltató költségtérítési kötelezettsége. A Rendelet helyes értelmezése nemleges válaszhoz vezet, ugyanis kizárólag „a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretre" vonatkozik a Rendelet, amelybe nem értendő „a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse."

Jó hír azonban, hogy ha a munkavállaló a kizárólag a képernyős előtti munkavégzéshez szükséges, és a Rendelet által előírt szemüveget kap, amelynek minimális költségeit a munkáltató megtéríti, úgy ez a juttatás a jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül. A 2003/108. Adózási kérdés szerint ugyanis, „a szemüveg juttatása - akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti - természetbeni juttatás." Ilyen esetben tehát a munkavállaló akkor jár el helyesen, hogy ha a képernyős szemüveghasználat szakorvos által történő elrendelését követően a munkáltató nevére kéri kiállítani a szemüveg vételáráról a számlát, amelyet természetesen a helyben szokásos módon szükséges ezt követően a munkáltató rendelkezésére bocsátani. E körben azonban ismét ki kell emelni, hogy nem „határtalan" a munkáltató költségtérítési kötelezettsége, az csak minimálisan szükséges képernyős szemüvegre terjed ki. Így tehát mindenképpen javasolt, hogy a munkavállalók még a képernyős szemüveg megrendelése, megvásárlása előtt tájékozódjanak a munkáltatóknál az esetleges belső szabályzatokról, irányadó rendelkezésekről.

CLV Partners hírek

Értesüljön elsőként változásokról és újdonságokról,
igényelje ingyenes hírlevelünket IDE kattintva!